Angol nyelvű műszaki cikk írása: minta és részletes formai útmutató

Az angol nyelvű műszaki cikk megírásakor nem elég a magyar szöveg szó szerinti lefordítása: a cikknek világos szerkezetet, következetes szaknyelvet, megfelelő összefoglalót, kulcsszavakat, jól felépített fejezeteket és egységes formai megoldásokat kell követnie. A műszaki cikk célja, hogy egy új tudományos vagy gyakorlati eredményről, műszaki megoldásról, műszaki alkotásról vagy gyártmányról számoljon be.

Az angol nyelvű változat rendszerint az összefoglaló fordítása lehet, de el is térhet tőle. Lehetőleg a szerző készítse el ezt is, számításba véve a későbbi nyelvi lektorálást. A jó cikk tömören ismerteti a problémát, a módszereket, az eredményeket és azok jelentőségét, miközben kerüli a felesleges részleteket és a nehezen érthető szakzsargont.

Az angol műszaki cikk alapvető felépítése

Az angol cikkírásnak vannak különböző formai követelményei, amiket ha nem veszünk figyelembe, könnyen pontokat veszíthetünk. Nézd meg hogyan is épül fel egy cikk, és tanuld meg a jó cikkírás alapjait!

• Címsor/Cím: A címet mindig a feladat leírása tartalmazza (ha mégsem, akkor olvasd el figyelmesen a feladatot és az alapján alkosd meg a címet).
• Szerző neve: Ha a feladat nem tartalmazza a szerző/író nevét akkor a sajátunkat adjuk meg. Például: “by Emily’O Ryan”.
• Bevezetés: A téma jelentését tartalmazza. Tömören írjuk le, hogy miről szól a cikk. Írjunk megdöbbentő tényeket vagy idézeteket a figyelem felkeltése céljából.
• Fő rész: Tárjuk fel a probléma ok-okozati összefüggéseit. Írjunk példákat előnyökre és hátrányokra. Aktualizáljuk a témát ha lehet. Említhetünk továbbá: különböző nézőpontokat, véleményeket, tanulmányokat, és egyéb releváns tudnivalókat.
• Konklúzió: Foglaljuk össze a cikkünket egy bekezdésben. Adjunk javaslatot és megoldást. Sugallhatunk mélyebb összefüggéseket is.

A cikk címének célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, de ehhez nem kell a cikk teljes tartalmát összefoglalnia. A rövidebb cím inkább felkelti a figyelmet, mint egy hosszú szöveg végigolvasása.

Összefoglalás és kulcsszavak

Magyar nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos vagy ismertető cikkhez, és legfeljebb 15 sorban tájékoztatja az olvasót arról, hogy mi a cikk mondanivalója. Ennek legfontosabb része az, hogy milyen új tudományos vagy gyakorlati eredményről, milyen új műszaki megoldásról, műszaki alkotásról vagy gyártmányról számol be.

Ehhez tartozhat az, hogy milyen korábbi ismerethez, állapothoz vagy helyzethez képest új, jobb vagy célszerűbb. Röviden ismertethette az odavezető út eszközeit, módszereit, de nem mehet bele a részletekbe, képletet, ábrát, hivatkozást nem tartalmazhat.

Kritikai jellegű cikknél viszont a legfontosabb hibákat, hiányosságokat, tévedéseket kell kiemelni, röviden összefoglalva az indoklásukat. Angol nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos cikkhez, de igény szerint kapcsolódhat ismertető jellegű cikkhez is.

Az angol nyelvű összefoglalás lehet a magyar összefoglaló fordítása, de el is térhet tőle. Lehetőleg a szerző készítse el ezt is, számításba véve a későbbi nyelvi lektorálást. Ennek hiányában is célszerű a különleges szakkifejezések angol változatát megadni.

A kulcsszavak olyan egy-két szóból álló kifejezések, amelyek segítségével könyvtári katalógusokban és hasonló adatbázisokban rá lehet találni a cikkre. Célszerű, ha olyan általános fogalmak is szerepelnek közöttük, amelyekbe a cikk témája biztosan bele tartozik.

A címek és alcímek használata

Ha a téma, vagy a cikk terjedelme indokolja, akkor a szöveget érdemes fejezetekre tagolni, de csak mértékkel! Semmi esetre se használjunk egyetlen bekezdésből álló fejezetet vagy alfejezetet.

