A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű felvételi beszélgetésén a jelentkezőnek röviden be kell mutatnia tanulmányi és szakmai előéletét, ismertetnie kell motivációját, majd a választott képzéshez kapcsolódó szakmai vagy tudományos témákról kell beszélnie. A vizsgán azt is értékelik, hogy a felvételiző mennyire tájékozott az adott szakterületen, hogyan érvel, mennyire meggyőzően fejti ki a véleményét, és megfelelően használja-e az akadémiai angol nyelvet.
A közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés angol nyelvű felvételijén a beszélgetés három részből áll: bevezető bemutatkozásból, motivációs beszélgetésből és a megadott olvasmányokra, illetve témakörökre épülő szakmai beszélgetésből. A felkészülés során nem elegendő a tételek definícióinak megtanulása, mivel minden tétel alkalmazására konkrét példákat is érdemes kidolgozni.
A Corvinus angol szóbeli felvételi vizsga menete
A szakmai és motivációs beszélgetés a felvételi vizsga kijelölt tananyagára és a jelentkező közpolitikai-közgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos általános ismereteire épül. A felvételi technikai részletei és határidői az Egyetem központi felvételi oldalán találhatóak.
A felvételi beszélgetés három fő részből áll. Az első részben a jelentkező bemutatkozik, a második részben a továbbtanulási motivációjáról és szakmai terveiről beszél, a harmadik részben pedig szakmai vagy tudományos kérdésekre válaszol a kijelölt tétel, illetve az olvasmányok alapján.
| Vizsgarész | Időtartam | Fő tartalom |
|---|---|---|
| Bemutatkozás | 4 perc | Tanulmányok, szakmai életút, jelenlegi munka, eredmények |
| Motivációs beszélgetés | 8 perc | A képzés választása, célok, szakmai tervek, erősségek és gyengeségek |
| Szakmai beszélgetés | 8 perc | Tétel vagy kijelölt olvasmány alapján történő szakmai beszélgetés |
1. Bemutatkozás - Introduction
A vizsga első része a jelentkező eddigi tanulmányi és szakmai előmenetelének rövid bemutatására szolgál. A kérdések célja, hogy a felvételiző összefüggően és tömören ismertesse, honnan érkezik, milyen tapasztalatokat szerzett, és milyen eredményekre büszke.
- Please, summarize briefly your academic and professional progress so far.
- What are you proud of from your academic and professional career?
- Why did you choose your current job?
- Is your current job related to your previous studies?
- Give an example of a work project where you applied the acquired skills in practice.
- What would you do differently in the future?
Érdemes a bemutatkozást logikus sorrendben felépíteni: először a korábbi tanulmányokat, majd a szakmai tapasztalatokat, végül a jelenlegi helyzetet és a választott mesterképzéshez kapcsolódó terveket célszerű ismertetni. A válaszoknak nem pusztán felsorolásból kell állniuk, hanem azt is meg kell mutatniuk, hogy az egyes tapasztalatok milyen készségeket fejlesztettek.
Ha a jelentkező dolgozik, különösen fontos bemutatni, hogy jelenlegi munkája hogyan kapcsolódik korábbi tanulmányaihoz, és milyen konkrét projektben alkalmazta a megszerzett ismereteket. A szakmai példánál célszerű kitérni arra is, hogy mennyire volt sikeres a megoldás, illetve mit csinálna másképpen egy hasonló helyzetben.
2. Motivációs beszélgetés - Assessment of motivation
A motivációs részben azt vizsgálják, hogy a jelentkező miért szeretne a Budapesti Corvinus Egyetemen tanulni, miért választotta az adott képzést, és milyen szakmai célokat kapcsol a mesterképzés elvégzéséhez.
- Why did you decide to continue your studies at the master’s level at this point in your career?
- Why would you like to study at Corvinus University of Budapest?
- What would you like to achieve by completing this program?
- How did you choose this program?
- What are your professional plans and prospects after completing our program?
- What are your main strengths and weaknesses?
- Do you have any questions to us?
