Az „azért, hogy” szerkezetet célhatározói alárendelő mondatokban használjuk. Azt fejezi ki, hogy miért, milyen célból csinálunk valamit.
Egy magyar példamondat: „Azért tanulok angolt, hogy jobb munkát kapjak.” A mondat két részből áll: „Angolt tanulok.” és „Ezt azért teszem: hogy jobb munkát kapjak.”
Mit fejez ki az „azért, hogy” szerkezet?
A célhatározói mellékmondat egy cselekvés célját jelöli meg. Arra válaszol, hogy miért?, illetve mi célból? történik valami.
A mai leckénkben a célhatározással foglalkozunk, még hivatalosabban a: célhatározói mellékmondatokkal: amikor megmondjuk, hogy miért, mi célból csinálunk valamit.
A határozók és a velük egyenértékű állandó szókapcsolatok a cselekvés, a történés módját, helyét, idejét jelölik meg.
A célhatározói alárendelő mondat felépítése
A célhatározói mondat általában egy főmondatból és egy célhatározói mellékmondatból áll. A főmondat megnevezi a cselekvést, a mellékmondat pedig megmutatja annak célját.
„Azért tanulok angolt, hogy jobb munkát kapjak.”
Az első tagmondatot egyszerűen lefordítjuk: I learn English. A másodikban pedig „to + infinitive”-es szerkezetet használunk: (infinitive = ige1) to get a better job.
Tehát a teljes mondat így néz ki angolul: „I learn English to get a better job.”
„Azért tanulok angolul, hogy jobb munkát kapjak.”
Az „azért, hogy” angol megfelelői
Angolban különbséget teszünk aközött, hogy a két tagmondat alanya egyezik-e, vagy két eltérő személy/dolog.
| Angol szerkezet | Használat |
|---|---|
| to | Ha a két tagmondat alanya egyezik. |
| in order to | Ha a cél kifejezését választékosabban szeretnénk megfogalmazni. |
| so as to | Cél kifejezésére használható infinitíves szerkezet. |
| in order that | Ha a két tagmondat alanya különbözik. |
| so as that | Eltérő alanyú célhatározói szerkezetben használható. |
Ha egyezik, akkor a „to”-val végződő kötőszavakat használjuk, ha pedig különbözik, akkor a „that”-tel végződőeket.
A „to + infinitive” használata azonos alany esetén
Ha a főmondat és a célhatározói szerkezet alanya ugyanaz, akkor a cél kifejezésére a to + infinitive szerkezetet használjuk.
„The man came to clean the room.”
„A férfi azért jött, hogy kitakarítsa a szobát.”
„Peter went to college to study Classical Greek.” = Peter azért ment főiskolára, hogy ógörögöt tanuljon.
„I'm taking English classes in order to speak the language fluenty.” = Azért veszek angolórákat, hogy folyékonyan beszélhessem a nyelvet.
„Petike went to the cinema to watch Deadpool 2.”
„Petike elment a moziba, hogy megnézze a Deadpool 2-t.”
Ne zavarjon, ha több „to” is van a mondatban.
Az „in order to” használata
Ha választékosabban szeretnénk kifejezni magunkat: „to do” helyett használjunk „in order to do”-t.
„I signed the contract in order to get the car.”
„Aláírtam a szerződést, hogy megkapjam az autót.”
Az „in order to” jelentése ebben a szerkezetben: „azért, hogy”, „annak érdekében, hogy”.
Eltérő alanyok: „in order that” és „so as that”
Ha a főmondat és a célhatározói mellékmondat alanya különbözik, akkor a „that”-tel végződő szerkezeteket használjuk.
Ilyenkor az alárendelő, vagyis a második tagmondat alanyát kötőmód követi, amelyet „should + ige to nélkül” vagy, kevésbé választékos regiszterben, „to” nélküli igealakkal képezünk.
„The President called for me in order that I (should) help him construct his speech.” = Az elnök azért hivatott engem, hogy segítsek neki összeállítani a beszédét.
Passzív szerkezet célhatározói mondatban
A célhatározói szerkezet passzív alakban is állhat.
„The girls were waiting to be served.”
„A lányok arra vártak, hogy kiszolgálják őket.”
A „to be served” szerkezetben a „to” után a „be” ige áll, ezt követi a „served” melléknévi igenévi alak.
Kapcsolat a magyar nyelvtannal
A nyelvtan megmutatja, hogy hogyan kell a szavakat, írásjeleket helyesen használni, hogy mások is megértsék a gondolatainkat.
Ha a szavakat nem szabályosan rakjuk egymás mellé, és a ragokat, írásjeleket nem megfelelően használjuk, akkor a környeztünk nem fog minket megérteni.
A nyelvtan megadja a nyelv működésének szabályait. Aki jól ismeri a nyelvtant, az könnyen megérti a többiek kommunikációját.
