Cambridge-i Egyetem: tapasztalatok a felvételiről, az interjúkról és az egyetemi életről

A Cambridge-i Egyetemre való jelentkezés összetett folyamat: a tanulmányi eredmények mellett fontos a motivációs levél, a tanári ajánlás, a szakhoz kapcsolódó portfólió, valamint az interjúkon és az esetleges felvételi teszteken nyújtott teljesítmény.

Az építészeti képzés példáján a felvételi egy egész napos procedúrából állt, amely esszéírást, rajzi felmérőt, általános interjút és szakmai beszélgetést tartalmazott. A tapasztalatok szerint a legnagyobb kihívást az időben elkezdett felkészülés, a portfólió összeállítása és az jelentette, hogy a jelentkező rövid idő alatt hitelesen mutassa meg érdeklődését, gondolkodását és szakmai alkalmasságát.

Mit érdemes tudni a Cambridge-i Egyetemről?

A Cambridge-i Egyetem az egész földkerekségen a harmadik legrégebbi, indulása óta folyamatosan működő egyetem - 1209-es alapítása óta megszakítás nélkül működik, folytat kiemelkedő tudományos tevékenységeket, és neveli ki a jobbnál jobb szakembereket, tudósokat és tehetségeket.

Az Oxforddal összefonódó múltja és szoros kapcsolata miatt a két legendás intézményt gyakran együttesen Oxbridge névvel is illetik. Múltjuk annál is inkább összefonódik, mivel a feljegyzések és a kordokumentumok szerint a Cambridge-i Egyetem alapítói Oxfordból váltak ki az akkori feszült társadalmi helyzet miatt, és kezdték meg új székhelyükön, Cambridge-ben munkájukat.

Ez a különválási kísérlet olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az egyetem azóta is a világ oktatási intézményeinek közvetlen élvonalába tartozik. Kivételes személyzete, és hallgatói köre miatt a világ vezető egyetemeihez hasonlóan Cambridge-ben nemcsak oktatás és képzés, hanem komoly kutatómunka is folyik: a Nyugat-Cambridge-i telep például a természet- és a reáltudományok hipermodern fellegvára.

Ehhez kapcsolódik, hogy bár az egyetemnek jól körülhatárolható, hierarchikus felépítésbe ágyazott karai és intézetei nincsenek, van viszont 150 különféle iskolája, amelyek a magyar rendszerből leginkább a tanszékeknek felelnek meg. Ezek rendszerint mind külön épületekben vagy épületrendszerekben helyezkednek el.

A college-rendszer és az egyetemi közösségek

Az angliai egyetemi szisztéma és élet egyik fontos eleme az angol college-rendszer, vagyis az a jelenség, hogy az egyetemek diákjai az egyetemi kampuszokon található külön épületegyüttesekben laknak, tanulnak és dolgoznak - az egyes college-ok mindegyikének megvan a maga története, specifikuma, erőssége, és természetesen egészséges rivalizálás is folyik közöttük.

Cambridge-hez 31 college tartozik. Mivel a hallgató a mindennapjait itt tölti, sőt az oktatás is többnyire itt zajlik és szerveződik, közvetlenebb kapcsolatot létesít a saját college-ével, mint a nagy, egész Egyetemmel, mint intézménnyel.

Ebből kifolyólag a különböző college-ek saját mikroközösségként működnek, és tagjaik - egyéntől függően - az egyetemi tanulmányok, az egyetemi évek befejeztével is szoros összetartozásról tesznek tanúbizonyságot.

Oktatási módszerek és személyes támogatás

Cambridge presztízséhez hozzátartozik az egyetem oktatási módszere is, a tutorial rendszer; vagyis az, hogy már a bachelor képzésben nagy hangsúlyt fektetnek az intenzív és személyes tanár-diák kapcsolatra: minden hallgató kap egy úgynevezett vezető oktatót, aki nemcsak felügyeli, de elő is segíti annak tanulmányait.

Közösen beszélik meg és értelmezik a tanultakat, készülnek fel az elkövetkezendő kihívásokra, vagy igyekeznek megoldani az esetleges nehézségeket. A neves oktatói gárda miatt a hallgatók így egészen biztosan kivételes színvonalú képzésben részesülnek, másfelől pedig könnyebben és gyorsabban vehetik az akadályokat, mivel folyamatos segítséget és útmutatást kapnak.