Minden fejezetnek adjunk a tartalmára jellemző címet. Általános értelmű címet csak kivételesen használjuk, mint például a cikk elején lehet Bevezetés, vagy befejezésként Összefoglalás, Eredmények, Következtetések, Tanulságok vagy más hasonló című fejezet.

Ha a cikkben hivatkozunk másik fejezetre is, akkor indokolt a fejezetcímeket számozással megjelölni. Egyébként erre nincs szükség.

Alfejezetek és további tagolás

A fejezeteket alfejezetekre lehet tagolni, de ez csak több témával foglalkozó, hosszú fejezetek esetén indokolt. Egy fejezeten belül sohase használjunk egyetlen alfejezetet.

Az alfejezet címe ne legyen hosszabb egy sornál. Számozásra csak akkor van szükség, ha az alfejezetre is van valahol hivatkozás.

Számozott fejezeten belül is lehetnek számozatlan címek, de egy cikken belül egységes megoldást használjunk. Az alfejezet számozása a fejezet sorszámát követő, ponttal elválasztott sorszámból áll.

Az alfejezetet semmiképpen se bontsuk további alfejezetekre. Ha mégis szükség lenne további tagolásra, akkor ezt a bekezdés első szavainak félkövér kiemelésével lehet megoldani.

A kézirat technikai előkészítése

A cikk kéziratát szerkeszthető MS Word.doc fájlban kell elkészíteni, amely a cikk szöveges részét, valamint külön fájlba beillesztve az ábrákat és a képaláírásokat tartalmazza. Az ábrákat elektronikus képfájlban kell mellékelni.

Az Elektrotechnika cikkeit Arial betűtípussal nyomtatják, ezért célszerű a kézirat szövegéhez is ezt a betűtípust használni. A fejezetcímek és alcímek rendszerét és formáját a 2. fejezet ismerteti.

A betűk méretét illetve a különleges betűkre vonatkozó tájékoztatást a 3. fejezet tartalmazza. A nyomtatott betűk mérete nem azonos a kéziratban használt betűkével, ezért a szöveg tördelése meg fog változni.

1. Táblázat. A címek betűtípusai és egyéb adatai

2. Táblázat. A szövegek betűtípusai és egyéb adatai

A cikk terjedelme általában ne legyen több 16000 karakternél. A mellékelt ábrák mindegyike közelítőleg 1000 karakternek megfelelő helyet foglal el. Általában 10 cm magas ábrának kb. 1200 karakter felel meg.

Ábrák és képfájlok

A cikkekbe fényképek és (rajzolt) grafikus ábrák illeszthetők be. Mindegyikre vonatkozik, hogy megfelelő minőségű nyomtatott ábrához nagyobb méretű eredeti képre van szükség.

Ennek elérése céljából az egy hasáb szélességű képnek legalább 1024 pixel vízszintes méretűnek kell lennie. Az ábrákat ne illesszük be a cikk szövegébe, hanem kicsinyítés nélkül, a megfelelő elektronikus fájlban, külön csatoljuk a cikk kéziratához.

A helyüket az itt bemutatott módon, piros vagy kék színnel jelöljük meg a kéziratban.

A fényképek digitális géppel készült, vagy eredeti fényképről másolt (szkennelt) képek legyenek. Nyomtatott lapról másolt, vagy az Internetről letöltött fénykép általában alkalmatlan az Elektrotechnikában való kinyomtatásra!

Különleges számítástechnikai eszközökkel ugyan ez a hiba némileg javítható, de a lap szerkesztősége ezt nem vállalja, ezért ilyen fénykép közlését nem tudja elfogadni. A rosszul exponált (túl sötét vagy világos) képeket megfelelő képszerkesztő programmal javítani kell a cikk számára.

A képfájl legalább 200 dpi felbontású, tif, jpg, eps kiterjesztésű, legyen.

Grafikus ábrák

A grafikus ábrák forrása saját készítésű képfájl, papírról másolt (szkennelt, xeroxozott) ábra, vagy számítógépi program (pl. Excel) által rajzolt elektronikus képfájl (diagram) lehet.

