A nyolcadik osztályos angol vizsga az általános iskolai tanulmányok során megszerzett nyelvi ismereteket és készségeket ellenőrzi, különösen a hallás utáni szövegértést, az olvasott szöveg megértését, a nyelvhelyességet, a szókincset és az íráskészséget.
A vizsga pontos formája attól függhet, hogy központi kompetenciamérésről vagy az iskola saját, belső angol vizsgájáról van-e szó, ezért mindig az adott iskola tájékoztatása az irányadó. A nyolcadik évfolyam végére az A2-es szintű, nem tagozatos osztályokban elvárt nyelvtani és kommunikációs ismereteket kell rendszerezni.
A nyolcadik osztályos angol vizsga célja
A 8. osztályos angol vizsga a közismereti alaptantervben meghatározott ismeretek és készségek elsajátításának szintjét ellenőrzi. Egy nyolcadikos diák immár négy kötelező tantárgyból tesz vizsgát: magyar (olvasás-szövegértés), matematika, természettudományok és egy modern idegen nyelv - leggyakrabban angol.
A vizsgafeladatok az alábbi készségek szintjét ellenőrzik: nyelvi eszközök ismerete, állítások megértése, állításalkotás, állításokra való reagálás, állítások feldolgozása.
A feladatok célja, hogy kiderüljön, a tanuló képes-e megérteni és létrehozni egyszerű angol nyelvű közléseket, valamint tud-e kommunikálni mindennapi élethelyzetekben.
A vizsga lehetséges formái
Központi, írásbeli mérés
A nyolcadikosok vizsgája írásbeli formában történik. Májusban kerül rá sor. Az a tanuló, aki véletlen vagy egészségügyi okok miatt ezen időszakon belül nem vizsgázik, júniusban pótolja azt.
A kompetenciamérés kötelező, ami azt jelenti, hogy minden diáknak le kell tennie az érettségihez. Nincs minimum pontszám, amit egy diáknak meg kell szereznie, ezért nem lehet megbukni rajta.
A 8. osztályos angol vizsga 90 percig tart. A vizsgalapon 45-55 feladat lesz. Az angol nyelvvizsgalap a következő részeket tartalmazza: hallás utáni szövegértés, nyelvi funkciók ismerete, írott szövegek megértése, nyelvi eszközök ismerete és írásbeli rész.
A vizsga zárt és nyitott kérdésekből áll. A nyílt végű feladatokban a tanuló önállóan fogalmazza meg a választ. A legtöbb nyílt végű feladathoz az adott szöveget egy vagy több szóval kell kiegészíteni.
A feladatlapon az idegen nyelvű feladatokon túl olyan feladatok is szerepelhetnek, amelyekben a tanuló idegen nyelvű szöveg alapján magyar nyelven ad tájékoztatást.
A nyitott feladatok között lesz egy saját, hosszabb írásbeli nyilatkozat megírása is. A feladat egy konkrét helyzetbe hozza a tanulót a mindennapi életből, és ellenőrzi, hogy tudna-e kommunikálni egy külföldivel, például úgy, hogy tájékoztatást ad, vagy magyarázatot kér tőle, elmesél egy eseményt, vagy minden jót kíván neki.
Belső, iskolai angol vizsga
Iskolánkban a 8. évfolyamon belső,” házi” vizsgát szervezünk angol nyelvből, amelyeknek sikeres letétele 8. osztály zárásának feltétele. Az angol vizsga írásbeli és szóbeli részt tartalmaz.
Fontos, hogy mind írásban és mind szóban legyen lehetőségük a tanulóknak megmutatni tudásukat, hiszen így kaphatunk pontos képet a diákok nyelvtudásáról. Mivel a tanulók szóbeli és írásbeli képességeik eltérőek, ezért lényeges, hogy mindkét vizsgarésszel mérjük tanulóink nyelvtudását.
A belső angol vizsga eredményét a bizonyítványba, az e-naplóba és a törzslapra is bejegyezzük.
Az írásbeli vizsgarész
A vizsga írásbeli részét a szóbeli vizsgát megelőzően egy előzetesen kijelölt angol órán írják a tanulók. Az írásbeli feladatok igazodnak a 8. osztály végén központilag elvárt tudásszinthez.
