Benned felmerült már az a kérdés, hogy melyik angol nyelvet tanuld? Ilyenkor mindig megkérdezem, milyen “helyiekre” gondol. Ezért szoktam mindig hangoztatni, hogy egy idegen nyelvet ott, abban az idegen országban érdemes tanulni, ahol élsz. Mert így tanuljuk meg anyanyelvünket is. Ide születtünk Magyarországra, és itt tanultuk meg a nyelvet. Ha az angol nyelv előkerül, akkor mindeni Angliára, az USA-ra, Kanadára, Ausztráliára gondol, pedig rengeteg ország hivatalos nyelve az angol nyelv. Itt van például Jamaika. A Jamaicai angol nyelvnek még hivatalos neve is van, patois, ami teljesen az angol nyelven alapszik.
Ha külföldre szeretnél menni dolgozni, vagy külföldön dolgozol (ahol az angol a hivatalos nyelv), akkor annak az országnak az angol nyelvét kell megtanulnod, mert nem csak beszélned kell, de meg is kell értened, amikor hozzád szólnak. A dialektusok az adott nyelv módosult változatai. Ez vonatkozhat a nyelvtani szabályokra, szókincsre, illetve a kiejtésre. Még egy országon belül is. Vegyük például az Egyesült Államokat, ahol igen eltérő dialektusokat találunk szerte az országban. Nem, nem egy “standard angol” van. Egy bizonyos angol nyelven beszélő országnak van egy adott standard angol nyelve. Ha nyelviskolába mész, akkor ott általában a brit vagy amerikai angolt oktatják, vagy ennek a keverékét, tehát ebből is kapsz, és abból is kapsz. Én magam tanárként szeretek ilyet is és olyat is becsepegtetni óráimba. Ez a két angol standard nyelv a leggyakoribb. A tankönyvi angollal igenis lehet valamit kezdeni, mert a nyelv alapszabályait nagyon jól el lehet sajátítani. A leggyakrabban használt szavakat be lehet gyakorolni, amire aztán tudsz építkezni, ahogy te szeretnél. A youtube-on rengeteg csatorna van, ahol anyanyelvi angolok kifejezetten a beszélt angol nyelvi szófordulatokat, gyakori szóhasználatokat fejtik ki. Hiszen ha egy pennnsylvania-i angol kifejezést használnál London északi részén, akkor bizony furcsán tekintenének rád.
Érdekességként nézd meg ezt a videót, ahol az Egyesült Királyság 30 dialektusát (nyelvjárását) hallhatod. Nagyon érdekes volt a videó, tetszett. Nagyon hasznos volt az írás és a videó bemutató. Remek , érthető az írás. Érdemes volt a nyelv dallamára figyelni, nem arra koncentrálni, hogy mennyi szót tudok értelmezni! Nagyon köszönöm, Noémi!!
Az amerikai angolról és brit angolról szólva: a kiejtés és a helyesírás jelentősen eltér, mégis közösen alkotják az angol nyelv sokszínűségét. A brit angol általában formálisabb mint az amerikai, a helyesírásban pedig különbségek lehetnek: például a -our vs -or, vagy a -re vs -er végződésekben. A nézet, hogy mindenkinek ugyanaz a standard, ma már nem állja meg a helyét; a nyelv valójában regionálisan gazdag és sokféle változatot foglal magába.
Az amerikai angol standardja a General American lehet, amit sokszor a hollywoodi és amerikai médiából ismerünk, míg a brit angol a Received Pronunciationhez (RP) köthető traditionális kiejtéshez. A két változat között a rotacizmus a jellegzetes különbség: az amerikai angol rotikus, a brit angol pedig nem rotikus. Az örökzöld példák közé tartozik, hogy az amerikai néhány szavában a r-t allapotban ejtik ki, míg a brit változatban a r-t inkább csak magánhangzó előtt és néha után is kimondják.