A magyar nyelvű felvételi kérdések között szerepelhet, hogy miért szeretne a Budapesti Corvinus Egyetemen továbbtanulni, mit szeretne a szak elvégzésével elérni, illetve miért éppen ezt a szakot választotta. A jelentkezőnek arra is fel kell készülnie, hogy bemutassa, hogyan illeszti be a mesterszak elvégzését jelenlegi életvitelébe, például munka mellett.
- Miért szeretne a Budapesti Corvinus Egyetemen (tovább)tanulni?
- Mit szeretne a szak elvégzésével elérni? Miért ezt a szakot választotta?
- Jelenleg dolgozik?
- Hogyan tervezi a mesterszak elvégzését beilleszteni jelenlegi életvitelébe?
- Miért döntött úgy, hogy az alapszak elvégzése után rögtön mesterszakon folytassa tanulmányait?
- Hol látja magát 5 éven belül?
- Hogyan illeszkedik ebbe a tervbe a mesterszak elvégzése?
- Melyek az erősségei?
- És a gyengeségei?
- Van bármilyen kérdése?
A motivációs válaszokban célszerű összekapcsolni a korábbi tanulmányokat, a szakmai tapasztalatokat, a képzés tartalmát és a jövőbeli terveket. Az általános kijelentések helyett konkrét célokat és példákat érdemes megfogalmazni, mert ezekből látható, hogy a jelentkező valóban ismeri a választott programot és tudatosan készül a továbbtanulásra.
3. Szakmai beszélgetés - Assessment of academic competence
A szakmai beszélgetés a kijelölt olvasmányokra vagy a megadott témakörökre épül. A jelentkezőnek el kell tudnia magyarázni egy fontos társadalmi vagy gazdasági problémát, be kell mutatnia annak szakpolitikai jelentőségét, és ismertetnie kell a lehetséges megoldásokat.
- Explain one of the main social / economic issues with which the study is concerned.
- Is that policy problem relevant in your country?
- Please elaborate it.
- What sort of policy solutions are proposed in the study?
- Do you agree with them?
- Explain a related, major social / economic policy problem of your country.
- What type of policies can be used to solve the problem?
A felvételi vizsgán különösen azt figyelik, hogy a felvételiző rendelkezik-e az adott szakterület ellátásához szükséges jellemzőkkel, például problémaérzékenységgel, megfelelő beállítottsággal és kommunikációs készségekkel. Fontos szempont az általános tájékozottság, a megfelelő fellépés, a szakmai kifejezések helyes használata és a kompetens válaszadás.
Az interjú során azt is értékelik, hogy a jelentkező helyesen érvel-e, illetve az érveket és ellenérveket mennyire könnyedén használja. Az angol nyelvű képzés felvételijén a jelentkezőnek angolul kell meggyőzően bemutatnia a véleményét, megfelelő akadémiai angol nyelvhasználattal.
Corvinus angol szóbeli tételek magyar nyelvű mesterképzéshez
1. Közpolitika
A közpolitikai tételek feldolgozásakor minden tétel alkalmazására érdemes konkrét példákat kidolgozni. A válasz akkor lesz meggyőző, ha a fogalom meghatározása után a jelentkező bemutatja annak gyakorlati jelentőségét, a lehetséges szereplőket, a döntési helyzetet és a várható következményeket.
- A „politika” jelentése a három angol terminusok (policy, politics és polity) alapján
- Hatékonyság és eredményesség a közpolitikában
- A közpolitikai szereplők (aktorok) tipológiája
- A közpolitikai eszközök tipológiája
- A kormányok közpolitikai szabadságát korlátozó tényezők
- A közpolitikai napirend (agenda)
- Kielégítő döntések és a szemeteskuka-modell a közpolitikában
- A közpolitikai megvalósítás szereplői
- Érdekcsoportok, érdekhálózatok szerepe a közpolitikában
- A közpolitikai folyamat, a közpolitikai ciklus
A „politika” jelentése: policy, politics és polity
A tételben a „politika” három különböző angol terminus alapján értelmezhető: a policy a konkrét szakpolitikai programokra, döntésekre és beavatkozásokra, a politics a hatalomért, erőforrásokért és befolyásért folyó politikai küzdelemre, a polity pedig a politikai rendszer intézményi és alkotmányos kereteire utal.
