Cambridge English, IELTS vagy TOEFL: melyik vizsga könnyebb?

Az, hogy a Cambridge English, az IELTS vagy a TOEFL vizsga könnyebb-e, nem dönthető el általánosan, mert mindhárom vizsga ugyanazokat az alapvető nyelvi készségeket méri, de eltérő feladatokkal, pontozással és vizsgaszituációval. A számodra könnyebb vizsga az lesz, amelyik jobban illeszkedik a célodhoz, az erősségeidhez és ahhoz, hogy mennyire érzed természetesnek a vizsga formátumát.

Ha külföldi egyetemre jelentkezel, az IELTS vagy a TOEFL általában praktikusabb, mert ezek olyan pontszámot adnak, amelyet az intézmények közvetlenül össze tudnak hasonlítani. Brit egyetemeken az IELTS, az amerikai felsőoktatásban pedig a TOEFL a jellemző, míg a Cambridge vizsgák elsősorban egy meghatározott nyelvi szint tartós igazolására alkalmasak.

Ha olyan bizonyítványt szeretnél, amely nem évül el, a Cambridge English lehet előnyösebb. Ha a beszédkészséget inkább személyes vizsgáztatóval mérnéd, az IELTS vagy a Cambridge English lehet természetesebb, mint a számítógépes válaszadásra épülő TOEFL.

A legfontosabb különbség: pontszám vagy szintbizonyítvány

Az IELTS és a TOEFL úgynevezett proficiency test, vagyis olyan nyelvtudásmérő vizsga, amely egy jelentkezéshez felhasználható pontszámot ad. A Cambridge English vizsgák ezzel szemben meghatározott KER-, illetve CEFR-szintekhez kapcsolódó bizonyítványok: egy adott szintre jelentkezel, és azon a szinten sikeres vagy sikertelen eredményt kapsz.

Az IELTS nyelvvizsgát több mint 10 000 intézmény fogadja el, 140-nél is több országban. Más nyelvvizsgákkal ellentétben, itt nem lehet megbukni vagy átmenni az IELTS nyelvvizsga pontozási és szintrendszere miatt, továbbá azt sem kell eldönteni a jelentkezéskor, hogy alap, közép -vagy felsőfokú nyelvvizsgára szeretnénk-e jelentkezni.

A Cambridge vizsgák közül az FCE (First Certificate in English) kb középfoknak felel meg, a CAE (Certificate in Advanced English) pedig már felsőfokú szint, ugyancsak a CPE (Certificate of Proficiency in English). Ez utóbbi a legmagasabb szintű Cambridge nyelvvizsga, ez már komolyabb munkahelyeken akár elvárás is lehet.

Melyik vizsga milyen célra ajánlott?

A nyelvvizsga kiválasztása nem könnyű feladat, hiszen már rengeteg féle elérhető. A legfontosabb dolog, amit tudnod kell, hogy mi a célod a nyelvvizsgával. Munkához vagy továbbtanuláshoz kell? Esetleg külföldön szeretnél dolgozni vagy tanulni? A diplomád miatt van szükséged rá?

Ha már eldöntötted, hogy külföldi nyelvvizsgát teszel le annak érdekében, hogy szélesebb körben tudd hasznosítani a bizonyítványt, akkor érdemes észben tartani az alábbiakat. Amennyiben kifejezetten azzal a céllal kutakodsz a nyelvvizsgapiacon, mert külföldön akarsz tovább tanulni, akkor viszont más a válasz: IELTS vagy TOEFL.

IELTS: nemzetközi felvételi, munkavállalás és bevándorlás

Az IELTS (International English Language Testing System) egy nemzetközileg elismert, több mint 140 országban elfogadott nyelvvizsga. Többezer főiskolán és egyetemen elvárják, emellett bevándorlási célokra is sok ország ezt kéri.

