A szöveg nagy részében a szenvedő (passzív) szerkezet és annak magyarázata kerül előtérbe. A cikk kiemeli, hogy mikor érdemes a szenvedő szerkezetet használni, mikor a cselekvő (aktív) megközelítést preferáljuk, és hogyan változik a mondat alanya a cselekvés végrehajtója helyett a cselekvés elszenvedőjévé. Emellett bemutatja a létige és a főige időbeli képzését a szenvedő szerkezetben, valamint néhány gyakori példát és kivételeket.
Mi a szenvedő és mi a cselekvő szemlélet
Mint azt már tudod, szenvedő szerkezet az, amikor a cselekvés elszenvedőjéről, avagy tárgyáról állítunk valamit. Ezt nyelvtanilag úgy fejezzük ki, hogy a létigét tesszük az éppen kívánatos formába, a cselekvés igéje pedig minden esetben harmadik (befejezett melléknévi igenév) formában áll.
Ez után a részekben a cselekvő formáról (active voice) is beszélünk. Alább ilyen párokat látsz: Someone stole her bag. Her bag was stolen. The Romans built several roads here almost two thousand years ago. This road was built by the Romans almost two thousand years ago. A harmadik mondatban pedig a passzív szerkezetben a cselekvés végrehajtói általában említhetők, de gyakran a hangsúly a cselekvés tárgyán vagy az eseményen van.
Az általános megállapítás szerint a szenvedő szerkezetet akkor használjuk, amikor a cselekvés vagy a tárgy a fontosabb eleme a mondatnak, és nem feltétlenül a cselekvés végrehajtója. Például: A ház fel lesz építve. Ha nem is mondunk ilyesmit gyakran, de azért néha előfordul, és ez a mondat remekül példázza azt, hogy hogyan is működik a szenvedő szerkezet. A cselekvő szerkezettel történő megfogalmazásnak (Fel fogják építeni a házat) az a lényege, hogy a cselekvés maga a lényeg, a hangsúly pedig a végrehajtón van-a magyar „cselekvőt” itt kiemeljük.
Általános esetekben tehát akkor használunk szenvedő szerkezetet, amikor a cselekvés vagy a tárgy a fontos, illetve amikor a cselekvés irányul/aki elszenvedi a cselekvést is fontos lehet a mondat szempontjából. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a szenvedő szerkezetet gyakran találjuk tudományos publikációkban, mert az irományt ezáltal is kimértebbé és távolságtartóbbá teszi.
A létige és a főige időbeli képzése a szenvedő szerkezetben
Az alapelv szerint a szenvedő szerkezet képzéséhez a létige különböző alakjait használjuk, és a főige mindig a harmadik alakban áll. Példák: am/is/are + past participle; was/were + past participle; will + be + ige 3.; am/is/are + being + ige 3.; have/has/had + been + ige 3. A példák között látható, hogy a szerkezet idővel és aspektussal bővíthető, de bizonyos igeidőkben valószínűtlen vagy gyakorlatilag soha nem fordul elő a szenvedő alak.
Továbbá kiemeltük, hogy a folyamatos igeidők szenvedő alakjában a being soha nem maradhat ki, míg a főige soha nem lesz folyamatosban. A befejezett igeidők esetében pedig mindig has/have/had + been az összefoglaló szerkezet.
Speciális példák és gyakori félreértések
Például a „by someone” szerkezet gyakran használható a szenvedő mondatokban, amikor szeretnénk megadni a cselekvés végrehajtóját. Ugyanakkor vannak olyan igecsoportok, amelyeket közvetlen átmenetben nem lehet egyszerűen passzívvá tenni, mert az ige kölcsönzött vagy inkoherens a passzív képzéssel. Emellett az indirekt tárgyak és a részeshatározók szerepe is kiemelt a szenvedő szerkezet képzésekor: ezek is tárgyként viselkednek a passzív mondatban, és így átalakíthatók szenvedővé.
Speciális megjegyzésként: a magyarban a szenvedő szerkezet néha szó szerinti fordításban is érthető lehet, míg a valódi angol szenvedő szerkezetet nem mindig lehet visszaadni pontosan magyarban. Arra figyelmeztet a forrás, hogy a „zárva van” vagy „ki van világítva” típusú kifejezések magyarul is elfogadottak, és utalhatnak állapotra is, nem pedig cselekvésre.
Gyakorlati jellegű példák a contraste-okra
Beethoven wrote Symphony No. 9 in 1824. эти mondatok példaként szolgálnak arra, hogy a cselekvő és a szenvedő szerkezet hogyan adhat különböző hangsúlyt ugyanarra az eseményre: Symphony No. 9 was composed in 1824 by Beethoven. A fenti párokban látható, hogy ugyanazt az eseményt több módon is le lehet írni attól függően, hogy a cselekvőre vagy a szenvedőre helyezzük a hangsúlyt.
Más példákon keresztül a cselekvőt a mondat végrehajtójaként, a szenvedő voltaként is meg lehet határozni, különös tekintettel arra, hogy a magyarban a témát gyakran a szenvedővel kapcsolják össze, mert a hangsúly sokszor az eseményen van, nem pedig a végrehajtón. A passzív szerkezet fontos jellemzője, hogy a mondat alanyát a cselekvés tárgya képezi, amely később a létige és a főige harmadik alakjának kombinációjával dolgozik.
Típusos megközelítések és gyakori típushibák
Gyakran hallhatunk olyan kifejezéseket, mint It is said that, It is believed that, It is sometimes said that, It is widely believed that. Ezek mind szenvedő szerkezetű mondatok, amelyeknél a mondat alanya a kifejezés által meghatározott tartalmi állítás, és a szerkezet lehetővé teszi a vélemény vagy állapot közlését anélkül, hogy konkrét végrehajtót említenénk. Ezeknél a példáknál a cselekvő szerkezet is lehetséges, de jelenlegi álláspont szerint érdemes maradni a szenvedő szerkezetnél, különösen a tudományos stílusban.
Összegzés
A szenvedő és a cselekvő szemlélet közötti különbségtudat segíti a pontos mondatépítést angolul. A szenvedő szerkezet akkor ideális, amikor a cselekvés eredménye, hatása vagy az elszenvedő a legfontosabb a mondatban, míg a cselekvő szerkezet a végrehajtó hangsúlyozását szolgálja. A létige ragozása és a főige harmadik alakja központi elemei ennek a szerkezetnek, és a különböző időviszonyokban a to be + ige 3. formája, illetve a többi segédigen a kulcsfontosságú elem.