A válasz felépítésénél célszerű különválasztani a szakpolitikai tartalmat, a politikai folyamatot és az intézményi környezetet. Konkrét példával azt is be lehet mutatni, hogy egy szakpolitikai döntést nemcsak a megoldandó probléma, hanem a politikai szereplők érdekei és az intézményi szabályok is befolyásolnak.
Hatékonyság és eredményesség a közpolitikában
A közpolitikai értékelésben különbséget kell tenni a hatékonyság és az eredményesség között. Egy program akkor lehet hatékony, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat takarékosan és megfelelően használja fel, míg az eredményesség azt mutatja meg, hogy a beavatkozás ténylegesen hozzájárult-e a kitűzött cél eléréséhez.
Előfordulhat, hogy egy intézkedés kevés erőforrás felhasználásával működik, de nem éri el a szakpolitikai célját. Az is lehetséges, hogy egy program eredményes, de a megvalósítása túl költséges vagy túlságosan sok adminisztratív erőforrást igényel.
A közpolitikai szereplők tipológiája
A közpolitikai folyamatban többféle szereplő vesz részt: kormányzati intézmények, politikusok, közigazgatási szervek, szakértők, érdekképviseletek, civil szervezetek, vállalatok, kutatók, média és érintett állampolgárok. Ezek a szereplők eltérő erőforrásokkal, érdekkel és befolyással rendelkeznek.
A konkrét példa bemutatásakor érdemes megvizsgálni, hogy melyik szereplő milyen problémát kíván napirendre venni, milyen információval rendelkezik, milyen döntési jogosultsága van, és hogyan próbálja befolyásolni a szakpolitikai folyamatot.
A közpolitikai eszközök tipológiája
A közpolitikai eszközök közé tartozhatnak a jogi szabályozások, a gazdasági ösztönzők, az adók, a támogatások, a közvetlen állami szolgáltatások, a tájékoztató kampányok és az önkéntes együttműködésen alapuló megoldások.
Egy szakpolitikai probléma esetében nemcsak azt kell bemutatni, hogy milyen eszköz választható, hanem azt is, hogy az adott eszköz milyen módon változtatja meg a szereplők viselkedését, milyen költségekkel jár, és milyen nem szándékolt következményekkel lehet számolni.
A kormányok közpolitikai szabadságát korlátozó tényezők
A kormányok döntési szabadságát korlátozhatják a jogi és intézményi szabályok, a költségvetési lehetőségek, a nemzetközi kötelezettségek, a társadalmi érdekcsoportok, a gazdasági helyzet, a közigazgatási kapacitás és a korábbi döntésekből fakadó kötöttségek.
A válaszban érdemes megkülönböztetni a formális korlátokat, például a jogszabályokat és intézményi szabályokat, valamint az informális korlátokat, például a politikai támogatottságot, a társadalmi elfogadottságot és a rendelkezésre álló szakértelmet.
A közpolitikai napirend
A közpolitikai napirend azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban mely problémák kerülnek a döntéshozók figyelmének középpontjába. Nem minden társadalmi probléma válik automatikusan közpolitikai problémává, mivel ehhez szükség lehet politikai támogatásra, médiamegjelenésre, szakértői értelmezésre vagy társadalmi mobilizációra.
A tétel kifejtésekor érdemes bemutatni, hogyan jut el egy probléma a társadalmi tapasztalat szintjéről a politikai és szakpolitikai döntéshozatalig.
Kielégítő döntések és a szemeteskuka-modell
A kielégítő döntés olyan döntés, amely nem feltétlenül a lehető legjobb elméleti megoldást jelenti, hanem az adott információs, időbeli és intézményi korlátok között elfogadható eredményt biztosít. A döntéshozók sok esetben nem rendelkeznek minden lehetséges alternatíva teljes körű ismeretével.
A szemeteskuka-modell a döntéshozatalt olyan helyzetként írja le, amelyben problémák, megoldások, résztvevők és döntési alkalmak nem mindig rendezett módon kapcsolódnak egymáshoz. A modell alkalmazásakor fontos bemutatni, hogy a döntés nem feltétlenül lineáris és teljesen racionális folyamat.