Az IELTS nyelvvizsgát rengeteg nemzetközi intézmény megköveteli jellemzően továbbtanulás vagy munkavállalás feltételeként. Ennek következményeképp egy egyetem meghatározza, hogy ahhoz, hogy náluk tanulhassunk minimum mekkora pontszámot kell elérnünk az IELTS nyevvizsga szintrendszerében a 0-tól 9 pontig terjedő skálán .

Aközött viszont mindenképp választanunk kell, hogy IELTS Academic vagy General nyelvvizsgára szeretnénk menni. Az IELTS Academic modult általában az angolszász egyetemek, főiskolák kérik, az IELTS General Training modulra pedig középiskolai tanulmányokhoz, munkavállaláshoz vagy bevándorláshoz lehet szükség.

Ha a vizsgázó munkát szeretne vállalni külföldön vagy vízumot igényelne, akkor az IELTS General Training nyelvvizsgára kell jellemzően jelentkeznie. Az ausztráliai és a kanadai letelepedési vízum igényléséhez például minimum 6 pontos IELTS nyelvvizsga eredmény szükséges.

Konkrét példaként külföldi felsőfokú tanulmányokhoz a legtöbb egyetem jellemzően 6 - 7.5 pont közti eredményt vár el a felvételizőktől az IELTS Academic típusú vizsgán. A magyar diákok körében népszerű például a Central European University, az Oxford-i Egyetem, a Cambridge-i Egyetem és a berlini Humboldt Egyetem, melyek mind minimum 6.5-ös pontszámot írnak elő, ami például egy erős középfokú nyelvvizsgának felel meg.

TOEFL: főleg amerikai egyetemi felvételi

A TOEFL-t több mint 130 ország oktatási intézménye elfogadja a nyelvtudás igazolására. Leggyakrabban az USA-beli vagy kanadai továbbtanuláshoz teszik le a jelentkezők.

A TOEFL pontszámok 0-120 között terjednek. Alapképzésre általában minimum 60-80 pont szükséges, a legjobb egyetemek azonban körülbelül 100 pontot várnak el.

Általában a brit egyetemeken az IELTS, az amerikai felsőoktatásban pedig a TOEFL a jellemző. Az amerikai felsőoktatási intézmények többsége a TOEFL iBT-t részesíti előnyben, de mindig ellenőrizni kell az adott intézmény követelményeit.

Cambridge English: tartós, szinthez kötött bizonyítvány

A Cambridge vizsgákat sok külföldi felsőoktatási intézmény elfogadja, emellett munkavállaláshoz is megfelelőek. Többféle vizsga létezik, ezért érdemes ellenőrizni, melyiket várja el a kiszemelt egyetem.

Mind a CAE, mind a CPE használható pl. külföldi, itthoni egyetemi felvételikhez, a bizonyítvány pedig nem évül el. A Cambridge English vizsgák élethosszig érvényesek, ezért akkor is megőrzik értéküket, ha a továbbtanulás vagy a külföldi munkavállalás csak később válik aktuálissá.

A Cambridge English Assessment vizsga egy nemzetközileg elismert nyelvvizsga. Három különböző kategóriában lehet vizsgát tenni: általános angol nyelvvizsga, gyerekeknek szóló nyelvvizsgák, valamint üzleti nyelvvizsgák.

A vizsgák felépítése és a nehézségük

Mindhárom vizsga a négy alapvető nyelvi készséget méri: hallás utáni értést, olvasott szövegértést, íráskészséget és beszédkészséget. A különbség főleg abban rejlik, hogy milyen típusú feladatokat kell megoldani, milyen sorrendben dolgozol, és hogyan zajlik a szóbeli vizsga.

IELTS: személyes beszédvizsga és kiszámítható feladattípusok

Az IELTS vizsga papíron vagy számítógépen teljesíthető. A teljes időtartam körülbelül 2 óra 45 perc, a beszédvizsgát pedig élő vizsgáztatóval kell teljesíteni.

