Az államtudományi képzési területhez kapcsolódó megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga az államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, az államtudományi képzési területhez tartozó szaknyelvi vizsga, amelynek elfogadható területei között szerepel többek között a jogi és közigazgatási, a katonai, valamint az államtudományi szaknyelv.
Az államtudományi képzési terület egyes szakjainál a nyelvi követelmény pontos formáját az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A nemzetközi tanulmányok alapképzési szak esetében az alapfokozat megszerzéséhez legalább két élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik az államtudományi képzési terület megfelelő szaknyelvi nyelvvizsgája, a másik pedig általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
Mit jelent a megfelelő szaknyelvi középfokú nyelvvizsga?
A megfelelő szaknyelvi vizsga olyan, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, amely a választott idegen nyelven nem általános nyelvi kommunikációt, hanem valamely szakmai területhez kapcsolódó szókincset, szövegértést, íráskészséget és szóbeli kommunikációt mér.
Az államtudományi képzési területhez kapcsolódó elfogadható szaknyelvi területek között szerepel a nemzetközi kapcsolatok, a diplomáciai, a jogi és közigazgatási, a katonai, valamint az államtudományi szaknyelv.
| Nyelvvizsga követelménye | Elvárt szint és típus |
|---|---|
| Első idegen nyelv | Államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú, megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga |
| Második idegen nyelv | Általános, államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga |
| Egyenértékű dokumentum | Ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél |
Az államtudományi képzési terület szaknyelvi területei
Az államtudományi képzési terület a közszolgálathoz, a közigazgatáshoz, a rendészethez, a honvédelemhez, a nemzetbiztonsághoz és a nemzetközi közszolgálathoz kapcsolódó képzéseket foglalja magában.
Az államtudományi képzési területen a felsőoktatási intézmény az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását a szak tantervében meghatározott tartalomalapú nyelvoktatás során biztosítja.
- államtudományi szaknyelv;
- jogi és közigazgatási szaknyelv;
- katonai szaknyelv;
- nemzetközi kapcsolatok szaknyelve;
- diplomáciai szaknyelv.
A szaknyelvi terület kiválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy a nyelvvizsga megnevezése és hivatalos besorolása megfeleljen az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben szereplő előírásnak.
A nemzetközi tanulmányok alapképzés nyelvi követelménye
A nemzetközi tanulmányok alapképzés célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok világában eligazodni képes, a nemzeti és a regionális érdekeket megfelelően képviselni tudó, a globális problémák iránt érzékeny, az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelésére alkalmas, más kultúrák megismerésére nyitott értelmiségieket képezzen, akik hazai vagy nemzetközi vállalati, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél képesek nemzetközi kapcsolattartásra, a kreatív problémakezelésre és az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy az államtudományi képzési terület megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsgája, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
A szak nyelvi követelménye tehát nem két azonos típusú vizsgát ír elő: az egyik nyelvvizsgának megfelelő szaknyelvinek, a másiknak általános nyelvvizsgának kell lennie. Mindkét vizsgának középfokú (B2) és komplex típusúnak kell lennie, kivéve, ha a követelmény teljesítését egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél igazolja.
A nemzetközi tanulmányok szakhoz elfogadható szaknyelvi vizsgák
- nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi nyelvvizsgája;
- diplomáciai szaknyelvi nyelvvizsga;
- jogi és közigazgatási szaknyelvi nyelvvizsga;
- katonai szaknyelvi nyelvvizsga;
- az államtudományi képzési területhez tartozó egyéb, a képzési követelményben megjelölt megfelelő szaknyelvi vizsga.
A felsorolásban szereplő nyelvvizsgák közül nem szükséges valamennyit teljesíteni. Legalább az egyik idegen nyelvből kell olyan szaknyelvi vizsgát tenni, amelyet a képzési követelmény az adott képzési területhez vagy szakmai területhez megfelelőként fogad el.
Miért fontos a komplex vizsgatípus?
A komplex nyelvvizsga a szóbeli és az írásbeli nyelvi készségek együttes igazolását jelenti. A középfokú (B2), komplex típusú követelmény ezért nem teljesül automatikusan egy kizárólag szóbeli vagy kizárólag írásbeli vizsgával.
A nemzetközi tanulmányok alapképzési szak követelménye kifejezetten államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgát ír elő. A szaknyelvi vizsgának és az általános nyelvvizsgának is ezt a szintet és vizsgatípust kell teljesítenie, ha a hallgató nem egyenértékű dokumentummal igazolja a nyelvtudását.
Érettségi bizonyítvánnyal kiváltható-e a középfokú szaknyelvi vizsga?
Az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga legalább 60%-os eredmény esetén középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.
Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.