A közpolitikai megvalósítás szereplői
A közpolitikai döntés elfogadása nem jelenti automatikusan a célok megvalósulását. A végrehajtásban részt vehetnek minisztériumok, központi és helyi közigazgatási szervek, közszolgáltatók, szakmai szervezetek, civil szervezetek és magánszolgáltatók.
A megvalósítás eredményét befolyásolhatja, hogy a végrehajtó szervezetek rendelkeznek-e megfelelő pénzügyi, személyi, információs és intézményi kapacitással.
Érdekcsoportok és érdekhálózatok
Az érdekcsoportok és érdekhálózatok a döntéshozók befolyásolásával, információk biztosításával, szakmai érvekkel, társadalmi mozgósítással vagy nyilvános kommunikációval vehetnek részt a közpolitikai folyamatban.
A vizsgán érdemes bemutatni, hogy az érdekcsoportok nem feltétlenül rendelkeznek azonos erőforrásokkal, ezért a szakpolitikai befolyásuk is eltérő lehet. A kapcsolatuk lehet együttműködő vagy konfliktusos, és változhat a közpolitikai ciklus különböző szakaszaiban.
A közpolitikai folyamat és a közpolitikai ciklus
A közpolitikai ciklus általában a probléma felismerését, a napirendre kerülést, a szakpolitikai alternatívák kidolgozását, a döntéshozatalt, a megvalósítást és az értékelést foglalja magában.
A folyamat azonban nem mindig halad szigorúan egymás után következő szakaszokban. A visszajelzések, a politikai változások, az új információk és a megvalósítás során felmerülő problémák miatt a korábbi döntéseket módosíthatják vagy újra napirendre vehetik.
2. A közgazdaságtan alapjai
A közgazdaságtani tételeknél minden egyes fogalom alkalmazására érdemes konkrét példákat kidolgozni. A válaszban célszerű először meghatározni a fogalmat, ezt követően bemutatni annak gazdasági jelentőségét, végül pedig egy egyszerű gyakorlati példával szemléltetni.
- A szűkösség alapelve
- Átváltási (trade-off) összefüggések
- Az alternatív költség
- Szintek és változások, a határváltozás (marginális változás) közgazdasági jelentősége
- A „láthatatlan kéz” (Adam Smith) elmélete
- Piaci kudarcok, externáliák (külső gazdasági hatások)
- Pénzmennyiség és infláció
- Fogyasztói többlet, termelői többlet
- Közjavak és magánjavak, potyautas-magatartás
- Tranzakciós költségek
A szűkösség alapelve
A szűkösség azt jelenti, hogy az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, miközben az emberi szükségletek és igények nagyobbak lehetnek a rendelkezésre álló lehetőségeknél. Emiatt az egyéneknek, vállalatoknak és kormányoknak választaniuk kell a különböző felhasználási lehetőségek között.
A szűkösség nem kizárólag pénzügyi problémát jelenthet, hanem vonatkozhat időre, munkaerőre, természeti erőforrásokra, információra vagy intézményi kapacitásra is.
Átváltási összefüggések
Átváltási összefüggés akkor áll fenn, amikor egy cél elérése érdekében le kell mondani egy másik lehetőségről. Egy döntés során az erőforrások egyik felhasználása csökkenti az erőforrások másik felhasználására jutó lehetőséget.
A szakpolitikai döntésekben is megjelennek az átváltások, mivel a költségvetési forrásokat többféle célra lehet felhasználni, és az egyik program támogatása csökkentheti egy másik programra fordítható összeget.
Az alternatív költség
Az alternatív költség egy döntés során feladott legjobb alternatíva értéke. Nem feltétlenül azonos a közvetlen pénzkiadással, mivel magában foglalhatja az elveszített időt, jövedelmet, tapasztalatot vagy más lehetőséget is.
Egy mesterképzés választásakor például az alternatív költség része lehet az az idő és jövedelem, amelyet a jelentkező más tevékenységre fordíthatott volna. A döntés értékelésekor ezért nemcsak a közvetlen költségeket, hanem az elmaradt lehetőséget is figyelembe kell venni.
