Angol kezdő kommunikációs feladatok a magabiztos megszólaláshoz

Az angol kezdő kommunikációs feladatok abban segítenek, hogy a tanuló ne csak felismerje a szavakat és szabályokat, hanem egyszerű, mindennapi helyzetekben meg is tudjon szólalni. A beszédközpontú feladatok különösen fontosak, mert hiába az írásbeli készség, ha a megszólalás és a megértetés nehézkesen megy.

A leghasznosabb kezdő gyakorlatok rövid párbeszédekre, bemutatkozásra, kérdésfeltevésre, információcserére, szerepjátékokra, problémamegoldásra és páros vagy csoportos kommunikációra épülnek. A kommunikatív nyelvoktatás a nyelvet a kommunikáció eszközének tekinti, és elsődleges célja az, hogy a diákok kommunikatív kompetenciája fejlődjön.

Miért fontosak a kommunikációs feladatok kezdőként?

A nyelvtanulás napjainkban olyan téma, amely már egészen gyermekkortól jelen van életünkben. Különösen fontos, hogy beszédközpontú oktatásban vegyenek részt a nyelvtanulók, hiszen hiába az írásbeli készség, ha a megszólalás és az önmegértetés nehézkesen megy.

A hagyományos nyelvtanítási módszerek a nyelvtani szerkezetek tanítását tartották a nyelv elsajátításának legfontosabb és majdnem kizárólagos faktorának. A nyelvtani helyességhez való szigorú ragaszkodás miatt a diákok képtelenek voltak az osztálytermen kívül is használni a nyelvet.

Nem feltétlenül az a diák a legsikeresebb nyelvtanuló, aki a leghelyesebben tudja összekötni a nyelvtani elemeket. Továbbá a nyelvtanítási folyamat során nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a folyékonyságra, mint a helyességre, illetve a tanulásnak fontosabbnak kellene lennie a tanításnál.

A kommunikatív nyelvtanítás a nyelvet a kommunikáció eszközének tekinti, és elsődleges célja az, hogy a diákok kommunikatív kompetenciája fejlődjön. Nunan szerint legalább annyira fontos a nyelvet a szituációnak megfelelően használni, mint nyelvtanilag helyes mondatokat alkotni.

Milyen készségeket fejlesztenek a kezdő feladatok?

A kommunikatív kompetenciát három különböző elemre bontó Canale és Swain alkotta az első modellt, amely összekapcsolta az elméletet a gyakorlattal, s az idegen nyelvi oktatásban nagy változásokat hozott. Canale 1983-ban egy negyedik elemmel egészítette ki a modellt.

Grammatikai kompetencia

A grammatikai kompetencia Canale értelmezése szerint arra a képességre vonatkozik, amely ahhoz szükséges, hogy az elhangzottak szó szerinti jelentését pontosan megértsük. Ez a kompetencia magában foglalja a lexikai elemek, a nyelvtani szabályok, a szókincs, a kiejtés és a helyesírás ismeretét.

Szociolingvisztikai kompetencia

A szociolingvisztikai kompetencia elengedhetetlen ahhoz, hogy a beszélő az adott idegen nyelvi kultúra társalgási szokásainak megfelelően használja a nyelvet a társas érintkezés során. Jelenti a szókincs, a társalgási és udvariassági formák és a beszédstílus helyes megválasztásának képességét egy adott szituációban.

Beszélhetünk nyelvtanilag tökéletesen, ám ha a fenti szabályokat nem vesszük figyelembe, könnyen „faragatlannak” tűnhetünk az idegen nyelvi kultúrában.

Stratégiai kompetencia

A stratégiai kompetencia a kommunikációban keletkező zavarok elhárításának képessége, ún. „töltelékszavak”, a kommunikációt segítő kifejezések használata, hogy a kommunikációs zavarokat kezelni és elhárítani is tudjuk, anélkül, hogy zavarba jönnénk.

Ilyen például, amikor egy szót körülírunk, egy szinonimát használunk, valamint idetartozik a mimika és a gesztusok használata is.