A feladatok, típusukat tekintve hasonlóságot mutatnak a hazai és külföldi nyelvvizsgákon szereplő feladattípusokkal. A vizsgán található feladattípusok a diákoknak nem ismeretlenek, ilyen és hasonló jellegű feladatokkal az angol órákon találkoznak.
Az írásbeli vizsgarész 3 feladatból áll. A három feladat egyenként méri a tanulók olvasáskészségét, nyelvismeretét és íráskészségét. Mindhárom feladatra összesen 45 perc áll a diákok rendelkezésére.
Olvasáskészség
Az olvasáskészség feladatban egy adott szöveghez 5 állítás tartozik. A szöveg alapján a vizsgázónak el kell döntenie, hogy az adott állítás igaz vagy hamis.
Minden helyes válasz egyenként 2 pontot ér, így az olvasáskészség feladatrész maximálisan 10 pontot ér.
Nyelvismeret
A nyelvismeret feladatban a megadott szövegben levő üres helyekre (10) kell behelyezni a szöveg után található listából az odaillő szavakat. Egy szót csak egyszer lehet felhasználni.
Minden helyes válasz egyenként 1 pontot ér, így a nyelvismereti feladatrész maximálisan 10 pontot ér.
Íráskészség
Az íráskészség feladatban egy űrlapot kell kitölteniük a tanulóknak. A feladat legelején a megadott utasítások / szituáció alapján 10 üresen hagyott elemet kell kitölteni önállóan a tanulónak a dokumentumban.
Minden helyes válasz egyenként 2 pontot ér, ezért az íráskészség feladatrész maximálisan 20 pontot ér.
| Feladattípus | Maximálisan elérhető pont |
|---|---|
| Olvasáskészség | 10 pont |
| Nyelvismeret | 10 pont |
| Íráskészség | 20 pont |
| Összesen | 40 pont |
Az írásbeli részvizsgán maximálisan elérhető pont: 40 pont.
Az írásbeli vizsgarészt külön nem osztályozzuk, nem kell elérni meghatározott minimum ponthatárt / százalékot ahhoz, hogy a vizsga folytatható legyen. Szóbeli vizsgára gyenge teljesítmény esetén is engedhető a tanuló.
A szóbeli vizsgarész
A fő célkitűzésünk, hogy a diákok hatékonyan kommunikáljanak idegen nyelven. A szóbeli vizsga célja, hogy a tanulók az általános iskola évei alatt gyakorolt angol szóbeli kifejezőkészségükről számot adjanak.
Ez a vizsgarész lehetőséget ad, hogy az angol órákon érintett különböző témákat a diákok az általános iskolai tanulmányaik végeztével rendszerezzék.
A szóbeli vizsga részét képező szituációs feladat segít a tanulóknak a mindennapi beszélt angol nyelv fejlesztésében. Nem utolsó sorban ez egy kiváló gyakorlási lehetőség a szóbeli nyelvvizsga helyzet megismerésére.
A szóbeli vizsgarész, az év végén, egy előzetesen kijelölt iskolai munkanapon kerül megrendezésre.
A szóbeli vizsga két részből tevődik össze: képleírás és szituációs feladat.
| Vizsgarész | Időtartam |
|---|---|
| Szóbeli vizsga | maximum 15 perc |
| Felkészülési idő | 20 perc |
Képleírás
A tanulók egy képet és egy szituációt húznak. A felkészülési idő a két feladatra összesen 20 perc.
Az első rész a képleírás. A vizsgáztató kérdésekkel segítheti a képpel kapcsolatos téma kifejtését.
A képleírás lehetséges témái:
- Bemutatkozás
- Napirend
- Család
- A legjobb barát
- Kisállat vagy kedvenc állat
- Otthon és lakás
- Étkezés
- Évszakok és időjárás
- Szabadidő és szórakozás
- Számítógép és internet
- Sport
- Iskola
- Utazás és közlekedés
- Munka
A képleírás során érdemes először megnevezni a kép fő témáját, majd bemutatni a szereplőket, a helyszínt, a tárgyakat és a cselekvéseket. A vizsgázónak egyszerű, összefüggő mondatokkal kell beszélnie, és a vizsgáztató kérdéseire is reagálnia kell.
