Az angol vidék látnivalóit bemutató könyv akkor igazán hasznos, ha nemcsak London legismertebb nevezetességeit sorolja fel, hanem kirándulásokat is ajánl a főváros környéki városokba, falvakba, kastélyokhoz, apátságokhoz és természeti területekre. Egy ilyen útikalauzban helyet kaphatnak a híres egyetemi városok, a vidéki Anglia hangulatos kisvárosai, az angol várak, a kertművészet remekei, a múzeumok és a világörökségi helyszínek.
Az angol vidék legjellegzetesebb tájai közé tartozik Cotswolds, Bath környéke, Cornwall, a Lake District és a Skót-felföld, miközben Oxford, Canterbury, Stonehenge, Avebury és Hadrianus fala a történelem iránt érdeklődők számára kínál különleges úti célokat.
Mit érdemes keresni egy angol vidéki útikönyvben?
Egy átfogó útikönyv tartalmazhat londoni városnéző sétákat, hat javasolt útvonalra fűzve, London történelmét és építészetét, valamint kirándulásokat Londonból. Ugyancsak fontos része lehet az éjszakai London, a pezsgő városrészek, a híres egyetemi városok, a vidéki Anglia hangulatos kisvárosai, az angol várak, kastélyok és apátságok bemutatása.
A részletesebb kiadványokban helyet kaphat a kultúra, a szórakozás, a sport, a kúriák, a kertművészet, a múzeumok és a gyűjtemények ismertetése, továbbá az angol konyha, az étkezési szokások és az angol pubok használatával kapcsolatos tudnivalók. Hasznos kiegészítő lehet az útiszótár, valamint egy Anglia autótérkép 1:1 000 000 méretarányban.
Elsősorban azoknak a London kulturális és történelmi emlékhelyei iránt érdeklődő turistáknak ajánljuk útikönyvünket, akik legalább néhány napot a brit fővárosban töltenek és a "kötelező" látnivalók megtekintése mellett szívesen felkeresnek kevésbé ismert, de rendkívül érdekes helyszíneket is. Ajánljuk könyvünket azoknak is, akik már jártak Londonban, hiszen kalauzunk elvezeti őket a fővároshoz közel eső vidéki városokba is.
Stonehenge misztikus köoszlopai mellett megismerjük az angol iskolavárosokat (Etont, Oxfordot, Cambridge-t), ellátogatunk a tengerparti Brightonba, és felkeressük a szigetország legszebb kastélyait is (Leeds Castle, Hampton Court). A "Magyar szemmel" sorozat új kötete a magyar turisták igényeinek megfelelően bemutatja a London és Dél-Anglia magyar vonatkozású emlékeit is.
Cotswolds: az angol vidék legismertebb tája
Ha valaki azt mondja, „angol vidék”, valószínűleg Cotswolds jut eszébe. Mézszínű kőházak, virágos kertek, hangulatos teázók, kanyargó vidéki utak és olyan falvak, amelyek mintha egy képeslapról léptek volna elő.
Cotswolds Dél-Angliában helyezkedik el, London és Birmingham között. A régió több mint 2 000 négyzetkilométeren terül el, és az Egyesült Királyság egyik legszebb természeti területének számít.
A legtöbben egynapos kirándulásként látogatják Londonból, pedig szerintünk érdemes legalább 2-3 napot rászánni. Csak így lehet igazán átélni azt a nyugodt vidéki hangulatot, amiért olyan különleges.
A válasz egyszerű: Cotswolds pont olyan, amilyennek az emberek Angliát elképzelik. Itt találod azokat a falvakat, ahol: a házak több száz évesek, a helyi pubban még mindig a kandalló mellett ülnek a vendégek, a virágok nem csak a kertekben, hanem az utcákon is mindenhol jelen vannak, és ahol úgy érzed, hogy az idő egy kicsit lassabban telik.
A házak a környező vidéken bányászott aranysárga Cotswolds-kőből épülnek, így hozzájárulnak a jellegzetes tájkép egységességéhez. 1966-ban a területet kiemelkedő természeti szépségű régióvá nyilvánították.
