Angol nyelvű tárgyalási szintek: mit jelent a társalgási és a tárgyalóképes nyelvtudás?

A „társalgási szintű” vagy „tárgyalóképes” angoltudás nem hivatalos, teljesen pontos nyelvi kategória, ezért önmagában félrevezető lehet. A nyelvtudás egységes meghatározására a Közös Európai Referenciakeret, vagyis a CEFR szolgál, amely az A1-es kezdő szinttől a C2-es mesterfokig írja le, mire képes a nyelvhasználó beszédben, írásban, olvasásban és hallás utáni értésben.

A gyakorlatban a társalgási szint többnyire a B1-B2 körüli tudást jelenti, míg a tárgyalóképes angolt általában legalább erős B2-es, sok esetben C1-es szinthez kapcsolják. A tárgyalási helyzetekben azonban nem elegendő az általános nyelvtudás: szakmai szókincsre, tárgyalástechnikai fordulatokra, gyors hallás utáni értésre, érvelési készségre és magabiztos, rugalmas beszédre is szükség van.

Mi a CEFR, és hogyan működik?

A nyelvtudás különböző szintjeit a CEFR-nek (Common European Framework of Reference for Languages) nevezett nemzetközi szabvány szerint határozzuk meg. Ezeket a szinteket az Európai Tanács hozta létre azért, hogy a nyelvtudás egységesen meghatározható legyen, akár egy nyelvi szintfelmérő teszt segítségével is.

A CEFR nyelvi szinteket azonban nem csak az angol nyelvre alkalmazhatjuk, hanem számos más nyelvben is alkalmazhatóak: “angolul B2-es szinten vagyok, németül pedig A2-es.” A CEFR hat szintet különböztet meg: A1, A2, B1, B2, C1 és C2.

Ezekkel könnyedén meghatározható a nyelvi szint mintegy 40 különböző nyelven, akár egy egyszerű online nyelvi teszt segítségével is. A referenciakeret leírja, hogy melyik szintnél mire képes a tanuló beszédben, olvasásban, hallás utáni értésben vagy írásban.

Mindegyik szint három-három blokkra tagolódik: A vagy alapszintű nyelvhasználók, B szintű vagy önálló nyelvhasználók és C szintű vagy mesterfokú nyelvhasználók.

• A - Alapszintű nyelvhasználó (Basic User)
• B - Önálló nyelvhasználó (Independent User)
• C - Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User)

Az angol nyelvi szintek részletesen

A1 - kezdő szint

Az A1-es nyelvi szinten már biztosan megérted és használod az alapvető szavakat, amelyek a közvetlen környezetedre vonatkoznak. Egyszerű módon képes vagy társalogni, és megérted az ismerős szavakat és az egyszerű, jelen idejű mondatokat.

Be tudsz mutatkozni, és alapvető információkat közölni magadról (név, lakhely, kor), és ezzel kapcsolatos kérdéseket is meg tudsz fogalmazni. Ezen a nyelvi szinten, ha a partnered lassan és tisztán beszél, megérted az egyszerű mondatokat.

A2 - alapszint

Ha A2-es nyelvi szinten vagy, akkor megérted azokat a szavakat, amik nem csak a közvetlen környezetedre vonatkoznak: vásárlás, család, munkahely. A mindennapi feladatokat és tevékenységeket is be tudod mutatni.

Megérted a lényeget az egyszerű és rövid üzenetekből, beszélgetésekből. El tudod olvasni és értelmezed az egyszerű szövegeket: étlapokat, menetrendeket, reklámokat, leveleket.

A mindennapi és egyszerű párbeszéd megy, azonban nem tudsz fenntartani egy hosszabb és komplexebb beszélgetést.

B1 - középhaladó-alapfokú szint

A B1-es nyelvi szint az alapfokú nyelvvizsga szintje. Megérted a munkával, családdal, iskolával és szabadidővel kapcsolatos témákat, utazás során eligazodsz, ha angol nyelvterületen vagy, és megérted a lényegét a mindennapi beszédnek és a gyakori témáknak.

