Az angol nyelvi alapvizsga elismertetése Magyarországon

Az angol nyelvi alapvizsga egy egyetemi tantárgyi követelmény, amely a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B2+ és C1 közötti szinten méri a vizsgázók angol nyelvtudását, szóban és írásban egyaránt. A vizsga teljesítése önmagában nem azonos egy államilag elismert vagy akkreditált angol nyelvvizsgával, ezért az elismertetés lehetősége attól függ, hogy milyen célból és melyik intézménynél szeretné felhasználni.

Az Angol nyelvi alapvizsga a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti B2+ és C1 közötti szinten méri a vizsgázók nyelvtudását, szóban és írásban egyaránt. A vizsgának két írásbeli és három szóbeli komponense van.

Mit jelent az angol nyelvi alapvizsga elismertetése?

Az elismertetés során az illetékes intézmény azt vizsgálja, hogy az egyetemi alapvizsga teljesíti-e az adott követelményhez meghatározott nyelvi szintet, vizsgatípust és készségterületeket. A döntésnél jelentősége lehet annak, hogy a vizsga milyen szintet mér, tartalmaz-e írásbeli és szóbeli részt, milyen dokumentum igazolja a teljesítését, valamint hogy az intézmény által előírt nyelvvizsga általános vagy szakmai jellegű-e.

Az államilag elismert ECL bizonyítvány Magyarországon magyar és német nyelvből az A2, B1, B2 és C1 szintű, angol nyelvből pedig a B1, B2 és C1 szintű ECL nyelvvizsgák államilag akkreditáltak. A Cambridge English vizsgák Magyarországon már egyenértékűek az államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgákkal.

Az angol nyelvi alapvizsga azonban nem azonos az ECL- vagy Cambridge-bizonyítvánnyal, és a tantárgyi vizsga teljesítése nem jelenti automatikusan azt, hogy a vizsgázó államilag elismert, akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. Az elismertetésről minden esetben az a felsőoktatási intézmény, kar vagy más hatóság dönt, amelyhez a dokumentumot benyújtják.

A vizsga szintje és szerkezete

Az Angol nyelvi alapvizsga a B2+ és C1 közötti nyelvi szintet célozza meg, ezért a követelményrendszere meghaladja az általános középfokú, B2 szintű nyelvtudás elvárását, ugyanakkor a tantárgyleírás nem állítja, hogy a vizsga minden szempontból megfelel egy C1 szintű államilag elismert nyelvvizsgának.

A vizsga két írásbeli és három szóbeli komponensből áll. Az írásbeli vizsga az angol nyelvhasználatot, valamint az írott szövegalkotást méri, a szóbeli vizsga pedig önálló beszédet, szövegösszegzést és közös problémamegoldást tartalmaz.

Írásbeli vizsga

1. Angol nyelvhasználat (szókincs és nyelvtan)

A teszt komponensei: (1) feleletválasztós szókincs összefüggő szövegben (Context vocabulary), (2) lyukas szöveg (Cloze teszt), (3) hibajavítás összefüggő szövegben, (4) szóképzés összefüggő szövegben, (5) mondatátalakítás, (6) feleletválasztós szókincs és nyelvtan.

2. Írott szövegalkotás

A vizsgázók 2-3 - azonos műfajú - téma közül választhatnak egyet. A lehetséges műfajok: formális levél, narratíva, vagy ismertető/recenzió. A létrehozandó szöveg hossza: 180-200 szó.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga párokban történik. Az első feladat 1-2 perces önálló téma kifejtése képek alapján, valamint reagálás a vizsgapartner téma kifejtésére.

A második feladat egy rövid terjedelmű, angol nyelvű cikk angolul való összegzése. A harmadik feladat kommunikatív/probléma-megoldó feladat a vizsgapartnerrel közösen.

A vizsgázók beszédkészségét az alábbi szempontok alapján értékeljük: (1) interakciós kompetencia, (2) diskurzus-kompetencia, (3) szókincs, (4) nyelvhelyesség, (5) kiejtés és intonáció.

Milyen célra lehet szükség az elismertetésre?