A beszédkészséget mérő szóbeli résznek az értékelése a következő kritériumok szerint történik: folyékony és összefüggő beszéd, szókincs, nyelvtan és kiejtés. A beszédkészségnél az élő vizsgáztatóval való kommunikáció sok jelölt számára természetesebb, mint a számítógépbe történő válaszadás.

Az IELTS Academic és General Training íráskészség részében az első feladat eltér, de a második megegyezik. Az Academic vizsgán egy diagramot kell értelmezni az első feladatban, a General vizsgán pedig egy levelet kell írni.

A második feladat mindkét esetben egy esszé. Az Academic Writing Task 2 esszéformátuma sok vizsgázó számára könnyebben begyakorolható, mert a feladat szerkezete jól körülhatárolható.

TOEFL: teljesen számítógépes, integrált feladatokkal

A TOEFL iBT számítógépes vizsga. A beszédkészséget nem személyes vizsgáztató értékeli, hanem a vizsgázó a számítógép által adott kérdésekre rögzíti a válaszait.

A TOEFL beszédvizsgája egyes jelöltek számára kevésbé természetes, mert a válaszokat számítógépes mikrofonba kell rögzíteni. Mások számára viszont éppen az lehet előnyös, hogy nem kell közvetlenül egy vizsgáztatóval kapcsolatot teremteni.

A TOEFL olvasási és írási feladatai több ponton összekapcsolódnak a hallásértéssel. Az integrált feladatoknál egyszerre kell szöveget olvasni, előadást vagy beszélgetést hallgatni, jegyzetelni, majd ezek alapján válaszolni.

Cambridge English: nyelvtan és szókincs külön feladatrészben

A Cambridge vizsga felépítése szinttől függően 3-4 órát vehet igénybe, és papíron vagy számítógépen is teljesíthető. A vizsga egyik fontos sajátossága, hogy a Use of English külön feladatrészként méri a nyelvtant, a szókincset és a szóalkotást.

Ha erős vagy nyelvtanból és szókincsből, a Cambridge vizsgán ez közvetlenül pontokat jelenthet. A Cambridge Use of English feladatrésze egyes vizsgázók számára előnyös, mert a nyelvtani tudás közvetlenül megjelenik a pontszámban.

A Cambridge beszédvizsgán egy vizsgatárssal és egy vizsgáztatóval kell kommunikálni. Ez beszélgetésszerűbb lehet, ugyanakkor a vizsgatárshoz való alkalmazkodás olyan tényező, amely az IELTS személyes interjújánál vagy a TOEFL egyéni számítógépes válaszainál eltérő módon jelenik meg.

Melyik vizsga könnyebb az egyes készségek alapján?

Olvasott szövegértés

Az IELTS Academic olvasási része három hosszú szövegből és 40 kérdésből áll. A TOEFL olvasási része rövidebb szövegeket használ, de a feladatok más vizsgarészekkel is integrálódhatnak.

Az IELTS olvasási feladatai között többféle kérdéstípus szerepelhet, például párosítás, címadás, igaz-hamis-nincs információ, mondatkiegészítés és feleletválasztás. A Cambridge vizsgán különböző szövegtípusokkal, hiányzó szövegrészekkel, párosítással és feleletválasztással is találkozhatsz.

Az IELTS Academic szövegek rendszerint nehezebbek, mint a General Training olvasási szövegei. A General vizsgán több pontot kell összegyűjteni a 40-ből, hogy ugyanazt az átszámított eredmény jöjjön ki.

Hallás utáni értés

Az IELTS hallott szövegértési része 40 kérdést tartalmaz, és a hanganyagokban többféle akcentus is előfordulhat. A hallott szövegértés megegyezik az IELTS Academic és General vizsgák esetében.

A TOEFL hallásértési része előadásokat és beszélgetéseket tartalmaz, ezért az akadémiai előadásformátumhoz szokott vizsgázók számára ismerősebb lehet. Ugyanakkor a gyors amerikai beszéd, a jegyzetelés és az időnyomás nehezítheti a feladatot.

