Az angol mint idegen nyelv az iskolai oktatásban stratégiai jelentőségű, mert gyakran az új technológiák és források hozzáférése angol nyelven történik, az angol ismeret elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon, az angol nyelvtanítás módszertani alapja pedig széleskörűen fejlett, és sok helyen jól képzett pedagógusok dolgoznak.
Az angol nyelv tanulása akkor lehet eredményes, ha az óraszám mellett megfelelő tanárok, stabil oktatási környezet, korszerű módszerek, megfelelő eszközök és tanulói motiváció is rendelkezésre áll. A magyarországi tapasztalatok szerint önmagában a magas óraszám nem garantálja a használható nyelvtudást.
Miért kiemelt jelentőségű az angol nyelv?
„Gyakorlatilag minden új technológia angol nyelven születik meg, az ezekhez való hozzáférés könnyedségének kulcsa az angoltudás. Ezért ezt ki kell emelni a közoktatásban, ez igazi nemzeti érdek. Nincs az országnak kapacitása egyszerre több különböző nyelv tanulását azonos szinten támogatni. Arra kell koncentrálni az állami erőforrásokat, ami a legnagyobb előnyt, hasznot hozza. Ezért a NAT mondja ki, hogy az angol az első kötelező nyelv és a pedagógusok kapjanak támogatást a nyelvtanulásra” - olvasható a részletes véleményben.
Csapó Benő oktatáskutató szerint sem elég hangsúlyos az új NAT-ban az angoltudás szerepe. „Nem lehet elmenni a jelenség mellett, hogy ma - bármennyire is valljuk a nyelvek egyenrangúságát - a nemzetközi kommunikációban az angol kiemelt szerepre tett szert” - mondta az MTA konferenciáján.
Az angol elsődleges szerepe a közoktatásban azért is fontos, mert az angol ismeret elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon. Az angol nyelvtanítás módszertani alapja széleskörűen fejlett, és sok helyen jól képzett pedagógusok dolgoznak.
Az angol nyelvoktatás céljai Magyarországon
A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig című fehér könyv célja a bevezető szöveg szerint, hogy áttekintést adjon a magyarországi idegennyelv-oktatás jelenlegi helyzetéről, feltárja a problémákat és a fejlesztendő területeket, és meghatározza az oktatási rendszerben tanulók nyelvtudása fejlesztésének fő irányait a 2012 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan.
Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegen nyelvi képzés, amely ennek ellenére sem hatékony - írják. Az Emmi célja, írják, hogy célul tűzi ki, hogy a magyar köznevelés biztosítsa két idegen nyelv (szakiskolában egy idegen nyelv) megtanulását, a felsőoktatás pedig minőségi szaknyelvi képzést adjon.
Magyarországon 2012-ben saját bevallásuk szerint kevesebben beszéltek idegen nyelvet, mint 2006-ban - állapítja meg a tanulmány az Eurobarometer adataira hivatkozva. A szaktárca szerint az óvodai nyelvoktatás állami támogatására szakmai és finanszírozási okok miatt továbbra sincs lehetőség, az általános iskolások esetében azonban az a cél, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak az A2 (alap-) szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani kell még egy nyelv tanulásának a lehetőségét a 7. osztálytól.
Az első és a második idegen nyelv kérdése
Az Emmi szerint angolul mindenkinek tudnia kell, de az első nyelv lehet a német és a francia is. A nyugati országrészben a német nyelvterület hangsúlyos szerepe miatt a német nyelv oktatását második nyelvnek javasolják, „választható azonban valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is”.
Korábban sajtóhírek arról szóltak, hogy a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság szerint az angol helyett a német volna a kötelező első nyelv a közoktatásban, később az államtitkár azt mondta, félreértelmezték a nyelvoktatási stratégiában olvasható megállapításokat.
Ezt követően azt vezetik elő az elemzés szerzői, hogy „nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja”.
Kutatások igazolják ezt az állítást - állítja az Emmi, amely elismeri, hogy a jelenlegi tanári gárdával ilyen széles idegennyelv-választékot nem lehet biztosítani, ám szerintük „két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség”.
Az angol mellett más nyelvek is jelentősek lehetnek a motivációk és a jövőbeni lehetőségek szempontjából. A spanyol nyelv például gyakran vonzó a domináns gazdasági és kulturális kapcsolatokat nézve. Az angol mellett érdemes tekintetbe venni a spanyolt, mert a motivációk érzelmi és kulturális tényezőkre is épülnek. A német pedig gazdasági és üzleti kapcsolatokban fontos lehet, különösen az európai színtéren.
A latin, a francia vagy a kínai, arab és japán nyelvek is jelentősek lehetnek a motivációk és a jövőbeni lehetőségek szempontjából.
