Angolról magyarra fordított szöveg hivatkozása

Angolról magyarra fordított szöveg hivatkozásakor a fordítás forrását ugyanúgy meg kell jelölni, mint bármely más felhasznált művet, és egyértelművé kell tenni, hogy a szöveg fordítás, nem pedig saját megfogalmazás. A hivatkozás célja, hogy elismerd mások munkáját, visszakövethetővé tedd az információidat, és elkerüld a plágiumot, ami a legsúlyosabb vétség az egyetemi szférában.

A szakdolgozat írása során más kutatók eredményeire, elméleteire és adataira támaszkodsz. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege.

A „hivatkozás” angol megfelelői

Translation of "hivatkozás" into English reference, link, citation are the top translations of "hivatkozás" into English.

• academic writing: identification of a source
• reference: általános forrásra vagy korábbi állításra utalás
• citation: tudományos szövegben alkalmazott forrásmegjelölés
• link vagy hyperlink: elektronikus hivatkozás, amely egy weboldalra vagy dokumentumra vezet

A „hivatkozás” jelentése tehát a szövegkörnyezettől függ: tudományos írásban rendszerint a citation vagy a reference felel meg neki, internetes környezetben pedig a link vagy a hyperlink.

Nem szerepelt e feltételre hivatkozás a kérelem formanyomtatványán és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban sem. Nor was there any reference to that requirement in the application form or the related documents.

A pályázathoz elektronikus hivatkozás útján társított dokumentumokat a Bizottság nem veszi figyelembe. Any documents linked to the application through hypertext links will not be read.

A reference to a specific legal case, statute, or other legal document.

A szint vagy intenzitás kifejezéséhez használt módszerre történő hivatkozás. A citation to the method used to express the level or intensity.

Miért kell hivatkozni a fordításra?

A hivatkozás nem csupán egy adminisztratív nyűg, hanem a szakdolgozat hitelességének és tudományos integritásának záloga. Ez választja el az egyéni véleményt a megalapozott tudományos állítástól.

Forrásokra hivatkozni minden olyan esetben kell, amikor mások gondolatait, eredményeit, írásait vagy megállapításait szeretnéd felhasználni egy általad írt szövegben. Kötelező lehivatkozni minden olyan átvett információt, amelyet parafrázisként, azaz átfogalmazva használsz fel, illetve a szó szerinti idézeteket is.

Angol nyelvű forrás magyarra fordított részlete is átvett információnak minősül, ezért a fordítás mögött fel kell tüntetni az eredeti szerzőt és a megjelenés évét. Ha a fordítást nem te készítetted, hanem közzétett magyar kiadásból vetted át, akkor a magyar fordítás adatait kell megadni, és szükség esetén az eredeti mű adatait is fel kell tüntetni.

A hivatkozások több, egymással összefüggő funkciót is ellátnak. A legfontosabb feladatukazeredeti gondolat megfogalmazójának vagy az eredeti mű szerzőjének feltüntetése.

• Hitelesség: Megmutatod, hogy ismered a szakterületed irodalmát.
• Visszakereshetőség: Lehetővé teszed az olvasó számára, hogy utánajárjon az állításaidnak.
• Szerzői jogok: Tiszteled mások szellemi tulajdonát.
• Plágiumvédelem: Világosan elhatárolod a saját gondolataidat másokéitól.

A fordítás jelölése

Ha a fordított részletet saját magad ültetted át angolról magyarra, a szövegközi hivatkozásban az eredeti szerzőt és az eredeti mű évszámát kell megadni, majd jelezni kell, hogy a szöveg saját fordítás. A jelölés pontos formája az alkalmazott hivatkozási szabványtól és az intézményi útmutatótól függ.

A fordítás tényét olyan kifejezéssel lehet jelölni, mint a „saját fordítás”, „saját fordításom” vagy angol nyelvű munkában a „translated by the author”. A döntő szempont az, hogy az olvasó számára világos legyen: az eredeti gondolat és a fordított szöveg nem a dolgozat szerzőjének önálló gondolata.

Ha a szövegrész szó szerinti fordítás, akkor a fordítás nem válik saját szöveggé attól, hogy magyar nyelven jelenik meg. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.).

