A nyelvi képzés az Áfa tv. 85. § (2) bekezdése alapján az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás lehet, ezért megfelelő feltételek teljesülése esetén az oktatás díja általános forgalmi adó alól mentes. Az adómentességhez azonban nem elegendő önmagában az, hogy a szolgáltatás nyelvoktatás legyen: vizsgálni kell a képzés tartalmát, a szolgáltató jogállását, a felnőttképzési szabályok betartását és a szükséges bejelentések, engedélyek meglétét.
A nyelvi képzés pontos tartalmát az Áfa tv. nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő - és ezáltal adómentes körbe tartozik - valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik - a teljesség igénye nélkül - a különböző idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés, vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.
A nyelvi képzés áfamentességének jogalapja
Az Áfa tv. a VI. fejezetben (85.§, 86.§, 87.§) tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek mentesek az áfa alól. Ezek után közérdekű jellegükre tekintettel, vagy egyéb sajátos jellegükre tekintettel nem kell áfát felszámítani.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. § (1) bekezdésének i) pontja szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes - egyebek mellett - az a szolgáltatásnyújtás, amelyet az egyéb oktatás vagy képzés keretében a felnőttképző ilyen minőségében teljesít.
Az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés c) pontja értelmében egyéb oktatásnak vagy képzésnek minősül például a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga.
A 2020/7. Adózási kérdés szerint a nyelvi képzés az egyéb oktatás körébe tartozó, önállóan nevesített szolgáltatás. A módosított szabályozás a nyelvi képzést külön jogcímen kezeli, ezért az adómentesség megítélésekor nem kizárólag azt kell vizsgálni, hogy a képzés felnőttképzési törvény szerinti képzés-e.
Milyen képzések tartozhatnak a nyelvi képzés fogalmába?
A nyelvi képzés fogalma valamennyi olyan szervezett oktatást és képzést felölelhet, amelynek célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése. Ez magában foglalhatja az idegen nyelvek oktatását, a jelnyelvi képzést, a magyar mint idegen nyelv oktatását és a logopédiai készségfejlesztést.
A munkáltatók által finanszírozott üzleti nyelvi képzések, például az angol, német, spanyol vagy francia nyelvtanfolyamok, elvileg ugyanazon áfa-szabályok alapján ítélendők meg. A képzés nyelve önmagában nem dönti el, hogy a szolgáltatás adómentes vagy adóköteles.
A felnőttképzői minőség követelménye
Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön.
A módosított felnőttképzési törvény szerint felnőttképző az a jogi személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat.
A törvény a módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen határozza meg, így felnőttképzés - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakképzésen túl - valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés.
A képzőhely szolgáltatását csak akkor nyújtja felnőttképzői minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is hangsúlyosan vizsgálni kell.
Mindez azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó ágazati jogszabályok) szerint jogosult felnőttképzési tevékenység végzésére, és a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv felé bejelentette, illetve a képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a felnőttképzési tevékenység engedélyköteles.
A bejelentési kötelezettség szerepe
Ez többek között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.
Bár a nyelvi képzések esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön.
A felnőttképző bejelentését a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.
A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési államigazgatási szerv által kiállított igazolással.
Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.
Jogszabály alapján szervezett oktatás
Az Áfa tv. egyéb oktatás fogalmát meghatározó 85. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga is az egyéb oktatások körébe tartozik.
Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen. Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg.
Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.
Az Fktv. 2021. július 1-én hatályba lépett 2. § 5a. pontja a jogszabály alapján szervezett képzés fogalmát az alábbiak szerint definiálja: „2. § E törvény alkalmazásában: 5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést.”
A jogszabály alapján szervezett képzés együttes feltételei
Az Fktv. 2. § 5a. pontja szerint a jogszabály alapján szervezett oktatásnak, képzésnek a következő kritériumoknak kell együttesen megfelelniük, azaz a képzést, oktatást szabályozó jogszabálynak az alábbi elemeket szükséges tartalmaznia (ez esetben teljesül, hogy az oktatást, képzést jogszabály határozza meg): az oktatás, képzés - jogszabály által - tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltétele, az oktatás, képzés a) célja, b) tartalma, c) megszervezésének általános feltételei, d) eredményes elvégzésének igazolási módja vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelmény.
A képzés célját nem szükséges külön rendelkezésben rögzítenie a jogszabálynak, elégséges, ha a jogszabály egészéből levezethető, hogy az oktatás, képzés mire irányul.
