Károly Róbert uralkodása az írásbeli és a szóbeli történelem-érettségi egyik fontos témája középszinten és emelt szinten egyaránt. A korszak megértéséhez ismerni kell az Árpád-ház kihalását követő trónharcokat, a tartományurak hatalmának megtörését, a király gazdasági reformjait, valamint külpolitikáját.
Károly Róbert 1301-ben érkezik Magyarországra, de sokáig nem elég erős a támogatottsága (délvidéki bárók, valamint a pápa és a magyar egyház), ezért kivár. 1308-ban előbb megválasztják, majd 1310-ben a koronázási hármasszabály szerint (a hagyományoknak megfelelően: a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által) meg is koronázzák.
Az Árpád-ház kihalása és az interregnum
Az utolsó Árpád-házi király, III. András gyermektelenül hal meg 1301-ben és vele kihal az Árpád-ház. Számos trónkövetelő jelentkezik. Német, cseh és olasz uralkodó családokból érkeznek.
Az időszakot interregnumnak nevezik, azaz királyok közötti időszaknak. Pedig 3 királya is volt az országnak, de egyik sem törvényesen koronázva (törvényes koronázás: a szentkoronával Székesfehérváron az Esztergomi érsek által).
1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház. A magyar trónt több dinasztia is igyekszik megszerezni egy-egy bárói csoport támogatásával.
Kettőt érdemes kiemelni, akiket meg is koronáznak, és egy-egy rövidebb időszakban hivatalosan viselik is a magyar királyi címet, de a hatalmukat korlátozó bárók miatt távoznak az országból és lemondanak a királyi címről:
- Wittelsbach Ottó, bajor herceg
- Přemysl Vencel, cseh trónörökös
Az interregnum időszakában nagyhatalomra tesznek szert a főurak (kiskirály). A három trónkövetelő közül végül Anjou Károly Róbert (nápolyi származású) kerül hatalomra.
Károly Róbert származása és trónra kerülése
Károly Róbert itáliai származású, a Nápolyi Királyságból érkezett Magyarországra. Eredetileg Caroberto a neve, ezt fordították magyarra Károly Róbertként. Manapság inkább az I. Károly uralkodói név bevett vele kapcsolatban.
Laza rokoni kapcsolat fűzte őt az Árpád-házhoz, megnyerte a délvidéki főurak támogatását. Károly Róbert 1301-ben érkezik Magyarországra, de sokáig nem elég erős a támogatottsága (délvidéki bárók, valamint a pápa és a magyar egyház), ezért kivár.
1308-ban előbb megválasztják, majd 1310-ben a koronázási hármasszabály szerint (a hagyományoknak megfelelően: a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által) meg is koronázzák.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1301 | III. András halálával kihal az Árpád-ház. |
| 1308 | Károly Róbertet megválasztják királynak. |
| 1310 | Károly Róbertet a koronázási hármasszabály szerint megkoronázzák. |
| 1312 | A rozgonyi csatában Károly győzelmet arat az Aba fiak felett. |
| 1321 | Csák Máté halála után Károly bevonulhat területeire. |
| 1335 | Visegrádi királytalálkozó Károly Róbert, a cseh és a lengyel király részvételével. |
A tartományurak és a kiskirályok hatalma
A tatárjárást követő időszakban, de főleg IV. Béla halála után létrejön egy olyan bárói réteg Magyarországon, akik országos méltóságokat viselnek (zászlósurak) nádor vajda bán … hatalmas királyi földbirtokadományokat kapnak örökbirtokként, királyi engedéllyel várakat építenek, magánhadsereggel rendelkeznek, illetve csak lazán függenek a királyi hatalomtól, saját területükön a központi hatalomtól függetlenül uralkodnak.
E réteg tagjait a magyar történetírás sokféleképp nevezi, pl. tartományurak, oligarchák, kiskirályok. E réteg abban volt érdekelt, hogy legyen király, aki nem túl erős, így nem tud beleszólni a saját területük irányításába, de akitől újabb címeket és birtokadományokat lehet szerezni.
A leghíresebb kiskirályok a korszakban:
- Csák Máté (NY-Felvidék, Mátyusföld)
- Aba Amádé és fiai (K-Felvidék, Abaúj vármegye központtal)
- Borsa Kopasz (É- Tiszántúl)
- Kán László (Erdély)
- Kőszegiek (Dunántúl)
A frissen megkoronázott Károly fő célja az ő hatalmuk megtörése, az országának tulajdonképpeni „meghódítása”. Ebben Károlyt támogatja:
- a pápa és a magyar egyház (esztergomi érsek)
- a városok polgársága, akiknek a bárók korlátozzák a korábbi királyoktól szerzett jogaika
- a köznemesség, akik ha nem kapnak a királytól védelmet, kénytelenek egy-egy báró szolgálatába szegődni familiárisként
A tartományurak elleni küzdelem
A harc szimbolikus kezdete 1312, a rozgonyi csata, amit Károly az Aba fiakkal vív Kassa város jogainak védelmében, és a király végül győz.
Károly módszerei a tartományurakkal szemben:
- nyílt harc (ez ritka)
- egymás ellen kijátszás, tartományurak közötti háborúk szítás
- kivárás (pl. Csák Mátét nem tudja legyőzni Károly, de 1321-es halála után területeire bevonulhat a király)
Sorra legyőzi az ellene forduló főurakat, de a legyőzötteken nem áll bosszút, felszólítja őket a csatlakozásra. Egyedül Felvidék urát, Csák Mátét nem tudta legyőzni, kivárta a halálát.
