Angol tanulás történelemmel: nyelv és történelmi tartalom együtt

Az angol tanulás történelemmel olyan nyelvi környezetet teremthet, amelyben az idegen nyelv nem önálló tananyagként, hanem valós kommunikációs eszközként jelenik meg. A történelem tanulmányozása idegen nyelven lehetőséget ad különböző nyelvi készségek (pl. többféle megközelítés, kritikus szövegértés, vizuális tartalom verbális leírása stb.) fejlesztésére.

Az angol nyelv tanulása azért is hasznos, mert a világ számos területén megkerülhetetlen: a tudományos világban például egyes tudományterületeken már a publikációk 90%-a angol nyelven jelenik meg, de az üzleti életben is ez a fő kapocs a nemzetek között. A tantárgyak tanulása alkalmat nyújt arra, hogy az idegen nyelvet valós kommunikációra használjuk, egy kicsit kilépve a nyelvórai szituációból.

Miért érdemes angolul tanulni?

Számítástechnika, mozifilmek, pop- és rockzene - az angol nyelvet már csak ezek miatt is érdemes megtanulnod! Régi közhely, de ez esetben tényleg igaz: az angollal egy teljesen új világ nyílik ki előtted! Többek között olyan dolgokra bukkanhatsz a neten, amelyeket magyarul sosem lenne esélyed elolvasni, és minden nap több tucatnyi új online barátot szerezhetsz a közösségi oldalakon.

Mi az angol nyelv sikerének titka? Egyrészt az, hogy kommunikációs szinten viszonylag könnyű megtanulni, hiszen már 1000-1500 szavas szókinccsel és némi nyelvtannal felvértezve is megértetheted magad. A másik titok, hogy a használata megkerülhetetlen.

Mind világszinten, mind idehaza az egyik legelterjedtebb nyelv: becslések szerint több mint 1,5 milliárd ember él a Földön, aki beszél angolul - akár anyanyelvként, akár idegen nyelvként. Nyelveket tanulni nem egyszerű, az angollal azonban már rövid idő alatt is sikereket érhetsz el.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lennének nehézségek is: az igeidők például bonyolultak, a kiejtést is szokni kell magyar ajkúként, és a helyesírásban is vannak furcsaságok. Az angol nyelvtudás által bárhová elérhetsz!

Az angol nyelv történeti háttere

Ha úgy döntöttél, hogy az angoltanulás mellett teszed le a voksodat, érdemes képbe kerülnöd egy kicsit a nyelv történetével kapcsolatban. Először is, honnan származik az English (’angol’) és az England (’Anglia’) szó?

Ehhez mintegy 1500 évet kell visszautaznunk az időben, ekkor történt ugyanis, hogy az Angle nevű germán törzs meghódította a Brit-szigeteket. Ebből az Angle szóból ered a későbbiekben a terület elnevezéseként használt England és a nyelv elnevezéseként használt English szó is.

A törzs nyelve az angolszász, más néven óangol volt, amely ekkor indult világhódító útjára. A következő évszázadokban számos hatás érte a nyelvet.

Dán és norvég telepesek által használt szavak kerültek bele, a normannok pedig francia, valamint a francián keresztül bekerülő köznyelvi latin szavakkal is gyarapították az ott élők szókincsét, a középangol nyelvet. A modern angol nyelv kialakulását nagyjából az 1500-as évek közepére teszik a kutatók, Shakespeare tehát már ezen a nyelven írta örökbecsű műveit.

A fejlődés természetesen ezek után sem állt meg, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt évszázadok alatt például szinte teljes mértékben kihalt a tegező forma az angolban. A változás pedig mind a mai napig tart.

Sőt, annyira felgyorsult, hogy napjainkban az angol nyelv minden egyes évben több mint 5000 új szóval bővül. Az új szavak néha kiszorítanak régieket, az angol egyik legősibb szava, az I, vagyis az én, azonban aligha van veszélyben.

Ez egyben a nyelv legrövidebb szava is. Ennek megfelelően a legrövidebb teljes mondat, amely angolul elképzelhető, így hangzik: I am (én vagyok).