Ezeket nyomtatás céljából kicsinyíteni kell, ezért megszakadhatnak, vagy teljesen eltűnhetnek a vékony vonalak, illetve olvashatatlanná válnak az eredeti rajzon 16 pixelnél kisebb betűk.

Az ilyen ábrák ezért csak átrajzolás után válnak közölhetővé. Az idegen nyelvű feliratokat, a nem SI rendszerű mértékegységeket, vagy logikátlan (sok számjegyű tizedes) skálázást tartalmazó diagramokat ugyancsak át kell rajzolni.

Az ábrák előkészítése tehát gondos munkát igényel. A grafikus képfájl tif vagy bmp kiterjesztésű legyen. Nem célszerű jpg fájl használata, mert az egyszínű felületek többnyire foltossá válnak.

Képaláírás

Szakmai tudományos vagy ismertető cikkekben minden ábrához legyen a tartalmát kifejező képaláírás. Rövid hírekben, ismertetőkben, vagy eseményekről szóló beszámolóban ez elmaradhat, ha a szöveg tájékoztat arról, hogy a kép mit ábrázol.

Az utóbbi esetben, ha csak egy-két személy van a képen, akkor képaláírásban szerepeljen a nevük. A képaláírás az 1.Táblázatban megadott méretű, félkövér betűkkel írva, a sorszámával és az azt követő Ábra vagy Kép szóval kezdődik.

Egy cikken belül ezek közül csak az egyik használható. Ezt ponttal lezárva követi a kép tartalmát leíró, legfeljebb két sor terjedelmű szöveg.

A sorszám általában folytonosan növekvő, egyszerű szám. Hasonló tartalmú ábrákat közös sorszámú csoportba lehet foglalni és a), b), c) betűkkel megkülönböztetni.

Táblázatok készítése

A táblázat szerkezete cellákat tartalmazó sorokból és oszlopokból áll. A felső sor illetve a baloldali oszlop, vagy mindkettő, a hozzájuk tartozó cellák tartalmát határozhatja meg, ezért például félkövér betűtípussal célszerű megkülönböztetni.

A nyomtatott cikkben a kiemelés módját a Szerkesztőség határozza meg. A cellák jól áttekinthető hálózatot alkossanak, ezért minden sorban célszerű állandó számú és szélességű oszlopot használni.

Tartalmuk lehetőleg ne legyen két sornál hosszabb. Csak olyan adatot indokolt táblázatba foglalni, ami a cikk mondanivalójához tartozik, vagy a szöveg megértéséhez szükséges.

A táblázat címe félkövér betűvel írva, a sorszámával és az azt követő Táblázat szóval kezdődik. Ezt ponttal lezárva követi a tartalmát leíró, legfeljebb két sor terjedelmű szöveg.

Felsorolások és listák

A felsorolás egymást követő, összetartozó témájú szövegekből áll, és ezt a szerkezetük is jelzi. A megelőző bekezdés első szavainak kiemelésével nevet is lehet adni a felsorolásnak.

• A hosszú kötőjel a leggyakrabban használt, és elsősorban javasolt jele a felsorolásnak.
• Amint a 2. Táblázat mutatja, 0,5 cm van a bal margótól.
• A szöveg helyzete 1,1 cm.

Hivatkozás esetén célszerű az egyes tételeket az ABC betűivel jelölni, mert a számok összetéveszthetők lennének a fejezetek számozásával.

1. A betű lehet dőlt (Italic), vagy nagybetű is.
2. A betű mögötti zárójel ponttal is helyettesíthető, de el is maradhat.
3. A 2. Táblázat szerint 0,5 cm van a bal margótól, és a szöveg helyzete 1,1 cm.

Hangvétel és szakmai stílus

Az Elektrotechnika lapban több cikk kategóriát különböztetnek meg.

• Tudományos: akadémiailag elfogadott, két lektor által bírált cikk.
• Szakmai leírás, rendszerismertetés: általában egy lektor által véleményezve.
• Szakmai beszámoló, hozzászólás: lektorálás nélkül.
• Szakmai jellegű PR cikk: lektorálva vagy anélkül.

A műszaki cikk nyelvezete legyen pontos, tárgyilagos és következetes. Amennyire lehet kerüljük a szakzsargont, kivétel valamilyen szakmával kapcsolatos cikk.

