Az angol társalgási szintű B2 a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerint felső-középhaladó, önálló nyelvhasználatot jelent. Ezen a szinten folyékonyan és spontán módon képes vagy beszélgetni, megérted a bonyolultabb, akár elvont vagy szakmai témájú szövegeket, és világosan, részletesen ki tudod fejezni a véleményedet.
A B2 általában megfelel a klasszikus középfokú nyelvvizsgának, és sok munkahelyen ezt értik „középfokú”, „középszintű” vagy „jó kommunikációs fokú” angoltudás alatt. A társalgási szint önmagában nem mindig jelent hivatalos nyelvvizsgát, de a gyakorlatban legalább olyan kommunikációs készséget vár el, amellyel hétköznapi, munkahelyi és bizonyos szakmai helyzetekben is önállóan boldogulsz.
Mit jelent pontosan az angol társalgási szint?
Olyan sokszor hallani, vagy olvasni akár hirdetésekben, hogy társalgási szintű nyelvtudást várnak, vagy hogy valaki a társalgási szintű nyelvtudást tűzi ki célul? De őszintén! Ez mit jelent? Kinek mit. Nem? Abszolút nem pontos vagy konkrét egy ilyen cél vagy meghatározás, mert meglehetősen szubjektív, hogy ki hogyan értelmezi a társalgási szintű nyelvtudást.
Elég, ha épp tőmondatokban tudok kommunikálni, vagy választékos, spontán formában beszéljek? Az ilyen és hasonló tágas, vagy homályosan megfogalmazott célokat, leírásokat inkább messziről kerüld el, azt javaslom. Helyette pedig tegyük rendbe akkor, mit is jelentenek az egyes nyelvi szintek!
A társalgási szint középfokú nyelvtudást jelent. Az a nyelvi szint, amikor a nyelvtanuló képes arra, hogy a nyelvet folyékonyan, összeszedetten, jó reagáló készséggel használja szóban.
A „társalgási szint” nem feltétlenül követeli meg a nyelvvizsgát, viszont elvárja a tisztséghez köthető specifikus szavak és kifejezések ismeretét, amikkel a társalgás gördülékenyebbé tehető.
A CEFR- és KER-szintek rendszere
Hivatalosan a Közös Európai Referenciakeret (Common European Framework of Reference for Languages - CEFR) határozta meg az egyes nyelvi szinteket, és ma ez a kiindulópont ennek a meghatározására. Természetesen itt is a négy fő nyelvi készséget figyelembe véve, azaz a beszédet, az írást, az olvasást és a hallgatást.
A Közös Európai Referenciakeret (CEFR) hatféle szintet különböztet meg az A1-es kezdő szinttől a C2-es mesterfokig. Mindegyik szint három-három blokkra tagolódik: A vagy alapszintű nyelvhasználók, B szintű vagy önálló nyelvhasználók és C szintű vagy mesterfokú nyelvhasználók.
| Szint | Megnevezés | Rövid jellemzés |
|---|---|---|
| A1 | Kezdő | Egyszerű, begyakorolt alapmondatok használata |
| A2 | Alapszint | Kommunikáció rutinszerű hétköznapi helyzetekben |
| B1 | Középhaladó, küszöbszint | Önálló boldogulás ismert témákban |
| B2 | Felső-középhaladó, középszint | Magabiztos, árnyalt és spontán kommunikáció |
| C1 | Haladó, felsőfok | Folyékony, pontos és szakmai nyelvhasználat |
| C2 | Mesterfok | Gyakorlatilag anyanyelvi szintű nyelvhasználat |
A1-től B2-ig: mit tudsz az egyes szinteken?
A1 - kezdő szint
Az A1-es tanuló egyszerű, begyakorolt mondatokkal boldogul: be tud mutatkozni, meg tudja mondani, hová valósi, mit csinál, mennyibe kerül valami. Érti a lassú, tagolt beszédet, ha ismerős témáról szól.
