Az egyéni idegen nyelvi kompetenciaeredmények online tekinthetők meg a tanuló egyedi mérési azonosítójával, az előzetes eredményekhez pedig a mérési esemény kódjára és a diák egyedi mérési azonosítójára is szükség lehet. A tanulói mérési azonosító a méréshez tartozó háttérkérdőív kitöltéséhez szükséges adatokat tartalmazó kártyán szerepel, amelyet a tanulók az iskolájuktól kaptak meg.
Amennyiben nincs meg a kártya, a tanuló mérési azonosítóját az iskolától lehet elkérni. Az esetleg elveszett vagy megsérült Névkártya/Mérési azonosító pótlását csak attól az oktatási intézménytől lehet kérni, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
Hol tekinthetők meg az egyéni eredmények?
Az előzetes eredmények a végleges eredmények publikálásáig az Előzetes OKM Eredmény oldalon tekinthetők meg, az előző évek végleges eredményei a tanulói jelentéseknél érhetők el a tanuló mérési azonosítójának megadásával. A végleges tanulói eredmények a Tanulói jelentések oldalon tekinthetők meg a tanuló mérési azonosítójának megadásával.
Az adatok központi kiértékelése teljes körű, az összes tanuló eredménye megtekinthető a Mérési azonosító megadásával. A honlapon a 2021/2022. tanévtől kezdődően érhetők el az Országos kompetenciamérés eredményei.
A régebbi mérések tanulói jelentései is megtekinthetők. A tanulói jelentések megtekintéséhez a tanulónak a mérés napján kiosztott egyedi Mérési azonosítójára van szükség.
Milyen adatok szükségesek a lekérdezéshez?
- Mérési esemény kódja: az előzetes eredmények lekéréséhez szükséges kód.
- Tanulói mérési azonosító: az egyéni eredmények megtekintéséhez szükséges azonosító.
- Iskolai segítség: ha a kártya elveszett vagy nem található, az azonosító az iskolától kérhető el.
A mérési esemény kódja egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, aminek az első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik.
A Mérési azonosító egy 8 karakterből álló betű-szám kombináció, melynek első karaktere betű, ezt három szám követi, majd a kötőjel után ismét egy betű és három szám következik (pl.: A123-B123).
A korábbi tájékoztatásokban 9 karakterből álló formátum is szerepelt, például A123-A123. A lekérdezésnél mindig az adott méréshez és az Oktatási Hivatal aktuális felületéhez tartozó azonosító-formátumot kell használni.
Mi a különbség az előzetes és a végleges eredmények között?
A végleges mérési eredmények megállapításához összetett, időigényes számítások és elemzések szükségesek, azonban a digitális felület lehetőséget nyújt arra, hogy hamarabb is információhoz lehessen jutni a mérésen nyújtott tanulói teljesítményekről.
Az előzetes eredmények megállapítása során alkalmazott módszertan a 2025/2026. tanév méréseire felülvizsgálatra került, így tanulói szinten még pontosabb előzetes eredmények várhatók. 2026-tól az előzetes eredmények néhány kivételtől eltekintve a mérés kérdésére adott majdnem összes tanulói válasz figyelembevételével, egyszerűsített, de jól közelítő matematikai eljárással kerültek kiszámításra.
A végleges eredmények továbbra is eltérhetnek az előzetes tanulói eredményektől, ugyanis a végleges eredmények a feladatok statisztikai paramétereinek felülvizsgálatát követően kerülnek megállapításra.
Fontos tudni, hogy ha a tanuló egy mérést esetleg több alkalommal írt meg, akkor itt az utolsó mérésének eredménye látható. Félbeszakadt mérés esetén is számol eredményt a program, de nem veszi figyelembe a félbeszakadás tényét, így ebben az esetben természetesen az eredmény nagyon torz lehet.
A későbbi, végleges tanulói eredmények kiszámításánál figyelembe vesszük az iskola által jelzett technikai vagy egyéb problémákat. Ilyen esetben például a kompetenciamérés előzetes eredményei kifejezetten torzak lehetnek, ezért érdemes megvárni a véglegeseket.
Mi történik technikai probléma vagy félbeszakadt mérés esetén?