A fő részben tárjuk fel a probléma ok-okozati összefüggéseit. Írjunk példákat előnyökre és hátrányokra. Aktualizáljuk a témát ha lehet. Említhetünk továbbá: különböző nézőpontokat, véleményeket, tanulmányokat, és egyéb releváns tudnivalókat.

Betűtípusok és nagybetűs írás

A betűtípus legyen egyszerű, letisztult, és elég nagy ahhoz, hogy könnyen olvasható legyen. Egy bonyolult, nehezen érthető, vagy apró betűtípus csak elkedvetleníti az olvasót.

Ne használj furcsa vagy szokatlan betűtípust. Ha nem tudsz dönteni, hogy melyik betűtípust válaszd, érdemes a “CALIBRI” vagy “TIMES NEW ROMAN” típusok közül választanod.

A mondatok első szavai, illetve a felsorolás első szava, tulajdonnevek, egyetemek nevei, megszerzett diplomák, cégnevek, beosztások és pozíciók, osztályok és részlegek nevei, napok és hónapok, országok, városok, államok, nyelvek és márkanevek kezdődnek nagybetűvel.

A napok és hónapok nagybetűsek, de az évszakok nem. A diplomák esetében például nagybetűvel írható a „BA in Economics”, azonban ha később mondaton belül hivatkozol rá, akkor kisbetűvel kell írnod.

Általános szakmai nyelv és mondatszerkesztés

A szakmai cikkekben a mondatok legyenek egyértelműek, rövidek és logikusan kapcsolódók. A túl hosszú mondatok nehezítik az ok-okozati kapcsolatok megértését, különösen akkor, ha több műszaki feltételt, módszert vagy eredményt ismertetnek.

A hivatalos iratokban a szenvedő szerkezet remekül illik ehhez a hangnemhez, így ahol csak lehet, próbáld alkalmazni. A személytelen fogalmazás ugyancsak professzionálisabbá teheti a szöveget.

Szenvedő szerkezet: My boss gave me an award for hard work. (Helytelen) I was given an award for hard work from my boss. (Megfelelő)

Személytelen fogalmazás: I finished my degree and I began working at my first job as a solicitor. (Elmegy) Having finished my degree, I then began working at my first job as a solicitor. (Sokkal jobb)

Kerüld az érzelmes nyelvezetet, a fölösleges információkat vagy az olvasónak szánt közvetlen gondolatokat. Tehát azt megfogalmazási formát, ahogy most én is írok neked, mintha én mesélnék neked egy történetet, ez kerüld el.

Képletek és algebrai mennyiségek

A matematikai és fizikai mennyiségeket Times New Roman típusú dőlt betűvel kell jelölni. Ennek oka az, hogy az Arial betűtípus nagy I (I) és kis l (l) betűje ugyanolyan, ami félreértést okozna.

Az előbbiekkel ellentétben mindig álló betűvel írjuk a számokat és a matematikai műveleteket jelölő betűket vagy szavakat. A utóbbiak jellegzetes példái a szögfüggvények (sin, cos, tg), a logaritmus (log, ln), a logikai (and, or, not) és hasonló műveletek, például int, mod, inv, erf.

Az exponenciális függvény jele exp(x) alakban álló betűvel, de ex alakban dőlt betűvel írandó. Ugyancsak dőlt betű a képzetes számokat jelölő j vagy i betű is.

Álló görög betűt használunk, ha műveletet jelentenek, mint például Σ (összeg, szumma). Mindig álló betű a mértékegységek jele, és szóköz választja el az előtte levő számtól.

Matematikai képletek formázása

A képletek a bal margóhoz igazodva külön sort alkotnak, amelyek alatt és fölött 6 pont térköz van. Ha a cikkben több képlet van, és a szöveg hivatkozik valamelyikre, akkor mindegyiket a jobb margóhoz igazodó, zárójelek között levő sorszámmal kell ellátni.

Kerüljük az algebrai lépéseket bemutató sorozatot, ezért egy sorban ne legyen kettőnél több egyenlőségjel. A képletben szereplő mennyiségek jelentését vagy a folyamatos szöveg, vagy a képletsort követő felsorolás tartalmazza.