A gyakorlatban: rendelni tudsz egy kávét, kitöltesz egy egyszerű űrlapot, bemutatkozol egy új ismerősnek. („Hi, I'm Anna. I'm from Hungary.")
Az A1-es nyelvi szinten már biztosan:
- Megérted és használod az alapvető szavakat, amelyek a közvetlen környezetedre vonatkoznak
- Egyszerű módon képes vagy társalogni
- Megérted az ismerős szavakat és az egyszerű, jelen idejű mondatokat
- Be tudsz mutatkozni, és alapvető információkat közölni magadról, például a nevedet, lakhelyedet és életkorodat
- Az ezekkel kapcsolatos kérdéseket is meg tudod fogalmazni
- Ha a partnered lassan és tisztán beszél, megérted az egyszerű mondatokat
A2 - alapszint
Az A2-es már rutinszerű élethelyzetekben kommunikál: vásárlás, útbaigazítás, család, munka, napirend. Rövid, egyszerű szövegeket megért, és össze tud rakni néhány mondatos történetet múlt időben is.
A gyakorlatban: elboldogulsz egy külföldi városban, e-mailben le tudsz mondani egy időpontot, elmeséled, mit csináltál hétvégén.
Ha A2-es nyelvi szinten vagy, akkor:
- Megérted azokat a szavakat, amik nem csak a közvetlen környezetedre vonatkoznak: vásárlás, család, munkahely
- A mindennapi feladatokat és tevékenységeket is be tudod mutatni
- Megérted a lényeget az egyszerű és rövid üzenetekből, beszélgetésekből
- El tudod olvasni és értelmezed az egyszerű szövegeket: étlapokat, menetrendeket, reklámokat, leveleket
- A mindennapi és egyszerű párbeszéd megy, azonban nem tudsz fenntartani egy hosszabb és komplexebb beszélgetést
B1 - középhaladó, küszöbszint
A B1 a nagy vízválasztó: innentől önállóan elboldogulsz a legtöbb helyzetben, ami utazás, munka vagy tanulás közben előjön. Követed a lényegét egy normál tempójú beszélgetésnek, elmondod a véleményedet, és összefüggően beszélsz tervekről, élményekről - akkor is, ha közben hibázol.
A gyakorlatban: telefonon elintézel egy szállásfoglalási problémát, munkahelyi megbeszélésen követed a rád vonatkozó részeket, megnézel egy sorozatepizódot felirattal.
A B1-es nyelvi szint az alapfokú nyelvvizsga szintje, így itt már:
- Megérted a munkával, családdal, iskolával és szabadidővel kapcsolatos témákat
- Utazás során eligazodsz, ha angol nyelvterületen vagy
- Megérted a lényegét a mindennapi beszédnek és a gyakori témáknak
- Ha lassan, érthetően beszélnek, akkor az aktuális híreket is megérted a tévében és a rádióban
- A gyakori hétköznapi és szaknyelvi témák között is otthonosan mozogsz
- Képes vagy bekapcsolódni társalgásokba, ha ezek valamilyen hétköznapi témáról szólnak, például utazásról, családról, eseményekről, munkáról vagy hobbiról
- Meg tudsz fogalmazni kívánságokat, beszélsz tervekről, tapasztalatokról és célokról
B2 - a magabiztos angol társalgási szint
A B2-es szint olyan nyelvhasználókra vonatkozik, akik képesek a bonyolultabb szövegek lényegét megérteni, és feltalálják magukat az angolul beszélő környezetben.
A B2-es szintet elérő tanuló a következő képességekkel rendelkezik:
- Érti a bonyolult szövegek lényegét akár konkrét, akár elvont témákban, beleértve a szakterületükkel kapcsolatos, technikai jellegű megbeszéléseket is.
- Olyan szintű folyékonysággal és spontaneitással képes társalogni, amely lehetővé teszi, hogy a normál angol nyelvű párbeszéd sem neki, sem beszélgetőpartnerének ne jelentsen erőfeszítést.