Marginális változás
A marginális változás egy tevékenység kisebb mértékű növelésének vagy csökkentésének hatását vizsgálja. A közgazdasági döntésekben gyakran azt kell mérlegelni, hogy egy további egységnyi erőforrás, fogyasztás vagy termelés milyen többletköltséggel és többlethaszonnal jár.
A döntés akkor lehet kedvező, ha a további egységből származó többlethaszon meghaladja a többletköltséget. A fogalom szakpolitikai programok esetében is alkalmazható, például annak vizsgálatára, hogy egy program további bővítése arányban áll-e a várható eredménnyel.
A „láthatatlan kéz” elmélete
A „láthatatlan kéz” Adam Smith elméletéhez kapcsolódik, amely szerint az egyéni szereplők saját érdekeik követése bizonyos feltételek mellett olyan piaci koordinációt hozhat létre, amely a társadalom számára is kedvező eredményhez vezethet.
A tétel kifejtésekor fontos bemutatni, hogy a piaci koordináció nem minden esetben biztosít hatékony eredményt. Piaci kudarcok, externáliák, információs problémák vagy közjavak esetén állami beavatkozás válhat szükségessé.
Piaci kudarcok és externáliák
Piaci kudarc akkor alakulhat ki, ha a piaci mechanizmusok önmagukban nem vezetnek hatékony erőforrás-allokációhoz. Ennek egyik formája az externália, amikor egy gazdasági tevékenység olyan külső hatást gyakorol másokra, amelyet az érintett szereplők nem vesznek teljes mértékben figyelembe.
Negatív externália esetén a tevékenység más szereplők számára költséget okoz, pozitív externália esetén pedig olyan előnyöket teremt, amelyekből mások is részesülnek. A közpolitikai beavatkozás célja lehet az ilyen külső hatások mérséklése vagy ösztönzése.
Pénzmennyiség és infláció
A pénzmennyiség és az infláció kapcsolatának vizsgálatakor azt kell bemutatni, hogy a gazdaságban rendelkezésre álló pénz mennyisége, a kereslet, a kínálat, a termelési kapacitás és az árak alakulása egymással összefügg.
Az infláció az általános árszínvonal tartós emelkedését jelenti, amely csökkentheti a pénz vásárlóerejét. A tétel válaszában célszerű megkülönböztetni az infláció okait és a lehetséges gazdaságpolitikai válaszokat.
Fogyasztói és termelői többlet
A fogyasztói többlet azt a különbséget fejezi ki, amely a fogyasztó által egy termékért maximálisan fizetni kívánt összeg és a ténylegesen kifizetett ár között van. A termelői többlet a ténylegesen kapott ár és a termelő által elfogadhatónak tartott minimális ár különbsége.
A két fogalom segítségével vizsgálható, hogy egy piaci változás, például egy adó, támogatás vagy árszabályozás hogyan módosítja a fogyasztók és a termelők helyzetét.
Közjavak, magánjavak és potyautas-magatartás
A közjavak olyan javak, amelyek fogyasztásából nehéz kizárni az embereket, és amelyek használata nem feltétlenül csökkenti mások használati lehetőségét. A magánjavak esetében a hozzáférés korlátozható, és az egyik fogyasztó használata csökkentheti a másik számára rendelkezésre álló mennyiséget.
A potyautas-magatartás akkor jelenik meg, amikor valaki úgy részesül egy közös vagy közösségi előnyből, hogy nem járul hozzá megfelelően annak finanszírozásához. Ez megnehezítheti a közjavak piaci biztosítását.
Tranzakciós költségek
A tranzakciós költségek az ügylet létrehozásával, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos költségek. Ide tartozhat az információkeresés, a tárgyalás, a szerződéskötés, a teljesítés ellenőrzése és a jogérvényesítés költsége.
A tranzakciós költségek befolyásolhatják, hogy egy tevékenységet piaci szerződésen keresztül, szervezeten belül vagy állami intézmény segítségével érdemes-e megvalósítani.
Corvinus angol szóbeli tételek angol nyelvű képzéshez
Public policy and economic development
Az angol nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés felvételijén a jelentkezőnek a kijelölt olvasmányok alapján kell beszélnie a társadalmi és gazdasági problémákról, valamint az ezekre adható szakpolitikai válaszokról.