Ha lassan, érthetően beszélnek, akkor az aktuális híreket is megérted a tv-ben, rádióban. A gyakori hétköznapi és szaknyelvi témák között is otthonosan mozogsz.

Képes vagy bekapcsolódni társalgásokba, ha ezek valamilyen hétköznapi témáról szólnak (utazás, család, események, munka, hobbi). Meg tudsz fogalmazni kívánságokat, beszélsz tervekről, tapasztalatokról, célokról.

B1-es szinten már általában képes vagy fenntartani egy egyszerű beszélgetést, de a gyors beszéd, az ismeretlen szókincs, a telefonos kommunikáció és a szakmai helyzetek még komoly nehézséget okozhatnak.

B2 - haladó-középfokú szint

A B2-es nyelvi szinten magabiztosan beszélsz néhány témáról. Megértesz komplexebb beszédeket, és bonyolultabb érveléseket, témákat.

Egy bizonyos szakterülethez tartozó technikai adatokat is megértesz. Spontán módon el tudsz beszélgetni angol anyanyelvűekkel, és magabiztosan használod a nyelvet.

A B2-es szint már lehetővé teszi, hogy részt vegyél irodai megbeszéléseken, szakmai beszélgetéseken és ügyfelekkel folytatott egyeztetéseken, de a váratlan, összetett vagy nagy tétű tárgyalási helyzetekhez további célzott készségfejlesztésre lehet szükség.

C1 - felsőfokú szint

A C1-es nyelvi szinten szinte bármilyen szituációban folyékony nyelvtudással fejezed ki magad. Ötleteket és véleményt fogalmazol meg felkészülés és gondolkodás nélkül.

Különböző társadalmi, tudományos helyzetekben is használod a nyelvet. Megérted a hosszú és bonyolult tartalmakat, valamint az irodalmi szövegeket is.

Nem keresgéled a szavakat, rugalmasan és azonnal hatékonyan használod a nyelvet szakmai és személyes célokra is. A C1-es szinthez már közel áll az a nyelvi magabiztosság, amelyet a tárgyalóképes angol elvárásakor sok munkaadó keres.

C2 - mesterfok

A C2-es szinten az anyanyelvi szintű beszédet könnyedén megérted, akkor is, ha számodra idegen akcentussal beszélnek. Bármilyen szöveget könnyedén elolvasol és megértesz, akkor is, ha elvont vagy komplex szavak vannak benne.

Ismered a hétköznapi kifejezéseket, közmondásokat, vagy egyéb nyelvi fordulatokat, és nem okoz gondot a folyékony, magabiztos beszéd egyetlen szituációban sem.

Világos érvelést fogalmazol meg, bármilyen szöveget logikusan összefoglalsz a témának megfelelő stílusban. Bonyolult helyzetekben is megérted az árnyaltabb kifejezéseket.

Mit jelent a társalgási szint?

Olyan sokszor hallani, vagy olvasni akár hirdetésekben, hogy társalgási szintű nyelvtudást várnak, vagy hogy valaki a társalgási szintű nyelvtudást tűzi ki célul? De őszintén! Ez mit jelent?

Kinek mit. Nem? Abszolút nem pontos vagy konkrét egy ilyen cél vagy meghatározás, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi a társalgási szintű nyelvtudást.

Elég, ha épp tőmondatokban tudok kommunikálni, vagy választékos, spontán formában beszéljek? Az ilyen és hasonló tágas, vagy homályosan megfogalmazott célokat, leírásokat inkább messziről kerüld el, azt javaslom.

A társalgási szint a hétköznapi beszélgetésekben való önálló részvételt jelenti, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyelvhasználó gyorsan, választékosan vagy szakmai pontossággal képes kommunikálni.

A B1-es szintű nyelvhasználó már képes bekapcsolódni hétköznapi beszélgetésekbe, tervekről, tapasztalatokról, célokról és ismerős témákról beszélni. A B2-es szintű nyelvhasználó ezzel szemben összetettebb témákat is megért, spontán módon beszélget angol anyanyelvűekkel, és magabiztosabban használja a nyelvet.