A modern angol nyelv azonban sokkal több: teljesen eltérhetnek a nyelvi formák az országon belül is. Például a „color/colour” írásmódban, a „theater/theatre” vagy a „defense/defence” formákban. E mellett a szókincs is regionalizálódik: a zucchini vs courgette, az eggplant vs aubergine, néhány szavuk mindhárom dialektusban változik. A kanadai angol például mind brit, mind amerikai hatásokat mutat, a földrajzi közelség és történelmi összefüggések jegyében.
Ausztrália sajátos nyelvi identitást alakított ki. Az ausztrál angol történetében brit hatás és későbbi amerikai influenciák keveredése figyelhető meg. A nyelvi sajátosságok között szerepel például az akcentus és a kiejtés jellegzetességei, a szókincs gazdagsága az őslakos nyelvekből származó szavakkal, illetve a jellegzetes australi nyelvi ikonok: Mate, Aussie, Drongo, Hooroo és a többi. Az ausztrál angolban gyakori a rövidítések és a speciális kiejtési jelenségek, amelyeket érdemes megismerni, ha autentikusan beszélni szeretnénk, vagy ha Ausztráliában tanulunk vagy dolgozunk.
Skócia és Írország nyelvi sajátosságai is fontosak: a skót angol különbözik a brit angoltól, gyakran erős az r-hatás és jellegzetes nyelvjárási elemeket hordoz magában. Írország angolja részben ír gael nyelvi hatásokkal, a kiejtésben és a nyelvtanban is vannak sajátosságok, amit érdemes figyelembe venni. Mindhárom fenti példában látható, hogy az angol nyelv globális jellegű, és országonként más-más nyelvi identitást képez.
Ha szeretnéd a világ minden tájáról érkező angol nyelvhasználatot megismerni, érdemes megérteni a különbségeket, és szem előtt tartani, hogy a nyelv tanulása nem csak a szabályokról szól, hanem a kultúráról, a kontextusról és a kommunikáció valódi gyakorlásáról is. A nyelvtanulás így válik hatékonyabbá, hiszen a különböző dialektusok és kiejtési jegyek megismerése lehetővé teszi a gördülékeny beszédet és a kulturális megértést is.
50 brit és amerikai szó kiejtése - 1. rész
Hogyan sajátíthatod el? Ott vannak a magánórák, a nyelvtanfolyamok és online tanfolyamok, de ezek gyakran nagyon hasonlítanak egymásra. Fontos megjegyezni, hogy az angol egy gazdag nyelv, amit minden kontinensen beszélnek, és több országban hivatalos nyelvvé tették. A Lingoda szerint az angol nyelvet 67 országban ismerik el hivatalos nyelvként, és több mint 400 millióan beszélik. Ez remek ok arra, hogy érdeklődjünk számos formája iránt. Ezek az országok tehát a maguk képére formálták az angol nyelvet, így ma már több típusa is létezik, amiket ma együtt fogunk tanulmányozni, egy kis világjárás keretében!
Az ausztrál angol nyelvi változatról magyar nyelven aligha jelent meg eddig átfogó munkaleírás. Ennek a hiánynak próbálok eleget tenni ebben a bejegyzésben. A bejegyzés 2 részből áll: az első rész bemutatja az ausztrál angol kiejtésének átírásait és a különböző rendszerek közötti különbségeket, valamint azt, hogy az ausztrál kiejtés miként kapcsolódik a brit és az amerikai formákhoz. A második rész részletes példákkal tárja fel az ausztrál angol szókincsét, nyelvtani jellegzetességeit és kulturális beágyazottságát.
A három legfontosabb nyelvi terület, amelyet érdemes figyelni: kiejtés és akcentus, írásmód és szókincs, továbbá a nyelvtani struktúrák és használatbeli sajátosságok. Ezek együtt adják azt a sokrétű képet, amely alapján megérthető, miért létezik több angol nyelvjárás és miért lehet szükség konkrét országos tudásra, ha célzottan szeretnél kommunikálni egy adott közönséggel.