A secondary grammar school kifejezés leggyakoribb rövidítése a grammar school, illetve a szövegkörnyezettől függően a grammar. Magyarul leginkább szelektív középiskola vagy akadémiai képzésre felkészítő középiskola jelentésben használható.
A grammar school olyan állami középiskola, amelybe a tanulókat általában egy 11 éves korban letett felvételi vizsga, az úgynevezett 11-plus alapján választják ki. Az angol középiskolás oktatás két szinten és igen sok formában történik. Az első szint 11 és 16 év közötti gyerekeket oktat, az általános iskola után folytatólagosan a 7. osztálytól a 11. osztályig. Ez a „secondary school”.
Mit jelent pontosan a grammar school?
A Grammar School iskolastruktúrája átlagos. Az oktatás 9 órától 16 óráig tart. A középfokú iskolák esetében Grammar School, Technical College vagy Sixth Form College-ról beszélhetünk. A grammar school az állami és magániskolák között átmenetet jelentő iskolatípusként is szerepelhet az angol iskolarendszerről szóló magyar nyelvű leírásokban.
Szelektív középiskolák („grammar schools”)Ez az iskolatípus átmenet az állami és magán iskolák között. Bár nem kell érte fizetni, a felvételt szigorú felvételihez kötik, minden iskolának saját felvételi követelménye van, saját tesztrendszerrel. A grammar school tehát nem magániskola: állami intézményként nem kell érte tandíjat fizetni, felvétele azonban nem automatikus.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés | Rövidítés vagy kapcsolódó forma |
|---|---|---|
| secondary school | középiskola | secondary |
| grammar school | szelektív középiskola | grammar school, grammar |
| 11-plus | 11 éves korban tett felvételi vizsga | 11+ |
| sixth form college | a középiskola utolsó két évéhez hasonló intézmény | sixth form |
| GCSE | General Certificate of Secondary Education | GCSE |
| A level | GCE Advanced level | A-level |
A grammar school helye az angol iskolarendszerben
Az angol középiskolák formái több csoportra oszthatók. Privát iskolákTeljesen különálló kategória, az oktatásért tandíjat kérnek, saját felvételi rendszerük van (11+ vizsga) és az állami iskoláktól eltérő tanmenetet követnek. Állami iskolák.Ezekért az iskolákért nem kell fizetni és általában a helyi önkormányzatnál kell jelentkezni felvételért.
Önkormányzati középiskola („comprehensive secondary”).A legtöbb iskola ebben a kategóriában van, a helyi önkormányzat felelős az üzemeltetésért. A beikolázás feltétele ezekben az iskolákban lakhely szerint történik. Ha túljelentkezés van, az iskolák kijelölik a beiskolázási körzetüket, amin belül minden jelentkezőt felvesznek, nem szelektálnak a gyerekek képességei alapján.
Központi oktatási minisztérium által fenntartott iskolák („Academy”). Ezek az iskolák nem sokban különböznek a comprehensive típustól, nem feltételül jobbak vagy rosszabbak mint azok. Általában beiskolázási körzet alapján iskoláznak be, nem szelektálnak általában gyerekek képességei alapján.
A comprehensive rendszerben a különböző képességű és érdeklődésű tanulókat együtt oktatják, míg a grammar school a felvételi teljesítmény alapján válogat a jelentkezők között. A comprehensive school olyan állami középiskola, amelybe a tanulók általában nem képességvizsga, hanem lakóhely és felvételi körzet alapján kerülnek be.
A grammar school rövid története
A grammar schoolok már a 16. század óta léteznek, de a modern grammar school fogalma az 1944-es oktatási törvényhez kapcsolódik. Ez a törvény 14 éves kor után ingyenessé tette a középfokú oktatást, és ezzel párhuzamosan két alapvető iskolatípusra szervezte át a középfokú képzést.
A grammar schoolok az akadémiai tanulmányokra összpontosítottak, és abból indultak ki, hogy sok tanulójuk felsőoktatásban folytatja majd tanulmányait. A secondary modern schoolokat azoknak a gyerekeknek szánták, akik várhatóan szakmát tanulnak vagy a kereskedelmi és ipari pályák felé mennek. Létezett egy harmadik iskolatípus, a technical school is, de ezekből nagyon kevés jött létre.