Az angol nyelvi alapvizsga elismertetése különösen akkor merülhet fel, ha a vizsgázó egyetemi diplomakiadási követelmény, felvételi eljárás, kreditelismerés, nyelvi követelmény vagy munkáltatói elvárás teljesítésére szeretné felhasználni a vizsgát.

Más szabályok vonatkozhatnak arra, ha a dokumentumot ugyanazon felsőoktatási intézményen belül kívánják elfogadtatni, és mások arra az esetre, ha egy másik egyetem, hatóság vagy munkáltató kéri a nyelvtudás hivatalos igazolását. Ezért az elismertetési kérelem benyújtása előtt célszerű az adott intézménynél tájékozódni.

Az érintett intézmények sokfélesége miatt a következő lista nem teljes, hanem folyamatosan bővül. Javasoljuk, hogy minden esetben előzetesen tájékozódjanak az adott hatóságnál (pl. nagykövetség, egyetem, munkáltató) az elfogadhatóság feltételeiről.

Elismertetés egyetemi vagy kari szinten

Ha az angol nyelvi alapvizsga egy felsőoktatási intézmény tantárgya, az elismertetés elsődleges helye általában az adott egyetem, kar, intézet vagy szak tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott szervezeti egység. Az intézmény vizsgálhatja a tantárgyleírást, a vizsgakövetelményeket, a teljesítésről kiállított igazolást és azt, hogy a dokumentum megfelel-e az adott képzési követelménynek.

Az elbíráláshoz szükség lehet a tantárgy hivatalos adatlapjára, amely tartalmazza a tantárgy nevét, kódját, óraszámát, kreditértékét, oktatási nyelvét, követelménytípusát, felelős karát és szervezeti egységét. A tantárgy adatai a következők:

A benyújtásnál hasznos dokumentumok

Az elismertetési kérelemhez célszerű csatolni a vizsgateljesítésről szóló hivatalos igazolást, a részletes tantárgyleírást, a vizsgakövetelmények leírását, valamint az értékelési vagy minősítési adatokat. Hasznos lehet az oklevélmelléklet, a leckekönyvi kivonat vagy a tanulmányi rendszerből letöltött hivatalos igazolás is.

Amennyiben az intézmény nyelvvizsgával egyenértékű dokumentumot kér, a tantárgyleírás önmagában nem feltétlenül elegendő. A vizsgát elfogadó szerv külön vizsgálhatja, hogy a vizsga komplex jellegű-e, igazolja-e mind a négy nyelvi készséget, és megfelel-e az előírt B2 vagy C1 szintnek.

• a vizsgateljesítés hivatalos igazolása;
• a tantárgy teljes adatlapja;
• a vizsgarészek és feladattípusok leírása;
• az írásbeli és szóbeli komponensek igazolása;
• az értékelési szempontok bemutatása;
• a képzés vagy tantárgy hivatalos nyelve;
• az intézmény nyilatkozata arról, hogy a vizsga milyen követelmény teljesítésére jogosít.

Az államilag elismert nyelvvizsga és az alapvizsga különbsége

Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt akkreditált vizsgarendszerben, szabályozott követelmények alapján állítják ki. Az egyetemi alapvizsga ezzel szemben egy meghatározott képzési program része, amelynek célja a hallgató adott tanulmányi szakaszhoz szükséges nyelvi kompetenciáinak mérése.

Az angol nyelvi alapvizsga B2+ és C1 közötti szintet mér, de a tantárgy szintmegjelölése nem helyettesíti automatikusan az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt. A nyelvvizsga-egyenértékűséghez az illetékes szervezetnek külön kell megállapítania, hogy a vizsga tartalma és lebonyolítása megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek.

Az angol, a német, a francia, az olasz, a spanyol és az orosz nyelvből B1, B2 és C1 szinteken tett nemzetközi ECL nyelvvizsgák a nyelvi érettségi vizsgával egyenértékűek. A B1, B2 és C1 szintű ECL német nyelvvizsga kötelező nyelvi kurzusokat és vizsgákat helyettesíthet a szakiskolákban.