A társalgási szint gyakorlati jelei

Angol tanfolyam szint: középfok „light” ( a selejtező): Miután végigjárod ezt a szintet egy külföldi társaságban teljesen magabiztosnak fogod érezni magad. Ha felmerül egy hétköznapi téma nem fogsz zavarba jönni, hanem már felkészülés nélkül el tudod mondani a véleményed az adott témáról.

Fogod tudni a beszélgetés folyamát abba az irányba terelni, amiről éppen beszélni szeretnél vagy akár udvarisan ki tudod kerülni a társaság és a számodra kényes témákat.

A társalgási szintű nyelvhasználó általában képes:

• ismerős hétköznapi témákról beszélni;
• véleményt megfogalmazni egyszerű vagy összetettebb mondatokban;
• kérdéseket feltenni és válaszolni rájuk;
• egy beszélgetést bizonyos ideig fenntartani;
• utazással, családdal, munkával, hobbival és eseményekkel kapcsolatos helyzetekben kommunikálni;
• megkérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg vagy magyarázza el, amit mondott;
• egyszerűbb félreértéseket tisztázni.

A társalgási szint azonban nem feltétlenül elegendő gyors telefonbeszélgetésekhez, összetett szakmai vitákhoz, szerződéses feltételek egyeztetéséhez vagy olyan tárgyalásokhoz, ahol az árnyalt érvelés és a pontos megfogalmazás meghatározó.

Mit jelent a tárgyalóképes angol nyelvtudás?

Sokszor olvashatod egy álláshirdetésben, hogy elvárásként tüntetik fel a tárgyalóképes angol nyelvtudást. De vajon tudod, hogy ez pontosan milyen nyelvi szintet jelent? És vajon az állást meghirdető cég tudja pontosan, hogy mire gondol?

Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik. Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége fele könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod.

A tárgyalóképes angol nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki képes angolul beszélni. A tárgyalási szint esetén már olyan nyelvi, szakmai és tárgyalástechnikai tudással kell, hogy rendelkezzen a pályázó, hogy tárgyalási helyzetben az idegen nyelvi terep ne legyen számára akadály és közel úgy legyen képes levezetni, lebonyolítani a tárgyalást mintha azt anyanyelvén tenné.

Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

A tárgyalóképes angol kifejezés azonban nem hivatalos CEFR-kategória. Egy erős B2-es nyelvhasználó bizonyos szakmai helyzetekben már hatékonyan tárgyalhat, míg egy C1-es nyelvhasználónak is szüksége lehet célzott szakmai és tárgyalástechnikai felkészülésre.

Milyen készségekre van szükség tárgyalási helyzetben?

A tárgyalási helyzetekben a nyelvtanulónak nemcsak a szakmai szókincset kell ismernie, hanem képesnek kell lennie a döntések előkészítésére, a vélemények ütköztetésére, az ajánlatok megfogalmazására és a kifogások kezelésére is.

• meggyőzően érvelni;
• egyetérteni és ellentmondani;
• javaslatot tenni;
• ajánlatot adni;
• kifogásokat kezelni;
• pontosító kérdéseket feltenni;
• feltételeket tisztázni;
• kompromisszumot keresni;
• összefoglalni az elhangzottakat;
• lezárni és továbbvezetni a tárgyalást;
• szakmai álláspontot világosan megindokolni;
• váratlan kérdésekre is érthetően válaszolni.

Azért, mert ezen a szinten nem fognak tudni meggyőzően érvelni, egyetérteni, ellentmondani, javaslatot tenni, ajánlatot adni, kifogásokat kezelni, vagy éppen a cégüket profi módon bemutatni.

Már pedig ebben a maximumot kell nyújtani, ha a sikeres üzletkötés és a vállalkozásuk a tét.

Általános angol és szakmai angol

Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek. Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.

A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.

Arról is meg kell győződni, hogy nem csak a szakmai nyelvet beszéli a vezető kiválóan, hanem bármilyen témában képes magát érthetően kifejezni.

A szaknyelv és az általános kifejezések használatára egyaránt szükség van. A szakmai döntések meghozatalához, a döntések angol nyelvű indoklásához, előkészítéséhez inkább szükséges a szakmai fordulatok, szóhasználat ismerete.