Diskurzuskompetencia

A diskurzuskompetencia a mondatnál nagyobb szövegegységek összefüggéseinek értelmezése; bekezdések, olvasmányok, cikkek, regények befogadása és alkotása idegen nyelven.

Angol kezdő kommunikációs feladatok típusai

1. Bemutatkozás és személyes adatok

A kezdő kommunikáció egyik első célja, hogy a tanuló néhány egyszerű mondattal be tudja mutatni önmagát. A feladatok során a diákok gyakorolhatják a nevük, életkoruk, lakóhelyük, foglalkozásuk, tanulmányaik és érdeklődési körük megnevezését.

• bemutatkozás névvel és lakóhellyel;
• egyszerű kérdések feltevése a másik személynek;
• közös érdeklődési területek keresése;
• rövid bemutatkozó párbeszéd párokban;
• új társ bemutatása a csoportnak.

A páros feladatokban a tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak, majd a megszerzett információk alapján röviden bemutatják társukat. Ez valódi információcserét hoz létre, mert a beszélő nem előre ismert választ ismétel.

2. Kérdés-válasz gyakorlatok

A kérdésfeltevés és a válaszadás a mindennapi kommunikáció egyik alapja. Kezdőként érdemes olyan feladatokat alkalmazni, amelyek rövid, jól követhető kérdésekből és egyszerű válaszokból állnak.

• Ki vagy?
• Hol laksz?
• Mit szeretsz csinálni?
• Milyen a családod?
• Mit csinálsz hétvégén?
• Mi a kedvenc ételed vagy filmed?

A kérdések fokozatosan nehezedhetnek, de a cél nem az, hogy a tanuló hosszú válaszokat mondjon, hanem hogy gyorsan és érthetően reagáljon.

3. Információs különbségre épülő feladatok

Az információs különbségre épülő feladatban a párok vagy csoportok tagjai nem ugyanazokat az adatokat kapják. A feladat megoldásához kérdéseket kell feltenniük, figyelniük kell a válaszokra, és ki kell egészíteniük a hiányos információkat.

Az ilyen feladatokban a párbeszéd menete előre kiszámíthatatlan. A tanulók nem egyszerűen felmondanak egy mintadialógust, hanem azért beszélnek, hogy egy konkrét információhoz hozzájussanak.

4. Szerepjátékok

A tanórán ilyen szituációkat valósíthat meg például a kreatív szerepjáték, a problémamegoldás vagy megbeszélés feladatainak alkalmazása.

Kezdő szinten a szerepjátékoknak rövidnek és jól körülhatárolhatónak kell lenniük. A tanulók kaphatnak egy egyszerű szerepet, egy célt és néhány kötelezően használható kifejezést.

• találkozás és bemutatkozás;
• útbaigazítás kérése és adása;
• étel rendelése egy étteremben;
• vásárlás egy üzletben;
• szállodai bejelentkezés;
• időpont egyeztetése;
• egyszerű telefonbeszélgetés;
• segítségkérés egy nyilvános helyen.

A szerepjátékok segítenek áthidalni az osztályterem és a valóság közötti távolságot, hogy a diákok az órán tanult kifejezéseket és szerkezeteket szabadon és kreatívan tudják használni az életben.

5. Páros és csoportos problémamegoldás

A problémamegoldó feladatokban a tanulóknak közösen kell döntést hozniuk, sorrendet kialakítaniuk, választaniuk vagy megállapodniuk. A feladat akkor működik jól, ha több lehetséges megoldás létezik.

A jó problémamegoldó készség visszatérő eleme egy jó önéletrajznak, de honnan tudhatod, hogy rendelkezel-e ezzel a készséggel, vagy sem? Ezen az órán a csapatmunkára és a kommunikációra fókuszálnak majd a tanulók, és gyakorlati illetve személyek között felmerülő problémákat fognak megoldani.

• egy útiterv összeállítása;
• program kiválasztása több lehetőség közül;
• közös költségvetés megtervezése;
• egy elveszett tárgy megtalálásának megszervezése;
• egy egyszerű konfliktus megoldása;
• egy közös esemény megszervezése.