Végül még két érdekesség, mielőtt rátérnénk a tippekre. Egyrészt az angolban létezik egy szellemszó, nevesül a dord.

Az 1930-as években elírás miatt került egy egynyelvű szótárba, holott valójában nem létezett mint szó. Azóta szellemszóként emlegetik a La Manche csatornán túl.

Másrészt angolban alkothatunk olyan mondatot, amely tartalmazza az angol ábécé összes betűjét, mint például ezt: The quick brown fox jumps over the lazy dog (A gyors barna róka átugorja a lusta kutyát).

Miért kapcsolható össze az angol és a történelem?

Angol nyelven történelmet tanítani: ez egyáltalán nem magától értetődő Magyarországon. Az iskolákban túlnyomóan magyar többségű osztályokat találunk, hiszen alapvetően homogén társadalmi és nyelvi közegről beszélhetünk.

A jelenség - bár kevés szó esik róla - azonban létezik, hiszen a két tanítási nyelvű iskolákban a diákok tanulhatják idegen nyelven, például angolul a történelmet. A gyakorlati megvalósítás számos kérdést vet fel, amelyekre a következőkben térek ki.

Ugyanaz a tananyag angolul és magyarul?

Az egyik kérdés, hogy a „történelem idegen nyelven” azt jelenti, hogy ugyanazt a tananyagot és ugyanazon készségeket tanítjuk, csak éppen idegen nyelven? A kétnyelvű oktatásról megjelent írások azt sugallják, hogy nem erről van szó.

Minthogy az idegen nyelv a tanulóknak nem anyanyelve, így a feladat kettős: történelmi ismereteket és idegen nyelvet tanítunk egyszerre. Ebből rögtön következik, hogy a céloknak, a tananyagnak, valamint a tanítási módszereknek, feladatoknak különbözniük kell az anyanyelven tanításban megszokottakétól.

Ennek ellenére a tantárgyi kimeneti követelményben (érettségi vizsga) nincs különbség anyanyelven, illetve idegen nyelven tanult tárgyak esetében. (A jogalkotó 25% többletidőt biztosít az írásbeli vizsgarészeket idegen nyelven teljesítőknek.)

Ez arra sarkallja a tanárt, hogy úgy tanítson, mintha anyanyelven tenné, csak éppen egy másik nyelven adja át a tárgyi tartalmakat. Szakmai konszenzus, hogy az új kerettanterv által meghatározott követelményt anyanyelven is igen nehéz teljesíteni.

Mindezt - tartalmi elemeket és készségeket elsajátítani - idegen nyelven lehetetlen küldetésnek is nevezhetjük. A sokat hangoztatott - és a Nemzeti alaptanterv folyamatban lévő átalakítása miatt ismét aktuálissá vált - tananyagcsökkentés és átstrukturálás ésszerű megoldáshoz vezethetne.

A CLIL-módszer szerepe

Az utóbbi években Európa-szerte terjed a tantárgyi tartalmat és az idegen nyelvet integrálva tanító megközelítés, amelynek angol rövidítése CLIL. Ez nem tantárgyspecifikus, bármely tárgyra alkalmazható.

Mára ennek a módszernek is komoly szakirodalma van, az egyes országokban tapasztalatokat összegző tanulmányok jelentek meg, rendszeresen tartanak konferenciákat, tanfolyamokat. Hazánkban sem ismeretlen ez, ám a gyakorlati megvalósítása alighanem gyermekcipőben jár.

Nehéz ugyanis megteremteni az együttműködést az idegen nyelvet és a szaktárgyat idegen nyelven tanító tanárok között, hiszen mindenki a saját tantárgyának követelményeit igyekszik minél jobb eredménnyel teljesíteni.

A CLIL megközelítés sikeres adaptálását megalapozhatná egy rugalmas, vagy külön erre az integrált oktatásra készített (alternatív) tanterv a megfelelő követelmények meghatározásával, a jelenlegi szabályozási környezet azonban nem kedvez mindennek.