- Public policy and economic development
- Public Sector Management Challenges
- Education policy challenges
- Labour market policies and changing nature of work
- Paid work, unpaid work and care policies
- Social protection and development perspectives
Public policy and economic development
Ebben a témakörben azt kell bemutatni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szakpolitikai döntések, a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét. A válaszban érdemes kitérni arra, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem feltétlenül oldja meg a társadalmi egyenlőtlenségeket vagy a közszolgáltatások problémáit.
A szakpolitikai megoldások értékelésekor fontos szempont lehet a hatásosság, a méltányosság, a fenntarthatóság, a költségvetési megvalósíthatóság és a társadalmi elfogadottság.
Public Sector Management Challenges
A közszektor menedzsmentjének kihívásai közé tartozhat a korlátozott költségvetési források kezelése, a szervezeti kapacitás fenntartása, az elszámoltathatóság, a közszolgáltatások minősége és a különböző érintettek érdekeinek összehangolása.
A felvételi beszélgetésen célszerű bemutatni, hogy a közszektorbeli teljesítmény nem kizárólag pénzügyi eredményességgel mérhető, hanem a közérdek szolgálatát, a hozzáférést, a méltányosságot és a társadalmi hatást is figyelembe kell venni.
Education policy challenges
Az oktatáspolitikai kihívások közé tartozhat az oktatási eredmények javítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, az iskolai egyenlőtlenségek mérséklése, a pedagógusok helyzete és az oktatási rendszer alkalmazkodása a munkaerőpiaci változásokhoz.
A válaszban meg kell mutatni, hogy az oktatáspolitikai döntéseknek hosszú távú társadalmi és gazdasági következményei lehetnek. Fontos lehet annak megvitatása is, hogy egy intézkedés miként hat a különböző társadalmi csoportokra.
Labour market policies and changing nature of work
A munka világának változásai hatással lehetnek a foglalkoztatási formákra, a munkavállalói készségekre, a munkabiztonságra és a szociális védelemre. A technológiai változások, a szervezeti átalakulások és a rugalmas munkavégzés új szakpolitikai kérdéseket vethetnek fel.
A munkaerőpiaci politikák célja lehet a foglalkoztathatóság javítása, az álláskeresők támogatása, a képzési lehetőségek bővítése és a munkavállalók védelme. A lehetséges megoldások megítélésekor célszerű figyelembe venni a munkáltatók, a munkavállalók és az állam eltérő érdekeit.
Paid work, unpaid work and care policies
A fizetett és nem fizetett munka, valamint a gondozási politikák témakörében azt kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg a háztartási, gondozási és keresőtevékenységek az egyének és társadalmi csoportok között.
A gondozási politikák hatással lehetnek a munkaerőpiaci részvételre, a családok terheire, a gyermekvállalási döntésekre és a társadalmi egyenlőtlenségekre. A szakpolitikai megoldások között különböző szolgáltatások, támogatások és munkaerőpiaci intézkedések jelenhetnek meg.
Social protection and development perspectives
A szociális védelem célja a társadalmi kockázatok mérséklése és az egyének, illetve háztartások támogatása olyan helyzetekben, amikor jövedelmük vagy munkaképességük csökken. A rendszer vizsgálatakor figyelembe kell venni a jogosultságokat, a finanszírozást, a célzást és a társadalmi hatásokat.
A fejlődési perspektíva azt is megköveteli, hogy a jelentkező bemutassa, miként kapcsolódik a szociális védelem a szegénységhez, a munkaerőpiaci részvételhez, az oktatáshoz és a hosszú távú társadalmi mobilitáshoz.
Az angol nyelvű felvételi vizsga értékelési szempontjai
Az angol nyelvű felvételi beszélgetés során azt értékelik, hogy a jelentkező rendelkezik-e a program területének tanulmányozásához és gyakorlásához szükséges hozzáállással. Ilyen jellemző a problémaorientált gondolkodás, az elemző szemlélet, a különböző nézőpontokra való nyitottság és a megfelelő kommunikáció.