6. Véleménykifejtés

A véleménykifejtés kezdő szinten rövid, egyszerű indoklással is gyakorolható. A tanuló választhat két lehetőség közül, majd megindokolhatja döntését.

A tanulók véleményt mondhatnak filmekről, zenékről, ételekről, szabadidős tevékenységekről vagy iskolai témákról. A cél az, hogy megtanulják kifejezni az egyetértést, az eltérő véleményt és az egyszerű indoklást.

7. Képleírás és képes történet

A képek olyan vizuális támpontot adnak, amely megkönnyíti a megszólalást. Kezdő szinten a tanuló megnevezheti a képen látható személyeket, tárgyakat, helyeket és cselekvéseket.

Haladóbb változatban több képből kell rövid történetet alkotni. A tanulók párokban összehasonlíthatják a képeket, megkereshetik a különbségeket, vagy közösen dönthetik el, milyen sorrendben követik egymást az események.

8. Hallás utáni értéshez kapcsolódó kommunikáció

A beszédkészség fejlődéséhez dolgozni kell, de a leggyorsabb módja ennek az, ha a nyelvet közvetlenül tapasztalod, nem pedig nyelvi definíciók és a magyar hátán tanulod. Ha gyors fejlődést szeretnél tapasztalni, sok-sok érthető közlést kell kapnod: ez alapozza meg a hallás után értés készségét, illetve - szinte láthatatlanul - ez építi a beszéd kompetenciádat.

A hallás utáni feladatot érdemes rövid beszélgetéssel követni. A tanulók először az általános jelentést azonosítják, majd egyszerű kérdésekre válaszolnak, végül saját véleményüket vagy tapasztalatukat kapcsolják a hallott témához.

9. Kiejtés és intonáció

A kezdő kommunikációs feladatoknak nem kell minden esetben összetett nyelvtani szerkezetekre épülniük. A helyes kiejtés, a mondatritmus és az intonáció gyakorlása már rövid mondatokkal is megkezdhető.

Hogyan határozzuk meg valaminek az árát? Hogyan becsüljük meg egy cég értékét? Ezen az órán hasznos határozószók elsajátításával a tanulók adatokat fognak elemezni és ötleteket bemutatni mindeközben különös hangsúlyt fektetve az angol kiejtés és intonáció gyakorlására.

10. Nonverbális kommunikáció

A hatékony kommunikáció nemcsak a szavakból áll. A mimika, a gesztusok, a szemkontaktus, a testtartás és a beszédtempó szintén hatással van arra, hogyan értelmezi a hallgató az üzenetet.

Non-verbális és verbális eszközök a hatékony kommunikációért. A tanulók párokban különböző helyzeteket jeleníthetnek meg, majd megfigyelhetik, hogyan változik a jelentés a hangsúly, a gesztus vagy a testbeszéd megváltoztatásával.

Konkrét angol kezdő kommunikációs feladatok

„Találj valakit, aki…”

A tanulók olyan listát kapnak, amelyen egyszerű állítások szerepelnek. A teremben mozogva kérdéseket tesznek fel egymásnak, és megkeresik azt a személyt, akire az adott állítás igaz.

• találj valakit, aki szeret zenét hallgatni;
• találj valakit, aki hétvégén sportol;
• találj valakit, aki szeret utazni;
• találj valakit, aki korán kel;
• találj valakit, aki ugyanazt az ételt szereti, mint te.

A feladat ismétlést biztosít, de nem válik teljesen monotonná, mert a tanulók minden beszélgetőpartnertől más információt kaphatnak.

„Két igaz állítás és egy hamis állítás”

A tanuló három egyszerű állítást mond magáról, amelyek közül kettő igaz, egy pedig hamis. A társak kérdéseket tesznek fel, majd megpróbálják kitalálni, melyik állítás nem igaz.

A feladat fejleszti a kérdésfeltevést, a figyelmes hallgatást, a rövid válaszadást és az egyszerű következtetést.

