Az angol középfok és felsőfok összehasonlítása

Az angol középfokú nyelvtudás a Közös Európai Referenciakeret szerint a B2 szintnek felel meg, míg az angol felsőfokú nyelvtudás a C1 szint. A középfokú angol nyelvtudással rendelkező személy folyamatosan képes kommunikálni anyanyelvűekkel, aktívan részt vesz a beszélgetésben, kérdez és válaszol. A felsőfokú nyelvtudásnál a beszélő az ismert témákon túl is képes folyamatos és gördülékeny beszélgetésre.

A B2-es középfok főként az önálló, hatékony mindennapi és munkahelyi kommunikációt jelenti, míg a C1-es felsőfok pontosabb, árnyaltabb és összetettebb nyelvhasználatot tesz lehetővé. A különbség nem pusztán a szókincs méretében jelenik meg, hanem a szövegek nehézségében, az érvelés részletességében, a beszéd folyamatosságában, a stilisztikai rugalmasságban és az ismeretlen helyzetek kezelésében is.

A középfok és felsőfok helye a KER rendszerében

Azért, hogy a nyelvvizsgák kapcsán egzakt módon meg lehessen határozni az elvárt szinteket, az Európa Tanács létrehozta a Közös Európai Nyelvi Referenciakeretet (röviden: KER, illetve angolul Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment, röviden CEFR), ami deklarálja, hogy a nyelvhasználóknak az egyes nyelvvizsga szinteken, nagyjából milyen tudással kell rendelkezniük.

Ez az általános leírás nem nyelvspecifikus, vagyis nemcsak az angol nyelvvizsga teljesítésének esetén alkalmazható, hanem bármilyen egyéb nyelv kapcsán is. A magyarországi angol nyelvvizsgaszintek az EU gyakorlatához igazodnak, ahol a nyelvtudás szintjét 6, növekvő tudásszintet takaró kategóriába sorolják: A1, A2, B1, B2, C1, C2.

A korábbi, hazánkban alkalmazott nyelvvizsga rendszer, amelyet 2008-ban változtattak meg, még az alábbi szinteket határozta meg: Alapfok - B1 szint („küszöbszint”) Középfok - B2 szint („középszint”) Felsőfok - C1 szint („haladó”).

Ezt váltotta le a KER egy hatszintes rendszerrel, de mivel a korábbi megnevezések terjedtek el itthon a köztudatban - alapfok, középfok, felsőfok -, ezért a nyelvvizsga központok sok esetben megtartották a korábbi megnevezéseket is. Természetesen a kiállított papírokon a KER besorolások szerepelnek.

Mit jelent az angol középfok, vagyis a B2?

„B2” - Középszint: A középszintű angol nyelvtudással rendelkező személy folyamatosan képes kommunikálni anyanyelvűekkel, aktívan részt vesz a beszélgetésben, kérdez és válaszol. Érvelése részletes és koherens, képes megérteni és elemezni a véleménykülönbségeket, valamint új nézőpontokat beépíteni az ismert témákba.

Képes megérteni az anyanyelvi beszélők gondolatait és összetett logikai kapcsolatokat, valamint felismerni a különbségeket a saját és a beszélgetőpartner álláspontja között. Hazánkban az „középfokú nyelvvizsga” esetében, ezt a szintet, vagyis a B2 középszinthez tartozó tudást várják el.

Vagyis, aki például angol középfokú nyelvvizsgát szeretne teljesíteni, annak B2-es nyelvvizsgát kell tennie. A B2-szintű nyelvhasználó általában képes hosszabb beszélgetéseket folytatni, véleményt kifejteni, érveket megfogalmazni, munkahelyi megbeszéléseken részt venni, valamint általános témájú összetettebb szövegeket megérteni.

A B2-es szint tipikus kommunikációs képességei

• folyamatosan képes kommunikálni anyanyelvűekkel;
• aktívan részt vesz a beszélgetésben, kérdez és válaszol;
• részletes és koherens érvelést tud felépíteni;
• képes megérteni és elemezni a véleménykülönbségeket;
• új nézőpontokat tud beépíteni az ismert témákba;
• képes megérteni az anyanyelvi beszélők gondolatait és összetett logikai kapcsolatokat;
• képes beszélni személyes érdeklődési köreiről és élményeiről;
• megérti az összetettebb szövegeket és el tudja magyarázni az álláspontját;
• hatékonyan kommunikál az anyanyelvi beszélőkkel.