- possesses the attitudes necessary to study and practice the program’s area of knowledge: problem-oriented, analytical, open to different views, communicative;
- has a general overview of the area;
- presents their views convincingly, utilizing proper academic English;
- gives thoughtful, competent answers to the interview questions;
- is able to reason coherently, considering arguments for and against a position.
A válaszokban ezért nem elegendő egyetlen álláspont kijelentése. A jelentkezőnek képesnek kell lennie az érvek és ellenérvek bemutatására, a szakpolitikai lehetőségek összehasonlítására, valamint arra, hogy álláspontját világos és logikus szerkezetben védje meg.
Javasolt olvasmányok és felkészülési anyagok
Közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés magyar nyelven
- Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. HVG-Orac, 2010. pp. 17-34., 59-170.
- Mankiw, Gregory N.: A közgazdaságtan alapjai. Osiris, 2011. pp. 3-23., 151-191., 217-260.
A felkészülési anyagok elérhetők a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában.
Közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés angol nyelven
- CORE Team (2019): Economy, Society, and Public Policy
- Betchoo, Nirmal Kumar (2016): Public Sector Management. A Millennial Insight. Chapters 7-10.
- Overview: Learning to realize education’s promise. World Development Report 2018: Learning to Realize Education’s Promise.
- The changing nature of work. World Development Report 2019: The Changing Nature of Work. Chapter 1.
- Returns to work. World Development Report 2019: The Changing Nature of Work. Chapter 5.
A szakmai beszélgetésre készülve nem szükséges minden olvasmány teljes tartalmát szó szerint megtanulni. Fontosabb, hogy a jelentkező megértse a fő problémákat, a kulcsfogalmakat, a szakpolitikai dilemmákat és a javasolt megoldásokat.
Hogyan érdemes kidolgozni egy Corvinus angol szóbeli tételt?
Egy tétel feldolgozását érdemes öt lépésben felépíteni: a fogalom meghatározása, a probléma bemutatása, a szereplők és érdekek ismertetése, a lehetséges szakpolitikai megoldások összehasonlítása, végül pedig egy konkrét példa és saját álláspont megfogalmazása.
- A kulcsfogalom rövid meghatározása.
- A társadalmi vagy gazdasági probléma bemutatása.
- Az érintett szereplők és érdekeik azonosítása.
- A lehetséges szakpolitikai megoldások ismertetése.
- Az érvek és ellenérvek összehasonlítása.
- Konkrét példa bemutatása.
- Saját, indokolt álláspont megfogalmazása.
A szakmai válasz akkor lesz jól követhető, ha a jelentkező egyértelműen jelzi a gondolatmenet részeit. Hasznosak lehetnek az olyan átvezető fordulatok, amelyek bemutatják az okokat, az ellentétes álláspontokat, a következményeket és a saját következtetést.
- First of all, I would like to define the main concept.
- The main issue is that...
- There are several stakeholders involved in this process.
- One possible policy solution would be...
- However, this solution also has certain disadvantages.
- On the one hand..., on the other hand...
- In my opinion, the most important consideration is...
- A relevant example would be...
- To conclude this point, I would argue that...
Hasznos tippek a bemutatkozáshoz és a motivációs kérdésekhez
A bemutatkozás legyen rövid, strukturált és a képzés szempontjából releváns. A jelentkezőnek nem kell minden korábbi tevékenységét részletesen ismertetnie, viszont célszerű kiemelni azokat a tanulmányi, szakmai vagy önkéntes tapasztalatokat, amelyek kapcsolódnak a választott területhez.
A „Why Corvinus University of Budapest?” kérdésre adott válaszban érdemes összekapcsolni az egyetem, a képzés és a saját célok szempontjait. A „What would you like to achieve by completing this program?” kérdésnél konkrét szakmai készségeket, tudásterületeket vagy jövőbeli feladatokat célszerű megnevezni.
Az erősségek és gyengeségek bemutatásakor kerülni kell a túl általános válaszokat. Az erősséget célszerű egy konkrét példával alátámasztani, a gyengeség esetében pedig azt is meg lehet mutatni, hogy a jelentkező milyen módon próbál fejlődni az adott területen.