Castle Combe
Ha csak egyetlen falut lenne szabad meglátogatni Cotswoldsban, sokan Castle Combe-ot választanák. A település különlegessége, hogy évszázadok óta szinte alig változott.
Nincsenek modern épületek, nincsenek feltűnő reklámok, csak a jellegzetes mézszínű kőházak és a csendes utcák. A legjobb időpont a látogatásra a reggeli órákban van.
Délelőtt 10 óra után már rendszeresen érkeznek a turistabuszok, és a falu hangulata jelentősen megváltozik.
Bibury és Arlington Row
Bibury neve gyakran szerepel az Egyesült Királyság legszebb falvairól szóló listákon. Az Arlington Row nevű házsor valószínűleg Cotswolds legismertebb látványossága.
Olyan gyakran szerepel képeslapokon és útikönyvekben, hogy sokan már érkezés előtt felismerik. Éppen ezért itt különösen igaz, hogy érdemes korán érkezni vagy a késő délutáni órákat választani.
Bourton-on-the-Water
A kis folyó által kettészelt falu az egyik legélénkebb település a régióban. A hangulatos hidak, a folyóparti sétányok és a kávézók miatt sok látogató kedvence.
Ha nyáron érkezel, számíts rá, hogy ez az egyik legnépszerűbb helyszín, így a korai érkezés itt is sokat számít.
Stow-on-the-Wold, Broadway és a kisebb falvak
Ha szeretnél egy kicsit eltávolodni a legismertebb helyektől, Stow-on-the-Wold és Broadway remek választás lehet. Mindkét település megőrizte a klasszikus vidéki angol hangulatot, ugyanakkor valamivel nyugodtabb, mint Bibury vagy Bourton-on-the-Water.
Broadway főutcája különösen kellemes hely egy hosszú reggelihez vagy délutáni sétához. A legjellegzetesebb Cotswolds falvak: Burford, Chipping Norton, Castle Combe, Bibury, Cirencester, Moreton-in-Marsh, Bourton-on-the-Water és Stow-on-the-Wold.
A kisebb falvak gyakran legalább olyan hangulatosak, mint a híresebb társaik. Érdemes például útba ejteni: Lower Slaughter, Upper Slaughter, Snowshill, Stanton településeket is.
A középkorban a gyapjúkereskedelem virágzó vidékké tette Cotswolds-ot, de természeti szépsége és nyugalma miatt ma is rengeteg tehetős ember vásárol magának ingatlant errefelé.
Hogyan kerülhetők el a turistabuszok?
A legtöbb látogató ugyanazt a hibát követi el: Londonból indulva délelőtt 10 és délután 4 óra között érkezik a legismertebb falvakba.
- Indulj korán
- Aludj a környéken
- Ne csak a legismertebb helyeket keresd fel
A reggel 8-9 óra közötti időszak sokszor teljesen más élményt nyújt, mint a déli órák. Egy vidéki fogadó vagy kisebb szálláshely lehetővé teszi, hogy a nap elején és végén élvezd a falvakat, amikor a legtöbb turista már nincs ott.
Bath és a környék vidéki látnivalói
A rómaiak által alapított Bath - Anglia kedvelt és hangulatos fürdővárosa, mely az ország egyetlen természetes meleg vizű forrásával büszkélkedik - Londontól 160 km-re fekszik nyugatra.
Shakespeare idejében gyógyhatású forrása mágnesként vonzotta a tehetős arisztokratákat, de a város a középkorban a textilipar fontos központja is volt. Bath a XVIII. században nyerte el ma is ismert városképét, amikor ismételt virágzásnak indult, mint kedvelt fürdőváros.
Ekkor működött itt idősebb és ifjabb John Wood, akik egész negyedeket, utcákat, tereket varázsoltak újjá, melyek azonos stílusú homlokzatukkal, elegáns megjelenésükkel fejedelmi hangulatot kölcsönöztek a városnak.