B2 szinten az angol nyelv már nem kizárólag előre begyakorolt mondatok és hétköznapi fordulatok használatát jelenti. A nyelvhasználó képes önállóan reagálni, kérdéseket feltenni, véleményt árnyalni, valamint a beszélgetés irányát a saját mondanivalójának megfelelően alakítani.

Mit jelent az angol felsőfok, vagyis a C1?

„C1” - Haladó: A mesterfokú nyelvhasználó (C) haladó szintjén a beszélő az ismert témákon túl is képes folyamatos és gördülékeny beszélgetésre. Véleményalkotása pontos, részletes és gazdag kifejezésekkel teli.

Válaszai és elemzései zökkenőmentesek, mondatai befejezettek, összetettek és logikailag kapcsolódnak az érveléséhez, részletesen reflektálnak a véleménykülönbségekre és a szavak árnyalataira. Hazánkban az „felsőfokú nyelvvizsga” esetében, ezt a szintet, vagyis a C1 haladó szinthez tartozó tudást várják el.

Vagyis, aki például angol felsőfokú nyelvvizsgát - szokták advanced néven is illetni - szeretne teljesíteni, annak C1-es nyelvvizsgát kell tennie. A C1-es nyelvhasználó képes hosszabb és összetettebb szövegek megértésére, valamint a nyelv használatára a szakmai és társadalmi élet minden területén.

A C1-es szint tipikus kommunikációs képességei

• az ismert témákon túl is folyamatos és gördülékeny beszélgetésre képes;
• véleményét pontosan, részletesen és gazdag kifejezésekkel fogalmazza meg;
• zökkenőmentesen ad válaszokat és készít elemzéseket;
• összetett, logikailag kapcsolódó mondatokkal érvel;
• részletesen reflektál a véleménykülönbségekre;
• érti a szavak jelentésének árnyalatait;
• képes hosszabb szövegeket megérteni;
• a nyelvet a szakmai és társadalmi élet minden területén tudja használni;
• ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben is magabiztosabban megállja a helyét;
• választékosabban beszél, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

A felsőfokú nyelvtudás tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beszélő minden szót ismer, vagy hogy anyanyelvi szinten használja az angolt. A C1 szint azt jelenti, hogy a beszélő a legtöbb kommunikációs helyzetben önállóan, pontosan és rugalmasan képes kifejezni magát, akkor is, ha a téma összetett vagy váratlan.

A legfontosabb különbségek középfok és felsőfok között

A B2 és a C1 közötti különbség sok esetben nem abban látható, hogy a beszélő képes-e egyáltalán megszólalni, hanem abban, hogy mennyire gyorsan, pontosan és árnyaltan tud reagálni. B2 szinten a kommunikáció általában sikeres, de a beszélőnek időre lehet szüksége a megfogalmazáshoz, és előfordulhatnak pontatlanságok.

C1 szinten a beszélő könnyebben vált regisztert, pontosabban választja meg a szavait, hatékonyabban követi a beszélgetés logikáját, és kevésbé függ az előre begyakorolt nyelvi mintáktól. A különbség különösen akkor válik láthatóvá, amikor a beszélgetés gyors, szakmai, elvont vagy váratlan témáról folyik.

Összehasonlítás készségenként

Hallás utáni szövegértés

B2 szinten a nyelvhasználó megérti a világos, viszonylag szabályos beszéd főbb pontjait, és követni tudja az általános témájú beszélgetéseket. A középfokú szintű hallásértésnél azonban nehézséget okozhat a gyors beszéd, az erős akcentus, a háttérzaj, a sok ismeretlen kifejezés vagy a nem egyértelműen megfogalmazott gondolatmenet.

C1 szinten a beszélő hosszabb és összetettebb beszélt szövegeket is képes követni, felismeri a beszélő szándékát, a hangsúlyok jelentését és a kimondatlan összefüggéseket. A beszéd tempója, a változatos kiejtés és a kevésbé ismert téma kevésbé akadályozza a megértést.

Az ECL hallott szövegértési feladata nehéz, dialektusban beszélő szereplők és háttérzajok nehezíthetik a listeninget. Itt dialektusokat is hallhatsz (pl. skót munkásember)! A szöveg lehet zajos (természetes háttérzajokra gondolunk itt, nem rossz minőségű felvételre).