Hogyan válasszunk Cambridge-hez hasonló egyetemet?

Építészet alatt - mivel elég sokoldalú terület - több mindent érthetünk. A magyarországi és külföldi egyetemi képzések esetén is vannak művészetibb, mérnökibb, vagy tágabb értelmű építészeti képzések.

Engem leginkább a várostervezés, vagy úgymond a hollisztikusabb építészet érdekelt. A magyar egyetemek számomra vagy túl művészi, vagy túl mérnöki irányúak voltak - ezért is vonzottak jobban a külföldi képzések.

Az általam beszélt nyelvek (angol és francia) alapján Svájcban, Angliában és Hollandiában találtam érdekes alapképzéseket, ám Svájcot a költségek miatt elég hamar kizártam. Hollandiában nem sok alapképzés közül válogathattam - ott egy kevertebb, urbanisztikát és építészetet ötvöző szakra jelentkeztem -, Angliában pedig rangsorok alapján keresgéltem.

Érdemes megnézni az adott területre, szakra specifikus rangsorokat is. Ezek alapján kiválasztottam a számomra vonzó képzéseket, és próbáltam minél jobban utánuk járni.

Tizenegyedik alatt rengeteg időm ment el azzal, hogy egyetemek honlapjait olvasgattam és kapcsolatba próbáltam lépni olyanokkal, akik ezekre a képzésekre járnak. A szakok leírásánál sokkal többet mond, ha egy oda járó diákkal személyesen beszélgethetsz - mindenkinek csak ajánlani tudom.

Miért hasznos a nyílt nap?

Az egyetem kiválasztásában még sokat segíthet az is, ha van lehetőséged egy élő nyílt napon részt venni. Én szerencsére pont Angliában nyaraltam a UCL és a Cambridge-i Egyetem nyílt napjai alatt.

Szerintem nagyon jó döntés volt, hogy mindkettőre elmentem: ezekhez az egyetemekhez ezáltal sokkal jobban kötődök, mint a többihez, ami még a listámon van. Hiszen egészen más élmény élőben megnézni és beszélgetni a tanárokkal, valamint olyan specifikus kérdéseket is feltehetsz, amiket emailben nem biztos, hogy lehetne.

Amikor részt vettem a nyílt napon Cambridge-ben, még egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy jelentkezni is fogok. Később félig saját indíttatásból, félig a családom, az Engame és tanáraim biztatására döntöttem úgy, hogy megpróbálom a Cambridge-i Egyetemre is leadni jelentkezést.

Szerintem kell egy kis merészség és önbizalom, hogy valaki egy ilyen jó egyetemre jelentkezzen - ezt én sem éreztem rögtön magamban. De úgy álltam neki, hogy megpróbálom: bár ez a legfőbb cél, de ha nem sikerül, akkor sem lesz semmi baj.

A Cambridge-i jelentkezési anyag fő elemei

Mivel eldöntöttem, hogy Cambridge-re is szeretnék felvételizni, így az angliai egyetemi képzések többségére vonatkozó január 15-ei határidő helyett nekem hamarabb, október 15-ig kellett befejeznem a felvételi anyagaimat és a jelentkezésemet.

Így már a tanév kezdetére véglegesítenem kellett a Personal Statement-emet, azaz motivációs levelemet, valamint a Recommendation Letter-t, azaz a tanári ajánlólevelet is.

A Personal Statement elkészítése

A Personal Statement-emhez első lépésként júliusban megírtam egy listát, hogy miket szeretnék beleírni. Augusztusban kezdtem el ezeket a gondolatokat mondatokba szedni, majd két hónapot dolgoztam aktívan a PS megírásán az engame-es mentorom segítségével.

Ez egy elég hosszadalmas, kicsit döcögős folyamat volt. Hiába tudtam, mit szeretnék elmondani, nehezen tudtam gondolataimat megfelelően szavakba önteni.

Ami nekem sokat segített, hogy beszélgethettem a mentorommal, Évával. Szóban sokkal jobban ki tudtam magam fejezni, és ahogy Éva visszakérdezett, az számomra is rávilágított, hogy mire is gondolok pontosan.