Bath fontosabb nevezetességei a római kori fürdő, az apátsági templom, a félhold alakú Royal Crescence, a palladioi híd, a Pulteney Bridge, valamint a város mellett elhelyezkedő gyönyörű angolkert, a Prior Park. Bath 1987 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.
Oxford, az „álmodó tornyok városa”
A Londontól 85 km-re-északnyugatra fekvő Oxford egyetemvárost a VIII. században alapították, s itt működik az Egyesült Királyság, sőt, az egész világ egyik legnívósabb, leghíresebb felsőoktatási intézménye (angol nyelvterületen a legrégebbi: 1096).
A komplexum harmonikus építészeti stílusa miatt csak „az álmodó tornyok városaként” aposztrofált Oxford leghíresebb látnivalói mind az egyetemhez és az oktatáshoz kapcsolódik.
Ilyen a neoklasszikus stílusú, kerek, kupolás Radcliffe Camera, a Radcliffe Tudományos Könyvtár otthona, az Ashmolean Museum, Nagy-Britannia legrégebbi múzeuma, az Oxfordi Egyetem Természetrajzi múzeuma, vagy a Sóhajok-hídja, mely a Hertford kollégium épületeit kapcsolja össze.
Ismert nevezetesség még a központban álló Carfax-torony is, mely egy XII. századi templom maradványa.
Canterbury és Délkelet-Anglia
A festői Canterbury Anglia délkeleti régiójában, Kentben már a rómaiak érkezése előtt is jelentős briton központ volt, de ma is használatos nevét csak a jütök érkeztével nyerte el.
A Kenti Királyság 597-ben tért át a kereszténységre, amikor canterbury Szent Ágoston püspöki székhelyet alapított itt (ő lett az első canterbury érsek, mely pozíció ma az anglikán egyház vezető tisztsége).
Canterbury valamennyi UNESCO Világörökségi listás nevezetessége (1988) az érsekség jelenlétéhez köthető: a canterbury katedrális, melyet még Szent Ágoston alapított, a Szent Ágoston apátság romos kolostora, valamint Anglia (és az egész angol nyelvű világ) legrégebbi plébániatemploma, a Szent Márton-templom, mely már a IV. század közepén is állt.
Maga a város hangulatos, faszerkezetes középkori házaival mintha csak a múltba repítene: a Buttermarket, és az egykor a hugenották által lakott Old Weaver’s House (régi takácsház) a XVI-XVII. századból valók.
Stonehenge és Avebury
Egy újabb prehisztorikus műemlék, ami 1986-ban szintén felkerült az UNESCO Világörökségi listára. Az újkőkorszaki Avebury és Stonehenge a világ két legnagyobb és leghíresebb megalitikus helyszíne.
A dél-angliai Wiltshire-ben, Salesbury-től 13 kilométerre található Stonehenge-i kőkörök építése Kr. e. 3100 körül kezdődött és 1600 körül fejeződött be.
Ahogy a kőkörök kialakítása, a kövek egymáson való elhelyezésének mikéntje, úgy pontos rendeltetése is mindmáig ismeretlen, de a feltételezések szerint Stonhenge egyfajta kultikus, spirituális helyként szolgált, ahová az emberek gyógyulni jártak, erre utalnak azok a sérülések jeleit mutató csontvázak, melyeket a környéken tártak fel.
Régi tiszteletét ma a Neo-Druidizmus követői őrzik, akik a nyári napfordulót Stonehenge köveinél ünneplik.
Aprócska falu Lacock, de szinte minden kosztümös angol filmet itt forgatnak, mert szinte megállt itt az idő. Ezután Stoneheng-et vesszük célba, ezt senkinek nem kell bemutatni, mégis a nap fénypontja Avebury, talán egész Európában a legtöbb történelem előtti emléket koncentráló varázslatos hely.
A település egy kőkori sánc közepébe épült, koncentrikus kőkörök közé. Innen vezet egy menhirekkel kirakott ősi sugárút egy még ősibb temetkezési kamra felé.