Olvasott szöveg értése

B2 szinten a nyelvhasználó megérti az általános témájú, összetettebb szövegek fő mondanivalóját, a fontosabb részleteket és a logikai kapcsolatokat. Ismeretlen szavak esetén gyakran képes a szövegösszefüggésből következtetni, de a ritka kifejezések, az elvont fogalmak és a sűrűn megfogalmazott szövegek lassíthatják az olvasást.

C1 szinten a hosszabb, összetettebb és árnyaltabb szövegek értelmezése is természetesebb. A beszélő képes felismerni a szerző álláspontját, a szöveg célját, a stílusjegyeket, az érvelés finomabb kapcsolatait és a szavak kontextusfüggő jelentését.

A BME írásbeli része négy részből áll. Hosszú, és bonyolultabb szövegek, szókincsük is emeltebb szintű. A szövegértés jellegű feladat két szövegből áll. Az elsőben kihagyott mondatokat kell az üres helyekre behelyettesíteni, úgy, hogy egy felesleges válasz van.

A következő szövegben 10 kérdésre kell megtalálnod a választ. A szöveg hosszúnak tűnik, de a válaszok viszonylag könnyen megtalálhatók. Néha át kell alakítanod a választ, van hogy a szöveg felsorol 3 dolgot, de a kérdés csak egyet kér belőlük.

Íráskészség

B2 szinten a nyelvhasználó képes világos és összefüggő szöveget írni általános, tanulmányi vagy munkahelyi témákról. Meg tud fogalmazni levelet, beszámolót, véleményt vagy érvelő szöveget, de az árnyalt stílus, a pontos szóválasztás és a hibátlan szerkezet még nem minden esetben következetes.

C1 szinten a beszélő különböző célokhoz és címzettekhez tudja igazítani a szöveg stílusát. Képes világos szerkezetű, részletes és meggyőző szöveget létrehozni, amelyben a gondolatok logikusan kapcsolódnak, a szókincs változatos, a megfogalmazás pedig pontos.

A levélírási feladatban választhatsz egy baráti és egy hivatalos levél között. Itt ügyelned kell arra, hogy a levél formája megfelelő legyen (címzéstől aláírásig), minden egyes előírt gondolatra kitérj, ezeket megfelelően összekösd, illetve a nyelvezet a témának megfelelő legyen.

A fordítási feladatban arra kell figyelned, hogy a szöveghűség csak a megszerezhető pontok 1/3-a, vagyis sokkal többet számít, hogy mennyire magyaros, logikus, jól felépített. A javaslatom: inkább úgy állj neki, mint aki egy fogalmazást ír a szöveg témájáról, mint egy szóról-szóra való fordításnak.

Beszédkészség

B2 szinten a beszélő képes hosszabb beszélgetést folytatni, véleményt mondani, tapasztalatokat bemutatni és ismert témákban érvelni. Előfordulhat, hogy a beszédet keresés, önjavítás vagy kisebb szünetek lassítják, de a kommunikáció alapvetően folyamatos és érthető.

C1 szinten a beszéd gördülékenyebb, rugalmasabb és pontosabb. A beszélő képes gyorsan reagálni, árnyaltan fogalmazni, finom különbségeket érzékeltetni, valamint a beszéd stílusát a helyzethez, a témához és a beszélgetőpartnerhez igazítani.

A szóbelin a vizsgáztatóval beszélsz, nem másik vizsgázóval, amely akár meg is könnyítheti a feladatod, hisz a vizsgáztatók általában nagyon készségesek, segíthetnek, ha elakadsz. Ezután képek alapján kell beszélned a nyelvvizsgatémákról.

Azonban nem arra kíváncsiak csak, amit látsz a képen, hanem ez alapján a témakörhöz kapcsolódó gondolataidra (kifejezésekre, szavakra). A képek alapján történő témakifejtésnél nem fog beleszólni a vizsgáztató, csak akkor, ha nagyon eltértél a témától.

A szókincs és a nyelvtani pontosság szerepe

B2 szinten a szókincsnek elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy a beszélő a mindennapi, tanulmányi és általános munkahelyi témákról önállóan kommunikáljon. Nem szükséges minden ritka vagy szakspecifikus szó ismerete, de a beszélőnek képesnek kell lennie körülírni azt, amit nem tud pontosan megnevezni.