Másrészről viszont az is lényeges, hogy például egy vállalati partin a külföldi kollégáival könnyed beszélgetéseket tudjon folytatni az illető, hiszen sokszor ilyen szubjektív szempontok is szerepet játszanak, amikor a nemzetközi menedzsment értékeli a magyar leányvállalatot.

Miért nem elég önmagában a szakmai szókincs?

Sokszor tapasztalom azt is, hogy a nyelvtanulók eljutnak ugyan egy stabil középfokú szintig, de nem rendelkeznek azokkal a tárgyalási és meeting készségekkel, illetve a szakterületükkel kapcsolatos szókinccsel, amelyek megkönnyítenék a helyzetüket az üzleti kommunikációjuk során.

Pedig egy célorientált nyelvi fejlesztés ezen segítene. A tárgyalások során ugyanis a résztvevőnek egyszerre kell figyelnie a tartalomra, a másik fél reakcióira, a megfelelő udvariassági formákra, a pontos szakmai jelentésre és a tárgyalás irányítására.

A gyenge középszintű nyelvtudás gyakran lehetővé teszi az egyszerű információcserét, de nem feltétlenül elég a döntési helyzetekhez. A vezetőnek ilyenkor nemcsak megértenie kell a másik felet, hanem pontosan és meggyőzően kell képviselnie saját álláspontját is.

Számít-e a nyelvtan és a kiejtés?

A HR-tanácsadó szerint egy pénzügyi vagy műszaki vezetőnél a legfontosabb, hogy folyékonyan, és lehetőség szerint választékosan beszélje az angolt, de szinte mindegy, hogy milyen a jelentkező kiejtése.

Ezeknél a szakmai vezetőknél még az is megengedhető, hogy nyelvtanilag olykor-olykor helytelenül beszéljenek - a lényeg, hogy érthetőek-e, és ők megértenek-e mindent.

Egy értékesítési vezető vagy ügyvezető esetében ugyanakkor már a kiejtés és a nyelvtan is fontos szempont, hiszen az ügyfelekkel való tárgyalások közben aligha engedheti meg magának a cég, hogy az "arca" megmosolyogtató „Hunglisht” beszéljen, vagy ne tudja választékosan kifejezni magát.

Mivel a magyar nyelv teljesen másképpen épül fel logikailag, mint az angol, a leggyakoribb hibák a nyelvtanhoz kapcsolódnak, ha ezeket nem viszik túlzásba, a legtöbb esetben tolerálhatóak az állásinterjú során.

A tárgyalásokon a tökéletesség helyett az érthetőség, a pontosság és a megfelelő hatás elérése a legfontosabb. Egy kisebb nyelvtani hiba általában kevésbé problémás, mint egy félreérthető feltétel, pontatlan számadat vagy hibásan értelmezett szerződéses részlet.

A folyékonyság és a terhelhetőség jelentősége

Gyakran találkozom a jelenséggel, miszerint nem elég magabiztos a jelentkezők nyelvismerete, azaz nem fejlődött még készségszintre.

Emiatt sokan nagyon szépen, folyékonyan, nyelvtanilag helyesen beszélnek az interjú elején, de a végére elfáradnak, és belebonyolódnak a saját körmondataikba: ez egyértelmű jele annak, hogy egy idegen nyelvű környezetben nem állnák meg a helyüket.

A tárgyalóképes nyelvtudás egyik fontos jellemzője, hogy a nyelvhasználó hosszabb időn keresztül is képes fenntartani a figyelmet és a beszéd folyamatosságát. Nem elegendő néhány jól megtanult mondatot elmondani; a váratlan kérdésekre, ellenérvekre és módosításokra is reagálni kell.

A telefonos interjú és a hallás utáni értés

Az idegen nyelvű állásinterjú másik változata a telefonos interjú, mely a nyelvtudás felmérése mellett a jelölt stressz-kezelési mechanizmusaiba is bepillantást enged.

A legtöbb idegen nyelvet tanulónak eleve nehezebben megy a hallás utáni megértés, ezt tetézi a telefonos kommunikáció, ahol a nonverbális jelek hiányoznak és kevés a visszajelzés.