A végleges eredményeknél azt is figyelembe veszik, ha valamelyik iskolában technikai probléma lépett fel, például félbeszakadt a mérés. Tavaly márciusban például több iskolában is akadozott a rendszer.
Egy budai gimnazista akkor azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból csak néhányan tudták befejezni, mert az első részben nem jöttek be a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna, a második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.
A félbeszakadás tényét az előzetes eredmény számítása nem feltétlenül kezeli megfelelően, ezért a technikai hibával érintett mérésből származó előzetes eredmény nem feltétlenül tükrözi pontosan a tanuló tényleges teljesítményét.
Mit mér az idegen nyelvi kompetenciamérés?
Az idegen nyelvi mérés az angol és német nyelvet első idegen nyelvként tanulók szövegértési készségeinek írásbeli mérése. Célja a használható nyelvtudás mérése.
Az idegen nyelvi mérés szintmeghatározásai a Közös Európai Referenciakeret, vagyis a KER leírásain alapulnak. A 6. évfolyamon a mérés az A1 szintnek, 8. évfolyamon a mérés A2 szintnek felel meg.
Az idegennyelvi kompetenciamérésnél eltérő elvárások vonatkoznak az angolt vagy németet idegen nyelvként tanulókra, illetve a kéttannyelvű képzésben részt vevő diákokra.
| Tanulói csoport | 6-7. évfolyam | 8-9. évfolyam | 10-11. évfolyam |
|---|---|---|---|
| Angolt vagy németet idegen nyelvként tanulók | A1 szint | A2 szint | B1 szint |
| Kéttannyelvű képzésben résztvevők | A2 szint | B1 szint | B2 szint |
A mérés feladatainak középpontjában nem a nyelvi forma, hanem a nyelvi jelentés áll; a feladatok a valós nyelvhasználathoz hasonló helyzetek elé állítják a diákokat.
A feladatsorokban felhasznált szövegek autentikus, autentikushoz közeli vagy autentikus forrásból adaptált szövegek. A feladatsorok két részből állnak: hallott és olvasott szöveg értését mérő feladatokból, és kitöltésükre 2×30 perc áll rendelkezésre.
A feladatok témakörei figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, igazodnak a korosztály ismereteihez és érdeklődési köréhez. Az idegen nyelvi mérés tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg.
Az idegen nyelvi mérés fő készségei
Olvasott szöveg értése
Az olvasott szöveg értését mérő feladatok azt vizsgálják, hogy a tanuló képes-e egy idegen nyelvű szövegből a feladat megoldásához szükséges információkat kinyerni, értelmezni és felhasználni.
A feladatokban autentikus vagy autentikushoz közeli szövegek, hétköznapi élethelyzetek és életkornak megfelelő témák jelenhetnek meg.
Hallott szöveg értése
A hallott szöveg értését mérő feladatok azt vizsgálják, hogy a tanuló képes-e a meghallgatott idegen nyelvű szöveg lényegét és a szükséges részleteket megérteni.
A mérés célja itt sem elsősorban a nyelvtani szabályok önálló felidézése, hanem a jelentés felismerése és a hallott információ megfelelő alkalmazása.
A kompetenciamérés története és digitális átalakulása
2001 őszén zajlott le az első kompetenciamérés, amely a tanulók szövegértését és matematikai eszköztudását vizsgálta. A mérés számos átalakításon és fejlesztésen ment keresztül az évek során.
A 2021/2022-es tanévben mérföldkőnek számító változás következett be az Országos kompetenciamérés mérési rendszerében. Ekkor kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, illetve ekkortól kezdve az idegen nyelvi és célnyelvi mérések értékelése központilag történik, és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán jelezzük vissza.
A mérési rendszer ekkor teljes mértékben átköltözött a digitális médiumra, azaz az országos méréseket a tanulóknak online felületen kell teljesíteniük.