Itt a West Kennet Long Barrow-ban megborzonghatunk kicsit a sötét sírban. Pár kilométerre van csak a rejtélyes eredetű és a világ egyik legnagyobb mesterséges dombja, a Silbury Hill.
Jurassic Coast, Dorset és a déli tengerpart
Lyme Regis a Jurassic Coast "fővárosa". Ide átbuszozunk, tekergünk egyet a városban, amely során megnézzük a híres Cobbot, az évszázados hullámtörőt, ami védi a hangulatos halászkikötőt.
Tengerparti sétánk során fosszíliákat keresgetünk, talán még dinoszaurusz csontokat is találunk, errefelé ez nem meglepő. Talált kincseinket szorongatva érünk Chesil Beach-hez, amely egy kivételes földrajzi képződmény.
Évszázadok óta törik a fejüket a tudósok azon, hogy vajon hogyan képződött. Sikertelenül. Innen West Lulworth felé vesszük az irányt, amely terület a Világörökség része, természeti szépségének és az itt jelenlévő unikális fosszíliáknak köszönhetően.
Lulworth kis öblöcskéje vár még ránk, ahol csodálatos panorámában lesz részünk. A kiemelt látnivalók között szerepel Seven Sisters, Wilmington, Long Man és Portsmouth.
Cornwall: sziklák, halászfalvak és bányavidékek
Cornwall Anglia leg-délnyugatibb csücske; panorámája híres vad, mocsarakkal borított területeiről, hosszú, változatos és érintetlen tengerpartjáról és enyhe klímájáról.
Szintén híres Cornwall kőkori és az iparosodás korából származó leleteiről, amibe beletartozik a Világörökség helyszínei közé tartozó cornwalli és a nyugat-devoni bányavidék (2006).
Cornwall jellegzetes látképét sokban befolyásolja az erős, az Atlanti-óceán irányából fújó szél. Megkapóan szép tájképe, romantikus halászfalvai, és érintetlen partvidéke rengeteg turistát csalogat Cornwallba.
A legszebb, leghíresebb települései Polperro, St. Ives, Mousehole, Coverack, de itt találjuk a Normandiából ismerős Mont Saint Michel „kistestvéreként” számon tartott St Michael’s Mount-ot, Kynance Cove-ot, mely a világ egyik legszebb tengerpartja, valamint a Lands End-en (Anglia legnyugatibb csücskén) helyet foglaló szabadtéri Minack Színházat.
Szárazföldön nem is tudnánk nyugatabbra jutni Land's End-nél, ez Cornwall vége. Az itteni látogatóközpontban töltünk el egy kis időt, tiszta időben látszik innen a Scilly szigetek, viking leszármazottjaival.
Sétálunk egy kellemeset északi irányba, látunk sok-sok sziklát, egy hajóroncsot, egy hangulatos kis falucskát, talán még fókákat is.
Következő állomásunk St Michael's Mount, cornwalli nyelven: Karrek Loes y'n Koes. Ez híres Bretagne-i rokonához hasonlóan, csak apály idején közelíthető meg szárazon.
A komor tájat magunk mögött hagyva eljutunk a szigetország legenyhébb klímájú vidékére, ahol a szörfösök uralják a partokat. Charleston ismerős lehet, hiszen itt forgattak már temérdek filmet.
A mai nap végcélja Newquay, az ország szörfparadicsoma. Ez a hihetetlen strandokkal és szirtekkel övezett város messze földön híres hullámairól.
Dartmoor és a délnyugati tájak
Keresztülvágunk a hírhedt Dartmooron. Ezen a vidéken a lovak, birkák és tehenek szabadon kószálnak a gránittömbök között.
A helyiek hiedelme szerint itt szellemek és rémek élnek. A dartmoori rém napjainkban is gyilkolja az állatokat, és Sherlock Holmes is itt oldotta meg a Sátán kutyájának rejtélyét.