A Cambridge hallásértési részében monológok és beszélgetések szerepelnek, brit és nemzetközi akcentusokkal. A feladatok kevésbé épülnek az IELTS-nél megszokott 40 kérdéses struktúrára, ezért a vizsgázónak többféle szövegtípushoz és feladatformához kell alkalmazkodnia.

Íráskészség

Az IELTS íráskészség vizsgarészében az Academic modul első feladata diagram vagy grafikon értelmezése, a General Training modul első feladata pedig levélírás. A második feladat mindkét modulban esszé.

Az IELTS íráskészség értékelése négy, azonos súlyú szempont alapján történik: a feladat teljesítése, a szövegalkotás, a szókincs és a nyelvtan. A feladatokat minimum két magasan képzett vizsgáztató is átnézi.

A TOEFL írásfeladatai rövidebb idő alatt teljesítendők, és az integrált feladatban az olvasott és hallott információkat is össze kell kapcsolni. Ez azoknak lehet nehezebb, akik inkább önállóan, hosszabb előkészítés után írnak esszét.

A Cambridge Writing részében a feladatok között e-mail, levél, esszé, beszámoló vagy véleménykifejtő szöveg is szerepelhet. A strukturált formátumok és az egyértelmű értékelési szempontok előnyösek lehetnek, de a különböző regiszterek közötti váltás szélesebb alkalmazkodóképességet igényel.

Beszédkészség

Az IELTS beszédvizsgája élő, személyes interjú három részből. A vizsgáztató azt figyeli, hogy mennyire folyékonyan és összefüggően beszélsz, milyen a szókincsed és a nyelvtanod, valamint mennyire érthető a kiejtésed.

A TOEFL beszédfeladataiban a válaszokat számítógépes mikrofonba kell rögzíteni. Ez annak lehet könnyebb, aki nem szeretne közvetlenül vizsgáztatóval beszélni, de nehezebb lehet annak, aki a személyes kommunikációból kap segítséget.

A Cambridge beszédvizsgán vizsgatárssal és vizsgáztatóval is beszélsz. A feladatok beszélgetésszerűbbek lehetnek, de a vizsgatárssal való együttműködés és a közös feladatmegoldás külön figyelmet igényel.

Az IELTS pontozása és a Cambridge- és TOEFL-eredmények összevetése

Az IELTS nem a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) szerint értékeli a vizsgázókat, hanem egy sajátos 0-9-ig terjedő pontrendszerben. Minden IELTS nyelvvizsgán egy 0 és 9 közé eső pontszámot lehet szerezni, melynél fél pontot is el lehet érni.

A vizsgázók a nyelvvizsga mind a négy, különböző nyelvi készségeket mérő részén - hallott és olvasott szövegértés, beszédkészség és íráskészség - kapnak egy-egy részeredményt és emellett egy összesített pontszámot is.

Ez az összesített eredmény a 4 részpontszám átlagából születik meg úgy, hogy minden részeredmény azonos súllyal bír és a negyed pontokat felfelé kerekítik. Ha az átlagolás után például 5.25-ös eredmény jön ki, akkor ezt 5.5-re kerekítik.

A Cambridge vizsgán a maximum 210 pontból 180 pont szükséges a felsőfokú minősítéshez, ami a legtöbb egyetem követelménye. 160 pont felett középfokú nyelvvizsgát kapunk.

A TOEFL 0-120-as pontskálája és az IELTS 0-9-es sávjai nem azonos módon működnek, ezért a konkrét intézményi minimumot mindig az adott egyetem vagy hatóság követelményei alapján kell értelmezni.

Az IELTS vizsga pontozásának részletei

Hallás- és olvasásértés

Az IELTS hallott és olvasott szövegértés része is 40 - 40 kérdést tartalmaz és minden kérdés 1 - 1 pontot ér. Az így elért pontokat átszámítják az IELTS 9 szintes rendszerébe.

Az átszámítás módja a vizsga nehézségétől függően változhat. Ezeknek a vizsgarészeknek a javítása egy megoldókulcs alapján történik, így teljesen objektív.