- Világosan és részletesen tud sokféle témában megnyilatkozni, ismertetni tudja álláspontját az aktuális témákról, érveket és ellenérveket ütköztetve.
A B2-es árnyaltan és folyékonyan kommunikál: vitában érvel, hosszabb szakmai szöveget megért, prezentál, tárgyal. Anyanyelvi beszélővel való társalgás egyik félnek sem megerőltető.
A legtöbb multinacionális munkahely és egyetemi képzés ezt a szintet kéri - a klasszikus „középfokú nyelvvizsga” (B2) is ide tartozik.
A gyakorlatban: állásinterjút adsz angolul, e-mailben megírsz egy udvarias, de határozott reklamációt, felirat nélkül nézel filmet.
A B2-es szint fő kommunikációs jellemzői
B2-es szinten nem csupán rövid, begyakorolt mondatokkal válaszolsz, hanem képes vagy önállóan fenntartani a beszélgetést. Kérdéseket teszel fel, reagálsz a beszélgetőpartner gondolataira, pontosítasz, példákat hozol, és szükség esetén másképpen is megfogalmazod ugyanazt.
Magabiztosan beszélsz néhány témáról. Megértesz komplexebb beszédeket, és bonyolultabb érveléseket, témákat. Egy bizonyos szakterülethez tartozó technikai adatokat is megértesz.
Spontán módon el tudsz beszélgetni angol anyanyelvűekkel. Magabiztosan használod a nyelvet.
A B2-es szint négy készsége
A CEFR-rendszer a nyelvtudást nem egyetlen készség alapján értékeli, hanem a beszédet, az írást, az olvasást és a hallott szöveg értését is figyelembe veszi. Különben ez a rendszer elsősorban a mérhetőség végett lett kidolgozva, viszont nagyon sokszor két fő problémát látok a nyelvtanulóknál ezzel kapcsolatban.
Az egyik az, hogy sokszor dobálóznak ezekkel a rövidítésekkel, hogy „én A2-es” szinten vagyok, vagy „B2-es szinten”, de sokszor nem igazán tudják, hogy akkor ez mit is jelent pontosan.
Nagyon sokszor van olyan eset, hogy valakinek az írás-, és olvasási készsége, passzív szókincse sokkal előrébb van, és akár egy szinttel magasabbat üt meg, mint mondjuk a hallott szövegértési és beszédkészségének a szintje.
| Készség | B2-es szintű teljesítmény |
|---|---|
| Beszéd | Folyékony, spontán, részletes és érvelő kommunikáció |
| Hallott szöveg értése | Összetettebb beszédek, viták és szakmai témák lényegének megértése |
| Olvasás | Bonyolultabb, elvont és szakmai szövegek megértése |
| Írás | Összefüggő, részletes, világos és megfelelően strukturált szövegek alkotása |
B1 vagy B2: melyik a középfokú nyelvvizsga?
A középfokú nyelvvizsga általában a B2 szintet jelenti. A B1 szint a küszöbszint, ami egy középhaladó nyelvtudást jelez, alapfokú, de stabil nyelvhasználatot jelent, amelyet néha inkább az alapfokú nyelvvizsgához társítanak.
A B2 szint a felső-középhaladó szint, ami a középfokú nyelvvizsgának felel meg, ahol a nyelvhasználat már folyékonyabb, összetettebb szövegeket képes megérteni és létrehozni, és elvárt a magabiztos kommunikáció.
Tehát a B2 szint az, amit általában középfokú nyelvvizsgaként emlegetnek.
Mit jelent a B1 nyelvvizsga?
A B1 nyelvvizsga szint a KER rendszere szerint középhaladó nyelvtudást jelent, munkavállaláshoz vagy középiskolai tanulmányokhoz már elegendő lehet ez a tudás.
A B1 szintű tudással a tanuló képes:
- Megérteni a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó egyszerű információkat.
- Kommunikálni egyszerű, mindennapi beszélgetések során, például utazás, munka vagy tanulás témákban.
- Leírni élményeket, eseményeket, álmokat, reményeket, és röviden megindokolni a véleményét.
- Fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismerős témákról.
B1-es szinten egyszerű beszélgetéseket, útmutatásokat, híreket és hétköznapi szituációkat kell megérteni. Leveleket és rövid fogalmazásokat kell írni hétköznapi témákban, például nyaralásról, munkáról vagy tanulásról.
Képes egyszerű, folyékony beszélgetést folytatni ismert témákról. Újságcikkek, egyszerű irodalmi művek és hétköznapi levelek megértésére is képes.
A társalgási szint és a szókincs nagysága
A normál társalgási szint, vagyis a B1-B2 szint eléréséhez általában körülbelül 2000-3000 gyakori szó aktív ismerete elegendő ahhoz, hogy a legtöbb hétköznapi témában elboldogulj.
5000 szó körül már nagyon magabiztosan mozogsz a legtöbb társalgási helyzetben, komplexebb véleményeket tudsz megfogalmazni.
Nem csak a szavak száma számít, tehát ne azt képzeld el, hogy fogsz egy szólistát és elkezded bemagolni. Egy-egy szónak több jelentése is van, értened kell, mikor és hogyan használják, és aktivizálni is kell mindezeket, mert passzív szókinccsel nem fogsz beszélni.
Ha csak érted hallás után, az passzív szókincs. Ha olvasod és érted, az is passzív. Magától nem aktiválódik: ezt csinálni kell, tanári segítséggel, speciális feladatokkal, egyszóval: beszélni.
Mennyi idő szükséges a B2-es társalgási szinthez?
Ez is sok tényezőtől függ, mindig kalkuláld bele. Például, hogy milyen a tanulási képességed, és hogy eleve hol tartasz.
Az A1-A2, vagyis az alapfok eléréséhez körülbelül 150-250 óra szükséges. Az A2-B1, vagyis a küszöbszint és az alap társalgás eléréséhez körülbelül 150-200 óra szükséges. A B1-B2, vagyis a középfok és a magabiztos társalgás eléréséhez körülbelül 300-500 óra szükséges.
| Fejlődési szakasz | Becsült tanulási idő | Eredmény |
|---|---|---|
| A1-A2 | 150-250 óra | Alapfok |
| A2-B1 | 150-200 óra | Küszöbszint, alap társalgás |
| B1-B2 | 300-500 óra | Középfok, magabiztos társalgás |
Attól is függ ez a mennyiség, hogy napi szinten tanulsz, és mennyit. Ha valaki napi szinten halad mondjuk 1-2 órát, az tényleg eljut a fenti idő alatt a B1 szintre, de ha csak öt percre veszed elő, vagy hetente egyszer-kétszer, akkor ez az idő duplázódhat, sőt, tízszerese is lehet, hiszen mindig újra kell kezdeni, visszalépni.
A beszédedet gyakorolni kell, tehát ha valaki naponta mondjuk egy órát tanul, annak legalább a felét beszéddel, beszédkészségfejlesztő és aktivizáló feladatokkal kell töltenie.
Ha csak teszteket töltögetsz, olvasol, szókincsalkalmazásokat használsz, sajnos a beszéd nem fejlődik ettől, sokaknál egyáltalán, és itt jön a panasz: „Értem, amit olvasok, de ha beszélni kell, magamban fordítok, és nem tudok összerakni egy értelmes mondatot.”
A Cambridge-i ajánlások alapján egy kezdő nyelvtanuló összességében körülbelül 2000 órát kell, hogy tanulással töltsön ahhoz, hogy eljusson egy kommunikációs szintre, ami körülbelül B2-t, vagyis középfokot jelent.
Az unió keretszámai szerint egy kezdő tanulónak körülbelül 6-700 órát kell tanárral tanulnia, ehhez jön az otthoni tanulás, ami még legalább ennyi órát jelent, de sok tanuló simán duplázza az otthoni tanulásra szánt óraszámot.
Hogyan fejleszd a B2-es beszédkészséget?