Így az iskolarendszer gyakorlatilag két csoportra osztotta a tanulókat: azokra, akiket egyetemi tanulmányokra és jobb állásokra alkalmasnak tartottak, valamint azokra, akiket kevésbé megbecsült szakmákra ítéltek alkalmasnak.
A grammar school történeti kialakulása szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy az iskolarendszernek együtt vagy elkülönítve kell-e oktatnia a különböző képességű tanulókat.Miért alakult át a szelektív rendszer?
Az 1950-es és 1960-as években elsősorban munkáspárti politikusok és egalitárius oktatási szakemberek azt állították, hogy a szelektív oktatási rendszer megerősíti az osztálykülönbségeket és a középosztály kiváltságait.
1965-ben a kormány arra utasította a helyi oktatási hatóságokat, hogy kezdjék meg a grammar schoolok és a secondary modern schoolok fokozatos megszüntetését, és váltsák fel őket comprehensive rendszerrel. A leggyorsabban a munkáspárti irányítású területeken történt meg az átalakítás, míg az erősen konzervatív megyék lassabban változtak, vagy egyáltalán nem tértek át az új rendszerre.
Angliában néhány megye és helyi önkormányzat nagyrészt megőrizte a szelektív iskolai rendszert, köztük Kent, Medway, Buckinghamshire és Lincolnshire. Más területeken, például Gloucestershire-ben, Traffordon és Slough-ban vegyes rendszer alakult ki.
Más helyeken néhány grammar school olyan térségekben is fennmaradt, amelyek egyébként teljesen comprehensive rendszerűek voltak, például Birminghamben, Bournemouthban és néhány londoni kerületben.
1998-ban a Labour által elfogadott School Standards and Framework Act megtiltotta új, teljes egészében szelektív iskolák alapítását. A törvény rendelkezett a meglévő grammar schoolok jövőjéről szóló helyi szavazás lehetőségéről is. Azóta csak egy ilyen szavazásra került sor: 2000-ben az észak-yorkshire-i Ripon szülei 67-33 arányban a Ripon Grammar grammar schoolként való megtartása mellett szavaztak.
Hogyan választják ki a tanulókat?
A grammar schoolok a tanulókat egy vizsga, az úgynevezett 11-plus segítségével választják ki, amelyet az általános iskola utolsó évében tesznek le. A vizsga célja annak felmérése, hogy a gyermek képes-e grammar school környezetben, hasonló szintű társai között tanulni.
A grammar school felvételi vizsgája nem mindenhol teljesen azonos. Az egyes iskolák saját felvételi követelményeket és saját tesztrendszert alkalmazhatnak. A vizsgára az 5. osztályban az év június végéig lehet jelentkezni, maga a vizsga szeptember első hetében van, az eredményeket október elejéig kiküldik egy javaslattal, hogy javasolják-e, hogy az illető jelentkezzen az adott iskolába.
A felvételi vizsgák az alábbi területek mindegyikét vagy ezek egy részét tartalmazhatják:
- numerikus gondolkodás, vagyis matematika;
- verbális gondolkodás;
- angol szövegértés, központozás és nyelvtan;
- nem verbális gondolkodás;
- kreatív írás.
A grammar schoolok hagyományosan verbális és nem verbális gondolkodási feladatokat használtak. Kritikusok szerint azok a gyerekek, akik intenzív külön felkészítésben részesültek, általában sokkal jobb eredményt érnek el ezeken a teszteken.
Az utóbbi időben törekvések történtek arra, hogy a vizsgák hozzáférhetőbbé váljanak, és közelebb kerüljenek azokhoz a szöveges problémákhoz, amelyekkel a gyerekek az általános iskolában találkoznak.
A 11-plus vizsga feladattípusai
A 11-plus kérdései többféle készséget mérhetnek. A feladatok között szerepelhet logikai következtetés, szövegértés, matematikai gondolkodás, alakzatok felismerése és nyelvtani helyesség vizsgálata.