Nyelvválasztás a városi és a falusi iskolákban
A 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből kiderül: a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet.
„A községi iskolák általában kisebbek, ami magyarázhatja, hogy ezekben az iskolákban gyakran csak egyféle nyelvet oktatnak” - olvasható az eredményeket taglaló tanulmányban, amely azt is hozzáteszi: a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva az angolul tanulók aránya nő, a németül tanulóké csökken.
A kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található - vagyis leginkább a falvakban élő gyerekek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az iskolában nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására.
| Szempont | Megállapítás |
|---|---|
| Községi iskolák | 80 százalékuk csak egy idegen nyelvet oktat |
| Kizárólag németet oktató iskolák | 408 iskola |
| Ezek községekben | 339 iskola |
| Első idegen nyelv Budapesten | A tanulók egyhatoda tanul németül |
| Első idegen nyelv a községekben | A gyerekek több mint harmada tanul németül |
Budapest és a községek között óriási a különbség: a fővárosban tanulóknak csak az egyhatoda tanulja a németet első idegen nyelvként, míg a községi gyerekeknek több mint harmada.
Messzemenően elavult szemléletnek tartjuk és a 21. században Magyarországon kifejezetten káros „egy idegen nyelvről” beszélni. Régen a magyar értelmiség 2-3 nyelvet is tudott - írják.
Az angol tanulásának kezdete és életkori kérdései
1963-ban kezdtem angolul tanulni harmadik általános iskolás koromban. Az első speciális nyelvi tanterv 1965-ben lépett életbe. A korai nyelvtanulás tehát nem új jelenség, a 60-as évek óta van Magyarországon alsó tagozatos nyelvoktatás.
Akik akkor jó iskolába jártak, azt sem tudják, hogyan tanulták meg az idegen nyelvet. A korai nyelvtanulás önmagában azonban nem oldja meg a nyelvoktatás minden problémáját, mert a tanulás eredményességét az oktatás minősége, a rendszeresség és a megfelelő pedagógiai támogatás is meghatározza.
Az angol nyelv tanítása az általános iskolában
A Meixner Iskolában minden tanuló angol nyelvet tanul, a nyelvoktatás pedig 4. osztályban kezdődik. Bár a 2020-as Nemzeti Alaptanterv is ezt az életkort jelöli meg a nyelvtanulás kezdetének, intézményünkben ez már régóta bevált gyakorlat.
Tapasztalataink szerint az első iskolai években a legfontosabb feladat az anyanyelvi készségek megerősítése. Negyedik osztályra a tipikusan fejlődő gyermekek már biztonsággal olvasnak és írnak magyarul, ami stabil alapot teremt az idegen nyelv tanulásához.
Komplex nyelvi készségfejlesztés
Az angol nyelv tanulása nálunk komplex módon történik, vagyis a tanulók párhuzamosan fejlesztik a különböző nyelvi készségeket:
- beszéd
- írás
- hallott szöveg értése
- olvasott szöveg értése
A gyerekek már a kezdetektől megértik, kimondják, leírják és elolvassák az angol szavakat és egyszerű mondatokat. Ez a módszer segíti a mélyebb bevésődést és a később valóban használható nyelvtudás kialakulását.
Motiváló nyelvtanulás az alsóbb évfolyamokon
A 4-5. osztályban a hangsúly elsősorban a nyelvtanulás iránti motiváció felkeltésén van. A tanulás játékos formában történik: témakörökhöz kapcsolódó feladatokkal, sok beszéddel és élményszerű szókincsbővítéssel.
A 6-8. osztályban a diákok már egyre tudatosabban és szisztematikusabban mélyítik el angoltudásukat, miközben továbbra is fontos marad a motiváló és támogató tanulási környezet.
Csoportbontás a hatékony tanulásért
Az angol nyelv oktatását 4 képzett nyelvtanár végzi iskolánkban, így lehetőség van csoportbontásra minden évfolyamon. 4. osztályban jellemzően heterogén csoportok alakulnak ki.
6. osztálytól - az osztály összetételétől függően - gyakran létrejön lassabban és gyorsabban haladó csoport, így a tanulás tempója jobban igazodhat a gyerekek igényeihez.
A Meixner-módszer a nyelvoktatásban
Iskolánk küldetésével összhangban a nyelvi nehézségekkel küzdő tanulókat is támogatjuk az angoltanulásban. Ebben a Meixner-módszer alapelvei és feladattípusai segítenek.
A tanulás során:
- kis lépésekben, fokozatosan haladunk
- alkalmazzuk a hármas asszociáció elvét
- kerüljük a homogén gátlást
- sokoldalú gyakorlási lehetőségeket biztosítunk
A diákok saját készítésű feladatokkal, Meixner-borítékos gyakorlatokkal és online feladatokkal is dolgoznak.