A rossz válaszokért nem jár büntetőpont, tehát azt javasoljuk, hogy a vizsgázó minden kérdést töltsön ki, még akkor is ha nem biztos a válaszában. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy hány szóval kell válaszolni az adott kérdésre.

Ha a feladatban az áll, hogy egyetlen szót kell írni válaszként, akkor az egynél több szavas válaszért nem jár pont, még akkor sem ha tartalmát tekintve helyes. Emellett az olvashatatlan kézírás és a helyesírási hibák esetén sem kaphatunk pontot a feladatra.

Íráskészség

Az íráskészséget mérő feladatokat minimum két magasan képzett vizsgáztató is átnézi. Az első és második feladat értékelésekor a vizsgáztatók a feladat teljesítését, a szövegalkotást, a szókincset és a nyelvtant veszik figyelembe.

A szövegalkotásnál azt vizsgálják, hogy a gondolati egységeket bekezdésekre tagolod-e, minden bekezdésben egy alapgondolatot fejtesz-e ki, milyen kötőszavakat használsz, és hogyan fűzöd össze a gondolataidat.

A szókincs pontozásánál a szókincs gazdagsága, a szókapcsolatok és kifejezések használata, valamint a helyesírás számít. A nyelvtani értékelésben a mondatszerkezetek változatossága, az igeidők helyes használata, az írásjelek és a nyelvtani hibák kapnak szerepet.

Beszédkészség

A beszédkészség értékelése a folyékony és összefüggő beszéd, a szókincs, a nyelvtan és a kiejtés alapján történik. A folyékony és összefüggő beszédnél azt vizsgálják, hogy mennyire könnyen érthető a beszéded, képes vagy-e hosszabb ideig megszakítás nélkül beszélni, hogyan fűzöd össze a mondataidat, és milyen gyakran javítod saját magadat.

A szókincsnél a változatosság, az átfogalmazás képessége, a szókapcsolatok, az elvontabb szókincs használata és a hibák száma számít. A nyelvtani értékelésben a mondatszerkezetek és az igeidők változatosságát, valamint a hibák számát veszik figyelembe.

A kiejtés pontozásánál azt vizsgálják, hogy érthető-e a kiejtésed, megfelelő-e az intonációd, helyesen ejted-e az egyes hangokat és szavakat, valamint zavarja-e az akcentusod a megértést.

Elfogadottság és érvényesség

Az elfogadottság a vizsgaválasztás egyik legfontosabb szempontja. Bármilyen jó eredmény értéktelenné válik az adott cél szempontjából, ha a kiválasztott intézmény vagy hatóság nem fogadja el.

Az IELTS és a TOEFL eredménye általában 2 évig érvényes. Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények sok esetben 2 évnél nem régebbi eredményt kérnek a felvételihez.

Fontos figyelembe venni, hogy az IELTS nyelvvizsga bizonyítvány a vizsga napjától számított 2 év után elévül. A Cambridge bizonyítványok ezzel szemben nem évülnek el.

Az Egyesült Királyság vízum- és bevándorlási céljaira a brit hatóságok által jóváhagyott Secure English Language Testek listáját kell követni. A Cambridge bizonyítványokat számos brit egyetem elfogadja akadémiai felvételinél, de nem minden esetben helyettesítik az IELTS-et vízum- vagy bevándorlási eljárásban.

Eredményközlés és vizsgaismétlés

Papír alapú IELTS vizsga esetében, a vizsga napjától számított 13 naptári napon belül megtekinthetők a nem hivatalos eredmények online. Ezek 28 napon át elérhetőek lesznek.

Számítógépes vizsgánál már mindössze 5 - 7 napon belül meg lehet tudni, hogy melyik feladaton hány pontot értünk el. A bizonyítványát (Test Report Form) mindkét típusú vizsga esetében, a vizsga napjától számított 13 napon belül kiállítják.