Nyakunkba vesszük a vidéket, és a lankás dombok közt sétálunk egyet, régi települések és felhagyott bányajáratok között.
Lake District: tavak, hegyek és irodalmi tájak
Az Északnyugat-Angliában, Cumbriában található Tóvidék (Lake District) a szigetország egyik legkedveltebb kiránduló- és pihenőhelye, mely gyönyörű környezetben fekvő, festői, vadregényes tó- és hegyvidékéről nevezetes.
Középső, leglátogatottabb részén húzódik a Lake District Nemzeti Park. A lenyűgöző panorámájú táj felszínét a jégkorszak formálta; a jég vájta völgyek mára vízzel töltődtek fel, ezek alkotják ma a Lake District tavait.
A hegyes-völgyes, erdőségek és tavak szabdalta vidék igen kedvelt volt a XIX. századi irodalmárok körében; számos korabeli művészt ihletett meg a romantikus környezet: William Wordsworth, Samuel Taylor Coleridge, a tavi költők (Lake Poets) írtak róla műveikben.
Itt található Anglia legnagyobb számú vörös mókus populációja, melynek védelmére figyelmeztető táblák hívják fel a figyelmet, de emellett különleges madár- és halfajokkal is büszkélkedik Lake District.
Skót-felföld és Skye-sziget
Zordon, vad, elhagyatott, szélfútta hegyek-dombok, kristálytiszta vizű, zabolátlan patakok, lilába fordult hangás völgyek, csillogó tavak, ódon várkastélyok - melyek közül a festői környezettel büszkélkedő Eilean Donan-kastély önmagában megérdemelne egy listás helyezést, olyan szép - ősi hagyományok, vérfoltos történelem és a tölgyfa-hordókban érlelt nemes whiskyk - mindez a csodálatos Skót-felföldet jellemzi.
Ez a lenyűgöző táj a filmipart is megihlette, olyan alkotások játszódtak itt, mint a skót történelem egy fontos állomását feldolgozó Rettenthetetlen vagy a James Bond-filmek sorába tartozó Skyfall.
Leghíresebb látnivalói, legvarázslatosabb tájai a Glenn Coe-völgye, a világ egyik legnevezetesebb viaduktja, a Glenfinnanbe vezető völgyhíd, az Egyesült Királyság legmagasabb pontja, Ben Nevis, vagy a hírneves vízi szörnynek, Nessienek otthont adó Loch Ness.
A Belső-Hebridák legnagyobb és egyben legészakibb tagja, mely Skócia észak-nyugati partjai mentén húzódik. A sziget tájképére a hamisítatlan, vadregényes, érintetlen jelzők illenek igazán.
Különleges alakzatokat felvonultató hegyes-völgyes vidékét az őskor óta lakják, megvetették lábukat itt a vikingek, majd különböző skót klánok tulajdonát képezte a sziget.
Népessége ma mindösszesen 9200 fő, akik első sorban halászatból, mezőgazdaságból, whisky-lepárlásból élnek, de a turizmus is egyre kedveltebb errefelé: a festői Skye-sziget a természetjárók, a túrázók kedvelt célpontja lett az utóbbi években.
Egyik legkedveltebb látványossága a Trotternish-félszigeten magasodó The Storr sziklacsúcsok, mely Ridley Scott ’Prometheus’ című filmjének nyitójelenetéből lehet ismerős, de számos más mozifilm is játszódott Skye festői díszletei között.
Orkney-szigetek és Saint Kilda
A Skócia partjaitól északkeletre elterülő mintegy hetven kisebb-nagyobb földdarabból álló Orkney-szigetcsoport legnagyobb települése a 7000 fős Kirkwall, mégis a szigetek inkább elhagyatott, lenyűgözően szép tájairól, és 1999 óta UNESCO Világörökségi védelem alatt álló neolitikus építményeiről nevezetes.
A helyszínen számos újkőkorszaki építmény maradványai találhatók, a fő szigeten van a „Neolitikus Orkney Szíve”, amelyek közül a legfontosabbak Skara Brae település, Maes Howe sírhely, illetve a Stennessi és Brodgari körök.