Szituációs feladat
A szóbeli vizsga második része egy szituáció. A tanulók a vizsgáztatóval folytatják le a szituációs beszélgetést.
A szituációs feladatok lehetséges témái:
- Éttermi rendelés
- Ruhavásárlás
- Kirándulás szervezése
- Útbaigazítás
- Vasútállomáson: jegyvásárlás és érdeklődés járatokról
- Szállodában: bejelentkezés
- Telefonálás: érdeklődés és üzenethagyás
- Az orvosnál
- Hová menjünk nyaralni?
- Ismerkedés
A szituációs feladatban a tanulónak nem hosszú monológot kell előadnia, hanem a mindennapi kommunikációhoz hasonlóan kell kérdeznie, válaszolnia, információt kérnie vagy adnia, illetve reagálnia a vizsgáztató közléseire.
A szóbeli vizsga értékelése
A maximálisan elérhető pont a képleírásnál 15 pont. A szóbeli vizsga második része egy szituáció. Ennél a résznél is maximum 15 pont érhető el.
A szóbeli vizsgán összesen 30 pont szerezhető.
| Értékelési szempont | Képleírás | Szituáció |
|---|---|---|
| Kommunikatív érték | 5 pont | 5 pont |
| Szókincs | 5 pont | 5 pont |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | 5 pont |
| Összesen | 15 pont | 15 pont |
A szóbeli vizsgán maximálisan elérhető pont: 30 pont.
A kihúzott képet egyszer vissza lehet adni és újat húzni, de ebben az esetben pontlevonás jár. A második vizsgarésznél is visszaadható a szituációs kártya, ami szintén pontlevonással jár.
Ha az egyik vizsgarésznél történik a kép/ szituációs kártya változtatás, ekkor 3 pontos veszteséggel kezdi a vizsgázó a feladat megoldását. Ha mindkét vizsgarésznél a vizsgázó képet/ szituációt változtat, az összesen 6 pont levonást von maga utána még a szóbeli rész értékelése előtt.
A vizsgabizottságot, mely három főből áll, az igazgató jelöli ki. A szóbeli vizsgán a kérdező a tantárgyat tanító tanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül.
A teljes vizsgapontszám és az osztályzat
A két vizsgarész együttes eredményét kell az osztályzásnál figyelembe venni.
| Vizsgarész | Elérhető pont |
|---|---|
| Írásbeli vizsgarész | 40 pont |
| Szóbeli vizsgarész | 30 pont |
| A vizsgán szerezhető pont összesen | 70 pont |
A végleges osztályzat, a pedagógiai programunkban is alkalmazott százalékos értékek, alapján kerül meghatározásra.
| Pontszám | Osztályzat |
|---|---|
| 0-21 pont | elégtelen |
| 22-35 pont | elégséges |
| 36-52 pont | közepes |
| 53-63 pont | jó |
| 64-70 pont | jeles |
Az elégtelen osztályzat esetén a vizsgázó pótvizsgát tehet. A pótvizsga időpontját az igazgató jelöli ki. A szóbeli és írásbeli vizsga ebben az esetben egy napra tehető.
A nyolcadik osztályos angol vizsga nyelvtani követelményei
A nyolcadik osztály végére az A2-es szintű, nem tagozatos osztályokban az alábbi nyelvtani témákat kell átismételni:
- Állító, kérdő és tagadó mondatok szerkezete
- Birtoklás
- Birtokos névmás
- Felszólító mód
- Segédigék: can, could, must, should
- Melléknevek és fokozásuk
- There is/are szerkezet
- Egyszerű és folyamatos jelen
- Befejezett jelen
- Egyszerű és folyamatos múlt
- Egyszerű jövő
- To be going to szerkezet
- Számok
- Megszámlálhatóság
- Többes szám
- Irányok és helymeghatározás
- Elöljárószók
- Idő megadása
- Gyakoriság
- Időpontok
- Mondatszórend
- Kötőszavak
- Egyenes, fordított- és mellékmondati szórend
A 9. évfolyam főbb előzményei
A kilencedik évfolyam tananyaga több olyan nyelvtani területet tartalmaz, amelyre a nyolcadik osztályos vizsgán is szükség lehet. Ide tartozik a „be” létige, a személyes, birtokos és mutató névmások, a „have got” szerkezet, az egyszerű jelen, a „can” és a „there is/there are” szerkezet.
