Ha az angol nyelvi szintet az angol tudásod szintjét próbálod meghatározni, akkor érdemes a Közös Európai Referenciakeretet (KER) rendszert használnod, már csak azért is, mert ez egy egységes rendszer, mely lehetővé teszi, hogy az olyan vizsgákon elért eredményeket vagy szintet, mint az IELTS, vagy a Cambridge, összehasonlíthasd az oktatási vagy más intézmények és szervezetek által megkövetelt nyelvi szintekkel. Magyarul a KER rendszer országoktól függetlenül, egységesen határozza meg a nyelvtudási szintet, és a angol nyelvvizsga szinteket is.
A KER alapvetően 6 szintből áll, a kezdőknek szóló A1-től egészen a mesterszintű C2-ig, a nyelvet már jól beszélők számára. Az egyes szintek 2 blokkra oszlanak: A (A1 és A2) vagy alapfokú felhasználó, B (B1 és B2) vagy önálló felhasználó és C (C1 és C2) vagy gyakorlott felhasználó. A KER minden egyes szinthez leírja, hogy mi a követelmény, vagyis az adott tanuló hogyan képes angolul beszélni, olvasni, érteni és írni.
Angol nyelvvizsga szintek rövid összefoglalója
A: Alapszint
A1 alapszintű nyelvhasználó vagy, ha A rövid, egyszerűen és lassú tempóban feltett kérdéseket, utasításokat megérted, azokra röviden képes vagy válaszolni, például tudsz egyeztetni mondjuk egy találkozót. Rövid párbeszédeket tudsz folytatni olyasvalakivel, aki lassan és érthetően beszél hozzád. Kényelmesen használod az utazás során, tudsz útbaigazítást kérni. Meg tudsz érteni egy mindennapi élethez kapcsolódó tévéműsort vagy podcastot. Bárkivel tudsz beszélgetni hétköznapi témákról és a mindennapi életről. Utazás közben a legtöbb helyzetben tudsz kommunikálni. Különösebb erőfeszítés nélkül tudsz követni bármilyen tévéműsort vagy filmet.
Az A1 és A2 szintek általános jellemzői szerint a beszéd és olvasás alapvető szintű, a megértés és a gyakorlati használat fontos, turistás helyzetekben is képes vagy eligazodni. A részletes leírások alapján a hallott és olvasott szövegek megértése alapvető feladat a kezdőknél.
B: Középfok
A középfokot jelölő szinten belül megkülönböztetik a közép-haladó (B1), illetve a haladó (B2) szintet. Ez az a kérdés, amit a legtöbbször kérdeztetek tőlünk. Teljesen megértjük, hiszen mi is írtunk már arról, hogy az angol tudás nem jelent automatikusan nyelvvizsgát, könnyen lehet, hogy kiválóan tudsz angolul, jól tudod használni a gyakorlatban, de ettől még szükséged van magára a nyelvvizsga-bizonyítványra is és szeretnél minél könnyebben átlendülni ezen az akadályon. Általánosságban az a válasz, hogy az a legkönnyebb nyelvvizsga, amelyikre célzottan felkészülssz, ismered a feladatokat, az elvárásokat, tudod a megfelelő pontszerző top tippeket. A legkézenfekvőbb és legegyszerűbb még mindig az angol idegennyelv elsajátítása Magyarországon is. Az angol nyelvvizsga letételének kihívása már az alapoktól kezdődik: melyik szintű angol nyelvtudással rendelkezünk? Ez döntően befolyásolja a vizsga nehézségi fokát. A legismertebb és leggyakoribb nyelvvizsgák között a TOEFL, az IELTS és a Cambridge English-et említhetjük meg.
A leggyakrabban választott vizsgarendszerek közé tartozik például az Origó, a BME, az ECL, a TELC, az Euroexam vagy a DExam. Négy készséget vizsgálnak: olvasott szöveg értése, íráskészség, hallott szöveg értése, beszédkészség. A hallott szöveg értése részben rövid párbeszédeket, interjúkat, bejelentéseket, rádió- vagy tévéműsor-részleteket hallgatsz, és ezekhez kapsz feladatokat. A hallott szöveg értése sokaknál gyenge pont, mert tanulás közben kevesebb időt szánnak rá, mint a nyelvtani feladatokra.