A háromfázisú teljesítmény (P) időbeli (t) változását a következő kifejezés írja le:

P(t) = 3UoI.sin2(ωt) = gyök 3 * UvI.sin2(ωt) (1)

• Uo a fázisfeszültség effektív értéke;
• Uv a fázisok közötti vonali feszültség effektív értéke;
• I a fázisáram effektív értéke;
• ω a körfrekvencia.

Számozás és hivatkozások

Cikksorozatok részeit római számokkal jelöljük, egy cikken belül viszont arab számokat használunk. A cikkben számozással jelölhetjük a fejezeteket, alfejezeteket, ábrákat, táblázatokat, képleteket és a szakirodalom tételeit.

Ezek mindegyike esetenként különböző formájú folytonosan növekvő szám. Folytatásos, vagy több részből álló cikk esetén sem célszerű a cikkeken folyamatosan átmenő számsort használni, hanem a hivatkozott rész sorszámából és ezen belül 1-től növekedő számból álló sorszámot alkotni.

Így például II/3 Ábra a második rész harmadik ábráját, illetve (II/3) a harmadik képletét jelenti. Egy második részben levő 3.1 alfejezetre viszont célszerűbb a következő módon hivatkozni: „A II. Rész 3.1 Fejezetében”.

Az ábrákra és a táblázatokra mindig 1. Ábra vagy II/3. Ábra illetve 1. Táblázat vagy II/3. Táblázat alakban hivatkozzunk. Képletek esetén elegendő a számukra hivatkozni, például „(1) vagy (II/3) szerint”.

Szakirodalmi tételek sorszáma mindig szögletes zárójelek között van, például [1] illetve [II/3]. Hivatkozáskor elegendő a számra hivatkozni, de hozzá lehet kapcsolni a szerző nevét is, például „Simonyi [1] szerint”.

A cikk terjedelme és fájljai

A Cikkírás mappa két MS Word.doc fájt tartalmaz, Kézirat.doc és Ábrák.doc címmel; továbbá két képfájlt, Portál.jpg és Erőtér.bmp címmel.

A Kézirat című fájl mintát mutat a benne található formai követelményeknek megfelelő kéziratra. Az Ábrák című tájékoztató a kicsinyítés után, nyomtatásban megjelenő mérethez hasonlóan szemlélteti a képeket, és megadja, hogy melyik ábra melyik képfájlban található.

Ugyanitt vannak az egyes ábrákhoz tartozó képfeliratok. A cikk terjedelme általában ne legyen több 16000 karakternél.

Irodalomjegyzék

Ez alatt a fejezetcím alatt csak a felsorolt publikációk bibliográfiai adatai szerepelnek. Sokféleségükre tekintve csak néhány általános szabályt lehet meghatározni, ezért itt csak gyakran előforduló példák adnak mintát.

Az irodalomjegyzék tételeinek szerkezetére nem alakult ki nemzetközileg egységes forma, hanem inkább a sokszínűség jellemző. A különböző helyekről összegyűjtött adatokat ezért legalább egy cikken belül egységesíteni kell.

Ellenőrzés a leadás előtt

Egy profi angol nyelvű műszaki cikk nem tartalmazhat nyelvtani vagy helyesírási hibát. Egy hiba - nem számít milyen apró - elég lehet ahhoz, hogy az olvasó abbahagyja a cikk olvasását.

Az elírások kiszűrésére használhatod a Microsoft Word beépített hibaellenőrzőjét. Egy szofisztikáltabb hibajavító program is használható, amely a hibák észlelése mellett segít a megfelelő pont és vessző használatban, jobb szavakat javasol, és a mondatszerkesztés problémáira is felhívhatja a figyelmet.

Olvasd át az egész szöveget legalább kétszer, és találd meg az eldugott hibákat, majd javítsd ki őket. A képletek, ábrák, táblázatok, mértékegységek, hivatkozások és fejezetcímek ellenőrzése különösen fontos.

A kézirat véglegesítése előtt ellenőrizd, hogy a cikk címe rövid és informatív, a fejezetek logikusan követik egymást, az összefoglaló önállóan is érthető, a kulcsszavak relevánsak, az ábrák és táblázatok számozása következetes, valamint a szakmai terminológia mindenütt azonos formában szerepel.

tags: #angol #nyelvu #muszaki #cikk #iras #minta