Hogyan készüljek önállóan az emelt szintű angol érettségire?

Az emelt szintű angol érettségire önállóan is fel lehet készülni, ha pontosan megismered a vizsga felépítését, rendszeresen gyakorolod mind a négy alapkészséget, és időre is megoldasz teljes feladatsorokat. Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg, ezért a sikerhez nem elég az általános angoltudás: tudatosan kell fejlesztened az olvasott és hallott szöveg értését, a nyelvhelyességet, az íráskészséget és a beszédkészséget.

A leghatékonyabb önálló felkészülés alapja a korábbi évek feladatsorainak használata, a megoldókulcsokkal végzett önellenőrzés, a rendszeres szókincs- és nyelvtanfejlesztés, valamint az írásbeli és szóbeli teljesítmény visszahallgatása vagy más általi javíttatása. Az interneten rákeresve letölthető a korábbi évek összes feladatsora és megoldókulcsa.

Ismerd meg pontosan az emelt szintű vizsgát!

Az emelt szintű írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és négy alapkészséget mér: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség.

A vizsga ez alapján ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A nyelvi elemek értését közvetetten mérik az olvasott és hallott szövegértési feladatokban, a beszéd- és íráskészséget pedig közvetlenül vizsgálják.

Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A felkészülés első lépése, hogy pontosan tudd, mi vár rád.

A feladattípusokkal ne a vizsgán találkozz először. A korábbi feladatsorokat ne csak nézd át, hanem oldd is meg őket, majd a megoldókulcs segítségével ellenőrizd a válaszaidat.

Reális célok és önálló tanulási terv

Az emelt szintű angol érettségi a középfokú nyelvvizsga szintjének, B2-es (intermediate/upper-intermediate) nyelvtudásnak felel meg. Ez a szóbelin azt jelenti, hogy a beszélgetést fent tudnod tartani, a helyzetnek megfelelően spontán reagálni tudsz arra, amit a beszélgetőpartnered mond (témafelvetés, kérdés, közbevetés, egyetértés, egyet nem értés).

Képesnek kell lenned önálló, strukturáltabb, prezentáció-szerű beszédre is adott témával kapcsolatban. Az egyes témákhoz kapcsolódóan nemcsak a személyes tapasztalásokról, de átfogóbb összefüggésekben is tudni kell beszélni.

A siker titka az időben megkezdett, szisztematikus felkészülés. Ne próbálj meg mindent egyszerre megtanulni. Oszd fel az angoltanulást kisebb részekre.

• Hétfő: olvasott szöveg értése.
• Kedd: nyelvhelyesség gyakorlása.
• Szerda: hallás utáni szövegértés feladatok.
• Csütörtök: íráskészségi gyakorlat és egy teljes feladatsor időkeretben.
• Péntek: beszéd és beszélgetés.
• Szombat-vasárnap: pihenés és angol nyelvű filmek.

A heti tervet igazítsd a saját időbeosztásodhoz, de minden héten foglalkozz valamennyi vizsgarésszel. A négy alapkészség folyamatos fejlesztése hatékonyabb, mint ha hosszú időn keresztül kizárólag egyetlen területet gyakorolnál.

A hivatalos témakörök feldolgozása

A témakörök között lehetnek átfedések, és bár ez nem külön tétel, de a célnyelvi országok sajátosságainak ismerete, saját kultúránkkal való összevetése (pl. ünnepek, étkezési szokások, oktatási intézmények, stb.) is előfordulhat több téma kapcsán.

A fő témakörök a következők:

• Személyes vonatkozások, család
• Ember és társadalom
• Környezetünk
• Az iskola
• A munka világa
• Életmód
• Szabadidő, művelődés, szórakozás
• Utazás, turizmus
• Tudomány és technika
• Gazdaság

Minden témakörhöz készíts saját szókincset, néhány használható érvet, ellenérvet és személyes példát. Tipp: Tanulj meg 3-4 mondatot minden témáról, amit biztosan el tudsz mondani.