Emellett viking kori emlékeket is találunk Orkneyn, köztük Brough of Birsay települést, valamint rúna feliratokat Maes Howe-nál és másutt.
A turistákat talán leginkább az éjszaka nélküli nyár vonzza: a leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, éjfélkor akár olvasni is lehet.
A szintén Skóciához, a Külső-Hebridákhoz tartozó legtávolabbi szigetek, a Saint Kilda-szigetcsoport több vulkanikus eredetű földdarabból áll, s lenyűgöző, szélfútta, elhagyatott tájképe festővászonra kívánkozik.
Itt található Nagy-Britannia legmagasabb tengeri sziklacsoportja, a 384 méter magas Boreray és a 378 méter magas Soay.
Saint Kilda a történelem előtti idők óta lakott volt, de a lakosság létszáma drasztikusan visszaesett a XIX századi kivándorlások következtében, végül az utolsó Saint Kildán maradt 36 lakost 1930-ban költöztették el a szigetekről.
Bár a szigetcsoportot eredetileg a természeti kategóriába nevezték (1986), később a Világörökségi helyszín a régen itt élő közösséget is magába foglalta (2003, 2005).
A szigeten számos prehisztorikus és későbbi építészeti stílus maradványai megtalálhatók, emellett fontos fészkelő hely. A szigeteken található a világ legnagyobb szula-kolóniája és több mint 160 000 lunda pár.
Hadrianus fala
A római korban Britannia provincia északi határát képező Hadrianus fal a keleti parton fekvő Segedunumot (ma Wallsend) kötötte össze a nyugati oldalon található Solway Firth öböllel; a 117,5 km hosszú kőfal ma Angliát és Skóciát választja el egymástól.
Hadrianus császár a barbár britannus törzsek feltartóztatására építtette meg a védelmi rendszert Kr. u. 122-130 között.
Az egy római mérföldenként (1481 m) erődökkel és bástyákkal kiegészített falrendszer 4,5 méter magas és 3 méter széles volt, köveinek jórészét mára építőanyagként hordták szét.
A római korban több tízezer római legionárius állomásozott itt. Hadrianus falát 1987-ben vették fel az UNESCO Világörökségi listájára, melyet 2005-ban, majd 2008-ban a németországi limes-rendszerrel is kiegészítettek.
London mint kiindulópont
Bár személy szerint nem kedvelem annyira Londont, mint sok más angol, vagy külföldi várost, az Egyesült Királyság fővárosként, és a világ egyik legfontosabb metropoliszaként megkerülhetetlen, arról nem is beszélve, hogy általánosítani sem illik.
Több igazán hangulatos, szép vagy éppen jelentős része is van, melyek okán bizony ott a helye Nagy-Britannia top 15 felsorolásában.
Ilyenek az UNESCO Világörökségi listára 1987-ben felvett Westminster-palota (közismertebb nevén a parlament épülete), a mellette található Westminsteri apátság és Szent Margit-templom, valamint az 1988-ban felkerült Tower épülete.
2003-ban került Világörökségi védettség alá a London délnyugati részén található Királyi Botanikus Kertek (Kew Gardens), mely a világ legnagyobb növénygyűjteménye, de aki hangulatos helyekre vágyik, az is megtalálja Londonban a legjobb választásokat, menjen akár Little Venice-be, vagy a Camden Town-ba.
Az elmúlt években rengeteg olyan londoni történetet, helyszínt és apró részletet gyűjtöttem össze, amelyek egy városnézés során gyakran előkerülnek, a hagyományos útikönyvekben azonban ritkán kapnak helyet.
A könyvben kevésbé ismert londoni helyszínek, különös történetek, eldugott részletek és olyan érdekességek kapnak helyet, amelyeket az évek során idegenvezetőként gyűjtöttem össze.
