Az alábbi írás egy történelmi áttekintést ad Boudica királynő legendájától kezdve Arthur király történetéig, a római uralom alatti és a kora középkori Britanniában zajló események összefüggéseire koncentrálva.
Boudica: a harcos királynő arca és harca a rómaiakkal szemben
Boudica was a striking looking woman. - “She was very tall, the glance of her eye most fierce; her voice harsh. A great mass of the reddest hair fell down to her hips. A hősiasság és a nemzeti identitás jelképe volt a brit őslakókat megszálló rómaiak ellen vívott harcokban. A végső ütközet nagy áldozatokkal járt, a római oldalról a felkészítés és a taktikázás mellett a lovasság rendelkezésre állása döntőnek bizonyult. Tacitus és Dio mindkét beszámolója felidézi a csata keménységét és a britek veszteségeit, ezek közé tartozik 80 ezer briton és 400 római halála. Boudica megmérgezte magát, s sírjának pontos helye ismertté nem vált az évek során. A legenda szerint a királynő hősiessége és a lázadó nép erőfeszítései tovább élnek a brit nép történetében, mint a szabadságért folytatott küzdelem szimbóluma.
Arthur: a korai brit hadvezér, a legendák és a valóság összefüggésében
Arthúr (Arthus vagy Artus 465-537) egy tehetséges brit hadvezér volt, aki fiatalon még a rómaiaknál szerzett harci tapasztalatokat és tiszti rangot. A korszak legnagyobb brit diadalában - a 495-ös Badon-hegyi csatában vélhetően Arthurnak is fontos szerepe volt. Az ütközet után az angolszász betelepülés egy időre megtorpant ugyan, de később újult erővel folytatódott. Így végül elmondható, hogy bár Arthur és társai dicsőségesen küzdöttek, ám nem tudták elűzni a szászokat. Maga Arthur 537-ben halt meg a szászokkal vívott camlanni csatában. A történettudomány szerint a csata időpontja és a felek aránya is kétséges, de Arthur alakja mindenképpen a brit identitás fontos részévé vált.
A Sutton Hoo és a brit identitás forrásai
A Sutton Hoo-i lelet 1939-ben lázba hozta a történészeket: a Suffolk környéki part közelében egy hajó lenyomatát találták, amely gazdag tárgykészletet mutatott be, többek között fegyverzetet és személyes tárgyakat. A leletek fontos ablakot nyitnak az korabeli társadalomra és vallási formákra: keresztény vagy pogány hit? A feltételezésekről a szerző írásaiban találhatók meg és széleskörűen megvilágítják a lehetséges magyarázatokat.
Offa és a korai egység próbálkozásai
Offa, a 757-től 796-ig uralkodó Mercia-király életútja jelzi a korábbi és későbbi angolszász erők közötti összefonódásokat: Offa’s Dyke védelmi fal, amely Wales és Mercia között húzódik, a határok őrzését szolgálta. A befejezése és az angol pénzverés megjelenése mind hozzájárultak a brit államalakulatok egységéhez és a nyugati határok megerősítéséhez.
Nagy Alfréd és a brit identitás megőrzése
Nagy Alfréd (871-899) nevéhez legendák fűződnek, de a történetiség a személyiségét és államformáló erejét kiemeli. Pragmatikusan gondolkodott, előrelátó államférfi volt, mellesleg nagy harcos. Sőt, őt tartják az angol kultúra és nyelv megmentőjének, amely a későbbi angol és brit identitás alapjául szolgált.
Athelstan és az angolszász egység megteremtése
Athelstan kétes körülmények között került hatalomra, de uralma alatt elkezdődött az egység megteremtése: 924-ben Athelstan személyében olyan személy került Wessex trónjára, aki rokoni kapcsolatai révén egyesíteni tudta Wessexet és Merciát, majd az egész szigetországot. 927-ben Northumbria és York elfoglalásával befejezte az angolszász állam megteremtését, így lényegében ő volt Anglia első tényleges ura. Uralkodása alatt folyt a skót-viking hódítók elleni harc és a brunnaburgi csata (937) győzelmét követően Anglia ura volt. Ekkor a dán és skót uralkodók hűbéresküt tettek neki, de az uralom tartóssága korlátokba ütközött: fiaik és unokái újra szétszakították az országot.
William the Conqueror: az angol honfoglalás vége és új korszak kezdete
1066-os Hastingsi csata után I. Vilmos, a Hódító lett Anglia királya, megalapítva a Normandiai-házat. A hódítás gyökeresen megváltoztatja az angol nyelvet és társadalmi rendet: a francia nyelv, különösen a normann-francia nyelv válik az uralkodó osztály nyelvévé, és az angol kultúra keveredése révén létrejön az anglo-normann kultúra. A Domesday Book összeállítása és a megyék átalakítása mind a központi hatalom megerősítését szolgálta. A hódító hatásai jócskán érintették az egyházi intézményeket és a társadalmi rendet, miközben sok angol arisztokrata elhagyta hazáját vagy rabszolgának került a tengerentúli területekre.
A hódítás utolsó évtizedei és a Norman Elizabethi időszak felvázolása
Vilmos király számos katonai műveletet végrehajtott, hogy megerősítse hatalmát és helyreállítsa az irányítást a szigetország felett. A kora középkori események közé tartozik a Domesday Book és a kultúrák találkozása, amely az angol és normann kultúrák keveredéséhez vezetett, valamint a brit identitás második felének kialakulása a későbbiekben.