„Hiányzó információ”

A párok tagjai különböző órarendet, menetrendet, programlistát vagy térképet kapnak. Mindkét lapon vannak hiányzó adatok, amelyeket kérdésekkel kell pótolniuk.

A feladat során a tanulók természetes okból kérdeznek és válaszolnak, ezért a kommunikáció nem pusztán nyelvtani gyakorlatként jelenik meg.

„Képes történet”

A tanulók négy vagy öt képet kapnak, amelyek egy egyszerű történet eseményeit ábrázolják. Párokban megbeszélik a sorrendet, majd röviden elmondják a történetet.

A feladat során a tanulók gyakorolhatják az események leírását, az időbeli kapcsolatok kifejezését, az egyszerű kötőszavakat és a történet lezárását.

„Válassz és indokold!”

A tanár két vagy több lehetőséget mutat be. A tanulók kiválasztják a számukra legmegfelelőbbet, majd röviden megindokolják a döntésüket.

• tengerpart vagy hegyvidék;
• film vagy könyv;
• városi vagy vidéki élet;
• reggeli vagy esti tanulás;
• egyéni vagy csoportos munka.

„Egyszerű állásinterjú”

Az állásinterjúk gyakorlása kezdő szinten is megvalósítható rövid, kiszámítható kérdésekkel. A tanulók felváltva lehetnek kérdezők és jelentkezők.

Ezen az órán a tanulóknak lehetőségük van felvenni a tanfolyam ritmusát, kezdetben angol állásinterjú technikák gyakorlásával. Mind az interjúztató, mind az interjúalany szerepébe bújva tanulóknak lehetősége lesz megismerkedni egymással, és hasznos kommunikációs készségeket is fognak gyakorolni az angol nyelvben.

„Közös döntés”

A csoport kap egy egyszerű döntési helyzetet, amelyben közös megoldást kell kialakítania. A tanulóknak javaslatokat kell tenniük, kérdéseket kell feltenniük, egyetértést vagy ellenvéleményt kell kifejezniük.

Ez az óra egy játékos, csapatban végzett feladaton keresztül gyűjti össze a tanfolyam alatt tanult legfontosabb készségeket és szavakat, kifejezéseket. A tanulóknak koncepciót kell majd alkotniuk, tárgyalniuk kell, és vezetői döntéseket is ők fognak meghozni.

Kommunikációs feladatok online és játékos formában

Abban biztosak vagyunk, hogy az iskolai nyelvoktatás nem készíti fel a valós, mindennapi helyzetekre a diákokat. Mindenképp egy jó alapot biztosít, de a kiegészítő foglalkozások (filmek, zene, játékok, internet, angol órák anyanyelvi tanárral) nélkül nehéz a diákoknak elsajátítani az angolt.

Az angoltanulás a gyerekeknek mára egy kötelező, kipipálandó dolog lett - holott nyelvet számtalan kreatív és érdekes módon lehet tanulni. Akár egy online angol tanfolyam során is.

Telefonos alkalmazások

Nagyon sok olyan angol fejlesztő játék van a zsebedben, amiről nem is tudsz. Nem csak a Duolingón lehet angolul tanulni.

Számos olyan kreatív és játékos angoltanulást segítő applikáció létezik, amellyel egyéb kommunikációs, logikai készségeket fejleszthetsz a nyelvi ismereteken kívül.

• Lingokids - kreatív angol feladatok kicsiknek (2-8 éveseknek) különböző tematikákban felépített leckékkel;
• Monkey Junior - több, mint 1000 játékos, angol lecke online, a telefonodon;
• Studycat - egy strukturált angol tanfolyam ötvözése a kreatív megközelítéssel.

A játékos módszerek elengedhetetlenek, ha óvodáskorú, vagy kisiskolás gyerekekkel szeretnénk angolozni.

Számítógépes játékok angolul

Ha már nem kisiskolás, és érdeklik a számítógépes játékok, akkor nyert ügyed van! Segíts neki olyan játékot választani, ahol tényleg fontos az angoltudás.