C1 szinten a szókincs gazdagabb és rugalmasabb. A beszélő nemcsak a megfelelő szót találja meg gyakrabban, hanem a szó jelentésárnyalatait, stílusértékét és a különböző kifejezések közötti különbségeket is jobban érzékeli.

B2 szinten a nyelvtani szerkezetek használata általában megfelelő, de összetettebb mondatokban, gyors beszédben vagy kevésbé begyakorolt helyzetekben előfordulhatnak hibák. C1 szinten a grammatikai pontosság lényegesen magasabb, és a hibák többnyire nem zavarják a kommunikációt.

A felsőfokú nyelvtudásnál nem az a követelmény, hogy a beszélő soha ne hibázzon, hanem az, hogy a nyelvtani pontatlanságok ritkák legyenek, és ne akadályozzák a pontos, árnyalt jelentésátadást.

Középfok vagy felsőfok a munkahelyen?

A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait. Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.

Az erős B2-es szint sok munkakörben elegendő lehet e-mailek írására, dokumentumok olvasására, belső megbeszéléseken való részvételre és általános ügyfélkommunikációra. A szakmai szókincset azonban külön kell kialakítani, mert az általános középfokú tudás önmagában nem feltétlenül tartalmazza az adott szakterület terminológiáját.

Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

C1 szint különösen akkor lehet fontos, ha a munkakör rendszeres tárgyalást, prezentációt, összetett ügyfélkapcsolatot, szakmai elemzést, vezetői kommunikációt vagy nemzetközi együttműködést kíván meg. Ilyenkor nem csupán a mondanivaló átadása számít, hanem a pontos fogalmazás, a diplomatikus megfogalmazás és a gyors reagálás is.

Mit jelentenek az önéletrajzban használt angol megjelölések?

Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational: Ez a nehézségi szint arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl. Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.

Proficient / Professional Working Proficiency: Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül. Irodai meetingeken, tárgyalásokon, ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.

Fluent / Full Professional Proficiency: Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul. Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi.

Hogyan tüntesd fel a középfokú vagy felsőfokú angolt az önéletrajzban?

Az angol nyelvtudás szintek az önéletrajzban pontosan ugyanúgy jelölendők, mint az angol nyelvvizsga szintek. Az Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) rendszere egy egységesen használt besorolási rendszer, mindenki ugyanazt érti alatta, tehát érdemes ez alapján bemutatni nyelvtudásodat az önéletrajzban is.

1. Önéletrajzodban kombináld a KER szintet személyes megjegyzéssel, például “Felsőfokú angol nyelvtudás (C1) - üzleti tárgyalások, jelentések készítése, prezentációk tartása.”

2. Ha rendelkezel hivatalos nyelvvizsgával, tüntesd fel a tanúsítvány típusát és elért eredményét, például “IELTS 7.5”.

3. Adj meg részletesebb, konkrét példákat, hogy jelenlegi munkahelyeden milyen helyzetekben használod a nyelvet, például Angol: Felső középfok (B2), gyakorlott beszélő munkahelyi környezetben, részletes jelentések készítése és tárgyalások lebonyolítása.

4. Mindig pozitív, ha azt látják, fejlődni szeretnél, ezért emeld ki, ha jelenleg is aktívan tanulod az angolt, vagy más idegen nyelvet, például így: “Jelenleg C1 szintű felkészülés a következő nyelvvizsgára”.

A nyelvtudás pontos KER szerinti megjelölése, valamint a fenti tippekkel kibővített részletes nyelvi szint leírása az önéletrajzban segít abban, hogy a potenciális munkaadó megértse képességeidet, és azt, hogy mennyire tudsz hatékonyan kommunikálni a munkakörnyezetben.

Fontos, hogy az önéletrajzban a nyelvvizsga szinteket hitelesen tüntesd fel, és csatold hozzá a nyelvvizsga bizonyítványt is. Ha B2-es tudásod van, ne írd felsőfokúként, és ha C1-es szintet jelölsz meg, készülj fel arra, hogy az állásinterjún a munkáltató összetettebb kommunikációs helyzetekben is ellenőrizheti a nyelvtudásodat.