Cambridge English bizonyítványok mint alternatívák

A nyelvvizsgákról szóló vonatkozó kormányrendelet alapján a B1, B2, C1 és C2 szintű Cambridge English vizsgák Magyarországon egyenértékűségi státuszt kaptak. Ez azt jelenti, hogy azok a vizsgázók, akik sikeresen teljesítenek egy Cambridge English vizsgát, olyan bizonyítványt kapnak, amelyet Magyarországon az államilag elismert nyelvvizsgákhoz hasonlóan elfogadnak, és nincs szükség honosításra.

A B1 Preliminary (PET) bizonyítványok a B1 szintű általános, egynyelvű, komplex akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek. A B2 First (FCE) bizonyítványok a B2 szintű általános, egynyelvű, komplex akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek.

A C1 Advanced (CAE) bizonyítványok a C1 szintű általános, egynyelvű, komplex akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek. A C2 Proficiency (CPE) bizonyítványok a C1 szintű általános, egynyelvű, komplex akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek.

Igen. A Cambridge C2 Proficiency bizonyítványt Magyarországon C1 szintű általános, egynyelvű, komplex akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványként fogadják el.

Igen. Ugyanazokra a célokra használható, mint az akkreditált bizonyítvány, például magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásban vagy diplomakövetelmény teljesítéséhez.

Igen. A honosított bizonyítványok és az államilag elismert bizonyítványok felhasználhatósága között semmilyen tekintetben nincs különbség, teljesen megfelelnek az akkreditált bizonyítványoknak, tehát ugyanúgy használhatók a felvételi eljárásban, illetve a diplomakiadásnál is elismerik, elfogadják őket.

Honosítás és elismerés

Az egyéb nyelvekből szerzett nemzetközi ECL bizonyítványokat a magyar Oktatási Hivatal honosítási eljárást követően ismeri el. A nemzetközi ECL bizonyítványok elfogadása azonban országonként, hatóságonként és intézményenként eltérhet.

Tartománytól vagy hatóságtól függően további vagy eltérő követelmények is érvényben lehetnek. Javasoljuk, hogy érdeklődjön az illetékes hatóságnál a nemzetközi ECL bizonyítvány elismerésének pontos feltételeiről.

A Cambridge English vizsgák esetében csak akkor szükséges honosítani a bizonyítványát, ha Cambridge vizsgáját Magyarországon 2020. szeptember 16. és 2020. december 24. között tette le. szeptember 16. előtt azok a vizsgázók, akik sikeresen teljesítették a vizsgát, a nemzetközi Cambridge-bizonyítvány mellett magyar nyelvvizsga-bizonyítványt is kaptak, és a felvételi eljárás során a két dokumentumot együtt kell használni.

Azok a vizsgázók, akik most tesznek Cambridge vizsgát és sikeresen teljesítik azt, olyan bizonyítványt kapnak, amelyet Magyarországon az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokhoz hasonlóan elfogadnak, és nincs szükség a bizonyítvány honosítására.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek magyarországi elismertetése

A külföldön szerzett bizonyítványokkal és oklevelekkel kapcsolatos tájékoztatásról a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény (Elismerési tv.) a Tájékoztatás cím alatt rendelkezik.

Az Elismerési tv. 61. §-a alapján a kérelmező vagy hozzájárulásával más személy a külföldön megszerzett bizonyítványának vagy oklevelének tartalmáról az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjától (MEIK) „Tájékoztatás”-t kérhet.

A „Tájékoztatás”-ban foglaltak kiterjedhetnek: a bizonyítványt/oklevelet kiállító intézmény jogállására, a bizonyítvány/oklevél magyarországi nyelvvizsgával való egyenértékűségére, továbbá egyéb, a kérelemben megfogalmazott adatokra.

A „Tájékoztatás”-nak jogi hatálya nincs, a bizonyítvány/oklevél birtokosát vagy más személyt a tájékoztatásban foglaltak nem kötik. A „Tájékoztatás” nem pótolja, illetve nem helyettesíti az elismerést.

Mikor felelhet meg egy külföldi okirat magyar nyelvvizsgának?

Ha az Ön esetében az oktatás nem magyar nyelven folyt, érettségi bizonyítványa / felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgának felel meg, az oktatás nyelve szerint.

Ha Ön középiskolai tanulmányait magyar nyelven folytatta és fejezte be, érettségi bizonyítványa középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának felel meg az adott ország hivatalos nyelve szerint.