Az életben az egyik legfontosabb feltétele a boldogulásunknak, ha meg tudjuk magunkat értetni másokkal, és meg is tudunk érteni másokat.
Ehhez pedig tudnunk kell egymással kommunikálni úgy, hogy meg is értsük egymást. Minden nyelv bizonyos nyelvtani, helyesírási szabályok mentén épül fel, azért, mert azok ismeretében könnyebb “kódolnunk” egymás gondolatait.
Gondoljunk bele, ha mindannyian a saját szabályaink szerint beszélnénk vagy írnánk, rajtunk kívül nem sokan értenének meg bennünket. Tehát jobb, ha ismerjük ezeket a szabályokat.
Miért fontos a mondatok helyes felépítése?
Ha a szavakat nem helyesen használjuk, akkor nem fognak minket megérteni.
Például: az kék ég. Helyesen: Kék az ég.
Az „az kék ég” mondatban nem egyértelmű, hogy mi a „kék”: „Mi az a kék, ami ég?”
Aki ezt írta, nem tudja a nyelvtant: Alatta fa nagy.
Helyes mondatszerkezetre van szükség ahhoz, hogy a szavak és a mondatrészek közötti kapcsolat világos legyen.
A nyelvtan alapvető területei
A magyar nyelvtan több, egymással összefüggő területet foglal magában.
- A szavak
- Az ábécé
- A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei
- A szótag és szótagolás
- A hangalak és jelentés kapcsolata
- A magyar helyesírás alapelvei
- A szófajok
- Mondattan
- Az egyszerű mondat részei
- Mondatelemzés
- A szóösszetétel és fajtái
- Az összetett mondatok
- Határozói mellékmondatok
- Jelzői mellékmondatok
- Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok
- Mondatrend
- Többszörösen összetett mondatok
- Szóképzés
- Ragok
- Jelek
- Toldalékok sorrendje
A célhatározói mellékmondatok az összetett mondatok és a határozói mellékmondatok körébe tartoznak.
Szófajok és nyelvtani kategóriák
Régóta ismert tény, hogy az egyes szófajok nem egyenrangúak az alájuk tartozó elemek számát tekintve.
Az alapvető különbséget a szakirodalom a nyitott és zárt osztályok terminusok segítségével ragadja meg.
Nyitott osztályoknak azokat a szófajokat tekintjük, amelyek elemei korlátlanul szaporíthatók-például más nyelvből való kölcsönzéssel, illetve szóképzéssel vagy szóösszetétellel.
Ilyen nyitott osztály a főneveké, a mellékneveké, az igéké és a határozószóké.
A zárt szóosztályok elemei az adott nyelvállapotban változtathatatlanul rögzítve vannak, számuk sem kölcsönzéssel, sem belső lexikai eljárásokkal nem növelhető.
Idetartoznak például a kötőszók, a segédigék és a névelők.
A határozók szerepe
A határozók és a velük egyenlő értékű állandó szókapcsolatok a cselekvés, a történés módját, helyét, idejét jelölik.
A módhatározók
A módhatározóknak és a velük azonos értékű állandó szókapcsolatoknak két fajtája van: a tulajdonképpeni módhatározószók és a módosítószók.
A módhatározók kifejezhetnek mennyiséget, állítást vagy tagadást, kétkedést, megszorítást, kizárólagosságot és bizonyosságot.
A helyhatározók
A helyhatározók és a velük egyenlő értékű állandó szókapcsolatok a cselekvés, a történés helyét jelölik.
A helyhatározó a „hol?” és „hová?” kérdésekre válaszolhat.
Az időhatározók
Az időhatározók és a velük egyenlő értékű állandó szókapcsolatok a cselekvés, a történés idejét fejezik ki.
Ragok, elöljárószók és kötőszók
A magyar nyelvben a ragok fontos szerepet töltenek be a mondatrészek közötti kapcsolatok jelölésében.
A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel.
Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana.
A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.
A kötőszók
A kötőszók lehetnek egyszerűek és összetettek.
A célhatározói mondatokban a kötőszók és kötőszói szerkezetek kapcsolják össze a főmondatot a cél megjelölésére szolgáló mellékmondattal.
Az „azért, hogy” szerkezet ilyen célhatározói kapcsolatot teremt a mondat két része között.
Gyakorlás
Anna nyelvtant tanul. Ha gyakorolom, jobban tudom a nyelvtant.
Nem tanultam meg az angol nyelvtant, ezért nem értettem meg a filmet.
Ha tudod a nyelvtant, könnyebben megértesz másokat.
A nyelvtanban sok szabály van.
A célhatározói mondatok felismerésekor keresd azt a részt, amely megnevezi a cselekvés célját, vagyis azt, hogy valaki miért tesz valamit.
„Azért tanulok angolt, hogy jobb munkát kapjak.” Ebben a mondatban a „hogy jobb munkát kapjak” rész mondja meg, miért tanulok angolt.