Hangsúlyozandó azonban, hogy az együttműködés nem kizárt; sok múlik az egyes tanárok eltökéltségén. A magam részéről minőségi ugrásnak, hatalmas szemléleti megújulásnak tartanám, ha valamiféle integrált oktatást sikerülne meggyökereztetni.

Az angol tanulás és a történelmi tartalom kettős feladata

A történelem idegen nyelven való tanulása egyszerre fejleszti a tárgyi tudást és a nyelvi kompetenciát. A tanulónak nemcsak történelmi eseményeket, összefüggéseket és fogalmakat kell megértenie, hanem azt is meg kell tanulnia, hogyan beszéljen és írjon ezekről angolul.

Az idegen nyelven tanulás az elitképzés/tehetséggondozás egyik formája? A fenti kérdésre - erősen leegyszerűsítve - kétféle válasz adható.

Egyrészt nem feltétlenül kell, hogy így legyen, ám a gyakorlatban mégis van ilyen tendencia, hiszen az idegen nyelven tanulás többletterhet ró a tanulókra. Ha ezt pozitívumnak fogjuk fel, tehetséggondozásnak, ha negatívumnak, akkor elitképzésnek nevezhetjük a jelenséget.

Egy másik nézőpontból nézve az idegen nyelvű képzést a külföldiek társadalmi-kulturális integrálását segítő cselekvésnek tekinthetjük. Élnek Magyarországon olyan külföldi - gyakran Európán kívüli kultúrákból érkező - fiatalok, akiknek a szocializációjában az idegen, főként angol nyelvű oktatás kulcsszerepet játszik.

Ennek a lehetőségnek a hiányában az ő integrálásuk jóval nehezebb, csak részlegesen megvalósítható folyamat lehet. Hogyan várhatnánk, hogy például egy kínai tizenéves megértse, és valamennyire magáénak érezze a magyar kultúrát, a történelmi hagyományokat, ha nincs rá módja, hogy azokkal megismerkedjen?

Ha angol nyelven tanulhat magyar történelmet, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jelentős lépést tettünk ennek elősegítésére. Érdekességképpen megjegyezném, hogy nem egyszer találkoztam olyan külföldi (afgán, perzsa, szíriai, kínai) tanulókkal, akik érdekesebbnek találták a magyar történelmet, mint az egyetemest, és rövid idő alatt jelentős anyagrészeket sajátítottak el tanári segítséggel, de jelentős önálló munkával.

Hogyan kezdj el angolul tanulni?

Kezdd az alapokkal!

Nem szeretnénk lebeszélni arról, hogy kapásból egy Cormac McCarthy-regénnyel kezdd a tanulást, de először mindenképp érdemesebb valami egyszerűbb olvasnivalót választani. Egy új nyelvet mindig az alapoknál kell megragadni, ehhez pedig több lehetőség közül is választhatsz.

A legfontosabb, hogy megtaláld azt a tanulási módszert, amely a leginkább illik hozzád. A legkézenfekvőbb sokak számára a nyelviskolába járás, ugyanakkor nem mindenkinek való a társas tanulás.

Ilyenkor a magántanárral való tanulás jöhet szóba. Ennek az is az előnye, hogy biztosan a saját tempódnak és felkészültségednek megfelelően haladtok majd az anyagban.

Ha a korszerűbb megoldások fekszenek, akkor telefonos nyelvtanuló appok garmadájából választhatsz, illetve online kurzusok is léteznek. Végül említésre méltó az autodidakta tanulás is, bár a tapasztalatok szerint sokak számára ez a legkevésbé hatékony módszer.

Készíts magadnak órarendet!

Rend a lelke mindennek, és ez bizony az angol nyelv tanulására is igaz! Szükséged lehet pontos beosztásra, hogy mikor mennyi időt tervezel tanulással tölteni, és ehhez lehetőség szerint célszerű ragaszkodnod is.

Gondold végig, mikor fér bele az átlagos napodba az angolozás! Vedd figyelembe azt is, hogy egy adott nyelv több megtanulandó elemből áll, így időt kell szánnod a szavak, a nyelvtani szabályok, a kiejtés alapos elsajátítására is!