A középfokú és felsőfokú nyelvvizsga közötti különbség

Minden nyelvvizsga négy készséget mér: 1. hallás utáni szövegértés 2. olvasás utáni szövegértés 3. íráskészség 4. beszédkészség. A középfokú és felsőfokú vizsgák ugyanazokra az alapvető készségekre épülnek, de a felsőfokú vizsga hosszabb, összetettebb, árnyaltabb és gyorsabb nyelvi feldolgozást vár el.

A középfokú vizsgán a vizsgázónak általános és munkahelyi témákban kell önállóan kommunikálnia, részletesen érvelnie és összetettebb szövegeket megértenie. A felsőfokú vizsgán az ismert témákon túl elvontabb, szakmai vagy társadalmi kérdések feldolgozása, valamint a pontos és választékos nyelvhasználat is meghatározó.

A nyelvvizsgáknak három típusa van: szóbeli, írásbeli, illetve mindkettő, melyet komplexnek is neveznek. Eléggé zavaró módon ezeket A, B, illetve C betűkkel is jelölik, ami kiváló lehetőség arra, hogy összekeverjük őket a szintekkel.

Egyes nyelvvizsgákat csak komplexen lehet letenni, másokat külön-külön is. Az A, illetve B külön letétele automatikusan egy komplexet ér, függetlenül attól, hogy az írás-, és szóbelit esetleg különböző helyen tettük le.

Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsga?

Magyarországi vizsgarendszerek esetén vannak egynyelvű, illetve kétnyelvű nyelvvizsgák. A kétnyelvű vizsgák általában az angol és a magyar közötti fordítási feladatokat is tartalmaznak.

Egynyelvű angol nyelvvizsgákon legfeljebb egynyelvű szótár használható, van ahol az sem. Értelemszerűen az egynyelvű vizsgáknál fordítási feladat sincs. Az egynyelvűn minden angolul van, még a feladatkiírás is - bár itt van kivétel (TársalKodó).

Ha a szövegértés és az írás megy Neked jobban, válaszd az egynyelvűt. Mindenképpen egynyelvűt érdemes választanod, ha huzamosabb ideig éltél külföldön!

Kétnyelvű vizsgán biztosan lesz fordítási feladat, és tipikus nyelvtani feladat (A,B,C választásos, mondatból hiányzó nyelvi elemekre kérdezve rá.) Egyes feladatoknál használhatsz szótárat, a szövegértésnél viszont nem.

Ha inkább a nyelvtan-fordítás megy jobban, akkor a kétnyelvű nyelvvizsag lesz az inkább Neked való. Kétnyelvűt válassz akkor is, ha szótár nélkül neki sem mersz állni egy angol szöveg olvasásának.

Gyakori vizsgatípusok B2 és C1 szinten

A BME vizsgarendszer kétnyelvű, valamint egynyelvű változatban is letehető, a kétnyelvű középfokú írásbeli vizsga fordítási feladatot és nyelvismereti tesztet is tartalmaz. Lehet szóbeli, írásbeli valamint komplex (szóbeli és írásbeli) típusú vizsgára jelentkezni, tehát a részvizsgák külön is letehetők és bármikor ismételhetők.

Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle mindennapi élethelyzetben, a hivatással/fogalalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban szóban és írásban kommunikálni. Ami megkülönbözteti ezt a nyelvvizsgát a többitől az a tény, hogy nem tartalmaz nyelvtani feladatot.

A TELC Európa szerte elfogadott nemzetközi nyelvvizsgarendszer, melynek főbb jellemzője a kommunikativítás és a köznapi élethelyzetekben előforduló szituációk megfelelő alkalmazása. Vizsgaszintek: alapfok, középfok, felsőfok.

Az EUROEXAM nyelvvizsgarendszert az International House fejlesztette ki. Egy- és kétnyelvű változata van, amelyek közül választani lehet. Vizsgaszintek: alapfok, középfok, felsőfok.

A DExam, Debreceni Egyetemen kifejlesztett egynyelvű angol nyelvvizsga, mely a kommunikatív célok megvalósításához szükséges általános nyelvtudást méri alap (B1)-, közép (B2)- és felsőfokon (C1), a vizsgázók érdeklődésének megfelelő témakörökben (humánmodul vagy reálmodul) méri.

Az IELTS nyelvvizsga egy 0-9 pontos skálán méri az angol nyelvtudást. Pontozás: B1: 4.5-5.0, B2: 5.5-6.5, C1: 7.0-8.0, C2: 8.5-9.0.