Ez az idegen nyelvű állásinterjú egyik legnehezebb formája, de szimulációval jól fejleszthető. A tárgyalásokon és üzleti egyeztetéseken szintén fontos, hogy a nyelvhasználó akkor is megértse a beszélgetőpartnert, ha nem látja az arcát, nem tud a gesztusokra támaszkodni, vagy rosszabb minőségű a kapcsolat.

A várható kérdésekre érdemes előre felkészülni, a kellő szókincset összegyűjteni, a válaszokat átgondolni és nyelvileg jól megfogalmazottá tenni.

A szakember szerint nem érdemes kész mondatokat betanulni, de jól jön, ha a kellő szófordulatok automatikusan jönnek. Nem tanácsos túl bonyolult, a nyelvi szintünket meghaladó „töltelékszavakat”, úgynevezett „fillereket”sem betanulni, mert nagyon kínos, ha ugyanezzel az eszközzel visszavág az interjúztató és nem értjük.

Lehet használni fillereket, de ne erre építsük a mondanivalónkat, törekedjünk inkább a mondanivalónkat strukturáló, azt színesítő „töltelékszavakat” használni.

Hogyan mérhető a tárgyalási szint?

Természetesen itt is a négy fő nyelvi készséget figyelembe véve, azaz a beszédet, az írást, az olvasást és a hallgatást. A tárgyalási szint megítéléséhez azonban ezeket nem általános, hanem lehetőleg üzleti és szakmai helyzetekben is érdemes vizsgálni.

Számos komplex nyelvi tesztet is elvégezhetsz, amelyek a hallás utáni értésedet, a beszédet, az írásbeli készségeidet is elemzik.

A netes nyelvi karikázgatós szintfelmérő tesztek azonban legfeljebb a tudásod és főleg a készségeid bizonyos részeiről tudnak adni releváns visszajelzést. Nagyon sok ilyen teszt a hallott szövegértést egyáltalán nem méri, a beszédről pedig nem ad érdemi képet.

Lehet, hogy a nyelvtani, szókincsbeli, esetleg olvasási készségedet jól mérik, de a többivel mi lesz? A beszéd és a hallás utáni értés különösen fontos a tárgyalásokon, ezért ezeket nem lehet megbízhatóan következtetni kizárólag nyelvtani vagy írásbeli feladatokból.

Miért lehetnek eltérőek az egyes készségek?

Nagyon sokszor van olyan eset, hogy valakinek az írás-, és olvasási készsége, passzív szókincse sokkal előrébb van, és akár egy szinttel magasabbat üt meg, mint mondjuk a hallott szövegértési és beszédkészségének a szintje.

Akár egy teljes szintkülönbség is előfordulhat, nyilván olyan esetekben, amikor nem figyelsz arra, hogy az asztalod 4 lábát egyszerre építsd.

A két tanulság tehát az, hogy kérj időközönként visszajelzést a szintedről kompetens személyektől, akik a beszédedet is mérik, az összes többi nyelvi készség mellett tudd, hogy az egyes készségeket illetően más-más szinteken is lehetsz, ha nem kellő mértékben figyeltél arra, hogy ezeket párhuzamosan fejleszd.

A tárgyalási helyzetekben különösen veszélyes lehet, ha a passzív szókincs vagy az olvasási készség magasabbnak tűnik, mint a spontán beszéd és a hallás utáni értés. A szerződés, prezentáció vagy e-mail megértése ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy a tartalmat szóban is gyorsan és pontosan elő tudod adni.

Angol nyelvvizsgák és CEFR-szintek

Ha valaki a tanulmányai, munkavállalás vagy külföldre költözés miatt szeretné fejleszteni nyelvtudását, a referenciakeret segítségével összehasonlíthatja az IELTS-, Aptis- vagy Cambridge-vizsgákon elérhető eredményeket vagy szinteket a megcélzott oktatási intézmény vagy más szervezet követelményeivel.