Emellett persze a sok gyakorlás is nélkülözhetetlen a különböző készségek - a hallás utáni szövegértés, beszéd, írás és olvasás - fejlesztéséhez! Nehéz pontosan meghatározni, nagy általánosságban mennyi időt lenne ideális a nyelvtanulásra fordítani, az viszont biztos, hogy több száz órával számolhatsz.

Ha teljesen a nulláról indulsz, akár 600 órára is szükséged lehet, mire meglesz a megfelelő alaptudásod. Próbálj legalább napi fél vagy inkább egy teljes órát szabaddá tenni, amikor csak és kizárólag a tanulásra koncentrálsz!

Tanulj szavakat kreatívan!

Idegen nyelvek esetében a szókincs a legkeményebb dió. Bár továbbra is tartja magát az a városi legenda, hogy az angol nyelv szegényes szókinccsel rendelkezik, ez természetesen nem igaz.

Tény, hogy létezik az ún. Simple English, amely különösen a nyelvtanulók érdekében kevés szóból építkezik, de a beszélt angol nyelv bizony nem ilyen. Sőt, alsó hangon is 1000-1500 szót kell megtanulnod, hogy elmondhasd magadról, megvan az alapszókincsed.

Több technika is létezik, amellyel ezt elérheted. A klasszikus és jól bevált szótárfüzet használata mellett is dönthetsz, de az is remek módszer, ha például felcímkézed otthon a használati tárgyakat.

Ezzel akarva-akaratlanul is a szemed elé kerülnek majd ezek a szavak, ráadásul életszagú helyzetekben tanulhatsz. A modern technika is segíthet, hiszen léteznek kifejezetten szókincsfejlesztő alkalmazások és hangosszótárak is.

Olvass híreket angolul!

Bár a magyar internetes sajtó anyaga is gazdag, angolul összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék. Mindegy, hogy a politika, a filmek, a zene vagy a divat érdekel, több ezer angol nyelvű oldal közül válogathatsz.

Add a böngésződ könyvjelzőihez azokat a fontosabb weboldalakat, amelyek a munkáddal vagy a hobbiddal kapcsolatosak, és olvasd ezeket naponta többször is! Akár az angol nyelvű kommenteléssel is megpróbálkozhatsz, ha van rá lehetőség.

A nyelvtanulás szempontjából kifejezetten hasznosak a többnyelvű oldalak, ahol sok-sok nyelven közlik ugyanazokat a híreket. A magyar weboldalak között is akad ilyen, de az egyik legnagyobb európai híroldal, az euronews is kínál angol és magyar nyelvű verziót.

Ennek az az előnye, hogy egy-egy ismeretlen szó vagy kifejezés esetén csak át kell váltanod az oldalt angolról magyarra, és máris megvan a megoldás!

Nézz filmeket angolul!

Imádjuk a magyar szinkront, de egy-egy film még nagyobb élményt nyújthat eredeti nyelven. Szerencsére ma már könnyedén hozzáférhetsz az angol nyelvű tartalmakhoz.

Minden streamingszolgáltatónál elérhető ez a funkció, de a digitális kábeltévén keresztül is lehetséges az egyes csatornáknál a nyelv átállítása. A mozicsatornák pedig sokszor feliratot is kínálnak a filmekhez, ami szintén mankót jelenthet.

Kezdetben add hozzá a magyar feliratot az angol nyelvű filmekhez, idővel azonban válts át angol feliratra! Amikor pedig már igazán haladó szinten megy a nyelv, hagyd el teljesen a feliratot!

Az is jó módszer, ha olyan filmeket nézel meg idegen nyelven, amelyeket már százszor láttál, és kívülről fújsz.

Vezess naplót angolul!

Ha eddig magyarul írtad a naplódat, ideje váltani! Ha pedig még nincs naplód, vágj bele angolul! Ez a módszer nem igényel sok időt, hiszen akár 5-10 perc alatt is összefoglalhatod esténként, mi minden történt veled aznap.

Kezdőként is bátran nekirugaszkodhatsz, hiszen nincs jó vagy rossz naplóbejegyzés. A lényeg, hogy megtanuld a saját szavaiddal kifejezni magad az idegen nyelven.