Tippek a szakmai angol válaszokhoz
A szakmai angol nyelvű válaszokban nem a különösen bonyolult szavak használata a legfontosabb, hanem a pontos fogalmazás, a logikus szerkezet és a szakmai kifejezések megfelelő alkalmazása. A jelentkezőnek úgy kell kifejtenie az álláspontját, hogy a vizsgáztató világosan kövesse az okokat, a következményeket és a következtetést.
Ha a jelentkező nem emlékszik egy pontos szakkifejezésre, érdemes körülírnia a fogalmat, és folytatnia a gondolatmenetet. A kommunikáció megszakítása helyett célravezetőbb egy egyszerűbb, de érthető szerkezetet használni.
- In other words...
- What I mean is...
- This can be understood as...
- A related issue is...
- One of the main consequences is...
- This policy may be effective, but it can also create...
- It is important to distinguish between...
- The main advantage is..., whereas the main disadvantage is...
A válaszokban érdemes kerülni a betanult, változtatás nélkül felmondott szövegeket. A vizsgáztató további kérdésekkel pontosíthatja vagy árnyalhatja a témát, ezért a fogalmak valódi megértése fontosabb, mint egy hosszú, szó szerint megtanult felelet.
Gyakorlási módszerek a Corvinus angol szóbelire
A felkészülés során célszerű minden tételhez rövid vázlatot készíteni, amely tartalmazza a legfontosabb fogalmakat, az érintett szereplőket, két-három érvet, egy ellenérvet és legalább egy konkrét példát. Ezt követően a jelentkezőnek a vázlat alapján önállóan, jegyzet nélkül is ki kell fejtenie a témát.
Hasznos gyakorlat lehet, ha ugyanarra a témára többféle kérdésre is válaszol a jelentkező. A szakmai beszélgetésen ugyanis nemcsak definíciót kérhetnek, hanem azt is, hogy a probléma releváns-e Magyarországon, milyen szakpolitikai megoldások léteznek, és a jelentkező egyetért-e velük.
- Olvasd el a kijelölt fejezetet vagy tételt.
- Írd ki a legfontosabb kulcsfogalmakat.
- Készíts rövid, angol nyelvű vázlatot.
- Fogalmazz meg egy konkrét példát.
- Írj fel legalább egy érvet és egy ellenérvet.
- Beszélj a témáról időre.
- Hallgasd vissza a saját válaszodat.
- Javítsd a kiejtést, a nyelvtani hibákat és a gondolatmenet szerkezetét.
A gyakorlás során nemcsak a szókincset és a nyelvtant érdemes fejleszteni, hanem a válaszadás sebességét, a gondolatok összekapcsolását és a kérdésekre adott közvetlen reakciót is. A szakmai felvételi beszélgetésen a felvételizőnek nemcsak előre kidolgozott témát kell elmondania, hanem reagálnia kell a vizsgáztató kérdéseire és ellenvetéseire is.
A gyakori hibák elkerülése
Gyakori hiba, ha a jelentkező kizárólag definíciókat sorol fel, de nem mutatja be a fogalmak gyakorlati jelentőségét. Ugyancsak problémát okozhat, ha a válasz nem kapcsolódik a feltett kérdéshez, vagy ha a jelentkező álláspontot fogalmaz meg, de nem indokolja azt.
- A tétel szó szerinti felmondása konkrét példa nélkül.
- A szakmai fogalmak pontatlan használata.
- Az érvek és ellenérvek összehasonlításának hiánya.
- Túl általános válaszok a motivációs kérdésekre.
- A válasz gondolatmenetének rendezetlensége.
- A jelenlegi tanulmányok és munkatapasztalatok kapcsolatának be nem mutatása.
- A magyarországi relevancia figyelmen kívül hagyása.
- A kérdés félreértése vagy a válasz kitérő irányba terelése.
Ha a jelentkező nem tud azonnal válaszolni, néhány másodperc gondolkodási idő természetes. A válasz elkezdése előtt célszerű röviden jelezni a gondolatmenet irányát, majd a fő állítást, az indoklást és a példát egymás után bemutatni.