Az emelt szintnél mélyebb véleményalkotásra és érvelésre lesz szükséged. Nem elegendő néhány személyes adatot vagy egyszerű véleményt felsorolni: a témát tágabb összefüggésekben is be kell mutatnod.

Olvasott szöveg értése: hogyan gyakorolj?

Az olvasott szöveg értésére 70 perc áll rendelkezésre, a vizsgarész 30 pontot ér. A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A felhasznált szöveg autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, valamint konkrét vagy elvont témájú.

Tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó.

Autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán előfordulhatnak utasítások, tájékoztató szövegek, levelek, újságcikkek, ismeretterjesztő szövegek, publicisztikai írások, elbeszélő szövegek és modern szépirodalmi szövegek.

A feladattípusok között szerepelhet feleletválasztás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdés, valamint a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat vagy bekezdés helyének azonosítása.

Előfordulhat képek, események vagy összekevert bekezdések sorrendbe rakása, cím, kép vagy összegző mondat szövegrészhez, illetve bekezdéshez rendelése, továbbá szavak, kifejezések, definíciók és szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján.

Véleményeket, kijelentéseket vagy eseményeket személyekhez is kapcsolni kellhet, illetve csoportosításra is sor kerülhet megadott kategóriák szerint.

Az önálló gyakorlás során mindig mérd az időt. Először olvasd el a feladat utasítását, majd keresd meg a szöveg fő gondolatát, a bekezdések szerepét és a kérdésekhez kapcsolódó kulcsszavakat.

Érdemes magazinokat, online cikkeket és könyveket olvasni idegen nyelven. Ne állj meg minden ismeretlen szónál, mert az emelt szintű szövegekben olyan szavak is előfordulhatnak, amelyek ismerete nem szükséges a feladat megoldásához.

Nyelvhelyesség: a B2-es nyelvtan rendszerezése

A nyelvhelyességre 50 perc áll rendelkezésre, a vizsgarész 30 pontot ér. Főként emelt szinten szokott komolyabb gondot okozni a nyelvhelyesség.

A vizsgán előfordulhat hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással, négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása, hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, valamint megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése.

Hibaazonosítás is szerepelhet a feladatok között. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Akinek nincs a kisujjában a grammatika, erre a részre tanárral vagy tanulótárssal gyakoroljon. Fontos, hogy legyen valaki, aki elmagyarázza a szabályokat, hiszen a megoldókulcs magyarázatot nem tartalmaz.

Önálló tanuláskor ne csupán a helyes választ jelöld meg, hanem vezess hibajegyzéket. Írd le, milyen nyelvtani jelenség okozta a hibát, majd készíts saját példamondatokat ugyanazzal a szerkezettel.

Nyelvtani gyakorlókönyvekkel szükséges edzeni. Különösen fontos a szóképzés, az igeidők, a segédigék, a feltételes mondatok, a módbeli segédigék, a vonzatok, az elöljárószavak, a kötőszavak, a névelők és a névmások rendszeres ismétlése.

A szóképzésnél mindig vizsgáld meg a mondat szerepét: főnévre, melléknévre, igére vagy határozószóra van-e szükség. A mondat jelentése és a környező szavak gyakran segítenek a megfelelő alak kiválasztásában.

Hallott szöveg értése: fokozatosan növeld a nehézséget!

A hallott szöveg értésére 30 perc áll rendelkezésre, a vizsgarész 30 pontot ér. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

A vizsgán előfordulhatnak közérdekű bejelentések, közlemények, rögzített telefonos szövegek, utasítások, médiaközlemények, beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók és általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A feladattípusok között szerepelhet feleletválasztás, egymáshoz rendelés, események sorrendjének megállapítása, térképkövetés, űrlapok kitöltése, táblázatok kitöltése, hiányos mondatok kiegészítése és rövid választ igénylő nyitott kérdés.

Faktualis hibák azonosítása és javítása, valamint jegyzetek vagy táblázatok hiányzó adatainak kitöltése is előfordulhat. A rövid válaszoknál 3-5 szó megadása is elegendő lehet.