A naplóírás ugyanakkor számtalan készséget fejleszt: bővül a szókincsed, aktívan használhatod az igeidőket (hiszen leírod, mi történt veled a múltban, és mit szeretnél csinálni a jövőben), és még az igeragozás is rögződik majd.

Ha pedig nem papíron, hanem szövegszerkesztővel írod a bejegyzéseket, állítsd át a program helyesírás-ellenőrzőjét angolra, és mindig ellenőrizd le, amit írtál!

Történelmi szövegek használata az angol tanulásban

A történelmi szövegek egyszerre kínálnak narratívát, szakszókincset, időbeli viszonyokat és érvelési helyzeteket. Ezért alkalmasak arra, hogy a tanuló ne elszigetelt szavakat, hanem összefüggő kifejezéseket és gondolati egységeket sajátítson el.

A többnyelvű oldalak, az angol nyelvű hírek, a filmek és a történelmi témájú olvasmányok mind ugyanabba az irányba mutatnak: az idegen nyelv akkor válik aktív tudássá, ha rendszeresen értelmezhető tartalmak közvetítésére használjuk.

A történelem tanulmányozása idegen nyelven lehetőséget ad különböző nyelvi készségek (pl. többféle megközelítés, kritikus szövegértés, vizuális tartalom verbális leírása stb.) fejlesztésére. Időnként még segítheti is az anyag megértését, hogy idegen nyelven kell értelmezni dolgokat (pl. Széchenyi István „Világ” c. művét angolul „Light”-ként említve értik meg annak „világosság” jelentését).

Az idegen nyelvű történelemtanulás nehézségei

Az idegen nyelven tanítás-tanulás több módon is nehezíti tanárok és tanulók helyzetét. Az egyik ilyen tényező a tanulási segédeszközök teljes hiánya.

Míg a magyar nyelven tanulók számára több tankönyv, munkafüzet, érettségi feladatgyűjtemény, adattár, elektronikus segédanyag elérhető, idegen nyelven ezek szinte teljességgel hiányoznak.

A két tannyelvű gimnáziumi oktatás 1987-es megindításakor az akkor használatos tankönyveket lefordították különböző nyelvekre, ám ahogy a tankönyvek változtak, nem születtek új fordítások.

Külföldi kiadású tankönyvek a történelem tanításában csak részben jelentenek megoldást, hiszen azokban a magyar történelem nem jelenik meg, és az egyetemes történelem tagolása sem feltétlenül adaptálható a magyar tantervre.

A külföldi tankönyvek ezen felül természetesen jóval drágábbak is. Mára az a szokás alakult ki, hogy a kéttannyelvű iskolákban tanító tanárok írnak jegyzeteket a tanulóknak, amelyeket nyomtatva és/vagy elektronikus formában használnak.

Itt az oktatást irányító szervek rendre pénzhiányra hivatkoznak immár évtizedek óta. A tananyagfejlesztés valóban komoly költséget jelent (kis példányszámú könyvek finanszírozása, fordítási kiadások), ám ha a végeredmény ígéretesnek tűnne, bizonyára több anyagi erőforrást lehetne erre fordítani.

Történtek, és talán folyamatban is vannak kezdeményezések, amelyek célul tűzik ki idegen nyelvű történelemkönyvek megjelentetését, azonban ez a folyamat még kezdeti stádiumban van.

Felmerülhet, hogy az angol, német, francia és más nyelveken kiadott, de magyar történelmi témájú kiadványok jelenthetnék a megoldást, ám ezek nem iskolai tankönyvek, ezért inkább csak hasznos kiegészítő segédanyagként hasznosulhatnak az oktatásban.

A történelmi szókincs és terminológia

Szintén hiányosság a tantárgyi terminológia meghatározása. Míg a magyar nyelvű kerettantervi terminológia egyértelmű, addig például angol nyelven nincs ilyen.