Egyéni fejlesztés és tehetséggondozás
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítunk a nyelvi tehetségek fejlesztésére is. Számukra lehetőséget biztosítunk:
- egyéni haladási tempóra
- kiegészítő tananyagokra
- angol nyelvi versenyeken való részvételre
Célunk, hogy minden tanuló - képességeitől függetlenül - sikerélményhez jusson az angol nyelv tanulása során.
Óraszámok és elérhető nyelvi szintek
Az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok, a középiskolákban további 432 tanórán vesznek részt a diákok. Ennyi órának - elvileg - elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy egy diák legalább a B1-es vagy a B2-es szintet elérje, az Association of Language Testers in Europe szerint.
Az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsgáig 350-400 60 perces órával el lehet jutni. Az óraszámok alapján ezért nem kizárólag a tanítás mennyisége, hanem annak hatékonysága is meghatározó kérdés.
| Oktatási szint | Tanórák száma | A kapcsolódó cél |
|---|---|---|
| Általános iskola | 504 tanóra | Az első idegen nyelv tanulása |
| Középiskola | További 432 tanóra | A nyelvtudás továbbfejlesztése |
| Alapfokú nyelvvizsga | 350-400 60 perces óra | Az Association of Language Testers in Europe szerinti irányszám |
A középiskolai angoloktatás céljai
A középiskolai nyelvoktatásban problémát jelent, hogy a tanulók kétharmada csak alapszinten tanulja meg azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult.
A kormány célja tehát az lenne, írja az elemzés, hogy az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre.
| Képzési helyzet | Első idegen nyelv | Második idegen nyelv |
|---|---|---|
| 12. évfolyam végére kitűzött minimum | B1 | A2 |
| Emelt szintű idegen nyelvi képzés | B2-C1 | B1-B2 |
Az intézkedések között szerepel olyan, speciális nyelvi érettségi, amely a nyelvvizsgával egyenértékű, azok számára, akik a felsőoktatásba jelentkezhetnek.
A speciális nyelvi érettségi vizsga lebonyolításának részleteit az érettségi vizsgáról szóló, hamarosan kiadásra kerülő kormányrendelet szabályozza. Az új speciális nyelvi érettségi vizsgát először a 2013-14-es tanévben tehetik le a tanulók - áll a fehér könyvben.
Az iskolai nyelvoktatás fő problémái
„Az iskoláknak csak a 65 százalékában van meg annak a lehetősége, hogy valamilyen szintű angoltanítás történjen. Sőt az iskolák egy részében a hunglish tanítása folyik. Nem véletlenül tartunk ott nyelvi kompetenciában, ahol tartunk” - mondta az iskolai nyelvoktatásról Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó kutatócsoport vezetője az MTA keddi közoktatási konferencián.
A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók a legégetőbb problémának a diákok motiválatlanságát és tanulási nehézségeiket tartják, de a megfelelő tanárok is sokszor hiányoznak a rendszerből, anyanyelvi lektorokra is szükség lenne, de arra is kitértek az intézményvezetők, hogy a nyelvtanárok sokszor nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral, hogy az összes diákot megfelelően kezeljék.
Az általános iskolai igazgatók szerint a nyelvoktatás akkor is hatékonyabbá válna, ha a tárgyi és a technikai feltételek adottak lennének, például lenne wifi és működő okostábla a tantermekben.
A második legtöbbet említett zavaró tényező az általános iskolákban is a tanulók motiválatlansága, de a tanárhiány és a pedagógusok módszertani felkészültségének hiányosságai és a magas csoportlétszám is komoly problémát okoz az általános iskolákban.
A tanárok szerepe és a tanárhiány
A jelenlegi helyzetben ki kell emelni a nyelvtanárokat. Nem biztos, hogy ez hosszú távú stratégia kell legyen, de annyira le vagyunk maradva, hogy esetleg szükséges lenne egy átmeneti szakasz.
Ugyanakkor a nyelvvizsga-centrikusság elég sokat árt az állami nyelvoktatásnak. A nyelvvizsga ugyanis nem feltétlenül méri a kommunikatív készségeket, és így nem biztos, hogy segíti a nyelvoktatást.
Ehhez kellene olyan feltételrendszer hozzáállítani, amely a tanárképzésben is megújulást hozna. Ez a stratégiai alapvetés nem más, mint elvi jelentőségű döntések sorozata, amelyek arra vonatkoznak, hogy mi az iskola feladata, továbbá az iskolán belül hol helyezkedjen el a nyelvoktatás, mi legyen a szerepe.
Ez nem magától értetődik, ugyanis minden korban másképp rendeződik. A 19. század elején például arról szólt a vita, hogy magyar nyelven oktassanak-e egyáltalán, és komoly érvek voltak arra, hogy ez teljesen fölösleges, mert ezt a nyelvet mindenki ismeri, otthonról hozza, olyan nyelvet kell az iskolában tanítani, amely nincs a gyerek fejében, tehát latint.