A középfokú szóbeli vizsga nem hibátlan, akcentusmentes angolt vár, hanem érthető, magabiztos kommunikációt. Ha ezt a négy területet nézed, jól látszik, hogy az angol középfokú nyelvvizsga valójában azt kérdezi: B2 szinten ténylegesen képes vagy-e használni az angolt, nem pedig csak tanultad. Erre a kérdésre nincs egyetlen, mindenkire érvényes válasz. A gyakorlati tapasztalatok alapján általános megállapítás az, hogy teljesen kezdő szintről B2-ig általában több száz óra tanulásra van szükség. Ha már A2-B1 környékén vagy, tehát elboldogulsz egyszerűbb helyzetekben, akkor egy tudatos, gyakorlatorientált felkészüléssel vizsgakompatibilis B2-re lehet húzni a tudást.
Az első lépéseket követve a Hollywood Nyelvstúdió módszerével történő felkészülés hangsúlyozza az általános nyelvi készségek fejlesztését a vizsgaspecifikus gyakorlatok előtt. A módszer lényege, hogy az angol tanulás megértésre és gyakorlati használatra épül. Nem külön életet él a „vizsgás angol” és a „valódi angol”: ugyanazt a stabil alapot építjük, aminek a sikeres vizsga csak visszajelzése. A szavakat és szerkezeteket nem magolni kell, hanem példamondatokban, helyzetekben használni.
Gyakorlati út a B2 szint felé
Az első lépés az önismeret: őszintén meg kell nézni, honnan indulsz. A vizsgára készülés előtt fontos, hogy az alap angolod már nagyjából középfok közelében legyen. Amikor már nagyjából B1-B2 környékén vagy, érdemes eldönteni, hogy melyik vizsgarendszer szimpatikus számodra. Nem létezik „mindenkinek legjobb” vizsga. Lehet, hogy kiderül: az írásod stabil, de a hallott szöveg értése még ingadozó, vagy fordítva.
A Hollywood módszer szerint a vizsgaspecifikus gyakorlást általában a közelítés után lehet ráépíteni: mintafeladatsorok, időre írt fogalmazások, hallott szöveg feladatok, szóbeli témák. Ezeket részben önállóan, részben külső vizsgafelkészítő anyagokkal tudod gyakorolni. Az általános tanfolyamok gyakran több szinten működnek, és a cél az, hogy a hallgató képes legyen a mindennapi életben is használni az angolt.
Hogyan válassz nyelvvizsgát?
Az IELTS vizsga egy 0-9 közötti pontszám alapján értékel, a vizsgaszintet pedig ebből számítják. Az IELTS nyelvvizsgán belül két modul választható, amelyekben a beszédkészséget és a hangzó szöveg értését mérő feladatok megegyeznek, de az írott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatok különböznek. Az Academic modul tipikusan felsőfokú intézmények felvételi követelménye lehet. A TOEFL és a Cambridge vizsgák között különbségek jelentkeznek a feladatok típusában és a pontozásban.
Magyarországon többféle államilag elismert angol nyelvvizsgarendszer létezik, amelyek mind a KER B2 szintjéhez igazodnak. A leggyakoribb rendszerek közé tartozik az Origó, a BME, az ECL, a TELC, az Euroexam vagy a DExam. Négy készséget vizsgálnak: olvasott szöveg értése, íráskészség, hallott szöveg értése, beszédkészség. A vizsgák típusa lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő (komplex). A helyes választáshoz érdemes megnézni a próbavizsgákat és felkészítő anyagokat is, mert ezek segítenek megérteni, milyen feladatok várhatók.
Ha valaki célzottan a középfokú nyelvvizsgára készül, általános tanulási alapok fejlesztése szükséges, és csak utána következik a vizsgaspecifikus gyakorlás. Ezzel elkerülhető, hogy a vizsga csak helytartó legyen a valós készségek fejlesztése helyett.
Angol nyelvtudás önéletrajzban és álláskeresésben
Sokan olvashatják álláshirdetésekben, hogy elvárják a tárgyalóképes angol nyelvtudást. Ez a szint gyakran kapcsolódik a B2 vagy attól magasabb szintekhez, és gyakran megkívánja a folyékony, árnyalt kommunikációt. A tárgyalóképes nyelvtudás C1-es (felsőfokú) szinten érhető el, amely lehetővé teszi a magabiztos kommunikációt ismeretlen vagy előre nem várt helyzetekben is. A szakmai nyelvtudás gyakran eltérő szókincset és terminológiát igényel a különböző területeken.
A hivatalos nyelvvizsga rendszerek közül a legelterjedtebbek közé tartozik az IELTS, a TOEFL és a Cambridge-szintű vizsgák; mindegyik a KER B2 vagy CK szintekhez igazodik. A konkrét vizsga kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a célokat (oktatásban vagy munkahelyen való felhasználás), a nyelvi erősségeket és a vizsgafeladatok típusait. Fontos, hogy próbavizsgákat érdemes megtekinteni, mert azok segítenek döntenni, melyik vizsgát érdemes választani a saját képességek alapján.