Lehetőleg olyat, ahol nem opció a magyar nyelv kiválasztása. Számos olyan játék van már, ahol a storytelling-re, azaz történetmesélésre épitenek.

Egyes pályákon nem is jut tovább, ha nem érti meg teljesen a küldetést. Ilyenkor mit tesz a kiskamasz? Lefordítja magának, utánajár, megkérdezi - észrevétlenül új szavakat tanul meg.

Angol nyelvű környezet létrehozása

Köztudott tény, hogy nyelvet úgy a legkönnyebb tanulni, ha az adott környezetben vagy. Bár mostanában nem opció a külföldi utazás, ahol kénytelen használni az angolt, számos modern megoldás létezik erre is.

A folyamatos találkozás az angollal rengeteget segít a nyelvtanulásban, hiszen a fejlődéshez a folyamatos érintkezés szükséges a tanulni kívánt nyelvvel.

Ha még nem tetted meg: váltsd át minden elektronikus kütyütök nyelvét angolra. A tévét, telefon nyelvét, a különböző social media platformokat - mindent.

Már az is sokat segít, ha a gyerek folyamatosan látja, hallja a nyelvet maga körül.

Mesék, filmek és sorozatok

A kamaszod jobb esetben felirattal, szinkron nelkül nézi a kedvenc angol sorozatait a Netflixen - de mi a helyzet a kisebbekkel?

Mi ezeket az angol meséket ajánljuk, ha online fejlesztenéd az angolod: Peppa Pig, Dora the Explorer, Dexter’s Laboratory, Martha Speaks, Postcards from Buster, Adventure Time, Regular Show, My Little Pony, The Lion KIng, Hotel Transylvania, Finding Nemo, Arthur, The BUgs Bunny Show, Teenage Mutant Ninja Turtles.

Hogyan épüljön fel egy kezdő kommunikációs óra?

A kommunikatív nyelvoktatásban fontos a diák és a tanár szerepe, az osztályterem és a valóság kapcsolata, az órán használt feladattípusok és az egyéni különbségek figyelembevétele.

Az órát érdemes rövid, ismert bemelegítő beszélgetéssel kezdeni. Ezt követheti a szükséges szókincs és kifejezések bemutatása, majd egy irányított gyakorlás, végül egy olyan kommunikációs feladat, amelyben a tanulók önállóbban használják a nyelvet.

1. rövid ráhangoló kérdések;
2. az adott témához szükséges szókincs bemutatása;
3. kiejtési és mondatalkotási gyakorlás;
4. páros vagy csoportos információcsere;
5. szerepjáték vagy problémamegoldó feladat;
6. rövid visszajelzés és ismétlés.

A kommunikatív nyelvtanítás tehát olyan módszertani megközelítés, amely a diákok kommunikatív kompetenciájának fejlesztését tartja legfontosabb céljának, s ezt a tanítási-tanulási folyamatban részt vevők közötti valódi kommunikáció alapján kívánja elérni.

A tanár monitorszerepben érdekes feladatokkal segíti elő a diákok közötti kommunikációt, a hibákat a tanulási folyamat természetes és tanulást segítő részeinek tartja, a tanuláshoz barátságos légkört alakít ki; a tanulók pedig felelősek saját fejlődésükért, és aktívan vesznek részt a tanórákon.

A hibajavítás szerepe a beszédfejlesztésben

Klippel szerint az első alapvető követelmény, amit egy osztályteremben meg kell valósítanunk, a diákközpontú, barátságos légkör. Hozzáteszi, hogy a diákok hibáit nem szükséges állandóan javítani, mert az elbátortalaníthatja őket, illetve szorongást okozhat a beszéddel kapcsolatban.

A legtöbb nyelvtanuló számára problémát okoz az idegen nyelven való kommunikáció, mert folyamatosan szembe kell nézniük a nyelvi hiányosságok okozta frusztrációval és azzal, hogy gyakran nincs idejük arra, hogy gondolataikat idegen nyelven fejezzék ki.