Olyan alternatív útikönyvet szeretnék készíteni, amelyet nemcsak az utazás előtt lehet fellapozni, hanem akkor is, ha már sokadszor jártok Londonban, vagy akár itt éltek, és szeretnétek új szemmel nézni a városra.
Hasznos gyakorlati tudnivalók
Az Egyesült Királyságba utazó magyar állampolgároknak már elektronikus beutazási engedélyre (ETA) lehet szükségük. Az ETA nem vízum, azonban az utazás előtt kötelező beszerezni azoknak, akikre a szabályozás vonatkozik.
Mivel a beutazási feltételek időről időre változhatnak, érdemes még az utazás tervezésének korai szakaszában ellenőrizni az aktuális előírásokat.
Anglia az egyik legjobban köztudatban lévő ország. Az Egyesült Királyság vezető állama, London a világ egyik fővárosa.
Az őslakosok rendkívül barátságos és kedves népek, igen segítőkészek. Biztosak lehetünk abban, ha vidéken túrázunk, a szembejövők köszönni fognak, esetleg meg is vitatják velünk az éppen aktuális időjárást.
Bármerre megyünk mindenhol találunk egy-két jellegzetesen berendezett pub-ot, ahol nemcsak iszogatni, hanem jókat enni is lehet. Itt gyűlnek össze a helyi arcok, többnyire fociról vagy egyéb sportról beszélgetni.
Anglia szeret más lenni, mint a Kontinens, ahogy Európa többi részét nevezik. Itt a dugaljon 3 tüske van, a konnektorokon kapcsoló, baloldalon vezetnek, mértékegységeknél nem a metrikus, hanem a birodalmi egységeket (font, uncia, mérföld) használják előszeretettel.
Időjárás és felszerelés
Nos, az ország időjárásáról el kell oszlatni pár tévhitet. Nem, nem esik állandóan az eső.
Az éghajlat óceáni, enyhe sokszor fagymentes, telekkel a nyár viszont hűvös, ritkán vannak 25-30 fok feletti értékek. Vagy esik és hűvös van, vagy száraz az idő, gyakori napsütéssel.
Az angol közmondás szerint, ha nem tetszik az idő várj 5 percet! Hozzunk egy könnyű víz- és szélálló kabátot, fejfedőt és nem nagyon érhet meglepetés.
Mivel repülőn utazunk, többnyire 20 kg/fő a megengedett feladható poggyász súlya. Ebbe kellene belepréselni, szandált, vízálló lábbelit, eső és szélkabátot, fejfedőt, fürdőruhát, tisztálkodószereket, törölközőt, meleg polárfelsőt, fejlámpát, elemeket, hálózati átalakítót, illetve az általad szükségesnek tartott apróbb felszerelést.
Nem szükséges speciális túrafelszerelés. A túrák nagyon könnyűek, átlagos fizikummal könnyen teljesíthetők.
Ételek, pubok és fizetés
Anglia az ország, ha érdekes és egzotikus ételeket szeretnél kipróbálni, de nincs lehetőséged körbejárni a Földet. Könnyen találhatsz egy tanyán thai éttermet, egy kis faluban indiai kifőzdét, valamint szinte minden sarkon és útszéli pihenőben van egy-egy mozgóbüfé, English breakfast és hamburger témára.
Dőzsölhetünk a pubokban, ahol jutányos áron tudunk étkezni a legváltozatosabb ételek. Divat náluk: vegyél egy adag ételt és válassz hozzá egy italt!
Anglia hivatalos fizetőeszköze az angol font (GBP). A bankkártya rendkívül elterjedt, többnyire a kis sarki boltok is elfogadják de sokszor minimumhoz kötik használatát.
Nagyon sok az ATM, illetve vásárláskor a nagyobb boltokban kártyás fizetés esetén, készpénzt is tudunk felvenni. Pénzt váltani nem nagyon szükséges, de ha ezt megteszed, akkor figyelj arra, hogy sok helyen nem fogadják el az 50 fontos bankjegyet!
tags: #angol #videk #latnivalok #konyv