Ez még az érettségi feladatlapokon is vissza-visszaköszön (pl. „jegyző”, „javító tanár”, stb. kifejezésekre más és más idegen nyelvű fordításokat találunk), csakúgy mint a történelmi szókincsben (pl. mezőváros - market town, borough; ispán - count, steward, bailiff, ’ispán’).

Itt is áll, hogy a tanárok készítenek szójegyzetet a tanulóknak. A probléma már több konferencián, szakmai megbeszélésen felmerült, ám a kérdés megoldása egyelőre várat magára.

Hasznos lehetne szervezett, idegen nyelven tanításra felkészítő egyetemi képzés beindítása a bölcsészkarokon. (Az ELTE BTK-n a legutóbbi időkig létezett német minor leendő történelemtanároknak.)

A természettudományban volt (és talán van is) erre példa, ám a történelem tekintetében ez egyelőre vágyálom. Jelen helyzetben az idegen nyelven tanító tanárok tulajdonképpen autodidakta módon készülnek fel munkájuk elvégzésére.

A fentieket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a történelmet idegen nyelven tanulók (és tanítók) hátrányos helyzetbe kerülnek magyarul tanuló (és tanító) társaikhoz viszonyítva, mivel a lehetőség adott ugyan, de a megfelelő infrastruktúra biztosítása az iskolákon és a pedagógusokon múlik.

Magyar történelem és egyetemes történelem angolul

Érdekes és kardinális kérdés a történelem idegen nyelven tanulásában a magyar - egyetemes felosztás. 2007-ig külön tanítottuk a kettőt: magyar történelmet magyarul, egyetemest idegen nyelven.

2007 és 2016 között nem volt ilyen megkülönböztetés, 2016 óta ismét az eredeti megosztás él. Érdekes módon ezen változtatásokat nem előzte meg komolyabb egyeztetés, és nem kísérte szakmai magyarázat.

Anomáliát teremt az a tény, hogy az érettségi vizsgán nincs ez a nyelvi különbség, vagy magyar vagy idegen nyelven teszi le a tanuló az egész történelem érettségi vizsgát. Ez azt jelenti, hogy nem azt kérjük számon, amit tanítottunk.

Mivel sok tanuló könnyebbnek találja azt a megoldást, hogy az érettségi vizsgát - amelynek 60%-a magyar történelem - inkább magyar nyelven teszi le, nem kizárt, hogy az idegen nyelvű történelemtanítást egy napon fölösleges és költséges teherként értelmezi a kormányzat, és „érdeklődés hiányában” megszünteti azt.

Az érettségi vizsgaeredményeket tekintve az a tapasztalatom, hogy a történelemből angol nyelven vizsgázók átlaga nem mutat eltérést a magyar nyelven vizsgázók eredményeihez képest. Ez közép- és emelt szinten egyaránt érvényes.

A tartalmi elemek és a készségek elsajátításában tehát lényegében nincs különbség anyanyelven, illetve idegen nyelven. Figyelemre méltó, hogy mindezt a fentebb említett segédeszközök hiánya mellett érik el tanárok és tanulók egyaránt!

Egy fentebbi problémára visszautalva itt is megemlíthetjük a magyarul nem elég jól tudó tanulókat, akik a magyar történelmet magyarul nem tudják tanulni. Ha nem teszünk itt engedményt, és ragaszkodunk a nemzeti nyelvhez, ezeket a fiatalokat nem tudjuk megismertetni a magyar történelem eseményeivel.

Hogyan viszonyulnak a diákok az angolul tanult történelemhez?

Az a tapasztalatom, hogy ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Általában inkább érdekesnek, izgalmas kihívásnak tekintik a diákok az idegen nyelven tanulást.

Ez logikusnak tűnik, hiszen maguk, vagy a szülőkkel együtt választottak két tanítási nyelvű iskolát. A fentebb említett hátrányos helyzet miatt azonban sokan csalódást éreznek, kiábrándulnak a lehetetlen küldetés (nincs tankönyv, egynyelvű érettségi) nehézségei és szervezetlensége láttán.

Kár lenne, ha ilyen okok továbbra is letörnék a szellemi kihívás táplálta érdeklődést, kivált korunkban, amikor az idegen nyelven történő érvényesülés egyre fontosabb.