A szakmai interjúztatók elsősorban a Personal Statement és a Recommendation Letter alapján kérdeztek. Sokszor idéztek belőle, majd megkérték, hogy bővebben fejtsem ki az ott írtakat.

A tanári ajánlás

A Recommendation Letter, azaz tanári ajánlás tőlem független volt, így nem sok dolgom akadt vele. Amire érdemes figyelni, hogy időben megkérjük a tanárainkat, hiszen főleg a jelentkezési határidők előtt sok diák keresheti meg őket hasonlóval.

A legtöbb angliai egyetem jelentkezési határideje ugye január 15, így a többi egyetemre való jelentkezéssel még várhattam volna, én azonban inkább mind az öt megjelölhető egyetemre egyszerre jelentkeztem.

Portfólió és kiegészítő feladatok építészet szak esetén

Az építész szakra való jelentkezésnél az összes egyetem kér portfóliót, vagy más feladatok, tesztek teljesítését ezen a két dokumentumon túl.

Októbertől december közepéig így folyamatosan kaptam az újabb és újabb, 2-3 hetes határidőket a különböző szempontoknak megfelelő anyagok beküldésére.

A Cambridge-i felvételi annyiban volt más, hogy be kellet adnom még egy plusz kérdőívet. Ebben leginkább arra kellett kitérni, hogy milyen jegyeim vannak, miért pont Cambridge-be szeretnék jelentkezni.

A felvételire papír alapú portfólióval, valamint egy 30 oldalas sketchbook-kal (vázlatfüzettel) kellett készülnöm. A portfóliónál (az esszéhez hasonlóan) szinte semmi nem volt megszabva: sem a hosszával, sem tartalmával kapcsolatban nem voltak megkötések.

Az én portfóliómat nagyobb projektek alkották, ezeket dokumentációkkal együtt bemutattam. Az interjúztatók a felvételi beszélgetés alatt átlapozták az anyagokat, és feltettek egy-két kapcsolódó kérdést.

Fontos volt, hogy a portfóliómba művészi, illetve 3D anyagok, makettek is kerüljenek. Ezen kívül kutatómunkákat is készítettem, valamint önkéntes tapasztaltot is gyűjtöttem, amelyeket összekötöttem a Personal Statement-emben írtakkal is.

Mikor érkezik az interjúmeghívás?

Az dokumentumok és a plusz anyagok leadása után vártam - elég sokáig. Általában úgy szokott lenni, hogy ha sikeres a jelentkezésed, behívnak egy interjúra decemberben, amire élőben oda kell utazni.

Nekem november utolsó hetében, egy héttel az interjú időpontja előtt szóltak. Nyilván előtte is készültem az interjúra, valamint a két tesztre, amit élőben kell teljesíteni - de ez elég nehéz, amikor nem lehetsz benne biztos, hogy egyáltalán behívnak.

Az utolsó hét így elég húzós volt, ez alatt nem is mentem iskolába, hanem inkább a felkészüléssel foglalkoztam.

Mennyire nehéz bejutni Cambridge-re?

Cambridge-en az orvosi után az építész szakra a legnehezebb bekerülni - a jelentkezők nagyjából 8%-át veszik mindössze fel. Általában körülbelül 500-an jelentkeznek, amiből 100 embert hívnak be.

A cambridge-i építész felvételi egy egy napos procedúrából áll, ahol a jelentkezőknek élőben kell részt venni. A Cambridge-i Egyetem college rendszerben működik (ezek részben autonóm intézmények), amelyek külön felvételiztetnek, így ezen körülbelül 6-7 fő felvételizik egyszerre.

Ez számomra furcsa élmény és helyzet volt - egyrészt egy nagyon családias légkör alakult ki, ahol együtt izgultunk és beszélgettünk, másrészt ott lebegett a tudat, hogy közülünk csak egy vagy kettő diák fog bekerülni.

A felvételi nap felépítése

A felvételi négy részből állt: délelőtt egy esszéírás feladatból és egy rajzi felmérőből áll, délután pedig kettő személyes felvétel interjún (egy általános, valamint egy szakmai) kell részt venni.

1. Esszéírás egy tágabb építészeti témában.
2. Rajzi felmérő.
3. Általános interjú.
4. Szakmai interjú és portfólióbemutatás.