A 2022/2023-as tanévben a vizsgálatban részt vevő évfolyamok köre bővült, így a kompetenciamérés már 4-11. évfolyamokon zajlik. A 2023/2024-es tanév óta pedig két új terület, a történelem és a digitális kultúra is bekerült a mérésbe.
| Időszak | Főbb jellemzők |
|---|---|
| 2001 | Az első kompetenciamérés: szövegértés és matematikai eszköztudás |
| 2021/2022 | Természettudományi terület, központi nyelvi értékelés és teljes digitális átállás |
| 2022/2023 | A mérés kiterjesztése a 4-11. évfolyamra |
| 2023/2024 | Történelem és digitális kultúra bekerülése a mérési területek közé |
Az Országos kompetenciamérés célja
A mérésben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem azt vizsgálják, hogy a diákok a köznevelésben addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.
A kompetenciamérés egy országos teszt, amelyet meghatározott évfolyamokon tanuló általános iskolás és középiskolás diákok töltenek ki. A felmérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a megszerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni; ezt nevezzük eszköztudásnak.
A kompetenciamérés tehát nem pusztán az adott évfolyam tananyagát kéri számon, hanem azt méri, mennyire tudják a diákok a tanultakat a mindennapi helyzetekben használni.
Mely évfolyamok vesznek részt a mérésben?
2001-ben az 5. és 9. évfolyam, 2002-ben a 6. és 10. évfolyam volt érintett, 2003 és 2021 között a 6., 8. és 10. évfolyam tanulóit mérték. 2022/2023-tól azonban jelentős bővítés történt: a 4-11. évfolyam diákjai vesznek részt a kompetenciamérésben.
Az úgynevezett longitudinális vizsgálat lehetővé teszi, hogy az iskolák és akár az egyes tanulók fejlődése hosszabb távon is nyomon követhető legyen.
A nyelvi mérés helye a többi mérési terület között
Évfolyamonként eltérő, hogy a diákoknak mely készségeit vizsgálják a tesztek. A 2024/2025-ös tanévben a hivatalos tájékoztatás szerint a 4. évfolyamon szövegértés és matematika mérés, az 5. évfolyamon szövegértés, matematika, digitális kultúra és történelem kísérleti mérés, a 6-11. évfolyamon pedig szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelvi mérés, illetve célnyelvi mérés szerepelt.
A digitális kultúra célja annak mérése, hogy a diákok informatikai ismereteiket hogyan tudják alkalmazni hétköznapi helyzetekben, például információkeresés, fájlkezelés, digitális kommunikáció vagy egyszerűbb technikai problémák megoldása során.
A történelem kompetenciamérés a kerettanterv anyagára épül, de nem kizárólag azt kéri számon. Inkább azt vizsgálják, hogy a tanulók képesek-e összefüggésekben látni az eseményeket, értelmezni történelmi forrásokat, valamint kritikus gondolkodást alkalmazni.
Az eredmények értelmezésének korlátai
Az egyéni eredmény hasznos visszajelzés lehet a tanuló aktuális teljesítményéről, de önmagában nem azonos a teljes nyelvtudással. A mérés meghatározott készségekre, elsősorban a hallott és olvasott szöveg értésére, valamint a használható nyelvi tudásra összpontosít.
Az előzetes eredmény tájékoztató jellegű, mert a végleges értékelés során további statisztikai számításokat és ellenőrzéseket végeznek. Különösen óvatosan kell értelmezni az olyan eredményt, amelynél technikai hiba, félbeszakadás vagy többszöri mérés történt.
A korábbi eredmények összehasonlításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a mérési rendszer időközben megváltozott. A mérési területek, az érintett évfolyamok, a feladatok, az értékelés és a lebonyolítás módja nem minden évben azonos.
Intézményi és országos eredmények
A szülők mellett az iskolák az Intézményi Gyorsvisszajelző felületen kérhetik le a diákjaik előzetes eredményeit. Az iskoláknak lehetőségük van megtekinteni, elemezni és letölteni a hozzájuk tartozó összes tanuló előzetes eredményét, ezzel lehetőséget teremtve a további iskolai feldolgozásra és az iskola pedagógiai feladatainak támogatására.
A végleges iskolai eredmények az Oktatási Hivatal felületéről érhetők el. Az országos eredmények és feladatellátási helyi mutatók a digitális OKM adatvizualizációs felületén tekinthetők meg.
A 2024/2025. tanév eredményeiről országos, intézményi, illetve feladatellátási helyi szintű jelentések készültek. A 2023/2024. tanévi mérések országos eredményei és feladatellátási helyi mutatói szintén a digitális OKM adatvizualizációs felületén tekinthetők meg.