Az önbizalomhiány egyik fő mozgatórugója továbbra is a beszédgyakorlás mellőzése. Ha valaki fél a hibázás lehetőségétől, ezért inkább meg sem szólal, a passzív tudása nem alakul át aktív kommunikációvá.
A B2-es társalgási szinthez a beszédet rendszeresen gyakorolni kell. A cél nem a hibátlan mondatok azonnali létrehozása, hanem az, hogy a beszélgetés ne álljon meg minden egyes szó vagy nyelvtani szerkezet miatt.
A folyékony beszédhez szükség van megfelelő szókincsre, beszédkészségre, beszédtempóra és folyamatosságra. Ha nem tudod megfogalmazni a gondolataidat, mert nincs meg hozzá a szükséges szókincsed, a beszéded akadozni és lassulni fog.
A beszédkészség mellett a hallás utáni értést is fejleszteni kell, mert a valós beszélgetésben nem elegendő csak saját mondatokat létrehozni. Meg kell értened a beszélgetőpartner tempóját, kiejtését, kérdéseit, utalásait és reakcióit is.
Gyakorlati módszerek
- Beszélj rendszeresen ismert és fokozatosan nehezedő témákról.
- Fogalmazd meg hangosan a véleményedet, és indokold is meg.
- Gyakorold az érvek és ellenérvek bemutatását.
- Mesélj el eseményeket, élményeket és terveket összefüggően.
- Használj szakmai és hétköznapi kifejezéseket mondatokban, ne csak különálló szólistákban.
- Hallgass természetes tempójú angol beszédet, majd foglald össze a lényeget.
- Gyakorold a pontosítást, az újrafogalmazást és a visszakérdezést.
- Fordíts időt az írásra és az olvasásra is, hogy a négy készség párhuzamosan fejlődjön.
B2-es angol a munkahelyen
Manapság egy jó állás megszerzéséhez alapkövetelmény az angol nyelv minimum középszintű, kommunikációképes ismerete.
A munkáltató által elvárt nyelvtudási szint definiálásánál különböző meghatározásokkal találkozhatunk a munkaerőpiacon. Közel sem biztos, hogy ezek elsőre világos és egyértelmű jelentéstartalommal bírnak mindenki számára.
A foglalkoztatói kör kritériumrendszere szerint a „középfokú”, „középszintű”, „jó kommunikációs fokú” megjelölés kétséget kizáróan legalább középfokú, vagyis B2-es nyelvvizsgát feltételez.
Ez alapján az ideális jelölt a normál hétköznapi életben írásban és szóban is megfelelően képes használni a nyelvet, és ezt bármikor tárgyalóképes színvonalúvá tudja továbbfejleszteni.
Ahhoz tehát, hogy labdába rúghass egy igazán jó meló megcsípéséhez, nem árt, ha valóban jól beszéled, érted, írod és olvasod az angolt.
Mit tud egy B2-es munkavállaló?
B2-es szinten képes vagy angolul bemutatkozni és szakmai hátteredről beszélni, állásinterjún válaszolni, munkahelyi megbeszélésen követni a lényeget, valamint kérdéseket feltenni és válaszokat adni.
Képes vagy e-mailben megfogalmazni egy udvarias, de határozott reklamációt, hosszabb szakmai szöveget megérteni, prezentációt tartani, és egy szakmai kérdésben érveket ütköztetni.
A munkakörhöz kapcsolódó szakzsargon ismerete külön előnyt jelent. Ez szakmánként általában nem több 300 szónál.
Nagy valószínűséggel nem ez lesz a legmeghatározóbb pont a kritériumok rengetegében, de sokat nyomhat a latban, ha csupán ez a különbség közted és egy másik potenciális jelölt között.
„Tárgyalóképes” és „szakmai” angol: mit jelentenek?
A „tárgyalóképes nyelvtudás” a legárnyaltabb igény a felsőszint alatt, hiszen ez középfokú nyelvvizsgát és a pozícióhoz köthető szakmai nyelvismeretet egyaránt megkíván.