Fontos, hogy a hallott szöveget csak két alkalommal hallgasd végig. Az első meghallgatáskor a fő információkra és a beszélők szándékára figyelj, a második alkalommal pedig ellenőrizd a részleteket és töltsd ki a hiányzó válaszokat.

A hallgatáshoz a zene és a film világa segít rengeteget. Hallgass angol nyelvű podcastokat vagy YouTube-videókat, és fokozatosan válassz összetettebb, természetesebb beszédtempójú anyagokat.

Gyakorláskor először használhatsz angol feliratot, később azonban felirat nélkül hallgasd meg az anyagot. A cél nem az, hogy minden szót megérts, hanem hogy a lényeges információkat, a kapcsolatokat és a beszélő álláspontját felismerd.

Íráskészség: két különböző szöveg megfelelő felépítése

Az íráskészségre 90 perc áll rendelkezésre, a vizsgarész 30 pontot ér. Az íráskészség az egyetlen vizsgarész, amelyben megengedett egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használata.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, szövegfajtájuk meghatározott, valamint tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének.

Az írásbeli vizsgán 90 perced van 2 feladat megoldására. A tranzakciós szövegalkotás három megadott irányító szempont segítségével egy rövid, 120-150 szavas szöveg megírását jelenti.

Ez lehet reagálás egy felhívásra vagy hirdetésre, jelentkezés álláshirdetésre, információkérés egy tanfolyamról vagy tanácsadás egy barátodnak emailben.

A hosszabb, véleménykifejtő szövegalkotás négy irányító szempont alapján készül, és 200-250 szavas szöveget igényel. Lehet esszé, magán- vagy hivatalos, intézménynek szóló levél, olvasói levél magazin szerkesztőjének, blogbejegyzés, internetes fórumon való hozzászólás vagy cikk.

A vizsgán magánjellegű vagy intézménynek szóló levelet, olvasói levelet vagy cikket kell létrehozni diákújság számára. Meghatározott szituációban, megadott szempontok alapján történő szövegalkotásra, verbális segédanyagok alapján történő szövegalkotásra és vizuális segédanyagok alapján történő szövegalkotásra is számíthatsz.

Az íráskészség feladatokban hivatalos, baráti és tanácsadó leveleket, esetleg érvelő szöveget is kell írnunk.

Emelt szinten nagyon fontos a bonyolultabb kötőszavak, idiómák, választékos kifejezések használata. Hiába írunk kifogástalan levelet, ha B2 szinten fogalmazunk, nem kapunk rá maximum pontszámot.

Az íráskészségre főként kifejezések gyűjtésével, a szótárhasználat gyorsításával, valamint mintalevelek átnézésével edzhetünk. A gyakorlás elengedhetetlen, s szükség van valakire, aki szakszerűen kijavítja a fogalmazást.

Ha nincs tanárod, készíts javítási ellenőrzőlistát. Vizsgáld meg, hogy minden irányító szempontot teljesítettél-e, megfelelő-e a szöveg típusa és hangneme, logikus-e a bekezdések sorrendje, valamint változatos és pontos-e a szókincsed.

Haraszti Klára szerint az írásbelin fontos az alapos utasítások elolvasása, és megfogalmazásoknál kerülni kell a magyarból idegen nyelvre való átültetést. Önálló, eredeti gondolatokra törekedni és kerülni a közhelyeket különösen fontos mind írásbelin, mind szóbelin.

A középfokú és az emelt szintű felkészítésnél is kulcsfontosságú a strukturált és világos megfogalmazás, a megfelelő tagolás és a releváns szókincs használata.

Időbeosztás az írásfeladatoknál

A 90 percet oszd meg tudatosan a két feladat között. Hagyj időt a feladat értelmezésére, a vázlat elkészítésére, a szöveg megírására és a végső ellenőrzésre.

Írás előtt jelöld meg a kulcsszavakat és az összes teljesítendő szempontot. A vázlatban írd le a bekezdések fő gondolatát, majd a végén ellenőrizd a szószámot, az igeidőket, a kötőszavakat, a névelőket és a helyesírást.