Ha a szó szerinti idézetből kimarad szövegrész, azt [. ] jelzi. Ha a kihagyás mellett betoldás is szükséges, az szintén szögletes zárójelben [] szerepel.

A szó szerinti idézeteket idézőjelek (a magyar nyelvű írásokban: „”) fogják közre, a hivatkozás - az alábbi formát követve - megjelöli az oldalszámot is: (Popper, 2010, p. 55).

Szó szerinti fordítás és parafrázis

Szó szerinti fordítás

Szó szerinti idézés: Az átvett részen semmit nem változtatunk, ilyenkor idézőjel közé kell tenni a szövegrész pl. „Valaki, valamikor, így”.

Amikor pontosan másolod a szöveget. Idézőjelet kell használnod, és kötelező megadni az oldalszámot is! Csak akkor használd, ha a megfogalmazás rendkívül frappáns vagy definícióról van szó.

A szó szerinti idézet terjedelme csupán egy rövid bekezdés lehet, tehát néhány sornál többet semmiképp ne idézzünk egyszerre. (Szakály, 2011, p.43)

40 szavas idézet alatt az idézetet az idézőjelen kívül nem kell külön kiemelni, 40 szó felett azonban tömbként kell kezelni (érdemes egy-egy üres sort tenni az idézet elé és után).

Ha teljes mondatot idézünk, a záró idézőjel után jön a hivatkozás. A fordításnál ugyanígy a lefordított idézet után kell elhelyezni a hivatkozást, az oldalszámot pedig az eredeti angol kiadás oldalszámaként kell megadni, ha az intézményi szabályzat másként nem rendelkezik.

Parafrázis vagy tartalmi idézés

Átírt idézés/parafázis: A „Szakirodalmi áttekintés” rész legnagyobb részének megírása így történik. A felhasznált szakkönyvekből, szakfolyóiratokból és internetes forrásokból a számunkra lényeges részek alapján és azokat saját magunk által átfogalmazva írunk a kutatási témánkról.

Parafrazeálás (Tartalmi idézés): Amikor saját szavaiddal foglalsz össze egy elméletet. Itt nem kell idézőjel, de a forrást (szerző, évszám) ekkor is meg kell jelölni!

Fordítás esetén a parafrázis sem mentesít a hivatkozás alól. Ha egy angol nyelvű mű gondolatát magyarul, saját szavaiddal foglalod össze, a forrást akkor is meg kell jelölni, még akkor is, ha egyetlen mondatot sem fordítottál le szó szerint.

Amennyiben oldalszámmal megadható az átfogalmazás eredetije, azt meg is kell adni (egy pár oldalas tanulmány esetében ez nem lényeges, egy monográfia esetében igen).

A hivatkozás két szintje

Minden hivatkozásnak két helyen kell megjelennie a dolgozatban:

• Szövegközi hivatkozás: A mondat végén vagy a szerző neve után közvetlenül jelölöd a forrást (pl. Kovács, 2023).
• Irodalomjegyzék (Bibliográfia): A dolgozat végén található lista, ahol minden forrás összes adata (szerző, cím, kiadó, évszám, URL) szerepel.

Fontos szabály: Csak olyan tétel szerepelhet az irodalomjegyzékben, amire a szövegben is hivatkoztál, és fordítva!

Teljes megfelelésnek kell lennie a vizsgálat lefolytatásakor és a szöveg írásakor a szerzőt bármilyen módon befolyásoló; a szövegben hivatkozott; és a bibliográfiában felsorolt irodalom között.

Ez annyit tesz, hogy amiből felhasználunk valamit (felvetéseket, eredményeket, következtetéseket - akár az aktuális szöveget, akár a mögötte lévő gondolatokat) azt el kell ismernünk, ott és akkor, ahol és amikor felhasználjuk azt a szövegben egy hivatkozással, majd később a bibliográfiában is a tétel pontos leírásával.

A szövegközi hivatkozás szabályai

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [. amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények . ], vagy szerepelhet zárójelben [. a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért . ].

Szövegen belüli hivatkozás esetén - A szerző neve lehet a mondat része vagy szerepelhet zárójelben. Például: …amint azt Csapó (2012) tanulmányában közölt eredmények mutatják. …több kutatás jutott hasonló eredményre (Csapó, 2012).