A TOEFL eredménye általában 4-8 napon belül elérhető. A Cambridge vizsgák eredményére szinttől függően 2-6 hetet kell várni.

Nincs korlátozva, hogy a három vizsga közül bármelyiket hányszor lehet megismételni. Az IELTS esetében 7 nap, a TOEFL esetében 3 nap után lehet újra vizsgázni, míg a Cambridge vizsgákhoz rögzített vizsgaidőszakok tartoznak.

Hogyan döntsd el, melyik lesz számodra könnyebb?

• IELTS-t válassz, ha külföldi egyetemre, brit, ausztrál vagy kanadai intézménybe jelentkezel, bevándorlást tervezel, vagy személyes vizsgáztatóval szeretnél beszélni.
• TOEFL-t válassz, ha elsősorban amerikai egyetemi felvételihez kell eredmény, jól teljesítesz számítógépes vizsgán, és nem zavar, hogy a beszédválaszokat mikrofonba kell rögzítened.
• Cambridge English vizsgát válassz, ha élethosszig érvényes bizonyítványt szeretnél, erős vagy nyelvtanból és szókincsből, valamint egy meghatározott CEFR-szintet szeretnél igazolni.

Ha a személyes kommunikációt részesíted előnyben és nem szeretsz számítógépbe beszélni, az IELTS vagy a Cambridge lehet megfelelőbb. Ha erős vagy nyelvtanból és szókincsből, de a spontán beszéd nehézséget okoz, a Cambridge Use of English feladatrésze előnyt jelenthet.

Ha gyorsan szeretnél újra vizsgázni, a TOEFL lehet rugalmasabb, mert 3 nap után ismételhető. Az IELTS esetében legalább 7 napot kell várni, a Cambridge vizsgák pedig rögzített vizsgaidőpontokhoz kötődnek.

Felkészülési idő és gyakorlási stratégia

Mindhárom vizsga következetes gyakorlást igényel. Egy stabil B1-es szintről az IELTS 6.5 szint eléréséhez reálisan 3-4 hónap, a TOEFL 90 pont feletti eredményhez 3-5 hónap, a Cambridge B2 sikeres teljesítéséhez 4-6 hónap, a Cambridge C1 teljesítéséhez pedig 6-9 hónap felkészüléssel érdemes számolni.

Az IELTS vagy TOEFL vizsgára legalább 8-10 hét célzott gyakorlás nélkül jelentkezni általában azt eredményezi, hogy a vizsgázó a lehetőségeihez képest 0.5-1.0 sávval alacsonyabb pontszámot ér el.

Ne foglald le a vizsgát addig, amíg időre megoldott teljes próbateszteken következetesen nem éred el a célpontszámot. A próbateszten elért eredmény a tényleges vizsgaeredmény egyik legmegbízhatóbb előrejelzője.

A felkészülés során mind a négy készségre koncentrálj: hallásértésre, olvasásértésre, írásra és beszédre. Az IELTS-nél különösen fontos a feladattípusok begyakorlása, a TOEFL-nél az integrált feladatok és a jegyzetelés, a Cambridge vizsgánál pedig a Use of English, a szókincs és a különböző szövegformák gyakorlása.

Előre kidolgozott és kiértékelt esszék segítségével könnyű ráérezni, hogy pontosan mit is várnak el ennél a vizsgarésznél és hogy hogyan is jönnek össze az IELTS pontok. A beszédkészség fejlesztéséhez pedig érdemes különböző szintű minta feleleteket meghallgatni.

A megfelelő vizsga kiválasztása nem pusztán azt jelenti, hogy melyik teszt tűnik elsőre könnyebbnek. A döntést annak alapján érdemes meghozni, hogy melyik vizsgát fogadja el a célintézmény, milyen készségekben vagy erős, milyen vizsgaszituációban tudsz természetesen teljesíteni, és meddig kell érvényesnek maradnia az eredménynek.

tags: #cambridge #english #ielts #vagy #toefl #melyik