Más megközelítés szerint a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es, azaz felsőfokú szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.
A két meghatározás között az a különbség, hogy a B2-es szint már elegendő lehet a megszokott munkahelyi és szakmai kommunikációhoz, míg a C1-es szint nagyobb rugalmasságot, árnyaltabb megfogalmazást és váratlan tárgyalási helyzetekben is biztosabb nyelvhasználatot jelent.
Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek. A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es, középfokú nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.
Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.
Angol nyelvi szintek az önéletrajzban
Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik.
Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége felé könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod.
Ilyenkor - akármennyire is szeretnéd az állást - a gyengébb angol nyelvi szint rendszerint kiütközik, és az állásinterjú kudarcba fullad.
A leggyakrabban azzal a kifejezéssel fogsz találkozni angol önéletrajzod nyelvtudás szekciójának kapcsán, hogy „English Proficiency”.
| Önéletrajzi megnevezés | Jelentése |
|---|---|
| No Proficiency | Nincs nyelvismeret |
| Beginner / Elementary Proficiency / Basic | Kezdő |
| Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational | Korlátozott, lassabb társalgási szint |
| Proficient / Professional Working Proficiency | Gyakorlott, munkában használható nyelvtudás |
| Fluent / Full Professional Proficiency | Folyékony, teljes szakmai nyelvhasználat |
| Native / Bilingual Proficiency | Anyanyelvi vagy kétnyelvű nyelvtudás |
Conversational és Intermediate
Az Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational megnevezés arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl.
Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel, és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.
Ez a megnevezés nem feltétlenül azonos a B2-es társalgási szinttel. Egy önéletrajzban ezért pontosabb a KER- vagy CEFR-szintet is feltüntetni, ha azt megbízható mérés vagy nyelvvizsga igazolja.
Proficient és Professional Working Proficiency
Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül. Nem valószínű, hogy a betöltendő pozícióban a nyelvtudásod problémát okozna, de nem beszélsz még folyékonyan.
Anyanyelvi beszélgetőpartnerednek esetenként meg kell ismételnie önmagát, ha valamit nem értesz meg. Irodai meetingeken, tárgyalásokon és ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.
Fluent és Full Professional Proficiency
Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul. Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi.
Megértesz szlenget és köznyelvet is, de nem vagy anyanyelvi beszélő.
Miért nem érdemes túlbecsülni a nyelvi szintedet?
Az önéletrajzodban a nyelvtudási szinted kozmetikázása kockázatos, mert egy ilyen füllentésre az állásinterjún percek alatt fény derül, és kellemetlen helyzetet eredményezhet.
A legtöbben alábecsülik vagy túlbecsülik magukat - jellemzően azért, mert a passzív tudás, vagyis amit megértesz, és az aktív tudás, vagyis amit ki is mondasz, ritkán van egy szinten.
Van, aki ugyanis magának alul lövi be a szintjét, de olyan is van, hogy jóval többet ítél meg, mint ami.
Tehát mindenképpen kérj kompetens visszajelzést a szintedről, ha szeretnéd tudni, hogy hol jársz.
Hogyan mérd meg reálisan a B2-es szintedet?
Én nem vagyok híve a netes nyelvi karikázgatós szintfelmérő teszteknek. A tudásod, és főleg a készségeid bizonyos részeiről tudnak adni releváns visszajelzést, de a gond ezekkel az, hogy totál nem a teljesről.
Nagyon sok teszt a hallott szövegértésedet abszolút nem méri, a beszédről aztán meg már ne is beszéljünk, ami éppen a két legérzékenyebb pont a legtöbb magyar nyelvtanulónál.
Lehet, hogy a nyelvtani, szókincsbeli, esetleg olvasási készségedet jól mérik, de a többivel mi lesz?
A két tanulság tehát az, hogy kérj időközönként visszajelzést a szintedről kompetens személyektől, akik a beszédedet is mérik, az összes többi nyelvi készség mellett.