Az IELTS vizsgán belül két modul választható, amelyekben a beszédkészséget és a hangzó szöveg értését mérő feladatok megegyeznek, de az írott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatok különböznek.

Az Academic modul teljesítését általában első és másoddiplomát adó felsőoktatási intézmények kérik (Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Egyesült Államok). A General Training modul középiskolai tanulmányok angol nyelven történő elvégzéséhez szükséges, valamint munkavállaláshoz (amennyiben ez nem igényel felsõfokú végzettséget), illetve ezt a modult kérik egyes bevándorlási hivatalok is (Ausztrália és Kanada).

Melyik szintet érdemes választani?

A választás attól függ, hogy milyen célból van szükséged az angol nyelvtudásra. A B2 szint megfelelő lehet, ha általános munkahelyi kommunikációt, tanulmányi feladatokat, e-mailezést, dokumentumolvasást vagy mindennapi beszélgetéseket szeretnél önállóan kezelni.

A C1 szint előnyösebb, ha rendszeresen használsz angolt szakmai tárgyalásokon, prezentációkon, összetett ügyfélkommunikációban, elemző munkában vagy nemzetközi együttműködésekben. Külföldi tanulmányoknál és bizonyos munkaköröknél nemcsak a szint, hanem a választott vizsga típusa és elfogadottsága is fontos.

Mivel minden államilag elismert nyelvvizsgának meg kell felelnie számos, az EU által meghatározott követelménynek, ezért egyik nyelvvizsga sem jelentősen könnyebb, vagy nehezebb, mint a másik. Mivel azonban a feladatok típusa eltér, ezért vannak nyelvvizsgák, melyek egyesek számára könnyebbek, vagy nehezebbek, attól függően hogy milyen feladatok fekszenek a vizsgázónak.

Mindenkinek érdemes tehát megnézni a próbavizsgákat, mert ez is egy szempont annak eldöntésekor, hogy melyik nyelvvizsgát érdemes választani. Válaszd az a vizsgát, amelyikhez tartozó feladatokat könnyebben oldod meg.

A nyelvtudás négy alapvető képességből áll: olvasás utáni szövegértés (reading) íráskészség (writing) hallás utáni szövegértés (listening) és beszédkészség (speaking). Ezeket mérjük fel az első órán, hogy kiderüljön, melyek az erősségeid, melyik megy gyengébben.

Valószínűleg az egyik típusú szövegértés jobban megy Neked, mint egy másik fajta szövegértős feladat. Az egyiket könnyebbnek érzed, a másik fajtát nehezebbnek. Ha egyedül tanulsz, akkor ehhez lehet, kell némi energia-befektetés, hisz egy tuti módszer van: össze kell szedned a próbavizsgákat az adott típusból, és meg kell oldanod azokat.

Az angol nyelvvizsga megszerzéséhez kicsit messzebb kell menned, mint egy társalgási szint, de a hosszabb út könnyen lehet, hogy megéri, pláne, ha egyre könnyebnek érzed a nyelvtanulást. Ehhez stabil alapokra van szükséged: valódi nyelvi készségekre, amelyeket már az alap szinteken el kell sajátítanod.

Egy jó tanár illetve egy jól felépített tanulási folyamat végigvezet arról a nyelvi szintről, ahol valóban vagy, egészen addig a szintig, ahová vágysz. A középfokról felsőfokra vezető fejlődéshez különösen fontos a rendszeres olvasás, a hallásértés fejlesztése, az összetett témákról való beszédgyakorlás és a szakmai vagy társadalmi témájú íráskészség.

A középfokú angol nyelvtudás, vagyis a B2, önálló és hatékony kommunikációt tesz lehetővé a legtöbb általános helyzetben. A felsőfokú angol nyelvtudás, vagyis a C1, ennél pontosabb, gördülékenyebb, árnyaltabb és rugalmasabb nyelvhasználatot jelent, amely összetett szakmai és társadalmi helyzetekben is alkalmazható.

A két szint közötti választásnál ezért nem elegendő csak a nyelvvizsga megnevezését figyelembe venni. A konkrét cél, a munkakör, a tanulmányok, a szükséges készségek, a vizsgafeladatok típusa és a saját erősségek egyaránt meghatározzák, hogy a B2-es középfok vagy a C1-es felsőfok illeszkedik jobban az adott helyzethez.

tags: #angol #kozep #vagy #felsofok