Egy szerző

Egy szerző esetén A szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs!), ezt követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami normál formázású, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl.: mondat vagy bekezdés végén használva: (Kiss, 2016) a mondat részeként használva: Kiss (2016) szerint az élelmiszerek…

Tartalmi, nem szó szerinti idézetnél így használhatod: Brown (2000) álláspontja szerint…vagy … a vezetőség felelőssége meghatározott (Brown, 2000).

Angolról magyarra fordított szövegnél a forrás szerzője és évszáma például így jelenhet meg: (Brown, 2000, saját fordítás). A pontos forma előtt mindig ellenőrizni kell az intézeti útmutatót.

Két szerző

Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998). Két szerző esetén - A szerzők neve lehet a mondat része vagy szerepelhet zárójelben, ekkor a szerzők neveit “&” választja el egymástól. Például:. amint azt Hunyadyné és M. Nádasi (1998) tanulmányában olvashatjuk. (Hunyadyné & M. Nádasi, 1998).

Két szerző esetén hasonló szabályt követhetsz, ám mindkét szerző vezetéknevét feltüntetve: - szó szerinti idézetnél: (Black and White, 2001, p.33) - tartalmi, nem szó szerinti idézetnél: Black and White (2001) álláspontja szerint… vagy …a vezetés innovatív volt, de nem önálló (Black and White, 2001).

A magyar nyelvű szövegben használt „és”, valamint az angol nyelvű szabványokban alkalmazott „and” vagy „&” közötti választást az alkalmazott hivatkozási stílus szabályai határozzák meg.

Három vagy több szerző

Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).

Három, négy vagy több szerző esetén - A szövegközi hivatkozásban nem soroljuk fel a szerzőket, kizárólag az első szerző vezetéknevét jelöljük az első idézéskor is. Például: Amennyiben az idézés a mondat része, a következőképpen járunk el Nagy és munkatársai (2020) szerint meghatározó a társadalmi kontextus. Amennyiben zárójelben hivatkozunk, az első szerző vezetéknevét az et al. rövidítés és az évszám követi (Nagy et al., 2020).

Előfordul, hogy három vagy több szerző írta a hivatkozott írást, ekkor felsorolhatod mindhármat, de elfogadott az „et al.” (azaz „és szerzőtársai”) rövidítés is csupán a fő szerző/ szerkesztő vezetéknevének feltüntetésével.

Szervezeti szerző

Ha a hivatkozott szöveg szerzője szervezet - A szervezet nevét kell feltüntetni. Például: a WHO (2018) irányelvei szerint. , . az elfogadott irányelvek szerint (WHO, 2018).

Ismeretlen szerző

Ismeretlen, névtelen vagy szerző nélküli műveknél így hivatkozhatsz: - ha adott a szervezet neve: (Mintel, 1999) - ha nincs azonosítási pont: (Ism, 2003) - vagy írhatod a könyv címét is, ha nem túl hosszú (Vezetési stílusok, 2003).

Amennyiben a szerző nem azonosítható be, akkor a honlap nevére, zárójelben a megnézés évszámára hivatkozunk, pl. (KSH, 2012). A pontos internetes elérési útvonalat ez esetben is csak az irodalomjegyzékben tüntetjük fel.

Szó szerinti idézet oldalszámmal

A szó szerinti idézeteket idézőjelek között kell megadni, és a hivatkozásban fel kell tüntetni az oldalszámot. Ha az eredeti angol kiadásból fordítasz, a hivatkozásban az eredeti mű oldalszáma szerepelhet.

Ha a könyvnek egy szerzője van és szó szerint idézel, akkor az idézőjellel jelölt tartalom után: (Brown, 2000, p.33) - azaz ne felejtsd el feltüntetni az oldalszámot, több oldal esetén pedig pp.122-123 , így jelölve a -tól-ig kapcsolatot.

Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak.

Ha a fordítás közzétett magyar kiadásból származik, az oldalszámot a használt magyar kiadás alapján kell megadni, mert az eredeti és a fordított kiadás oldalszámai eltérhetnek.

Másodlagos hivatkozás

Ha találsz egy remek gondolatot Kovácsnál, aki Szabóra hivatkozik, de Szabó eredeti művét nem tudod megszerezni, akkor így hivatkozz: (Szabó, 2010, idézi Kovács, 2023). Törekedj azonban arra, hogy mindig az elsődleges forrást keresd meg!

Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzője kerül feltüntetésre, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a neve, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Például: (Mérei, 1988 idézi Ranschburg, 2010).

Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, ahol olvasható az idézet.

A hivatkozásoknál fontos, hogy az átvett gondolatok, adatok eredeti előfordulását jelöljük meg - ezt a szakirodalom elsődleges forrásnak nevezi. Másodlagos forrásként hivatkozhatunk minden olyan műre, amely egy meglévő szövegrészt elemez, bemutat, vagy értékel (például tankönyvek).

Harmadlagos forrásként tartanak számon minden olyan forrást, amely több elsődleges és másodlagos forrást foglal magában (mint például az enciklopédiák). Szakdolgozat vagy bármilyen más tudományos munka készítése során érdemes az elsődleges források használatát előnyben részesíteni.

Hivatkozási stílusok

Az, hogy melyik stílust kell használnod, az intézetedtől függ. Mindig ellenőrizd a tanszéki útmutatót! Ezek mindig megtalálhatók az adott intézet honlapján.

A különböző szakkönyvekben és szakcikkekben eltérő formátumú és stílusú hivatkozások szerepelhetnek, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a szakdolgozat elkészítése közben melyiket is kell használni.

A hivatkozási rendszerek közt funkciójukat tekintve nincs nagy eltérés, alkalmazásuk azonban függ az adott intézménytől, illetve az adott tudományos terület formai követelményeitől.

Mivel a hivatkozások során az egyes kutatási ágazatokon belül az egységesítés elve érvényesül, előfordulhat az is, hogy egy adott intézmény keretei között szakonként más és más hivatkozási rendszert írnak elő a követelmények.

Nagyon fontos, hogy a két hivatkozási módszer közül, konzekvensen csak az egyiket használd. Szakdolgozat írásakor az egymástól eltérő hivatkozási stílusok keverése ugyanis súlyos pontlevonásokkal járhat.

Lábjegyzetes hivatkozás

Az egyik rendszer a kontinentális európai tudományos munkák többségénél alkalmazott lábjegyzetes hivatkozási mód. Az ilyen hivatkozást a szövegrészletet követően, felső indexbe írt számmal vagy csillaggal szokás jelölni, ésa kifejtést a lap alján (lábjegyzetben) szokás megadni.

A lábjegyzet természetesen nemcsak egy másik szövegre vonatkozó hivatkozást tartalmazhat, hanem kiegészítést, háttér-információt és megjegyzést is. Használatát előszeretettel alkalmazzák olyan tudományos szövegeknél, amelyeknél a megértéshezfontos, hogy az adott szövegrész gondolatmenete ne szakadjon meg.

Amennyiben a lábjegyzetes hivatkozási módszert választottad, úgy a hivatkozott források kerüljenek a lábjegyzetbe. Szövegközi hivatkozások esetén a lábjegyzet funkciója a magyarázás, így célszerű ebbe a részbe olyan gondolatokat írni, amelyek segítenek a szakdolgozat törzsszövegének megértésében.

Lábjegyzetekre vonatkozólag általános szabály, hogy hosszuk az 5-6 sort ne nagyon lépje túl, mivel a túl hosszú lábjegyzet felborítja az adott oldal szöveg-lábjegyzet arányát az olvashatóság rovására.

Szövegközi, APA- vagy Harvard-típusú hivatkozás

A szövegközi azaz az APA, vagy Harvard stílusú hivatkozás során a hivatkozás fő alkotóelemeitaz idézett szöveg után zárójelben kell megadni. Itt a szerzőre, az évszámra és idézett oldalszámra kell hivatkozni, míga szerzők és a művek pontos adatait a külön az erre célra összeállított és a dolgozat végén szereplő hivatkozásjegyzék tartalmazza.

A zárójelben kiindulásképpen megadott név-, évszám- és oldalszám-kombinációk tehát olyan konkrét forrásokat jelölnek meg, amelyeknek a pontos elérhetősége a hivatkozásjegyzékben található meg.

Harvard-típusú könyvhivatkozás

Ha a könyvnek egy szerzője van és szó szerint idézel, akkor az idézőjellel jelölt tartalom után: (Brown, 2000, p.33) - azaz ne felejtsd el feltüntetni az oldalszámot, több oldal esetén pedig pp.122-123 , így jelölve a -tól-ig kapcsolatot.