Az a képesség azonban, hogy ezeket a problémákat áthidalják, nem csupán a tanulótól függ. A jó nyelvtanár feladata az, hogy diákjai kommunikatív kompetenciáját és annak minden egyes komponensét tudatosan fejlessze.

A beszéd közbeni javításnak ezért alkalmazkodnia kell a feladat céljához. Folyékony beszédet igénylő szerepjáték közben nem szükséges minden hibát azonnal megszakítani, míg egy rövid, célzott nyelvtani gyakorlásnál a pontosítás fontosabb lehet.

Nyelvi minták és beszédgyakorlás

A nyelvi készségek másképp fejlődnek. Bár egyes izommozgások begyakorlásánál is beszélhetünk készségszintű elsajátításról, a beszéd másfajta készség (nyelvi készség), amely nem úgy viselkedik, ahogyan az izmok teszik.

Egy mentális készség felépülésének a folyamata merőben eltér egy testtel kapcsolatos, fizikai készség felépítésétől. Az elme viszont, amely a beszédkészség fejlődéséért felelős, rendszerint igen rosszul reagál az ilyen monoton gyakorlásra, meg úgy általában bármilyen kényszerre.

Szintben megfelelő és érdekes nyelvi közlések hallgatásával, olvasásával. És persze, ha ezt élőben kapod, akkor a reakciód (kommunikációd) a már felépült nyelvi szinteden jönni fog.

Bőséges nyelvi mintával kell tehát ellátnod az elmédet: egyedül ez a fajta tanulási tevékenység alkalmas arra, hogy a beszédedet gyorsabbá, helyesebbé, választékosabbá tegye, hogy igazi beszédfejlődést tapasztalj.

Hogyan lehet rendszeresen gyakorolni?

Az angol kezdő kommunikációs feladatok akkor hatékonyak, ha rendszeresen, rövid egységekben jelennek meg. Egy rövid párbeszéd, egy képleírás vagy néhány kérdés megválaszolása is hasznos lehet, ha a tanuló gyakran találkozik a nyelvvel.

Egyszerű és mégis kihívást jelent tanárnak, diáknak. Nagyon egyszerűen hangzik mindez, és valójában az is, mégsem mindegy, hogy hogyan hallgatsz és mit olvasol - de ez már legyen a nyelvtanárod dolga.

Ha tehát jobban szeretnél angolul beszélni annál, ahogyan most beszélsz, akkor hagyj fel azzal, hogy magadat a beszédgyakorlásra, közlések kimondására kényszeríted, és helyette törekedj elegendő nyelvi mintához jutni.

Kommunikációs feladatok nyelvvizsga előtt

Az angol kezdő feladatok kitűnő lehetőséget kínálnak arra, hogy a megmérettetés előtt gyakorolhassunk és elsajátíthassuk mindazokat az ismereteket, amelyek előfordulhatnak a nyelvvizsgán.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól összeállított, gyakorló angol kezdő feladatok kifejezetten azokra a területekre építenek, amelyekkel gyakran találkozni az írásbeli nyelvvizsgán.

Természetesen ugyanez fordítva is igaz, hiszen ha nyelvvizsgázásban gondolkodunk, akkor nem mehetünk el a helyesírási és nyelvismereti kérdések mellett.

Ha előre tisztában vagyunk azzal, melyek az érintett nyelvtani területek, gyakorlatilag minden helyzetre felkészülhetünk, ezzel jó esélyt teremtve a sikeres nyelvvizsgára.

Ha a későbbiekben cél a középfok, akkor is ajánlott alapfokú szinten kezdeni, ugyanis a nyelvvizsgázás is megkövetel valamiféle gyakorlatot, amit a későbbiekben a középfokún kamatoztathatunk.

Kommunikációs témák fokozatos bővítése

A kezdő tanuló számára a személyes témák jelentik a legkönnyebb belépési pontot. Később a kommunikációs feladatok fokozatosan kiterjeszthetők a tanulásra, munkára, utazásra, egészségre, környezetre és egyszerű társadalmi témákra.