Ugyanígy a képzés tartalmát sem kell a jogszabálynak tételesen meghatároznia, viszont elengedhetetlen, hogy a jogszabály legalább utaljon arra, hogy a szervezőnek az oktatás, képzés során milyen jellemzőkkel bíró ismeretanyagot, oktatási tematikát, tananyagot kell biztosítania, illetőleg ezen ismeretanyag közzétételére vagy a hozzáférésre milyen módon kerül sor (pl. a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, minisztérium vagy más szerv hivatalos lapjában vagy weboldalán stb.)
Az oktatás, képzés megszervezésének általános feltételei lehetnek például: az oktatás, képzés megszervezésére jogosultak körének, a képzésre való jelentkezésnek és a képzésen való részvétel jogosultsági feltételeinek, az oktatás, képzés személyi és/vagy tárgyi feltételeinek, helyszínének, megvalósítási módjának és időpontjának, az oktatás, képzés alapját képező tananyaggal, ismeretanyaggal kapcsolatos jellemzők (pl. képzési program jóváhagyásának szükségessége), a képzési program elemeinek, a képzési szerződés tartalmának, az oktatás, képzés elméleti és gyakorlati óraszámának, a képzés ellenőrzéséhez kapcsolódó rendelkezések meghatározása.
A fenti felsorolás csupán példálózó jellegű, nem szükséges mindegyik feltételt a jogszabálynak tartalmaznia, illetve adott esetben a feltételek lehetnek akár bővebbek is.
A nyelvoktatás és a felnőttképzési szabályok kapcsolata
A felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása a nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló jogcímként nevesíti.
A nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján akkor lehetett adómentes, ha a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt.
Az ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak - a régi felnőttképzési törvény szerinti engedély alapján való - végzése jogszerűnek minősül.
A régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői minőségében nyújtja.
A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés vonatkozásában van lehetőség.
A képzőhely képesítési feltételei
A fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály által elvárt képesítési feltételeknek.
Így amennyiben egy adott oktatási, képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
Az adómentes oktatási szolgáltatás feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtó fél az oktatáshoz szükséges engedélyekkel, illetve végzettséggel rendelkezzen.
Beszámlázó tanár és közvetített oktatási szolgáltatás
A NAV álláspontja ebben a tekintetben az, hogy ha az oktatási intézmény tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt a hallgatóinak, akkor a neki beszámlázó tanár is adómentes szolgáltatást nyújt az oktatási intézménynek.
A megoldás kulcsa az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés j) pontja, mely szerint a beszámlázó tanár adómentessége azon múlik, hogy a szolgáltatását tárgyi adómentes oktatás „keretében” nyújtja-e.
Ez a kifejezés nem korlátozza le a mozgásteret, azaz hosszabb számlázási láncolat esetében is alkalmazni kell.
Ha tehát az egyetem adómentes felsőoktatási tevékenységet vagy adómentes felnőttoktatási szolgáltatást nyújt, akkor az ezen szolgáltatás keretében oktató tanár szolgáltatása is mentes az adó alól.
Kétlépcsős számlázási láncolat
Az egyéni vállalkozó, ténylegesen a diákokat oktató személy számláz egy olyan kft.-nek, aki az igénybe vett oktatási szolgáltatást az egyetemnek számlázza tovább.
A kérdéses esetben viszont a láncolat egy szereplővel hosszabb.
Az ilyen konstrukcióban az adómentesség nem automatikusan következik abból, hogy a tényleges oktatás adómentes tevékenység része. A számlázási lánc valamennyi szereplőjénél vizsgálni kell, hogy az adott szolgáltatás milyen minőségben és milyen feltételek mellett kerül továbbnyújtásra.
Ez a feltétel a beszámlázó egyéni vállalkozó tanár és az egyetem oldalán szinte biztosan teljesül. Kérdés lehet azonban, hogy a kft. rendelkezik-e vele.
Tehát a kft.-nek lenni kell olyan alkalmazottjának vagy vezető tisztségviselőjének, akinek van végzettsége a számlázandó oktatási szolgáltatás nyújtásához.
Ha ugyanis nem rendelkezik vele, akkor az őáltala az egyetem részére nyújtott oktatási szolgáltatás nem lesz adómentes.
Tehát előállhat az a szituáció, hogy a kft. az egyetem felé áfás számlát állít ki, miközben az egyéni vállalkozó tanár adómentes számlát állít ki a kft.-nek.