A referencia listába kerülő könyvtétel formája: Szerző Vezetéknév, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). Cím , Kiadó, Helyszín.

Brown, W. L. (2000). Consumer Behaviour, Wiley & Sons, New York.

Fontos, ez utóbbiban hogy a könyv címét kell dőlt betűvel szedned.

Szerkesztett könyv

Szerkesztett könyvek Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

Könyvfejezet

Könyvfejezetek Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala.

A könyv címe dőlt betűvel. Például: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

Folyóiratcikk

Folyóiratban megjelent cikkek Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma.

A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (félkövér).

Fontos, hogy nem a cikk címe, hanem a folyóirat neve lesz dőlt betűvel szedve, és pontosan meg kell jelölni, melyik évfolyam melyik számáról van szó.

Gold, D. (1998). Humour, Management Studies, Vol. 16, No. 2, pp.161-167.

Újságcikk

Újságcikkek hivatkozása esetén - Szövegközi hivatkozás: (Szabó, 2023) Irodalomjegyzék: Szabó, A. (2023, Július 4). Ami a házasságkötéseket illeti, Magyarország egyre jobban hasonlít a 19. századi Angliára. Qubit.

Újságcikk havi- vagy hetilapban Szerző (év, hó, nap): Cikk címe. Újság címe, évfolyam. Oldalszám(ok).

Újságcikk napilapban Szerző, ha van, vagy Cikk címe, ha nincs szerző feltüntetve (év. hó. nap.): Cikk címe, ha előbb nem kellett feltüntetni. Újság címe, oldalszámok.

Internetes és elektronikus források

Az internetes források esetében is a szerzőt és a közlemény megjelenésének évét hivatkozzuk az előbbi pontoknak megfelelően, az internetes elérhetőség adatait (URL cím és letöltés dátuma) csak az „Irodalomjegyzékben” tüntetjük fel.

Elektronikus, internetes források esetén is mindig törekedj megbízható, szakmai források használatára, mely lehetőleg szerzőhöz köthető, visszakereshető tartalom.

Formátuma pedig: Szerző Vezetékneve, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). Cím - Közzétevő intézmény- közzététel helye- hozzáférés/elérhetőség (pontos URL cím) és a használat dátuma.

Fontos, hogy ne csak az alap URL-t tüntesd fel, hanem pontosan add meg az oldal címét, még ha hosszabb is.

Online elérhető folyóiratcikkek esetében a korábban leírt hivatkozást használd, a végén azt is feltüntetve, hogy hol elérhető, és mikor töltötted le a tartalmat.

On-line könyv Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Mikori megtekintés, Letöltés forrása vagyis szervezet, Ha a kötet nyomtatásban is megjelent, meg kell adni a kiadót és a helyet is.

On-line tanulmány Szerző Neve (évszám): Tanulmány címe. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet.

Weblap Szerző neve, ha megtalálható (évszám): Weblap címe. Alcíme, ha kell. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet.

Különböző forrástípusok bibliográfiai leírása

Önálló könyv

Önálló könyvek Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Például: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

A szerző(k) vezetékneve, a keresztnév első betűje, pont, több szerző esetén hosszú kötőjellel elválasztva évszám zárójelben, kettőspont, szóköz, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye, vessző, könyv terjedelme pont, a könyv ISBN száma.

Például: Popp J. - Potori N. - Udovecz G. (2005): Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 174 p. ISBN 963-955-353-0

Korábbi kiadás vagy fordítás

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg.

Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.

Például: (Neisser, 1976/1984).

Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

Tematikus folyóiratszám

Folyóirat tematikus száma Szerkesztő neve (év, szerk.): Cím. [tematikus szám]. Folyóirat címe, évfolyam, szám.

Például: Forray R. Katalin (1993, szerk.): Kisebbségek. Educatio, 2. 2. sz.

Brosúra

Brosúra Szerző (év): Cím. [Brosúra]. Testület neve, Kiadás helye.

Például: Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága (é.n.): University of Szeged: Visiting student guide. [Brosúra]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Enciklopédia, lexikon vagy szótár

Enciklopédia, lexikon vagy szótár Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (kiadás száma, kötetszám). Kiadó, hely.