Az OH interaktív felületén elérhetők a 2023-as kompetenciamérések végleges eredményei, amelyből kiderül, hogy összességében minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok 2022-ben.
Míg Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradtak az átlagtól.
Hogyan érdemes felkészülni az idegen nyelvi mérésre?
A felmérés a tananyag gyakorlati alkalmazását méri digitálisan, vagyis nemcsak azt nézi, hogy a diák mennyit tud, hanem azt is, hogyan tudja használni ezt a tudást.
A felkészüléshez ezért nem elég pusztán a tananyag megtanulása, érdemes a korábbi évek tesztjeit is átnézni. Ezek segítenek megérteni, milyen típusú gondolkodásra van szükség a jó eredményhez.
Az idegen nyelvi felkészülésben különösen fontos a rendszeres olvasás és hallás utáni értés gyakorlása, mert a feladatsorok két fő része ezekre a készségekre épül. A feladatok a valós nyelvhasználathoz hasonló helyzeteket teremtenek, ezért a jelentés megértése fontosabb, mint az egyes nyelvtani formák önálló felidézése.
A kompetenciaeredmények és a továbbtanulás kérdése
A korábbi eredményeket azért is lenne jó tudni, mert ez befolyásolhatja, hogy ki mennyit gyakorol különböző tárgyakból a kompetenciamérésekre.
Ha elfogadják a tavasz folyamán a jogszabályt, akkor az év végi jegyet is 4-11. osztályban meglehetősen erősen befolyásolja magyarból, matekból, természettudományból, történelemből, digitális kultúrából és idegen nyelvből, hogy az adott diák hogyan teljesít a kompetenciaméréseken.
Az ötödikesek, ha 6 osztályos gimnáziumba mennek, és a hetedikesek eredménye még a középiskolai felvételibe is bele fog számítani. A szabályozás kapcsán azonban szakmai vita zajlik, és a rendelettervezetet február 26-ig annyian véleményezték, hogy a Belügyminisztérium nem tudta még az összes észrevételt feldolgozni.
A jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás.
A korábbi idegen nyelvi mérések eredményei
2015 és 2021 között a mérés területei között megjelent az idegen nyelv és a célnyelv is. A résztvevők a 6. és 8. évfolyamos tanulók voltak, a mérés pedig papír alapon történt.
Az Oktatási Hivatal a nyelvi mérések eredményeiből nem készített sem intézményi, sem tanulói elemzést. Az idegen nyelvi és a célnyelvi mérések eredményét az iskola az Oktatási Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapította meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon tette közzé.
A nyelvi mérés iskolai vagy tanulói eredményei felől abban az intézményben lehet érdeklődni, ahol a tanuló a nyelvi mérésben részt vett.
A 2021-es mérésen a 6. évfolyam a KER szerinti A1, a 8. évfolyam pedig az A2 szintnek megfelelő feladatokat teljesített. A tesztfüzetek két részből álltak: olvasott szöveg értését és hallott szöveg értését mérő feladatokból.
A lekérdezés gyakorlati menete
- Meg kell keresni az Oktatási Hivatal tanulói eredményekhez tartozó online felületét.
- Az előzetes eredményekhez meg kell adni a mérési esemény kódját és a tanuló egyedi mérési azonosítóját.
- A végleges eredményekhez a Tanulói jelentések oldalon a tanuló mérési azonosítóját kell megadni.
- Ha az azonosító nincs meg, azt az iskolától lehet elkérni.
- Az előzetes eredményt nem szabad automatikusan véglegesnek tekinteni, különösen technikai probléma vagy félbeszakadt mérés esetén.
A 2025/2026. tanév mérései esetén az előzetes eredmények már minden évfolyamon és mérési területen elérhetők. Az előzetes eredmények az adott évfolyam mérési időszakának lezárását követően válnak elérhetővé.
A tanulói eredmények évről évre történő megtekintése lehetőséget ad arra, hogy nyomon kövessük a fejlődést, és felismerjük azokat a területeket, ahol több gyakorlásra lehet szükség.
tags: #egyeni #idegen #nyelvi #kompetencia #eredmenyek