Szóbeli vizsga: társalgás, vita és önálló témakifejtés

A szóbeli vizsgán a vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A szóbeli tételt a vizsgázó húzza, a tétel három feladatból áll.

1. Társalgás.
2. Vita.
3. Önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid, körülbelül feladatonként fél perc gondolkodási idő áll rendelkezésére.

Az első 1 percben egy-két ráhangoló kérdést kapsz, például hogy érkeztél, hogy érzed magad, mit fogsz a vizsga után csinálni. Ez még nem szorosan a vizsga része, csak az ismerkedést, feszültség oldását célozza.

Társalgás

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A társalgás részben a vizsgáztató egy mondattal felvezeti a témát, majd néhány konkrét kérdést tesz fel, egyesével. A válasz ne csak egyetlen mondat legyen: fejtsd ki az álláspontodat, indokold meg, és ha lehet, kapcsolj hozzá példát.

Vita

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára.

A vita részben kapsz egy lapot, rajta egy állítással. Fél perced van összeszedni a gondolataidat és egyértelműen eldönteni, hogy inkább az állítás mellett vagy ellene fogsz érvelni.

Érdemes legalább 2-3 érvet összegyűjteni és azokat konkrét, akár saját tapasztalaton alapuló példákkal alátámasztani. Az érveléshez hasznos, ha előre megtanulod az egyetértés, a részleges egyetértés és az udvarias egyet nem értés kifejezéseit.

Az emelt szintű vitánál nem a személyes ügyünk mellett kell érvelni, nem kell érzelmileg belelovallnunk magunkat a vitába, csupán egy vizsgafeladatot kell megbízható színvonalon megoldanunk.

A vizsgáztató az érvelési készségedet fogja értékelni, nem fogja a véleményedet bírálni. Ezért olyan álláspontot válassz, amely mellett gyorsan és világosan tudsz érveket felsorakoztatni.

Haraszti Klára hozzáteszi, hogy a vitát meg kell gyakorolni, legyen változatos eszköztár az egyetértés és a részben vagy teljesen egyet nem értés kulturált kifejezésére.

Önálló témakifejtés vizuális segédanyag alapján

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból, például képekből, rajzokból vagy grafikonokból kiindulva.

Ehhez a feladathoz kapsz néhány képet, amik kapcsolódnak egy témához, de maga a téma is fel van tüntetve a lapon. Fontos kiemelni, hogy nem képleírás a feladat, azok funkciója pusztán a gondolatébresztés, ötletadás.

Önállóan kell a témát felvezetni, akár saját tapasztalatokhoz kapcsolni, logikusan felépített gondolatmenettel kifejteni. Fél perced van átgondolni a feladatot.

Érdemes beszélni a képek közötti hasonlóságokról és különbségekről, megfogalmazni, melyik áll közelebb hozzád a több kép közül és miért, majd a vizuális kiindulóponttól elvonatkoztatva kifejteni a téma tágabb jelentőségét.

Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel.

Hogyan gyakorold önállóan a beszédet?

A szóbelire érdemes egy beszélgetőtárssal vagy tanárral készülni. Ha erre nincs lehetőséged, gyakorolj önállóan diktafonon vagy telefon hangfelvételére, majd hallgasd vissza a felvételt.

Mondd el hangosan a gondolataidat a témákról, majd figyeld meg, hol akadsz el, mely szavakat ismétled, és mennyire logikus a beszéded felépítése. A tükör előtt mondás hasznos lehet, de roppant nehéz.

Sok diák nehezen szólal meg mások előtt, ezért érdemes először saját memoritert felmondani, majd fokozatosan bővíteni a beszédhelyzeteket.

A memoritereket érdemes gyakorolni, mert egyes szókapcsolatok „vérré válnak”, és később felhasználhatóak. Ne teljes válaszokat tanulj be minden témára, hanem rugalmasan alkalmazható kifejezéseket, érvelési fordulatokat és bekezdésindító mondatokat.

A képek alapján történő beszéd, a témakifejtés és a szituációs gyakorlat mind fontos elemei a felkészülésnek. A viták és beszéd hatékonysága érdekében érdemes előre átgondolni, miről lehet a legsimábban beszélni a képek alapján.