Az egyik feladattípusban a tanulónak több ember eltérő kívánságait kell összevetnie, majd meg kell állapítania, melyik állításnak kell feltétlenül igaznak lennie. Egy másik feladattípusban azt kell azonosítani, hogy a megadott alakzatok közül melyiket forgatták el a célalakzat létrehozásához.
Nyelvi feladatként a tanulónak ki kell választania azt a mondatot, amelyik a legmegfelelőbb nyelvtani szerkezetet tartalmazza:
- Was it he whom had a house burn down?
- Was it he whose house burnt down?
- Was it he that had a house burn down?
- Was it he who's house burnt down?
A példafeladatok válaszai sorrendben: C, E, B.
Mi történik, ha többen teljesítik a vizsgát?
Néhány grammar school a sikeres tanulókat rangsorolt sorrendben veszi fel: minden jelentkezőt a 11-plus eredménye alapján rangsorolnak, és szó szerint a legjobb eredményt elérő tanulókat választják ki.
Más területeken a vizsgát sikeresen teljesítő tanulókat további felvételi szempontok szerint rangsorolják. Ezek között szerepelhet a lakóhely és az iskola közötti távolság, illetve az, hogy jár-e már testvér az adott iskolába.
Amennyiben az illetőnek javasolják a jelentkezést, a többi iskolával közös jelentkezési oldalon lehet megjelölni az illető iskolát, amelyik a gyerek pontszáma és lakcíme alapján dönt a felvételről.
A grammar school és a 11+ megnevezés különbsége
A grammar schoolok vizsgáját szintén 11+-nak nevezik, de ez nem feltétlenül ugyanaz a vizsga, mint a magániskolák felvételi vizsgája. A kifejezés ezért önmagában nem jelenti azt, hogy minden angol iskolában azonos feladatsort használnak.
Vannak olyan vállalkozások, amelyek már egészen fiatal kortól külön 11-plus felkészítést kínálnak a gyerekeknek. Ez azért vált vitatottá, mert a különórákhoz és a speciális felkészítéshez nem minden család fér hozzá azonos mértékben.
Grammar school, comprehensive school és magániskola összehasonlítása
| Iskolatípus | Felvétel | Tandíj | Fő jellemző |
|---|---|---|---|
| Grammar school | 11-plus vagy más szelektív felvételi vizsga | Állami iskolaként nem kell fizetni | Akadémiai, szelektív képzés |
| Comprehensive secondary | Általában lakóhely és beiskolázási körzet alapján | Állami iskolaként nem kell fizetni | A különböző képességű tanulók együtt tanulnak |
| Academy | Általában beiskolázási körzet alapján | Állami iskola | A comprehensive típushoz hasonló, de eltérő fenntartási és működési szabályokkal |
| Privát iskola | Saját felvételi rendszer alapján | Tandíjköteles | Az állami iskoláktól eltérő tanmenet és felvételi eljárás |
Mit tanulnak a grammar schoolban?
Az angliai iskolákban a cserediákok alaptantárgyai között szerepel az angol nyelv, irodalom, matematika és történelem. Minden iskolának vannak saját tantárgy blokkjai, és minden ilyen blokkból kell egy tárgyat választania a tanulónak.
Az iskolák tantárgyválasztéka széleskörű, de azok iskolánként változóak. Gyakori opciók közé tartoznak az olyan tárgyak, mint a biológia, zene, francia, terméktervezés, számítástechnika, spanyol, kémia, dráma, üzleti tanulmányok, fotózás, előadás művészet, pszichológia, fizika, művészet, utazás és turizmus, tánc, iparművészet és szociológia.
A tanulók iskolai napja az óralátogatáson kívül tartalmaz egy hosszabb ebédszünetet, de a nap folyamán több szünet is adódik, mindez attól válik függővé, hogy milyen tárgyak vannak a diák órarendjében, hisz azokat a saját igényei szerint állítja össze.
A magyar és az angol oktatási rendszer közti különbség abban mutatkozik meg leginkább, hogy kint a diákoktól gyakorlatorientált munkát várnak el az iskolában, ami sok önállóságot igényel és jól megalapozhatja az egyetemre és főiskolára történő felkészülésüket.