Például: Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (3 kötet). Keraban, Budapest.

Szócikk

Szócikk enciklopédiában, lexikonban vagy szótárban Szerző (év): Szócikk címe. In: Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (aktuális kötet száma.) Kiadó, hely.

Például: Ballér Endre (1997): Alaptanterv. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (1. kötet.) Keraban, Budapest.

Jelentés

Jelentés Szerző (év): Cím. (Sorozatcím). A jelentést kiadó testület, Hely.

Például: OPEK (2005): Tanulás Magyarországon. Az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának nyilvános közpolitikai elemzése. (Oktatáspolitikai elemzések). Sulinova, Budapest.

Konferencia-előadás

Konferencia-előadás Szerző neve (évszám): Cím. Előadás: konferencia neve, helye, időpontja.

Például: Kádárné Fülöp Judit (1997): Irodalmi kánon és magyar pesszimizmus. Előadás: Szigetek és hidak. A HUNRA Első Magyar Olvasáskongresszusa. Szeged, 1997. április 2-4.

A konferenciák, kongresszusok publikált előadásainál a szerző (az előadást tartó) neve, év zárójelben, kettőspont, az előadás címe, pont, a szerző előadásainak oldalszáma (-tól, -ig), „In”, a kongresszus vagy konferencia címe, a szerkesztő neve, a kiadvány címe, kötetszáma, kiadója, megjelenési helye és terjedelme szerepel.

Kézirat

Kézirat Szerző (év): Cím. Kézirat. A szervezet/intézmény, amely számára a kézirat készült, Hely.

Például: Kulcsár Béláné (2005): Tudásszintmérés üzleti levelezésből: Taxonómia. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Kiadatlan szakdolgozat vagy disszertáció

Kiadatlan szakdolgozat, disszertáció Szerző (év): Cím. Műfaj megnevezése. Kézirat. Az intézmény, amelynek égisze alatt a kézirat készült, Hely.

Például: Gulácsiné Vass Mária (2001): Hatékonyabb-e a kommunikatív-funkcionális szemléletű fogalmazástanítás a hagyományosnál? 10 éves tanulók fogalmazásainak összehasonlító vizsgálata. Pedagógiai szakértői szakdolgozat. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Film, televízióműsor és hangfelvétel

Film Rendező neve (rendező, év): Cím (hordozó.) Forgalmazó cég, székhely.

Televízióműsor Rendező neve (rendező, vetítés ideje: év. hó. nap): Cím. Bemutató csatorna, székhely.

Hangfelvétel Szerző (felvétel időpontja, ha más, mint a copyrighté/copyright éve): Cím. [Előadó, ha más, mint a szerző.] Album címe [a hanghordozó fajtája]. Forgalmazó cég, székhely.

Az irodalomjegyzék felépítése

A bibliográfiában a tételek egymást ábécésorrendben követik. A szerzők neveit a publikáción megjelent névhasználat és sorrend alapján közöljük.

Ugyanannak a szerzőnek a munkái közül a legfrissebb nyitja a sort, a többi időben visszafele haladva követi. A szerzőtársakkal írt munkák (a szerzők ábécérendjének követéséből következően) nem keverednek az egyedül írtakkal.

Minden tétel külön bekezdésbe kerül, amelynek formázása függő bekezdés. A tételeket nem szabad sorszámozni.

Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően ABC sorrendet kell alkalmazni, azon belül pedig fordított kronológiai sorrendet alkalmazunk.

Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amit a jelölt felhasznált, és amelyre a dolgozatban hivatkozik.

A felhasznált irodalom összeállításában a címek leírásakor alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható.

A közlemények címét azon a nyelven kell közölni, amelyiken megjelent. A Dr., Prof. és egyéb előtagokat nem kell beírni az irodalomjegyzékbe, akkor sem, ha azok az eredeti forrásban szerepelnek.

Hivatkozás ábrákra, táblázatokra és képekre

A dolgozat írása közben a táblázatokat, legyenek azok akár saját munkából, akár más forrásból átvett részek, általában arab számokkal számozni kell, továbbá címmel is el kell őket látni.

A táblázat címét rendszerint dőlt betűvel szokás jelölni, középre vagy balra igazítva a címszöveget. Az így elkészült táblázatokra a hivatkozás jegyzékben számuk szerint kell hivatkozni.