A tanárcsere és a tanítás folyamatossága
Véleményem szerint - egyelőre legalábbis, a gyakorlatot jól ismerve - mindenféle döntéshozatal és intézkedés felett áll számos más jellegű probléma. Ilyen például az a minden diák által jól ismert jelenség, hogy a nyelvtanárok (a tanév során) jönnek-mennek.
Négy középiskolai év alatt manapság öt-hat nyelvtanár váltja egymást, holott ez többféle rendszert, sokszor módszert, netán tankönyvet is jelenthet, nem beszélve arról, hogy egy csoportnak időre van szüksége ahhoz, hogy egy új tanárt megszokjon.
A gyakori tanárcserét is a saját bőrükön érzik a diákok, minden negyedik megkérdezett gimnazista arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tanévben új nyelvtanárt kaptak.
Azért mégis csak az a fontos, hogy meglegyenek az említett stratégiai döntések, és aztán jöhetnek a gyakorlati teendők. Ha megvan a stratégiai döntés, akkor a nyelvtanárnak lesz becsülete és nem fog elmenni a pályáról.
Órakeret, prioritások és a második nyelv
Ha olyan döntés születik, hogy minden magyar gyermeknek az általános iskola harmadik osztályában heti három órában el kell kezdenie nyelvet tanulni, majd felső tagozatban heti négy órában és a gimnáziumban négy-négy órában négy éven át, ez hihetetlen anyagi vonzattal jár.
Ha tehát nemcsak az igényt fogalmazza meg a kormányzat, hanem ezért tesz is valamit, akkor már lehet mondani, hogy a nyelvtanítás objektív feltételei meg vannak teremtve.
Ez mind prioritás kérdése. Hogyan dől el, hogy melyik tárgy mennyi óraszámot kap? Azon múlik, hogy ki van a döntéshozó bizottságban.
A NAT szerint, a 9-10. évfolyamon, ahol két élő idegen nyelvet kellene tanítani, 11% a nyelvórák aránya. Ez azt jelenti, hogy a két idegen nyelvre jut négy óra.
Az MTA közoktatási elnöki bizottsága felvetette: az új NAT-ban a második idegen nyelvre is legyenek előírások.
Szeptemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette: megvizsgálják érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására.
Ha ezt megvalósítják, a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül.
Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár néhány nappal később arról beszélt, gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban (a szakgimnázium zömében egyébként most is egy idegen nyelvet oktatnak).
Az ötlet a Nemzeti Versenyképességi Tanácstól származik, amely a nyelvszakos egyetemisták külföldi résztanulmányainak támogatása, a nyelvi kurzusra fordítható diákhitel bevezetése, a nyelvi táborok szervezésének ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése mellett ezzel a javaslattal is foglalkozna, így javítva az iskolai nyelvoktatás hatékonyságán.
Motiváció, kommunikáció és tanórai gyakorlat
Az Eduline által korábban megkérdezett nyelvtanárok nem tartják jónak az ötletet, az ugyanis egyértelmű, hogy nem az óraszámokkal van baj.
A diákok szerint egyénként a nyelvórákon még mindig kevés a páros és a csoportmunka, sokat beszélnek az órákon magyarul, és még mindig alig jut idő arra, hogy egy-egy tanuló megszólaljon az adott idegen nyelven.
A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók a legégetőbb problémának a diákok motiválatlanságát és tanulási nehézségeiket tartják.
A nyelvtanulás iránti motiváció felkeltésében fontos szerepet játszhatnak a témakörökhöz kapcsolódó feladatok, a sok beszéd és az élményszerű szókincsbővítés.
Az iskolai nyelvoktatás szakmai és társadalmi feltételei
A NAT-történet mögött ki nem mondottan ott húzódott az a gondolat, hogy egy idegen nyelvet úgysem lehet megtanítani jól az iskolában. Ehhez kapcsolódna a következő kérdés.
Vonatkoztassunk el stratégiától, nyelvpolitikától, oktatáspolitikától, mert az az alapvető szakmai kérdés, hogy hol vannak az iskolai nyelvoktatás határai.
Az angol nyelv oktatása egyszerre stratégiai kérdés és gyakorlati feladat. A megfelelő órakeret, a képzett nyelvtanárok és a nyelvtudás mérésének átalakítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok közelebb legyenek a középfokú nyelvvizsgához, és hosszú távon versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon.
Emellett a második idegen nyelv bevezetése és a különböző nyelvek közötti arányok áttekintése szükségszerű lehet a modern, soknyelvű társadalomban való boldoguláshoz.