Az IELTS nyelvvizsga jellegéből adódóan egyedi felkészülést igényel. Nem elég, hogy megérkezel a vizsgára egy erős angol nyelvtudással, ismerned kell a nyelvvizsgára jellemző feladatokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudd megoldani ezeket, mivel a tapasztalat az, hogy jellemzően kevés idő áll rendelkezésre a feladatokra a vizsgán.

Ha nem készülsz tehát fel az IELTS nyelvvizsgára specifikusan, akkor egy általános angol szintfelmérőn elért eredményedhez képest rosszabb pontszámot fogsz elérni.

Nyelvi szintek az önéletrajzban

A leggyakrabban azzal a kifejezéssel fogsz találkozni angol önéletrajzod nyelvtudás szekciójának kapcsán, hogy “English Proficiency”. Talán zavaró lehet, hiszen ez megint egy új keretrendszer, a nyelvi szinted megint egy új címkét kap, és könnyedén elveszhetünk ebben az útvesztőben.

No Proficiency - nincs nyelvismeret

Ezen a szinten maximum pár szót tudsz angolul, de nem tudsz mondatot sem alkotni, ezáltal kommunikálni sem.

Beginner / Elementary Proficiency / Basic - kezdő

Pár alap szót ismersz csak, és alapvető nyelvtani szerkezetekkel vagy csak tisztában. Könnyebb kérdéseket fel tudsz tenni, és meg tudsz válaszolni. Egy beszélgetést még nem tudsz fenntartani partnereddel.

Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational - társalgási szint

Ez a nehézségi szint arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl. Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.

Proficient / Professional Working Proficiency - gyakorlott

Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül. Nem valószínű, hogy a betöltendő pozícióban a nyelvtudásod problémát okozna, de nem beszélsz még folyékonyan.

Anyanyelvi beszélgetőpartnerednek esetenként meg kell ismételnie önmagát, ha valamit nem értesz meg. Irodai meetingeken, tárgyalásokon, ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.

Fluent / Full Professional Proficiency - folyékony

Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul. Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi.

Megértesz szlenget, köznyelvet is, de nem vagy anyanyelvi beszélő.

Native / Bilingual Proficiency - anyanyelvi szintű angol nyelvtudás

Ez az a nyelv, melyet szüleid tanítottak neked, amelyet gyermekkorodban beszéltél, és jellemzően amit az iskolában is használtál. Egész életedben ezt a nyelvet használtad, és nyelvtanilag hibátlanul, rendkívül nagy szókinccsel tudod beszélni.

Mit érdemes írni az önéletrajzba?

Az önéletrajzban érdemes a CEFR-szintet és a gyakorlati készségeket együtt feltüntetni. A puszta „társalgási” vagy „tárgyalóképes” megjelölés túl általános lehet, különösen akkor, ha a munkakörben rendszeresen kell ügyfelekkel, beszállítókkal vagy nemzetközi kollégákkal kommunikálni.

• B1: hétköznapi és egyszerű munkahelyi kommunikáció;
• B2: önálló részvétel megbeszéléseken és szakmai beszélgetésekben;
• C1: összetett szakmai kommunikáció, prezentáció és váratlan tárgyalási helyzetek;
• C2: árnyalt, magas szintű, szinte minden helyzetben rugalmas nyelvhasználat.

A CEFR-szint mellett azt is célszerű jelezni, hogy a négy készség közül melyikben vagy a legerősebb. A tárgyalási munkaköröknél különösen fontos a beszéd, a hallás utáni értés és a szakmai szókincs gyakorlati használata.

Hogyan fejleszthető a tárgyalási angol?

A nyelvtanulás két legjobb módszere, ha egy magántanár irányítása alatt tanulsz és ha azonnal gyakorlati alkalmazásba helyezed a tanultakat; azaz kimész az életbe és használod.

A gördülékeny beszéd titka a beszéd gyakorlása. A beszédcentrikus módszerek használatának a bevezetése lenne a legfontosabb.

Sok nyelvtanuló esik abba a hibába, hogy megpróbál szóról szóra lefordítani mindent a saját anyanyelvéről. A cél azonban az, hogy megtanuljunk érezni és gondolkodni a másik nyelven.