Esszéírás

A délelőtt folyamán az első feladat egy esszé megírása egy tágabb építészeti témában. Erre 30 percet adnak, ami szerintem elég rövid.

Az angolszász oktatásra jellemzően a feladat elég nyitott, nincsenek szigorú megkötések. Az esszé feladatra én cikkek olvasásával, és az azokban talált fontos információk kiírásával próbáltam készülni.

Rajzi felmérő

Az esszéírást egy szintén fél órás rajzi felmérő követi. Mivel a Cambridge-i Egyetem college rendszerben működik, így a felvételik is különböző épületekben zajlanak.

A rajzi felmérőhöz külön helységekbe vittek minket az épületen belül, amit lényegében mindenféle megadott szempont nélkül le kellett rajzolnunk. A feladaton persze minden évben kicsit változtatnak.

Szerintem nehéz volt megítélni, mennyire volt jó, amit csináltam, nem csak magamhoz képest, de főleg a többi jelentkezőhöz képest, mivel egymás rajzait nem láttuk.

Az általános interjú

A délután folyamán - mint minden cambridge-i szak felvételijén - két interjún vettem részt: egy általános, és egy ‘subject specific’, azaz szakmai beszélgetésen.

Az általános interjú nagyon rövid, mindössze 15 perces volt. A vizsgáztató az interjú alatt bólogatott, jegyzetelt, és időnként belekérdezett a mondanivalómba.

Nagyon furcsa volt számomra, ez milyen gyorsasággal zajlott - szinte egész mondatokat se tudtam mondani, folyamatosan új kérdéseket kaptam. Kicsit meg is szeppentem - bár az interjúztató valószínűleg már rengeteget felvételiztetett, így tudta, mire futnak ki a válaszaim.

Emelett meglepett még, hogy már az általános interjú alatt is felmerültek építészettel kapcsolatos kérdések.

A szakmai interjú

Az építészeti interjún két szakmai tanár volt bent, és két részből állt: negyed óra általános beszélgetésből, majd negyed óra portfólió bemutatásból.

Számomra ez kötetlenebbnek érződött, mint az általános interjú - a hangulat oldottabb volt, és inkább beszélgetés jellegű volt.

Az interjúztatók elsősorban a Personal Statement és a Recommendation Letter alapján kérdeztek. Sokszor idéztek belőle, majd megkérték, hogy bővebben fejtsem ki az ott írtakat.

A felvételire papír alapú portfólióval, valamint egy 30 oldalas sketchbook-kal (vázlatfüzettel) kellett készülnöm. A portfóliónál (az esszéhez hasonlóan) szinte semmi nem volt megszabva: sem a hosszával, sem tartalmával kapcsolatban nem voltak megkötések.

Hogyan érdemes készülni az interjúkra?

Az interjúkra úgy készültem, hogy próbáltam kitalálni, milyen kérdések kerülhetnek majd elő. Ezeket összeírtam, és mindegyikhez leírtam a válaszaimat is.

Volt egy-két kulcsgondolat, amit mindenképp el szerettem volna mondani, így ezeket minden kérdés megválaszolásánál igyekeztem beépíteni.

Hiszen hiába tudom ezeket, az interjúztatók a 15, 30 percet láttak belőlem és az ott elhangzottak alapján ítélhettek csak meg.

A felvételi legnagyobb kihívásai

Nagyon furcsa érzés volt túl lenni ezen az egészen. Az biztos, hogy az élő felvételit megelőző utolsó egy hét nagyon intenzív volt, de számomra a portfóliókészítés volt a legnehezebb (és nem csak a cambridge-i felvételin).

Főként azért, mert ez teljesen iskolán kívüli tevékenység volt, és nem jártam olyan rajziskolába, ahol kifejezetten a portfólió elkészítésével foglalkoztunk volna.

Bár a BME saját felvételi előkészítő kurzusán jó alapokat tudtam elsajátítani tizenegyedikesként - az angol oktatási rendszerben azonban másféle dolgokat is kérnek, így ez nem volt elegendő a saját portfóliómhoz.

Ha valamit másképp csinálnék, akkor hamarabb kezdeném a portfóliómat. Novemberben nagyon sokat foglalkoztam rajzolással és egyéb kreatív dolgokkal.