A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
| Érettségi eredmény | Egyenértékű nyelvvizsga |
|---|---|
| Emelt szintű idegen nyelvi érettségi, legalább 60% | Középfokú (B2), komplex nyelvvizsga |
| Emelt szintű idegen nyelvi érettségi, 40-59% | Alapfokú (B1), komplex nyelvvizsga |
| Középszintű idegen nyelvi érettségi | Nem keletkezik nyelvvizsga-egyenértékűség |
Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi tehát a megfelelő szintű komplex nyelvvizsgával lehet egyenértékű, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben szaknyelvi nyelvvizsgának is minősül. A szaknyelvi követelmény teljesítéséhez azt kell vizsgálni, hogy az érettségi bizonyítványban szereplő egyenértékűség és az adott képzés követelménye együtt megfelel-e a szaknyelvi előírásnak.
Az érettségi vizsga és a szaknyelvi követelmény kapcsolata
Ha a vizsgázó idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, legalább 60%-os eredménnyel középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot szerezhet.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.
Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet „kiváltani”.
Az államtudományi képzési terület képzései
Az államtudományi képzési területen az alapképzések és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, a valamennyi alapképzést jellemző közös szakmai kompetenciákat, a felsőoktatási területeket jellemző közös szakmai kompetenciákat az alapképzésben, valamint felsőoktatási területenként az alapképzések képzési és kimeneti követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
Az államtudományi képzési területen az osztott és osztatlan mesterképzések, az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzéke, a valamennyi mesterképzést jellemző közös szakmai kompetenciák, a felsőoktatási területeket jellemző közös szakmai kompetenciák a mesterképzésben, valamint felsőoktatási területenként a mesterképzések képzési és kimeneti követelményei a 2. mellékletben találhatók.
| Felsőoktatási terület | Példák az alapképzési szakokra |
|---|---|
| Állam- és közigazgatási | közigazgatás-szervező |
| Katonai | állami légiközlekedési, katonai infokommunikáció, katonai logisztika, katonai vezetői |
| Nemzetbiztonsági | katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági |
| Nemzetközi és európai közszolgálati | nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, nemzetközi igazgatási |
| Rendészeti | bűnügyi, bűnügyi igazgatási, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelem, magán-biztonsági, pénzügyi rendészeti, rendészeti |
Szaknyelvi oktatás az államtudományi képzéseken
Az államtudományi képzési területen a szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezik az adott szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek.
A felsőoktatási intézmény a szak tantervében meghatározott tartalomalapú nyelvoktatás során biztosítja az idegen szaknyelvi ismeretek oktatását. Ez azt jelenti, hogy a nyelvoktatás a képzés szakmai tartalmához kapcsolódó fogalmakra, szövegekre, kommunikációs helyzetekre és szakmai feladatokra épül.
A képzési program részeként a felsőoktatási intézmény meghatározhatja az idegen nyelven folyó oktatás kereteit, tantárgyak és tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetését, valamint a képzés részben vagy egészében idegen nyelven történő megszervezését.
Kiemelt katonai szaknyelvi követelmények
Az állami légiközlekedési, katonai infokommunikáció, katonai logisztika, valamint katonai vezetői alapképzési szakokon a szakképzettséghez angol nyelvből középszintű STANAG katonai szaknyelvi tudást kell megszerezni, illetve ilyen szaknyelvi tudás megszerzését kell biztosítani.
Az állami légiközlekedési alapképzési szak állami légijármű-vezető és katonai repülésirányító szakirányán emellett a szakképzettséghez angol nyelvből legalább négyes szintű ICAO repülés-szakmai szaknyelvi tudást kell megszerezni, illetve ilyen szaknyelvi tudás megszerzését kell biztosítani.
| Képzés | Előírt szaknyelvi tudás |
|---|---|
| Állami légiközlekedési | Angol nyelvből középszintű STANAG katonai szaknyelvi tudás |
| Katonai infokommunikáció | Angol nyelvből középszintű STANAG katonai szaknyelvi tudás |
| Katonai logisztika | Angol nyelvből középszintű STANAG katonai szaknyelvi tudás |
| Katonai vezetői | Angol nyelvből középszintű STANAG katonai szaknyelvi tudás |
| Állami légijármű-vezető és katonai repülésirányító szakirány | Legalább négyes szintű ICAO repülés-szakmai szaknyelvi tudás |
Az államtudományi képzési terület kompetenciái
Az államtudományi képzési területen az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei meghatározzák a szakmai tudást, a képességeket, az attitűdöket, valamint az autonómiát és a felelősséget.
Az alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a politikai közösségünket meghatározó európai és a nemzeti politikai-kulturális örökséggel kapcsolatos tudással, átfogóan ismeri a közszolgálat további területeinek alapvető tudásanyagát, valamint összességében átfogó képpel rendelkezik a közszolgálat intézményrendszerének felépítéséről.
Az alapfokozatot szerzett hallgató ismeri az államtudomány, a honvédelem, a rendészettudomány, a fenntartható fejlődés és az információs társadalom tárgykörének kiinduló kérdéseit, továbbá tájékozott az Európa-tanulmányok, valamint a nemzetközi politika és biztonság legalapvetőbb témáiban.