A szakdolgozat táblázatjegyzékében pedig kötelező felsorolni az összes táblázat számát és címét. Célszerű továbbá a táblázatokat úgy elkészíteni, hogy azoknak önmagukban is értelmük legyen.

Amennyiben mégis plusz magyarázó szöveg szükséges a táblázathoz, azt lábjegyzetben érdemes mellékelni.

Az ábrákat és a képeket a táblázatokhoz hasonlóan kell számozni, és megnevezéssel (ábra-, illetve képaláírással) kell ellátni, a szövegben hivatkozni rájuk pedig ugyanúgy a számuk alapján kell.

A dolgozatban szereplő összes ábra és kép számát és aláírását ábra-, illetve képjegyzékben kell összesíteni.

A plágium elkerülése

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában.

Röviden fogalmazva: plágiumnak számítminden olyan gondolat, amely nem a sajátod és nincs hozzá forrás megjelölve.

A szakdolgozatok és egyéb tudományos munkák lehetőséget biztosítanak más szerzők gondolatainak, más művek tartalmának, sőt más szövegek szó szerinti idézeteinek átvételére, azonban csak akkor, ha ezekre pontos hivatkozás vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden olyan gondolatra vagy szövegre muszáj hivatkozni a dolgozatban, amely nem a sajátod. Olyan nincs, hogy túl sok lenne a hivatkozás egy dolgozatban!

Inkább legyen teletűzdelve a dolgozatod forrásmegjelölésekkel, minthogy plágium gyanújával kerüljön a vizsgálóbizottság elé!

A legtöbb felsőoktatási intézmény a plágiumellenőrzést ma már számítógépes plágiumellenőrző szoftverekkel végzi, így a kellemetlenségek elkerülése végett erősen ajánlott odafigyelni minden egyes forrás precíz megadására.

A saját szöveg megírásának értelmét a felhasznált források értelmezése, a közöttük megteremthető kapcsolatok bemutatása adja; az erre való törekvés maga segít a plágium elkerülésében (lehetetlenné teszi a forrásokból vett idézetek puszta egymás után illesztését).

A hivatkozás elkészítésének munkamenete

Az arany szabály: Hivatkozz menet közben!

Sokan abba a csapdába esnek, hogy az írás hevében csak odavetnek a szöveg közé, hogy (itt majd hivatkozni kell), vagy egyszerűen elmentik a linket egy külön fájlba. Ez a módszer azonban a dolgozat 20-30. oldalánál már követhetetlen káoszt okoz.

Forrás megnyitása: Mielőtt olvasni kezdesz, nyisd meg a hivatkozáskezelődet (Zotero, Mendeley) vagy egy üres Irodalomjegyzéket a fájlodban (ne külön dokumentumba, mert lehet, hogy elkeveredhet).

Adatok rögzítése: Még mielőtt kijegyzetelnéd a lényeget, írd le a forrás alapadatait (Szerző, Év, Cím).

Parafrazeálás + Jelölés: Amint leírtál egy gondolatot a saját szavaiddal, azonnal tedd mögé a zárójeles hivatkozást.

Oldalszám rögzítése: Még ha nem is szó szerint idézel, a jegyzeteid között tartsd meg az oldalszámot - később hálás leszel érte, ha pontosítani kell.

Miért fontos a folyamatos hivatkozás?

• Emlékezetkiesés ellen: Három hét múlva nem fogsz emlékezni, hogy az a zseniális gondolat a 400 oldalas szakkönyv 12. vagy 212. oldalán volt.
• Plágiumvédelem: Ha azonnal jelölöd a forrást, nem fogod véletlenül saját gondolatként feltüntetni más szavait.
• Időmenedzsment: Ha a végén kell 50-60 forrást „visszakeresned”, az napokat vehet igénybe a leadás előtti legfeszültebb időszakban.

Hivatkozáskezelő programok

Ne próbáld manuálisan gépelni az irodalomjegyzéket az utolsó éjszaka!