Tudd, hogy az egyes készségeket illetően más-más szinteken is lehetsz, ha nem kellő mértékben figyeltél arra, hogy ezeket párhuzamosan fejleszd.
Különben pontosan ezért szeretem a Cambridge rendszerét, ahol ezeket a szinteket mindig külön értékelik, mérik.
Mi a különbség a B2-es szint és a felsőfok között?
A C1-es szinten szinte bármilyen szituációban folyékony nyelvtudással fejezed ki magad. Ötleteket és véleményt fogalmazol meg felkészülés és gondolkodás nélkül.
Különböző társadalmi és tudományos helyzetekben is használod a nyelvet. Megérted a hosszú és bonyolult tartalmakat, valamint az irodalmi szövegeket is.
Nem keresgéled a szavakat, rugalmasan és azonnal hatékonyan használod a nyelvet szakmai és személyes célokra is.
A C2-es szinten az anyanyelvi szintű beszédet könnyedén megérted akkor is, ha számodra idegen akcentussal beszélnek.
Bármilyen szöveget könnyedén elolvasol és megértesz, akkor is, ha elvont vagy komplex szavak vannak benne.
Ismered a hétköznapi kifejezéseket, közmondásokat és egyéb nyelvi fordulatokat, és nem okoz gondot a folyékony, magabiztos beszéd egyetlen szituációban sem.
A B2 tehát már önálló, munkában és hétköznapi társalgásban jól használható szint, de nem jelenti azt, hogy minden témában, minden akcentus mellett és minden váratlan helyzetben ugyanazzal a könnyedséggel beszélsz, mint C1-es vagy C2-es szinten.
Nyelvvizsgára készülés B2-es szinten
Az angol nyelvvizsga megszerzéséhez kicsit messzebb kell menned, mint egy társalgási szint, de a hosszabb út könnyen lehet, hogy megéri, pláne, ha egyre könnyebbnek érzed a nyelvtanulást.
Ehhez stabil alapokra van szükséged: valódi nyelvi készségekre, amelyeket már az alapszinteken el kell sajátítanod.
Egy jó tanár, illetve egy jól felépített tanulási folyamat végigvezet arról a nyelvi szintről, ahol valóban vagy, egészen addig a szintig, ahová vágysz.
Az IELTS nyelvvizsga jellegéből adódóan egyedi felkészülést igényel. Nem elég, hogy megérkezel a vizsgára egy erős angol nyelvtudással, ismerned kell a nyelvvizsgára jellemző feladatokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudd megoldani ezeket, mivel a tapasztalat az, hogy jellemzően kevés idő áll rendelkezésre a feladatokra a vizsgán.
Ha nem készülsz tehát fel az IELTS nyelvvizsgára specifikusan, akkor egy általános angol szintfelmérőn elért eredményedhez képest rosszabb pontszámot fogsz elérni.
Honnan tudod, hogy valóban B2-es társalgási szinten vagy?
B2-es szinten képes vagy a mindennapi és szakmai témákban összefüggően beszélni, még akkor is, ha nem minden mondatod tökéletes. A beszélgetést nem csupán követed, hanem aktívan alakítod is.
Megérted a bonyolultabb szövegek lényegét konkrét és elvont témákban, beleértve a szakterületeddel kapcsolatos technikai jellegű megbeszéléseket is.
Olyan szintű folyékonysággal és spontaneitással társalogsz, amely lehetővé teszi, hogy a normál angol nyelvű párbeszéd se neked, se beszélgetőpartnerednek ne jelentsen különösebb erőfeszítést.
Világosan és részletesen tudsz sokféle témában megnyilatkozni, ismertetni tudod álláspontodat az aktuális kérdésekről, és érveket, valamint ellenérveket is fel tudsz sorakoztatni.
Ha ezek a képességek csak egyes területeken vannak jelen, előfordulhat, hogy beszédben vagy hallásértésben még nem vagy B2-es szinten, miközben írásban vagy olvasásban már elérted azt.
tags: #angol #tarsalgasi #szintu #b2