Fontos a „have to” használata, a „some/any” és a többes számú főnevek, a folyamatos jelen, a „should/shouldn’t” használata, valamint a megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek megkülönböztetése.
Az egyszerű múltban is magabiztosan kell használni a „be” és a „can” alakját, a szabályos igéket, a rendhagyó igéket és az állító mondatok szerkezetét.
A 10-12. évfolyamhoz kapcsolódó nyelvtani területek
A középiskolai tananyag tovább bővíti azokat a szerkezeteket, amelyeknek alapjai már az általános iskolában megjelennek. Ide tartozik az egyszerű múlt rendhagyó igékkel, a megszámlálhatatlan főnevek, a mennyiség kifejezése, a Present Perfect, a „going to” és a „will” használata.
Gyakorlást igényel az egyszerű jelen és a folyamatos jelen használatának összehasonlítása, az ige plusz „-ing” alakja, a melléknevek fokozása, a hasonlító szerkezetek, a jövő idő kifejezése, a névelők és az igei vonzatok használata.
A későbbi évfolyamok anyagában szerepelnek a modális segédigék, a „must, mustn’t, needn’t” használata, a feltételes mondatok, a „wish” szerkezet, a Past Perfect, a függő beszéd és a szenvedő szerkezet is, de ezek nem minden nyolcadikos vizsgán képezik az alapkövetelmény részét.
A nyolcadik osztályos vizsga témakörei
A vizsgán olyan témák fordulhatnak elő, amelyek az általános iskolai angolórák mindennapi kommunikációjához kapcsolódnak. A leggyakoribb témakörök a következők:
- Bemutatkozás és más ember bemutatása
- Számok
- Időpontok
- Évszakok, hónapok és napok
- Család
- Szabadidő
- Iskola és iskolai élet
- Öltözködés és divat
- Ételek, italok és étlap
- Város, épületek és helyek
- Országok és nemzetek
- Napirend és szokások
- Sport és játékok
- Egészség és betegség
- Utazás, turizmus és városnézés
- Számítógép, internet és telekommunikáció
- Környezet
A nem két tanítási nyelvű osztályok számára a nyolcadik évfolyam szintvizsgájának kiemelt témái az environment, meals and eating out, fashion and clothes, health and fitness, valamint travelling.
A két tanítási nyelvű osztályok számára a témakörök köre szélesebb: family and friends, education and learning languages, daily routine and habits, sports and games, fashion and clothes, meals and eating out, health and illness, travelling and tourism, computer and the Internet, telecommunication, valamint environment.
Hogyan készülj fel az írásbeli vizsgára?
Olvasott szöveg értése
Az olvasott szöveg értésének gyakorlásakor először a szöveg általános jelentését kell megérteni, majd a konkrét információkat kell megkeresni. Az igaz-hamis feladatoknál minden állítást a szöveg megfelelő részével kell összevetni.
Érdemes figyelni a számokra, időpontokra, nevekre, helyszínekre, tagadó mondatokra és az olyan szavakra, amelyek megváltoztatják egy állítás jelentését.
Nyelvtani és szókincsfeladatok
A hiányos szövegek kitöltésénél nem elegendő csak a mondat egyetlen szavát vizsgálni. A mondat nyelvtani szerkezetét, az igeidőt, a névelőt, a névmást, az elöljárószót és a szöveg jelentését együtt kell figyelembe venni.
A vizsgára való készülés során különösen hasznos a szabályos és rendhagyó igék ismétlése, a kérdő és tagadó mondatok gyakorlása, valamint a gyakori mindennapi témák szókincsének rendszerezése.
Íráskészség
Az írásbeli feladatban a tanulónak a megadott utasítások vagy szituáció alapján önállóan kell kitöltenie a hiányzó elemeket. A válaszadás előtt fontos elolvasni az egész feladatot, mert a helyes válaszhoz gyakran a szituáció több részlete is szükséges.
Az egyszerű, rövid és nyelvtanilag biztos mondatok általában eredményesebbek, mint a túl bonyolult, bizonytalan szerkezetek. A beadás előtt ellenőrizni kell a szórendet, az igealakokat, a személyes névmásokat, a többes számot, a nagybetűket és az írásjeleket.