A kommunikációközpontú órák során tanulóink olyan tematika mentén haladnak, mellyel a munkájukhoz szükséges nyelvtudásra tesznek szert. A modulok négy szinthez és összesen több mint egy éven át tartó tematikus blokkokhoz igazodnak, lehetővé téve a tanulók számára, hogy fokozatosan bővítsék szókincsüket, fejlesszék beszéd- és halláskészségüket, valamint begyakorolják a gyakorlati szituációk megoldását valós munkahelyi kontextusokban.

A forrásdokumentumokban található példák és feladatok segítik a tanulókat abban, hogy a tanultakat magabiztosan alkalmazzák a mindennapi munkahelyi beszélgetésekben, prezentációkban és tárgyalásokon.

Tanári és tanulói szerepek

Maley szerint a diákok a kommunikatív környezetben több szabadságot élvezhetnek, a tanárok pedig kevésbé tudják „kontroll” alatt tartani őket. Ezzel együtt a diákok felelősséggel tartoznak saját fejlődésük iránt, nem lehetnek passzívak az órák alatt.

A tanár feladata nem az, hogy minden mondatot ő mondjon ki, hanem hogy olyan helyzeteket teremtsen, amelyekben a tanulók valódi céllal használják az angolt. A feladatoknak lehetőséget kell adniuk a kérdezésre, reagálásra, pontosításra és újrafogalmazásra.

A kutatás során gyűjtött adatok között külön figyelmet kapott, hogy a tanárok a frontális szervezési módot alkalmazták, és folyamatosan ők beszéltek, vagy inkább a diákok beszédképességének fejlesztését tartották fontosnak.

A páros és csoportos feladatok növelik az aktív beszédidőt, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók több különböző beszélővel kommunikáljanak.

Gyakori hibák a kezdő kommunikációs feladatokban

• túl hosszú és túl nehéz feladatutasítások;
• túl kevés idő a felkészülésre;
• túl szigorú hibajavítás beszéd közben;
• olyan téma választása, amelyhez a tanulóknak nincs elegendő szókincsük;
• csak egyetlen tanuló beszéltetése;
• minden párbeszéd teljes betanítása, valódi információcsere nélkül;
• a kommunikációs feladat teljes kihagyása a nyelvtani magyarázat miatt.

Revell rámutat, hogy az osztálytermi környezet gyakran lehetetlenné teszi, hogy valódi kommunikáció alakuljon ki, mert „a diákok gyakran előre tudják, mit fog a másik mondani, senki sem hall új információt, következésképpen senki sem figyel igazán arra, hogy mi hangzik el”.

Ezért előnyösek azok a feladatok, amelyekben a válasz nem teljesen előre meghatározott, és amelyekben a tanulóknak tényleg szükségük van egymás információira.

Értékelés és visszajelzés

A kezdő kommunikációs feladatok értékelésekor nem kizárólag a nyelvtani pontosságot kell figyelembe venni. Fontos szempont az érthetőség, a részvétel, a kérdésfeltevés, a reakciók gyorsasága és az, hogy a tanuló képes-e áthidalni a kommunikációs nehézségeket.

Az eheti tananyag állásinterjú helyzetek gyakorlásából, csoportos feladatok megoldásából, a nyelvtan és szókincs teszteléséből és a tanulók fejlődésére fókuszált kiértékelésből áll.

A kiértékelés lehetőséget ad a tanárnak arra, hogy hasznos egyéni visszajelzést adjon a tanulóknak, ismertesse a még hiányos területeket a tanuló nyelvtudását illetően, és tippeket adjon a jövőbeli hatékony fejlődés érdekében.

A visszajelzés lehet rövid és konkrét: egy jól használt kifejezés, egy javítandó kiejtési pont, egy sikeres kérdésfeltevés vagy egy olyan kommunikációs stratégia, amellyel a tanuló nem akadt meg.

tags: #angol #kezdo #kommunikacios #feladatok