A médiával foglalkozó tantárgy elemei a 60-as években jelentek meg az angol közoktatásban. A konzervatív oktatáspolitika korabeli attitűdje ekkor alapvetően nem elemző, hanem ítélkező és negatív volt. A motiváció főként az anyanyelv tanáraitól eredt, akik a nyelv helytelen használatára koncentrálva kezdtek törődni a reklámmal és a nyomtatott sajtóval. A 70-es évek elejétől fokozódott az érdeklődés a televíziós hatás- és közönségvizsgálatok iránt, bár az ítélkező szemlélet változatlan maradt. A 70-es, 80-as évek a gyors növekedés ideje. Inspirálólag hatott a tévé hatásának tudatosulása és a video fokozatos terjedése. Ez időben nem volt kifejezett médiatanár-képzés, így a tárgyhoz való elméleti közelítés széles köre alakult ki az iskolai gyakorlatban.
Első lépések és fogalmak
A médiaoktatás fogalma az irodalmi művek filmváltozatának bemutatásától a média kritikai tanulmányozásáig terjedt. A 60-as, 70-es évek elitista filmesztétika-oktatásához képest a médiaismeret megjelenése a középiskolai oktatásban valóságos alternatívát jelentett. A szemléletváltás elméleti gyökereit R. Barthes (1972, a Mitológiák angol nyelvű megjelenése) és M. McLuhan (l973) munkáinak ismertté válásában kereshetjük. Az esztétizáló és a médiával elsősorban mint társadalmi jelenséggel foglalkozó irányzat sokszor párhuzamosan, inkább az előbbi javára volt jelen. A 90-es évek elejére azonban Angliában és világ szerte is (Az UNESCO 1982-es nyilatkozata a médiaoktatás jelentőségéről) a másik irányzat, a társadalomtudományok felől közelítő válik relevánssá a közoktatás számára.
Iskolai rendszer és vizsgák
Az Egyesült Királyságban az iskolakötelezettséget a 16 éves korban kötelező alapvizsga zárja (GCSE). Ezt követően az általános képzési rendszerben tovább tanuló diákok 3-4 tárgy elmélyültebb tanulmányozásával készülnek a felsőoktatásba lépésre, melynek feltétele a 18 éves korban tett záróvizsga ("A"-level) eredményessége. A film- és kommunikációs tanulmányok már a 70-es évek elejétől népszerűek voltak "A"-level szinten. A 80-as évektől a terület a médiaismerettel bővült, sőt az évtized második felében megjelent a felső középfokú képzésben is (14-16 éves korúak) vizsgaképes, önálló tárgyként. 1989-ben már tízezer diák tett GCSE alapvizsgát médiaismeretből. De megjelent a tárgy a szakmai képzések körében is az általános képzést 16 éves korban elhagyók számára. 1989-re, amikor Anglia és Wales az új nemzeti tanterv bevezetésére készült, a médiaismeret már bizonyos hagyományokkal rendelkezett a 14 éves kor felettiek oktatásában.
Gyakorlati megvalósítás és tanári kihívások
Ez alkalmat adott arra, hogy a tárgyat a közoktatás minden szintjére kiterjesszék: médiaoktatás (media education) néven az elemi és az alsó középfokú oktatásra is. A közoktatásban elért sikereket azonban itt is inkább a médiával régebben foglalkozó tanárok, egyetemi oktatók, oktatásirányítók lelkes és kitartó munkájának köszönhették, mint a tárgy iránti érdeklődés szerves fejlődésének. A legsúlyosabb probléma talán a tanárképzés és átképzés megszervezése volt, hiszen korábban nem létezett ilyen az egyetemeken. A hagyományok következtében a médiaoktatás az anyanyelvi nevelés részévé vált 5-16 éves kor között. Csak integrált tárgyként szerepel 14 éves korig (14-16 éves kor között már önállóan is választható), kitéve így a főtárgy dominanciájából adódó hatásoknak. Súlyos gond a tárgy eszközigényessége is. Az iskolák nem tudják (egyformán) finanszírozni a gyakorlati munkához szükséges géppark felállítását. A tanárok gyakran idegenkednek is a technika használatától. Probléma, hogy nincs általános és következetes tárgyleírás, amelyre mint elméleti keretre országosan összemérhető munka épülhetne.
A nézetek és a terminológia változása
A médiával foglalkozó tantárgy kétféle elnevezésével találkozunk az angol oktatásügyben. A fogalmi megkülönböztetés leginkább a tanulmányok különböző mélységű szintjeire utal. Médiaismeret (media studies): A médiaoktatás magasabb szintű, specializált változata. Tizennégy éves kortól szabadon választható tárgy. Ma a médiaoktatás az anyanyelvi nevelés része 5 és 16 éves kor között. A médiaismeret néven jelölt tárgy az angol felső középfokú oktatás szintjén jelenik meg először, 14 éves kortól. Önálló, szabadon választható kurzus, melyből 16 éves korban GCSE alapvizsga is tehető. Ezután a tárgy szintén választható az általános képzés további, egyetemi előkészítő, "A"-level szakaszában 16-18 éves kor között és a különböző szakképzések rendszerében (16-19 évesek számára). A médiaismeret a felsőoktatásban is jelen van önálló területként, és a 90-es évek elejétől médiatanár-képzés is folyik néhány egyetemen. 1995-ben például 35 000-en jelentkeztek az egyetemek médiakurzusaia, kevesebb mint 3000 helyre (kommunikáció, újságírás, műsorszórás, kultúraismeret).
Teljesebb kép a karrierlehetőségekről
Az érdeklődés nagyobb volt, mint a matematika, a fizika vagy a mérnökképzés iránt. Az itt végzettek elhelyezkedési esélyei jó átlagosnak tekinthetők. Az 1994-es felmérések szerint 57%-uk talált munkát 6 hónapon belül (az átlag máshol 56%) (Media Courses UK 1997). 1995-ben pedig a médiaismeret képzéseket választók érdeklődése még intenzívebb volt, mint egyes hagyományos tudományágaké.
tags: #angol #szovgertes #szoveggel #hanganyaggal