Ritka esetben, sőt inkább csak elméleti síkon az is előfordulhat, hogy a beszámlázó tanárnak nem adómentes a számlája, mert, mondjuk, az ő oldalán hiányzik a szükséges végzettség.
Ebben az esetben az ő számlája nem lesz tárgyi adómentes, hanem alanyi adómentes vagy áfás lesz.
A kft. számlája ettől még lehet tárgyi adómentes, ha a kft. ügyvezetője vagy alkalmazottja rendelkezik az oktatás nyújtásához szükséges végzettséggel.
Az adómentesség igazolása a számlázási láncban
A szabály egyszerű, a gyakorlatban azonban okozhat gondot annak kiderítése, hogy az egyetem a vele szerződött magánszemélyeknek valóban adómentes szolgáltatást nyújt-e.
Különösen a felnőttoktatás esetén lehet kérdés, hogy az egyetem számlája adómentes-e.
Mivel a tanár a kft.-vel áll kapcsolatban, ezért első körben a kft.-nél kell érdeklődnie.
Abban az esetben, ha a kft. nem ad egyenes választ, akkor a beszámlázó tanárnak közvetlenül az egyetemtől kell beszereznie ezt az információt.
A munkáltató által fizetett nyelvoktatás adómentessége
A munkáltató által fizetett nyelvoktatás abban az esetben lehet adómentes juttatásnak tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek.
Az oktatás, továbbképzés csak abban az esetben lehet az Szja törvény 4. § (2a) bekezdése szerint adómentes (a törvény fogalmi rendszerében nem bevétel), ha a munkáltató, kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély továbbképzését, felkészültségét növelő iskolarendszeren kívüli képzését biztosítja.
Iskolarendszeren kívüli képzésnek az Szja törvény 3. § 86. pontja szerint az olyan képzés minősül, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
A másik vizsgálandó kritérium, hogy a képzés milyen célból történik és hogyan kapcsolódik a munkavállaló munkaköréhez.
Ha a nyelvoktatás a munkavállaló munkaköréhez szükséges, és a munkavégzés feltételeként biztosítják, akkor az adómentes.
A munkáltatói finanszírozás feltételei
A képzés költségeként elsősorban az oktatásszervező, szolgáltató által számlázott részvételi díját, a tankönyvek díját, a vizsga díját lehet figyelembe venni.
Ezen kiadásokról szóló a kifizető, munkáltató nevére szóló számlákat - az előzőleg említett két feltétel együttesen teljesülése esetén - adómentes juttatásként lehet elszámolni.
Amennyiben az előzőekben említett feltételekből bármelyik nem teljesül, úgy a nyelvoktatás - függetlenül annak céljától, - adóköteles, jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.
Fontos, hogy a munkáltató dokumentálja a nyelvoktatás szükségességét és célját, hogy később alátámasztható legyen az adómentesség indoka.
A munkáltatók jelentős része az oktatást, továbbképzést a cafetéria részeként juttatja.
Fontos tehát, hogy a munkáltató által megtérített nyelvoktatás (vagy bármilyen más oktatás, továbbképzés) egy jól megszerkesztett szabályzat, megállapodás keretein belül történjen, hogy az adóhatósági vizsgálat, vagy a munkavállaló jogviszonyának megszűnése esetén elkerüljék a jogvitákat.
Az áfa levonhatósága munkáltatói nyelvtanfolyam esetén
Amennyiben az oktatás nem felel meg az Áfa tv. hivatkozott rendelkezéseinek, ezért az azt dokumentáló számla áfa felszámításával kerül kiállításra, úgy a levonási jog gyakorlása kapcsán az alábbiakra kell figyelemmel lenni.
Az Áfa tv. 120. § a) pontja alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.
Amennyiben a munkáltató által fizetett nyelvtanfolyamok igénybevétele elsősorban a munkavállalók személyes szükségleteit, képességeik fejlesztését szolgálja, és legfeljebb közvetve járul hozzá a cég bevételszerző gazdasági tevékenységéhez, abban az esetben a tanfolyamokkal kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba.
Ugyanakkor azt, hogy adott társaságnál milyen mértékben szolgálja az adóköteles tevékenységet az alkalmazottak különféle, iskolarendszeren kívüli képzésen való részvételének biztosítása, ugyanolyan rendezőelv szerint kell megállapítani, mint minden más beszerzés esetén, ahol felmerülhet a vállalkozástól idegen célokra történő hasznosítás lehetősége.