Képes eligazodni a mind gyorsabban változó világ politikai folyamataiban, alkalmazni tudja a kortárs politikai jelenségek elemzése során a ma használatos politikatudományi szaknyelv alapszókincsét, valamint alkalmazza a történeti ismereteket társadalmi és politikai kérdések tárgyalása során.
A szaknyelvi vizsga kiválasztásának szempontjai
- Ellenőrizni kell az adott szak képzési és kimeneti követelményeit. A szakok között eltérhet a nyelvi követelmény, ezért nem elegendő kizárólag a képzési terület általános megnevezéséből kiindulni.
- Meg kell nézni a vizsga szintjét. A középfokú követelmény B2 szintet jelent.
- Meg kell nézni a vizsga típusát. A komplex követelmény az írásbeli és a szóbeli készségek együttes igazolását jelenti.
- Meg kell vizsgálni a szaknyelvi besorolást. Az általános B2 nyelvvizsga önmagában nem feltétlenül teljesíti a megfelelő szaknyelvi követelményt.
- Meg kell vizsgálni az egyenértékűséget. Egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél esetén a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett az adott dokumentum igazolhatja a nyelvi követelményt.
A nyelvvizsga kiválasztásakor különösen fontos, hogy a vizsgaközpont hivatalos megnevezése, a bizonyítványon szereplő szaknyelvi terület, a nyelvi szint és a vizsgatípus egyaránt megfeleljen az adott képzés előírásainak.
A követelmények alkalmazásának időbeli szabályai
Az államtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeit a különböző időpontokban hatályba lépett kormányrendeletek, illetve azok módosításai határozzák meg.
Az 534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet az államtudományi képzési területen az alapképzések és a mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit, a közös szakmai kompetenciákat, a felsőoktatási területeket és a szakképzettségek jegyzékét szabályozza.
Az e rendeletben szabályozott követelményeket, valamint az e követelmények alapján módosított képzési programot a 2024/2025. tanévben alap-, osztatlan és mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A korábban megkezdett tanulmányokra az adott időpontban alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények irányadók, ugyanakkor egyes esetekben a későbbi szabályozás alapján meghatározott idegennyelvi követelmény is teljesíthető, ha az a hallgató vagy volt hallgató számára kedvezőbb.
A tanulmányok megkezdésének tanéve ezért a nyelvi követelmény ellenőrzésének fontos eleme. Ugyanazon szak elnevezése vagy képzési területe mellett is eltérhetnek az alkalmazandó követelmények attól függően, hogy a hallgató mikor kezdte meg tanulmányait.
Gyakori félreértések
Az általános B2 nyelvvizsga nem mindig elegendő
Ha a képzési követelmény megfelelő szaknyelvi nyelvvizsgát ír elő, az általános középfokú nyelvvizsga önmagában nem feltétlenül teljesíti ezt az előírást.
A középfokú szint nem azonos a középszintű érettségivel
A középfokú (B2) nyelvvizsga és a középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga nem azonos kategória. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.
A komplex vizsga nem azonos a részvizsgával
A kizárólag írásbeli vagy kizárólag szóbeli vizsga nem azonos a középfokú komplex nyelvvizsgával. A komplex típusú követelményhez mindkét vizsgarész teljesítése szükséges, ha nincs külön szabály az egyenértékűségről.
A megfelelő szaknyelv megnevezése számít
Az államtudományi képzési területhez kapcsolódó szaknyelvi vizsgák között többféle megnevezés fordulhat elő. A nemzetközi kapcsolatok, a diplomáciai, a jogi és közigazgatási, a katonai és az államtudományi szaknyelv eltérő szakmai tartalmú lehet, ezért az adott képzés követelményéhez illeszkedő vizsgát kell választani.
Az államtudományi szaknyelvi B2 követelmény röviden
- A szaknyelvi vizsgának középfokú, azaz B2 szintűnek kell lennie.
- A követelmény főszabály szerint komplex típusú vizsgát jelent.
- A vizsgának államilag elismertnek kell lennie.
- A szaknyelvi területnek kapcsolódnia kell az államtudományi képzési területhez vagy az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben felsorolt szakmai területek egyikéhez.
- A nemzetközi tanulmányok alapképzésen legalább két élő idegen nyelv szükséges.
- A két nyelv közül legalább az egyiknek megfelelő szaknyelvi, a másiknak általános nyelvvizsgának kell lennie.
- Egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél is teljesítheti a követelményt, ha az adott dokumentum megfelel a képzési előírásnak.
- A katonai képzéseken külön szakmai nyelvi követelmények, köztük STANAG- és ICAO-követelmények is megjelenhetnek.
tags: #allamtudomanyi #kepzesi #terulet #megfelelo #szaknyelv #kozepfoku