Miért hasznos a történelem angol nyelvű tanulása?

Pedagógiai és pszichológiai szakirodalma van viszont annak a nézetnek, amely szerint a több nyelv használata jótékony hatással van a kognitív fejlődésre, sőt az anyanyelv használatát is tudatosabbá teszi.

Személyes tapasztalatom az, hogy a tárgyi ismeretek mennyisége között nemigen van különbség, hiszen megszokták, hogy évekig adott nyelven sajátítják el azokat.

Fel­tehető persze a kérdés, hogy megéri-e idegen nyelven tárgyakat, konkrétabban pedig a kifejezetten narratív jellegű történelmet idegen nyelven tanítani. Úgy gondolom, ennek hosszú távon egyértelműen jótékony hatása lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a felmérések a magyar társadalom idegennyelv-tudását európai viszonylatban gyengének szokták minősíteni.

Az angol nyelvű középiskolai felkészítés révén a magyar történész hallgatók is jobb alappal rendelkeznének ahhoz, hogy angol nyelvű kurzusokon vegyenek részt vagy bekapcsolódjanak a nemzetközi hallgatói szervezetek munkájába.

Egy másik oldalról nézve pedig örvendetes lenne, ha közvetíteni tudnánk más népek felé a magyar kultúrának azon szeleteit, amelyek a történelemhez valamilyen módon kapcsolhatóak.

Kiváltképp, ha sikerülne elektronikus anyagokat kifejleszteni, amelyek (legalábbis részben) az interneten bárki számára elérhetőek lennének, hiszen az ilyen produktumok sok helyütt pontosíthatnák a nagyvilágban keringő tévhiteket (pl. 1848-ban magyar nacionalisták fellázadtak az osztrák elnyomás ellen), valamint elősegíthetnénk a párbeszédet (pl. a reformkor, a dualizmus, a világháborúk körüli időszakok vonatkozásában).

A történelem tantárgy idegen nyelven oktatása hozzájárulhatna az önmagunkról alkotott kép és a mások által rólunk alkotott kép közelítéséhez.

Az angol nyelvtanulás gyakorlati előnyei

Bármilyen állásra vagy ösztöndíjra pályázol is, szinte biztos, hogy az elvárt készségek között előkelő helyen szerepel majd az angol nyelv ismerete - egyszerűen azért, mert az életünk minden részét behálózza ez a világnyelv, bizonyos szakterületeken pedig szinte létezni sem lehet nélküle.

Az élet persze nemcsak munkából áll, az angolt pedig a magánéletedben is jól hasznosíthatod majd. Ha turistaként látogatsz egy országba, máris nem érzed majd magad elveszettnek, hiszen angolul szinte mindenhol beszélnek Angolától Zimbabwéig.

Végül az egészségednek is jót tesz, ha újabb idegen nyelvekkel bővíted a tudásod. A nyelvtanulás az egyik legjobb agytorna, amely erősíti az idegpályákat, és karban tartja a memóriát.

A sikerélmény pedig boldoggá tesz, és még az önbecsülésed is megnő majd - ez pedig megér minden íróasztal mögött töltött órát!

Merj megszólalni angolul!

A felsorolt módszerek az alapot jelentik ahhoz, hogy magabiztosan szólalhass meg idegen nyelven. Hiszen a lényeg végül is az, hogy merj bemutatkozni angolul, és képes legyél társalgás kezdeményezésére külföldi barátaiddal, ismerőseiddel vagy munkatársaiddal.

A valódi beszélgetésnél teljesebb körű gyakorlás nem létezik, az esetleges hibáiddal pedig ne törődj! Aki nem angol anyanyelvű, az rendszerint hibázik - ezt el kell fogadni!

Egy rosszul használt igeidőtől vagy helytelenül kiejtett szótól még nem dől össze a világ! Az Osztrák Tölgy egyben arra is jó példa, hogy némi akcentus egyáltalán nem jelent akadályt, sőt ettől válhatsz igazán egyedi angolhasználóvá!

noimgs

tags: #angol #tanulas #tortenelemmel