Használható nyelvi eszközök és kifejezések

Emelt szinten lényeges a választékos, logikus fogalmazás. Elvont témákban is meg kell nyilatkoznunk, s felkészülés idő nélkül is tudnunk kell érvelni.

Az egyetértés és az egyet nem értés kulturált kifejezése, az okok megnevezése, a példák bevezetése, az összehasonlítás és a következtetés mind segíti a beszéd strukturálását.

• Vélemény megfogalmazása.
• Érv bevezetése.
• Példa hozzáfűzése.
• Ellenvélemény bemutatása.
• Részleges egyetértés kifejezése.
• Összehasonlítás.
• Következtetés levonása.
• Gondolatmenet lezárása.

Kifejezések gyűjtésével, mintalevelek átnézésével, angol nyelvű újságcikkek olvasásával és rendszeres beszédgyakorlással természetesebbé válik a nyelvhasználat.

Időre végzett próbavizsgák

A teljes feladatsorokat időkeretben oldd meg, mert az időbeosztás a tudás mellett külön vizsgakészség. A vizsgán minden percnek jelentősége van.

A próbavizsgák során jegyezd fel, mennyi időt fordítottál az egyes részekre, hol veszítettél pontot, és mely feladatoknál bizonytalanodtál el. Ezután ne csak újabb feladatsort oldj meg, hanem célzottan gyakorold a problémás területet.

A feladatok sorrendjének megválasztása egyéni döntés. A válasz az egyéni döntés: válaszd azt a sorrendet, amelyben a legbiztosabban tudsz haladni, de minden vizsgarésznél hagyj időt az ellenőrzésre.

A teljes feladatsorok mellett külön is gyakorold a nyelvhelyességet, a szóképzést, a szövegek gyors áttekintését, a hallott információk lejegyzését és az írásfeladatok megtervezését.

Önellenőrzés és hibajavítás

A megoldókulcs használata önmagában nem elég. Minden hibánál keresd meg az okot: figyelmetlenség, ismeretlen szó, félreértett utasítás, nyelvtani bizonytalanság vagy időhiány okozta-e.

Vezess külön füzetet a visszatérő hibákról. Az egyik részbe írd a hibás megoldást, a másikba a helyes változatot és egy saját példamondatot. A gyakori hibákat néhány nap múlva ismét nézd át.

Az írásbeli szövegeidet javíttasd ki szakszerűen, a beszédedet pedig hallgasd vissza. A javítás célja nemcsak a hibák megszüntetése, hanem annak felismerése is, hogy melyik területen tudsz a leggyorsabban pontot szerezni.

Az írásbelin és szóbelin egyaránt törekedj önálló, eredeti gondolatokra, kerüld a közhelyeket, és figyelj arra, hogy a válaszod minden esetben kapcsolódjon a feladathoz.

Az utolsó hetek felkészülése

Az utolsó hetekben már ne próbáld az egész nyelvet újratanulni. Ismételd át a saját hibajegyzékedet, oldj meg korábbi feladatsorokat, gyakorold a leggyakoribb témaköröket, és írj időre rövidebb, majd hosszabb szövegeket.

A szóbelire készíts minden témakörhöz kulcsszavakat, érveket, ellenérveket és személyes példákat. A cél nem a teljes szöveg bemagolása, hanem az, hogy felkészülési idő nélkül is legyen miből felépítened a mondanivalódat.

Az írásbeli előtt ellenőrizd, hogy a szótárhasználat gyorsan megy-e, és tudod-e, hol találod meg benne a szükséges szavakat. A szóbeli előtt gyakorold a hangos megszólalást, a vitahelyzeteket és a képekből kiinduló önálló témakifejtést.

A megfelelő felkészüléssel könnyen magas pontszámot szerezhetsz. A három fő készség és a típusfeladatok gyakorlása, a nyelvtan és a szókincs folyamatos fejlesztése mind hozzájárulnak a sikerhez.

tags: #emelt #angol #erettsegire #onalloan