Használj professzionális szoftvereket, amelyek egy kattintással legenerálják a listát a választott szabvány szerint:

• Word Hivatkozáskezelő: Beépített modul a Microsoft Wordben.
• Zotero: Ingyenes, nyílt forráskódú, böngészőbe épülő bővítménnyel.
• Mendeley: Remek közösségi funkciókkal és PDF-kezelővel.
• EndNote: Professzionális, gyakran fizetős, de sok egyetem biztosítja.

Mit tegyünk, ha a fordítás forrása nem azonosítható?

Ha már benne vagy a folyamatban, és találsz egy forrás nélküli bekezdést:

• Keress rá a szövegre: Ha gyanús, hogy szó szerinti fordítás vagy idézet, másold be a Google-be idézőjelek között.
• Ellenőrizd a böngészési előzményeket: A könyvtári adatbázisok és PDF letöltések dátuma segíthet azonosítani a forrást.
• Kérdezz meg egy AI-t: Másold be a szövegrészletet egy MI-asszisztensnek, és kérdezd meg, felismeri-e a stílust vagy az elméletet (bár ez nem mindig 100%-os, jó kiindulópont lehet).

Tipp: Használj „Színkódolást”! Az írás fázisában jelöld sárgával azokat a mondatokat, ahol még bizonytalan vagy a hivatkozásban, és zölddel azokat, ahol már kész az irodalomjegyzéki tétel is.

Így a végén csak a „sárga foltokat” kell eltüntetned.

Gyakori hibák

Ne keverd a hivatkozási stílusokat egyazon dolgozaton belül. Ha a választott rendszer az „et al.” rövidítést írja elő, ne válts át később a „mtsai” használatára, és ha a szabvány az „&” jelet alkalmazza, ne cseréld önkényesen „és” kötőszóra.

Ne hagyd ki az oldalszámot szó szerinti idézetnél. Ne tüntesd fel az URL-t a szövegközi hivatkozásban, ha az útmutató szerint annak az irodalomjegyzékben kell szerepelnie.

Érdemes odafigyelni továbbá a helyes központozásra, a vesszők és a pontok megfelelő elhelyezésére a szövegben, ez ugyanis a szöveg olvashatóságát, érthetőségét is befolyásolja.

Erősen ajánlott a dolgozat megírásakor odafigyelned a helyesírásra is. Habár az elírásokat és a helyesírási hibák nagy részét a legtöbb szövegszerkesztő program felismeri, nem árt, ha egy friss szempárral is átfuttatod a szakdolgozatot a nyelvhelyességre is fókuszál.

Továbbá, ha nem vagy biztos egy évszámban vagy névben, ne alapozd az állításaidat bizonytalan információkra, inkább hagyd ki az adott részt a dolgozatodból!

Felhasznált irodalom ellenőrzése

A hivatkozásjegyzék Minden szakdolgozat végén szerepelnie kell ahivatkozásjegyzéknek, amelyben fel kell tüntetned a dolgozatban idézett összes forrást.

A hivatkozásjegyzékben az idézett műveket a szerzők vezetékneve szerinti ábécésorrendben szokás közölni.

Említésre méltó, hogy bizonyos esetekben megkülönböztethetünk többféle szakirodalmi jegyzéket is.

A fent említett hivatkozásjegyzéken kívül így megadható az irodalomjegyzék, azaz a felhasznált irodalom jegyzéke, valamint a bibliográfia, azaz az ajánlott irodalom jegyzéke is.

Az irodalomjegyzék minden olyan művet tartalmaz, amelyet a szakdolgozatod során felhasználtál, de nem feltétlen idéztél belőlük.

A bibliográfiában pedig rendszerint a témához kapcsolódó szakirodalmi művek szerepelnek, amelyek további kutatási irányokat jelölhetnek ki az olvasóid számára, viszont nem hivatkoztál rájuk a szövegben, és nem is használtad fel őket a munkád során.

A hivatkozásokkal kapcsolatban a lehető legjobb tanács, amelyet megfogadhatsz, az, hogy a szakdolgozat megírása előtt alaposan olvasd át az adott felsőoktatási szak tanulmányi és vizsgaszabályzatát és szakdolgozatírási útmutatóját.

Ha valamiben nem vagy biztos, mindenképp kérd a konzulensed segítségét, hiszen ő bizonyára válaszolni tud majd a szakdolgozattal kapcsolatos kérdéseidre!

tags: #angol #magyarra #forditott #szoveg #hivatkozasa