Ugyanakkor ennek meg is kellett érnie, így őszintén nem bánom, hogy össze kellett zsúfolnom a teendőket az utolsó hónapokban. Úgy gondolom, hogy ez az intenzív gyakorlás (főleg a cambridge-i felvételinél) nagyon jól jött, mert szerintem nekem a rajzolás volt kicsit a gyenge pontom.

Mikor érdemes elkezdeni a felkészülést?

Mindennek időben kell nekiállni - szerintem sosincs túl korán elkezdeni. Ez persze egyénenként mást jelent, de végül mindig kicsit kevesebb időnk marad, mint szeretnénk.

11. közepén szerintem már érdemes tudni, hova szeretnénk jelentkezni. Sokat segít, ha minél hamarabb kilistázzuk a különböző egyetemek, szakok elvárásait, így biztosan nem csúszunk ki az időből, hogy teljesítsük a követelményeket.

Bizonyos képzések esetén a sikeres felvételihez már 10.-es, 11.-es eredmények, tapasztalatok is fontosak lehetnek.

Érdemes minél hamarabb, ha nem is célzottan készülni, de minél több dolgot, sokféle irányban kipróbálni. Így könnyebb leszűkíteni, mi érdekel téged igazán, és még ha nem is abban az irányban tanulsz majd tovább, érdekes tapasztalatokat szerezhetsz.

Tapasztalatok a szakválasztásról

Az építészet körülbelül két és fél éve ragadott magával, amikor egyik nyáron egy építészirodában dolgoztam illetve megfigyeltem a cég működését. Onnantól kezdve sokat foglalkoztam a témával: olvastam, kiállításra jártam.

Kezdetben nem fogalmazódott meg bennem konkrét célként, hogy ebbe az irányba tanuljak tovább, mivel sok minden érdekelt, például a földrajz is. Nagyjából egy éve, úgy tizenegyedik közepén döntöttem el, hogy építészetet szeretnék tanulni.

Részben azért, mert ebben volt a legtöbb tapasztalatom, másrészt pedig mert tetszett, milyen tág ez a terület, és mennyi szakterületet kombinál.

Sokan nem tudják előre, mit akarnak és ez teljesen rendben van, és ugyanúgy megtalálják a nekik való egyetemet. A legjobb egyetemekre vezető út a legnehezebb, de nem mindenki ezt keresi.

Bár nem a földrajz érdekel leginkább, örülök, hogy részt vettem a Nemzetközi Földrajzi, illetve Nyelvészeti Diákolimpián, mert sokat tanultam és jó élményeket szereztem.

Jegyek, teljesítmény és személyes háttér

Az egyetem érdemei között lehet említeni továbbá, hogy főként a teljesítményre és a követelményeknek való megfelelésre alapozza a felvételi döntéseket, így nincs szerepe annak, ha a felvételiző közvetlen környezetében vagy családjában van olyan, aki szintén az intézmény kötelékébe tartozik.

Ezek a feltételek azonban nem akármilyenek, tekintve, hogy a legjobbak legjobbjai, a felsőoktatásban tanulók mindösszesen egy-két százaléka tanulhat a legendás egyetem berkeiben.

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány.

A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”.

A végső egyetemválasztás szempontjai

A végső döntés valószínűleg elsősorban az hogy mennyire kötődik hozzám, áll hozzám közel. Van olyan hely, ahol vannak már ismerőseim - ez elég fontos számomra, mert akármennyire is magabiztos és önálló akarsz lenni, szerintem jó, ha vannak támaszpontok, akik tudnak segíteni.

Ezen kívül a pénzügyeket is figyelembe kell venni. Nem minden város kerül ugyanannyiba, valamint az ösztöndíj lehetőségek is befolyásolhatják a döntést.

Cambridge híres öregdiákjai

Itt végeztek a tudomány olyan óriásai, mint Stephen Hawking, Isaac Newton, Alan Turing vagy Charles Babbage, de például az irodalom vagy a filozófia olyan ikonikus alakjai is, mint George Byron, Ludwig Wittgenstein, William Wordsworth vagy Vladimir Nabokov.

tags: #cambridgei #egyetem #tapasztalatok