Ha Ön külföldön magyar tanítási nyelvű középiskolai tanulmányai során legalább két évig tanult legalább egy közismereti tantárgyat a bizonyítványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén, és eredményesen be is fejezte - pl. sikeres érettségi vizsgát tett Romániában román, Szlovákiában szlovák, Ukrajnában ukrán, Szerbiában szerb stb. „nyelv és irodalom” tantárgyból -), érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgának felel meg.

A fentiek szerinti okirattal rendelkező személyt a jogszabály erejénél fogva [137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] úgy kell tekinteni, mint aki nyelvvizsgával rendelkezik. Mivel a „Tájékoztatás” pusztán egy fennálló körülményt igazol, nem előfeltétele a nyelvvizsga igazolásának.

A „Tájékoztatás” kérelmezése

A külföldön szerzett bizonyítványával vagy oklevelével kapcsolatos „Tájékoztatás”-t bárki kérheti. A kérelmezőnek személyes adatait személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal, tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel kell igazolnia.

Magyarországi lakóhelyet nem kell igazolni. Meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás benyújtása is szükséges.

Szükséges dokumentumok

• A kérelmező személyi adatait igazoló okiratának fénymásolata.
• Az eredeti bizonyítvány/oklevél fénymásolata.
• Amennyiben a képzés az oktatási intézmény bejegyzett székhelyétől eltérő helyen folyt, a leckekönyvi kivonat (tantárgylista, index, tantárgyháló, transcript, diplomamelléklet) fénymásolata.
• A fenti okirat(ok) fordítása(i).
• Az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény vagy a pénzintézeti átutalás igazolásának másolata.

Amennyiben a beadvány a fenti mellékletek nélkül érkezik be, és a hiánypótlás sem történik meg, a MEIK a tájékoztatást nem tudja kiállítani, az eljárást megszünteti.

A MEIK a kérelmezőt további dokumentumok (pl. hiteles fordítás), valamint a másolatban benyújtott okiratok eredetijének benyújtására is felszólíthatja.

Határidő és díj

A MEIK a külföldön szerzett bizonyítvánnyal/oklevéllel kapcsolatos „Tájékoztatás"-t egy hónapon belül adja ki, amennyiben a kérelmező minden szükséges dokumentumot benyújtott és további iratok beadására nincs szükség.

Az érdemi ügyintézés határidejébe - hiányos beadványok esetén - nem számít be a hiánypótlás bekérésétől a pótlás megérkezéséig terjedő idő. A „Tájékoztatás" kiállításának díja 15 000 Ft, amelyet az Oktatási Hivatal honlapján bankkártyával vagy utalással lehet befizetni.

A kérelmet postai úton vagy e-mailben nyújthatja be. Postai úton célszerű ajánlott levélként benyújtani.

Fordítási követelmények

A nem angol, német vagy francia nyelven kiadott külföldi dokumentumokhoz a magyar nyelvű hiteles fordítás másolatát is be kell nyújtani.

Hiteles fordításnak minősül: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása vagy hitelesítési záradékával ellátott fordítás, magyar külképviseleti szerv vagy magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás, az Európai Unió valamely tagállamának belső joga szerint hitelesnek minősülő fordítás, az ukrán nyelvű dokumentumoknál az ukrán közjegyző által hitelesített fordítás, a szerb nyelvű dokumentumoknál a szerb közjegyző vagy bírósági fordító által hitelesített fordítás.

Nem kell hiteles magyar nyelvű fordítást benyújtani, ha a külföldi közhiteles dokumentumot (pl. érettségi bizonyítvány vagy felsőfokú oklevél) a külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézmény magyar vagy angol vagy francia vagy német nyelven is kiállította, vagy ezekből a nyelvekből kétnyelvű a dokumentum.

Az angol, német, francia és magyar nyelvű dokumentumok esetében az államnyelven kiállított dokumentumot is be kell küldeni.

Felsőoktatási és szakmai célú elismerés

Ha a dokumentumot továbbtanulás, diploma vagy szakmai tevékenység céljából kívánják felhasználni, különbséget kell tenni a nyelvtudás igazolása, a végzettségi szint elismerése és a szakképzettség elismerése között.