Vizsgák és továbbtanulás
A diákok először a GCSE (General Certificate of Secondary Education) vizsgát kell letenniük 16 éves korukban. A 11. osztályosok az AS vizsgákat teszik le, majd a 12-esek az A-level-t (más néven Advanced level), mely az itteni érettségivel számít egyenértékűnek.
A 11. osztály végén a gyerekek 7-10 tárgyból vizsgát tesznek, ez a GCSE vizsga. A GCSE a „General Certificate of Secondary Education” rövidítése.
A GCSE kötelező tantárgyai közé tartozik az angol, a matematika és a természettudományok. A természettudományos képzés három szinten választható, attól függően, milyen szinten van a hallgató: alap szint, két tárgyas vagy három természettudományos tárgyat magába foglaló képzés.
A választható tantárgyak iskolánként változnak. Minden iskolának legalább egy tantárgyat kell kínálnia az alábbi négy irányból:
- művészetek;
- modern idegen nyelv;
- tervezés és technológia;
- bölcsészet.
2017-től megszűntek a régi A-E értékelési szintek, és hasonlóan Európához, számokkal minősítenek: a 9-es a legjobb, az 1-es a legrosszabb osztályzat.
Nagy-Britanniában az iskolakötelezettség 18 éves korig tart, így GCSE után minden tanulónak folytatni kell tanulmányait. A GCSE megszerzése után újra iskolát választanak a fiatalok, ahol a középiskola utolsó 2 évét végzik.
Sixth form college és Further Education College
Ezeket az iskolákat „college”-nak nevezik, ami magyar füleknek jobb esetben érthetetlen, rosszabb esetben teljesen megtévesztő. Ugyanis nevében college lehet a magyar gimnáziumnak megfelelő „sixth form college”, a magyar szakközépiskolának igen tág értelemen véve megfelelő Further Education vagy BTEC college is, sőt az egyetemek is college-ok.
Vagyis a név nem sokat jelent, annál többet jelent a végzettség szintje, amit az illető intézmény ad, ez viszont nem egyértelmű a névből.
A „Sixth form college” átmenet a középiskola és egyetem között, leginkább a magyar gimnáziumok utolsó két évére hasonlítanak. A tanulók 3, maximum 5 tárgyat tanulnak, amiből emelt szintű vizsgát (GCE Advanced level, vagy A level) tesznek.
Ez az A level vizsga egyben az egyetemi felvétel feltétele is, az itt megszerzett A level 3. szintű végzettségnek számít. Némelyik sixth form collegeben lehetőség van az International Baccalaureate (IB) megszerzésére, ami szintén 3. szintű végzettség, egyetemi felvételhez elegendő.
A Further Education College vagy BTEC college gyakorlati jellegű oktatást biztosít. A BTEC a „Business, Technology Education Council” rövidítése, és azt jelenti, hogy az iskolákban gyakorlati jellegű oktatás történik.
Ezek az iskolák szakmai végzettséget adnak, különböző szinteken, 1-től 4-es szintig. Az A-C szintű GCSE ebben a szintrendszerben 2-es szintnek felel meg, ebben az iskolatípusban is megszerezhető.
Politikai álláspontok a grammar schoolokról
A Labour ellenzi újabb grammar schoolok létrehozását, mert álláspontja szerint ezek az iskolák nem javítják, hanem tovább rontják az esélyegyenlőséget.
A Konzervatív Párt korábbi miniszterelnök, David Cameron idején visszafogottan támogatta a grammar schoolokat, de programja szerint lehetővé tenné minden jó iskola bővítését, legyen az maintained school, academy, free school vagy grammar school.
A Liberális Demokraták fenntartanák a jelenlegi helyzetet: nem nyitnának új grammar schoolokat, és nem zárnák be a meglévőket.
A „secondary grammar school” rövidítése egy mondatban
A secondary grammar school rövid, természetes angol megnevezése többnyire grammar school, magyarul pedig szelektív középiskola; a felvétel rendszerint a 11-plus vizsgán, vagyis a 11 éves korban letett képesség- és tudásfelmérésen alapul.