Ilyen részletekbe menően azonban a jogszabály nem ad iránymutatást, hiszen azt csak az adott ügylet összes körülményének ismeretében lehet megállapítani.
Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az adólevonási jog nem törvényi kötelezettség, így az annak gyakorlására vonatkozó döntés az adóalany érdekkörébe tartozó kérdés.
A döntés meghozatala során az adózó felelőssége tudatában, jóhiszeműen és körültekintően, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlásra figyelemmel köteles eljárni, illetve döntésének indokait a hatósági ellenőrzés során alá kell tudni támasztania.
Az adómentesség és az alanyi adómentesség különbsége
A tárgyi adómentesség az Áfa tv. alapján meghatározott szolgáltatás sajátos jogállásából következik, míg az alanyi adómentesség az adóalany választásán alapuló adózási mód.
Ritka esetben, sőt inkább csak elméleti síkon az is előfordulhat, hogy a beszámlázó tanárnak nem adómentes a számlája, mert, mondjuk, az ő oldalán hiányzik a szükséges végzettség.
Ebben az esetben az ő számlája nem lesz tárgyi adómentes, hanem alanyi adómentes vagy áfás lesz.
Számlázás és bizonylatolás
Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb számviteli bizonylat kibocsátása.
Az adómentes szolgáltatásról kiállított bizonylatnak a ténylegesen teljesített szolgáltatást kell tükröznie, és az adómentesség jogcímének alkalmazhatóságát a képzőhelynek, illetve a szolgáltatási lánc érintett szereplőinek igazolható módon alá kell tudniuk támasztaniuk.
Az adómentesség ellenőrzéséhez szükséges dokumentumok
Fontos, hogy a munkáltató dokumentálja a nyelvoktatás szükségességét és célját, hogy később alátámasztható legyen az adómentesség indoka.
A dokumentációban célszerű igazolhatóvá tenni, hogy a képzés a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódik, a munkavégzés feltételeként vagy a munkáltató tevékenységében közreműködő személy felkészültségének növelése érdekében történik.
A képzőhelynek igazolnia kell a felnőttképzői minőséget, a szükséges bejelentést vagy engedélyt, valamint az adott képzéshez kapcsolódó képesítési feltételek teljesítését.
Számlázási lánc esetén különösen fontos annak dokumentálása, hogy az oktatás milyen adómentes felsőoktatási, felnőttoktatási vagy egyéb oktatási szolgáltatás keretében történik.
Átmeneti szabályok a korábbi képzésekre
A felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől nyújtható be.
Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését) az Áfa tv. átmeneti rendelkezései a szabályozási átmenet idejére feloldják.
Az átmeneti rendelkezés értelmében a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.
Így továbbra is adómentesek maradnak a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely 2022. december 31.-ig jogosult; a 2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett (továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019. december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek, valamint a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések feltéve, hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.
Ha az adózó az ún. felkészülési időszak alatt - tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között - kezd olyan képzési tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások, képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt - az Áfa tv. hivatkozott átmeneti szabálya értelmében - szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.
Fentiek azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat a 2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is, amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá.
E képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.
Gyakorlati ellenőrzőlista
- A szolgáltatás ténylegesen nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás vagy képzés legyen.
- A képzőhely az Áfa tv. alkalmazásában felnőttképzőként, ilyen minőségében járjon el.
- A képzőhely teljesítse a felnőttképzési törvény szerinti bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget, ha ilyen kötelezettség fennáll.
- A képzőhely rendelkezzen az oktatáshoz szükséges képesítéssel, illetve legyen a javára tevékenykedő, megfelelő képesítésű természetes személy.
- A munkáltató által fizetett képzés iskolarendszeren kívüli képzés legyen.
- A munkáltató igazolja, hogy a nyelvoktatás a munkavállaló munkaköréhez szükséges, vagy a munkavégzés feltételeként biztosított.
- A számlák a kifizető vagy a munkáltató nevére szóljanak.
- A képzés részvételi díját, tankönyvdíját és vizsgadíját megfelelő bizonylatok támasszák alá.
- Számlázási lánc esetén minden szereplőnél vizsgálják az adómentesség feltételeit.
- Ha a számlán mégis áfát számítanak fel, az előzetesen felszámított adó levonhatóságát a munkáltató adóköteles gazdasági tevékenységéhez való kapcsolódás alapján kell megítélni.
tags: #nyelvoktatas #afa #mentes