Hogyan készülj fel a szóbeli vizsgára?
Képleírás gyakorlása
Képleíráskor célszerű egy állandó felépítést követni: először a kép témáját kell megnevezni, utána a helyszínt, a szereplőket, a ruházatot, a tárgyakat és a cselekvéseket lehet bemutatni.
A jelenetek bemutatásához különösen hasznos a folyamatos jelen használata. A helyszín leírásához a helyet jelölő elöljárószavak, a személyek bemutatásához pedig a külső és belső tulajdonságokat kifejező melléknevek szükségesek.
Ha a vizsgázó nem tud egy tárgy vagy személy pontos nevét, egyszerűbb szavakkal is körülírhatja. A kommunikáció fenntartása fontosabb, mint az, hogy minden egyes mondat bonyolult legyen.
Szituációs feladat gyakorlása
A szituációs feladatokra készülve érdemes megtanulni a leggyakoribb kommunikációs fordulatokat. Étteremben rendelni, ruhát vásárolni, útbaigazítást kérni, jegyet venni, szállodában bejelentkezni és telefonon információt kérni egyszerű, ismételhető mondatszerkezetekkel lehet.
A tanulónak gyakorolnia kell a kérdésfeltevést, a visszakérdezést, az udvarias kérést, a köszönetnyilvánítást, a bocsánatkérést és az elköszönést.
Beszéd és kiejtés
A szóbeli vizsgán a kommunikációs érték, a szókincs és a nyelvhelyesség is számít. Nem szükséges minden mondatot hibátlanul megalkotni, de a válasznak érthetőnek és a feladathoz kapcsolódónak kell lennie.
Hasznos hangosan gyakorolni a bemutatkozást, a család, az iskola, a napirend, a szabadidő, a sport, az utazás és az egészség témáját. A gyakorlás során a tanuló könnyebben észreveszi, mely szavak vagy szerkezetek okoznak nehézséget.
Javasolt ismétlési sorrend
- Az alapvető szókincstémák rendszerezése.
- A „be”, a „have got” és a „there is/there are” szerkezet átismétlése.
- Az egyszerű jelen és a folyamatos jelen összehasonlítása.
- Az egyszerű múlt szabályos és rendhagyó igéinek gyakorlása.
- A „can”, „could”, „must”, „should” és „have to” használatának áttekintése.
- A megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, valamint a „some/any” gyakorlása.
- A kérdő, tagadó és felszólító mondatok ismétlése.
- Rövid olvasott szövegek feldolgozása igaz-hamis és hiányos szöveges feladatokkal.
- Rövid mindennapi élethelyzetek írásbeli megfogalmazása.
- Képleírás és szituációs beszélgetés hangos gyakorlása.
- Teljes próbafeladat megoldása időre.
- A hibák kijavítása és a bizonytalan témák újbóli átismétlése.
Vizsgastratégiák
A feladatlap kitöltése előtt mindig el kell olvasni az utasítást. Az utasításból derül ki, hogy egy vagy több választ kell megadni, szavakat kell behelyettesíteni, igaz-hamis választ kell jelölni, vagy önálló mondatot kell alkotni.
Ha egy feladat nehéznek tűnik, érdemes továbblépni, és később visszatérni hozzá. Egyetlen bizonytalan válasz miatt nem célszerű túl sok időt elveszíteni.
A nyitott feladatoknál a választ a feladatban meghatározott formában kell megadni. A mondat végén ellenőrizni kell, hogy a válasz valóban illeszkedik-e a szöveg jelentéséhez és nyelvtani szerkezetéhez.
A szóbeli vizsgán a felkészülési időt célszerű mindkét feladatra beosztani. A képleíráshoz kulcsszavakat lehet felírni, a szituációhoz pedig érdemes rögzíteni a kommunikáció célját, a szükséges kérdéseket és a várható válaszokat.
Ha a vizsgáztató kérdést tesz fel, a tanulónak nem kell egyetlen szóval válaszolnia. Rövid, de teljes mondattal célszerű reagálni, mert így a kommunikációs készség és a nyelvhelyesség is jobban megmutatkozik.