Ehhez az egyik legjobb módszer, ha nem szavakat, hanem kifejezéseket, illetve egész mondatokat tanulunk. Még hatásosabb, ha rövid párbeszédeket is létrehozunk és kontextusban gyakoroljuk azokat.

Vegyük magunkat körbe a célnyelvvel kapcsolatos tartalmakkal, például filmekkel, könyvekkel, podcastokkal, bármivel, ami segít a nyelv természetes használatának megértésében. Persze a legjobb, ha valódi emberekkel próbálunk meg valós beszélgetéseket lefolytatni az adott nyelven.

Legyünk rendszeresek. Nem kell egyszerre több órát eltölteni a tanulással, viszont a kellő elmélyüléshez napi szinten 30-40 perc az ideális.

Fontos olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekre tényleg szükségünk van. Ha prezentációt kell tartani, akkor gyűjtsük össze a prezentációs kifejezéseket, és azokból építsünk be párat az előadásba.

Szituációs gyakorlatok és üzleti kommunikáció

A személyre szabott tanulási stratégia attól fog igazán eredményesen működni, ha azt jól megtervezték, és ténylegesen az adott nyelvtanuló üzleti igényeit, nyelvi céljait vették figyelembe a kialakításakor.

Az első és legfontosabb szempont tehát az, hogy legyen egy kijelölt cél (angol prezentáció, állásinterjú, stb).

A teljesen személyre szabott nyelvi fejlesztés csak one-to-one oktatási formában megvalósítható, amikor csak azzal foglalkozunk, amire az ügyfélnek a munkahelyi szituációs helyzeteiben valóban szüksége van.

A szituációs gyakorlatok segítenek felkészülni arra, hogy a nyelvhasználó ne csak előre megírt válaszokat tudjon elmondani, hanem a tárgyalási helyzet változásaira is reagáljon. Ilyen helyzet lehet egy ellenajánlat, egy félreértés, egy váratlan kifogás vagy egy döntéshozó közbeavatkozása.

Volt olyan tanítványom, aki a munkahelyi meetingek előtt is ugyanazt a görcsösséget és frusztrációt érezte, mint amit a sikertelen nyelvvizsgáján élt át. Miután sikerült a felszínre hozni, hogy a vizsga sikertelensége abból adódott, hogy nem készítették őt fel a szóbeli vizsgaszituációkra, a munkahelyi meetinghelyzeteit kezdtük el lemodellezni.

Szituációs gyakorlatokkal készült fel az éles helyzetekre, ami olyan önbizalmat adott neki, hogy egy idő után megszűnt a görcs érzése, és felszabadultan mert megszólalni a meetingeken.

A hibázás szerepe a nyelvi fejlődésben

Egy nyelvet nem lehet hibázás nélkül megtanulni. A hibák elfogadása és kijavításuk közti egyensúlyt meg kell teremteni ahhoz, hogy a nyelvet valóban használni tudja az ember.

Pedig hibázni kell ahhoz, hogy kiderüljön, mit nem tudsz, mit kell még helyre tenni a fejedben. Egy nyelvet nem lehet hibázás nélkül megtanulni.

Az üzleti kommunikációban sem az a cél, hogy minden mondat nyelvtanilag tökéletes legyen, hanem hogy a beszélő érthetően, pontosan és megfelelően fejezze ki magát. A túlzott hibázástól való félelem gyakran több kommunikációs problémát okoz, mint néhány kisebb nyelvtani pontatlanság.

Mennyi idő szükséges a tárgyalóképes szinthez?

Mindenképpen tisztázni kell, hogy néhány hét, hónap abban az esetben elég csak a tárgyalóképes nyelvtudáshoz, ha már van egy biztos alap, amire építeni lehet. Ez alatt azt értem, hogy rendelkezni kell legalább egy B1-es szintű angoltudással.

Erre épül rá aztán a személyre szabott fejlesztés. A megfelelő technikák segítségével tovább erősítjük és mélyítjük a már meglévő tudást.

Itt is fontos azonban kiemelni a 100%-ban beszédfókuszú nyelvi órák jelentőségét, mert enélkül a tárgyalóképes nyelvtudás nehezen tud megvalósulni.