Az európai uniós jog hatálya alá tartozó, külföldi képesítést tanúsító okirat magyarországi elismerését a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési tv.) Harmadik része szabályozza.

E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió valamely országának állampolgára az Európai Unió valamely tagállamában szerzett szakmai képesítésével Magyarországon szabályozott szakmát kíván gyakorolni.

Szabályozott szakma az, melynek gyakorlását egy adott ország, jelen esetben Magyarország, meghatározott bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított képesítés meglétéhez köti.

Ha a külföldi képesítése alapján gyakorolni kívánt szakma Magyarországon nem számít szabályozott szakmának, akkor külföldi képesítésének elismerése nem tartozik az európai uniós jog hatálya alá.

A szakképzettség elismerése

A szakképzettségelismerése igazolja, hogy a külföldön szerzett oklevél birtokosa rendelkezik az oklevél által tanúsított képesítést és a hasonló szakmai képesítés megszerzéséhez szükséges alapismereteket Magyarországon.

Ezen eljárás során a pályázó teljes szakmai tevékenységét értékelik. A szakmai képesítés elismerésének feltételei, hogy a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ elismeri a képesítés szintjét, és a kérvényező megszerezte a lehetséges kiegészítő feltételt/ feltételeket (pl. Alkalmassági teszt, további vizsgák, diplomamunka készítése).

A MEIK a végzettségi szint elismerése iránti eljárásban 45 napon belül, a szakképzettség elismerésére irányuló eljárásban további 75 napon belül jár el.

A vizsga elfogadtatásának gyakorlati menete

1. Határozza meg, hogy pontosan milyen célra kívánja felhasználni az angol nyelvi alapvizsgát.
2. Azonosítsa az illetékes intézményt, amely a dokumentum elfogadásáról dönt.
3. Kérje ki az intézmény aktuális tájékoztatását arról, hogy az egyetemi alapvizsga kiválthatja-e az előírt nyelvi követelményt.
4. Szerezze be a hivatalos vizsgateljesítési igazolást és a részletes tantárgyleírást.
5. Csatolja a vizsga írásbeli és szóbeli komponenseinek, szintjének és értékelésének leírását.
6. Adja be az elismertetési kérelmet az adott intézmény által meghatározott módon.
7. Őrizze meg az elfogadásról vagy elutasításról szóló írásos döntést.

Az elismertetés során különösen fontos, hogy a kérelemben ne csupán az szerepeljen, hogy a vizsga B2+ és C1 közötti szintű, hanem az is, hogy milyen vizsgarészekből áll, milyen készségeket mér, és milyen hivatalos dokumentum igazolja a sikeres teljesítést.

A vizsgára való felkészüléshez megadott irodalom

Kötelező irodalom:

• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtan gyakorlatokkal. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2018. ISBN 9789634091646
• VINCE, M. Language Practice for Advanced with Key: English Grammar and Vocabulary. 4th ed. Macmillan, 2014.

Ajánlott irodalom:

• MCCARTHY, Michael, O’DELL, Felicity, English vocabulary in use: upper-intermediate. Cambridge, Cambridge Univ. Press, 2013. ISBN 97811107600942
• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtani gyakorlókönyv. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2015. ISBN 9789634090298
• RÓNAY Ágnes, Emelt szintű angol nyelvtani gyakorlókönyv II. vizsgafeladatokkal. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2019. ISBN 9789634092148
• RÓNAY Ágnes, SÁRDI Csilla, Angol szókincsfejlesztés felsőfokon I. Szóképzés. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2021. ISBN 9789634093114
• RÓNAY Ágnes, SÁRDI Csilla, Angol szókincsfejlesztés II. Állandósult szókapcsolatok. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2021. ISBN 9789634093121
• SWAN, Michael, Practical English Usage. Oxford, Oxford University Press, 2016. ISBN 9780194202435

A vizsgára készülés során ezért külön figyelmet érdemes fordítani az összefüggő szövegben alkalmazott szókincsre és nyelvtanra, a szóképzésre, a mondatátalakításra, a formális írásra, az önálló beszédre, az angol nyelvű szövegösszegzésre és a partnerrel végzett problémamegoldásra.

tags: #angol #nyelvi #alapvizsga #elismertetese