Schüttler Tamás: A NAT-történet mögött ki nem mondottan ott húzódott az a gondolat, hogy egy idegen nyelvet úgysem lehet megtanítani jól az iskolában. Ehhez kapcsolódna a következő kérdés. Vonatkoztassunk el stratégiától, nyelvpolitikától, oktatáspolitikától, mert az az alapvető szakmai kérdés, hogy hol vannak az iskolai nyelvoktatás határai.
Állami célok és társadalmi érdekek
Schüttler Tamás: A NAT-történet mögött ki nem mondottan ott húzódott az a gondolat, hogy egy idegen nyelvet úgysem lehet megtanítani jól az iskolában. Ehhez kapcsolódna a következő kérdés. Vonatkoztassunk el stratégiától, nyelvpolitikától, oktatáspolitikától, mert az az alapvető szakmai kérdés, hogy hol vannak az iskolai nyelvoktatás határai. Jilly Viktor: Egészen rövid válaszolok: igen.
Jilly Viktor: Ha olyan döntés születik, hogy minden magyar gyermeknek az általános iskola harmadik osztályában heti három órában el kell kezdenie nyelvet tanulni, majd felső tagozatban heti négy órában és a gimnáziumban négy-négy órában négy éven át, ez hihetetlen anyagi vonzattal jár. Ha tehát nemcsak az igényt fogalmazza meg a kormányzat, hanem ezért tesz is valamit, akkor már lehet mondani, hogy a nyelvtanítás objektív feltételei meg vannak teremtve.
Vámos Ágnes: Ez mind prioritás kérdése. Jilly Viktor: Hogyan dől el, hogy melyik tárgy mennyi óraszámot kap? Azon múlik, hogy ki van a döntéshozó bizottságban. A NAT szerint, a 9-10. évfolyamon, ahol két élő idegen nyelvet kellene tanítani, 11% a nyelvórák aránya. Ez azt jelenti, hogy a két idegen nyelvre jut négy óra.
Az angol elsődleges szerepe a közoktatásban
Miért is vált kiemelten fontos témává az angol nyelv az iskolai rendszerben? A NAT és a közoktatásban megfogalmazott elvárások szerint az angol az első idegen nyelv lehet vagy kell legyen, mert:
- gyakran az új technológiák és források hozzáférése angol nyelven történik
- az angol ismeret elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon
- az angol nyelvtanítás módszertani alapja széleskörűen fejlett, és sok helyen jól képzett pedagógusok dolgoznak
Eduline: az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok, a középiskolákban további 432 tanórán vesznek részt a diákok. Ennyi órának - elvileg - elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy egy diák legalább a B1-es vagy a B2-es szintet elérje, az Association of Language Testers in Europe szerint.
Helyzet az alsó tagozatban és a középiskolában
Jilly Viktor: 1963-ban kezdtem angolul tanulni harmadik általános iskolás koromban. Az első speciális nyelvi tanterv 1965-ben lépett életbe. A korai nyelvtanulás tehát nem új jelenség, a 60-as évek óta van Magyarországon alsó tagozatos nyelvoktatás. Akik akkor jó iskolába jártak, azt sem tudják, hogyan tanulták meg az idegen nyelvet.
Kajtor Zsuzsa: A jelenlegi helyzetben ki kell emelni a nyelvtanárokat. Nem biztos, hogy ez hosszú távú stratégia kell legyen, de annyira le vagyunk maradva, hogy esetleg szükséges lenne egy átmeneti szakasz. Ugyanakkor a nyelvvizsga-centrikusság elég sokat árt az állami nyelvoktatásnak. A nyelvvizsga ugyanis nem feltétlenül méri a kommunikatív készségeket, és így nem biztos, hogy segíti a nyelvoktatást.
Stratégiai megközelítés és tanárképzés
Vámos Ágnes: Ehhez kellene olyan feltételrendszer hozzáállítani, amely a tanárképzésben is megújulást hozna. Ez a stratégiai alapvetés nem más, mint elvi jelentőségű döntések sorozata, amelyek arra vonatkoznak, hogy mi az iskola feladata, továbbá az iskolán belül hol helyezkedjen el a nyelvoktatás, mi legyen a szerepe. Ez nem magától értetődik, ugyanis minden korban másképp rendeződik. A 19. század elején például arról szólt a vita, hogy magyar nyelven oktassanak-e egyáltalán, és komoly érvek voltak arra, hogy ez teljesen fölösleges, mert ezt a nyelvet mindenki ismeri, otthonról hozza, olyan nyelvet kell az iskolában tanítani, amely nincs a gyerek fejében, tehát latint.
Gyakorlati problémák a közoktatásban
Nagy Dániel: Véleményem szerint - egyelőre legalábbis, a gyakorlatot jól ismerve - mindenféle döntéshozatal és intézkedés felett áll számos más jellegű probléma. Ilyen például az a minden diák által jól ismert jelenség, hogy a nyelvtanárok (a tanév során) jönnek-mennek. Négy középiskolai év alatt manapság öt-hat nyelvtanár váltja egymást, holott ez többféle rendszert, sokszor módszert, netán tankönyvet is jelenthet, nem beszélve arról, hogy egy csoportnak időre van szüksége ahhoz, hogy egy új tanárt megszokjon. Kajtor Zsuzsa: Azért mégis csak az a fontos, hogy meglegyenek az említett stratégiai döntések, és aztán jöhetnek a gyakorlati teendők. Ha megvan a stratégiai döntés, akkor a nyelvtanárnak lesz becsülete és nem fog elmenni a pályáról.
Második idegen nyelv és betöltött lehetőségek
Az MTA közoktatási elnöki bizottsága felvetette: az új NAT-ban a második idegen nyelvre is legyenek előírások. Szeptemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette: megvizsgálják érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására. Ha ezt megvalósítják, a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül.
Eduline: az általános iskolákban 504 tanórát, a középiskolákban 432 tanórát. A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók a legégetőbb problémának a diákok motiválatlanságát és tanulási nehézségeiket tartják, de a megfelelő tanárok is hiányoznak a rendszerből, anyanyelvi lektorokra is szükség lenne.
Az angol mellett más nyelvek szerepe
Schüttler Tamás: A latin, a francia vagy a kínai, arab és japán nyelvek is jelentősek lehetnek a motivációk és a jövőbeni lehetőségek szempontjából. A spanyol nyelv például gyakran vonzó a domináns gazdasági és kulturális kapcsolatokat nézve.
Miklósy Hajnalka: Az angol mellett érdemes tekintetbe venni a spanyolt, mert a motivációk érzelmi és kulturális tényezőkre is épülnek. A német pedig gazdasági és üzleti kapcsolatokban fontos lehet, különösen az európai színtéren.
Következtetések és irányelvek
Összességében az angol nyelv oktatása egyszerre stratégiai kérdés és gyakorlati feladat. A megfelelő órakeret, a képzett nyelvtanárok és a nyelvtudás mérésének átalakítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákok közelebb legyenek a középfokú nyelvvizsgához, és hosszú távon versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Emellett a második idegen nyelv bevezetése és a különböző nyelvek közötti arányok áttekintése szükségszerű lehet a modern, soknyelvű társadalomban való boldoguláshoz.