Tapasztalataink szerint egy átlagos tempójú csoportnak nagyjából hat hónap szükséges, ahhoz, hogy „megugorjon” egy szintet. Aztán vannak olyan csoportok, akik ezt 5 hónap alatt és olyanok is akik 7 hónap alatt teljesítik.

Fontos, hogy ne érezd magad beszorítva egy bizonyos idő-intervallumba. Ez azt jelenti, hogy a teljesen kezdő szinttől a felsőfokig nagyjából 3 (biztonsági játékot is játszva 3,5/4) év alatt juthatsz el.

Az angol tárgyalási szintek gyakorlati modellje

Az angol nyelvi szintek mérföldköveket jelentenek a haladásodban. Mint láttad, négy alapvető nyelvi készséget határoznak meg: beszéd, szókincs, mondatalkotás, kiejtés.

Számos más angol nyelvi készség létezik még ezeken kívül, melyek tudatos munkával, odafigyeléssel gyorsan fejleszthetők. Ezek az angol nyelvi szintek leginkább a beszédre koncentrálnak, de természetesen bármilyen más nyelvi készséget, például írás, olvasás, stb. gyorsan tudsz fejleszteni.

Ennek a szintnek a végére bármilyen angol nyelvű szituációban, üzleti tárgyalás során remekül meg tudod állni a helyed. Fogsz tudni prezentációkat, előadásokat tartani angolul.

Ezt hívom a „majdnem anyanyelvi” szintnek. Ha van kedved bármikor betehetsz egy angol nyelvű dvd-t és felirat nélkül tudod élvezni a filmeket.

Hogyan állapítsd meg reálisan a saját szintedet?

A fenti példák segítségével már saját magadnak is meghatározhatod az aktuális nyelvi szinted. A beszéd, az írás, az olvasás és a hallás utáni értés szintje azonban eltérhet egymástól.

Van, aki ugyanis magának alul lövi be a szintjét, de olyan is van, hogy jóval többet ítél meg, mint ami. Tehát mindenképpen kérj kompetens visszajelzést a szintedről, ha szeretnéd tudni, hogy hol jársz.

Különösen akkor fontos a külső visszajelzés, ha munkavállalás, állásinterjú, prezentáció vagy tárgyalás miatt szeretnéd meghatározni az angoltudásodat. Ilyenkor nem elegendő az, hogy egy teszten jól teljesítesz nyelvtanból vagy olvasásból.

A tárgyalási szinted megítéléséhez érdemes olyan feladatokat is gyakorolni és értékelni, amelyekben:

• váratlan kérdésre válaszolsz;
• szakmai döntést indokolsz;
• ellenérvet fogalmazol meg;
• ajánlatot teszel;
• kifogást kezelsz;
• telefonon egyeztetsz;
• prezentációt tartasz;
• hosszabb beszélgetést vezetsz;
• összefoglalod a tárgyalás eredményét.

A tárgyalási szint legfontosabb ismérvei

A tárgyalóképes angoltudás tehát nem egyetlen CEFR-szint automatikus megfelelője. Általában erős B2-es vagy C1-es általános nyelvtudást, valamint célzott szakmai és kommunikációs készségeket jelent.

A tárgyalóképes nyelvhasználó nemcsak megérti a másik fél mondanivalóját, hanem képes a beszélgetést irányítani, saját érdekeit képviselni, árnyaltan érvelni és a tárgyalási folyamatot eredményesen lezárni.

• magabiztosan és érthetően beszél;
• gyors beszédet és különböző akcentusokat is képes követni;
• ismeri a szakmai és általános kifejezéseket;
• váratlan helyzetekben sem veszti el a fonalat;
• képes egyetérteni, ellentmondani és pontosítani;
• érvel, javaslatot tesz és kifogásokat kezel;
• tudja strukturálni a mondanivalóját;
• képes prezentálni és kérdésekre válaszolni;
• nem szó szerint fordít, hanem a célnyelven gondolkodik;
• kisebb hibák mellett is pontos és meggyőző marad.

tags: #angol #nyelv #targyalas #szinta