Károly a hatalmának megszilárdítása érdekében a megszerzett területek zömét újra eladományozza, de többnyire ún. honor(birtok)ként, amit egy-egy Károly által kinevezett zászlósúr kap meg addig, amíg az adott címet (nádor, vajda, …) viseli.
Rangot és vagyont biztosít a király hű szolgálatára. Létrejön egy Károlytól közvetlenül függő bárói réteg (ezt később minden vegyesházi királyunk létrehozza maga körül).
Engedélyezi a báróknak a magánhadsereget (fegyveres kíséret), de háború esetén ezeket a csapatokat (bandérium) a király seregébe kell vezetni. A királynak is van kísérete, Károly szervezi meg a legerősebb bandériumot az országban.
Gazdaságpolitikája és a királyi jövedelmek
Károly uralkodásának ez a legfontosabb vonatkozása. Kettős feladat: a királyi kincstár feltöltése, illetve az Árpád-kori domaniális jövedelmek helyett pénzben szedett regálékra alapozni a királyi bevételeket.
Itáliában ahonnan Károly Róbert származott sokkal fejlettebb volt a mezőgazdaság, a céhes ipar, sok volt a város és fejlett volt a kereskedelem. Ezért az állami bevételek magasak voltak. Károly Róbert Magyarországon is ezt akarta elérni.
A birtok utáni bevételek helyett a regálé jövedelmekre támaszkodott. Egy nemesérc reformsorozatot hajtott végre.
A reformokat egy hozzáértő szakember, Nekcsei Demeter tárnokmester viszi végig.
A bányareform és az urbura
Magyarország területén sok arany és ezüstbánya volt. Ezeket azonban a földesurak nem működtették.
Károly a király nem sajátítja ki és nem cserélteti el azokat a birtokokat tulajdonosaikkal, ahol nemesfémbányát találnak. Érdekelté tette a földesurakat a bányák megnyitásában azzal, hogy a bányászok által fizetett adó (urbura) egyharmadát a földesuraknak adta.
A bányászok által fizetett adót (bányabér - urbura, a kibányászott aranyérc 1/10-e, ezüstérc 1/8-a) megosztja a földbirtokossal, aki ebből 1/3-ad részt kap.
A nemesérc-monopólium
Nemesérc monopóliumot vezetett be (a monopólium egyedi jogot jelent). Az ország nemesércei fölött egyedül a király rendelkezett.
Ide tartozik még a nemesfém-monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhet. A kibányászott ércet a király által létrehozott kamarák valamelyikébe be kell szolgáltatni.
A kitermelt ércet be kellett szolgáltatni a királyi kamaránál, cserébe pénzt kapott az illető. Ennek ellenértékeként a kamara vert pénzben fizet (a beszolgáltatott érc értékének kb. 50%-át).
Magyarország volt Európa első aranytermelője és a második ezüsttermelője.
Az aranyforint
A gazdaság fellendítésére egy jó minőségű pénzt veretett, az arany forintot.
Károly állandó nemesfém-tartalmú, ezáltal állandó értékű aranypénzt veret súlyban, méretben, aranytartalomban és jelképekben firenzei mintára (a kereskedők nagyobb bizalmának elnyerése érdekében).
Az értékálló pénz bevezetése a korábbi pénzrontással szemben. Az értékálló aranypénz bevezetésével a király elesik „a kamara haszna” nevű, pénzrontásból származó bevételétől.
A kapuadó
A kieső bevételt egy a jobbágyokra kivetett, egységes (18 dénár) állami adó kivetésével pótolta.
Bevezet egy új állami adót, ez a kapuadó. Jobbágytelkekként vetett ki.
Az adóalany a jobbágytelek (illetve a rajta álló kapu). Ha többen élnek egy jobbágytelken (résztelek), együtt adják össze az adó összegét.
A kereskedelem és a vámok
A politikai stabilitás és a Nyugat-Európában keresett magyar nyersanyagok termelésének fellendülése miatt a kereskedelem volumene is jelentősen megnőtt.
Az uralkodó egységesíti a vámokat, a NY-i és É-i irányú kereskedelemben harmincad-, a D-i és K-i irányúban huszadvámot alkalmazott.
Egy új határvámot vezet be: harmincad vám. A királyi vámszedőhelyek a határok közelében helyezkedtek el.
A városok fejlődése
A városok számának növekedése és megerősödése a fellendülő bányászat, kereskedelem, és kézműipar miatt új városok létrejöttéhez vezetett, a meglévők pedig jogaikat igyekeztek bővíteni.
Az uralkodó támogatja a folyamatot, mert ez számára bevételt (a városok királynak fizetett adói) és a zsoldosok révén katonai erőt jelent.
Több várostípus alakult ki:
- szabad királyi város (királyi fennhatóság, kőfal, …)
- mezőváros (földesúri joghatóság, de gazdasági szabadságok, pl. vásártartás)
- bányaváros (átmeneti helyzet)
Károly Róbert külpolitikája
Károly az erős hatalmakból álló szomszédság (Német-római Császárság, Velence) miatt igyekezett erős szövetségeket kialakítani.
Jó viszonyt ápolt Nápollyal, próbálta András fia számára biztosítani a nápolyi trónt. Ezen kívül feleségül vette Lokietek Erzsébetet, a lengyel király (I. Ulászló) lányát.
A visegrádi királytalálkozó
1335-ben Visegrádon királytalálkozót tartott Károly Róbert, ahol János cseh király és Kázmér lengyel király vett részt.
Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón kibékítette, és egyben szövetségesévé tette a cseh (Luxemburgi János) és a lengyel (III. Kázmér, /I. Ulászló fia, Erzsébet testvére/) uralkodót.
Megállapodtak egy (az árumegállító joggal rendelkező birodalmi várost) Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában. A cél a külkereskedelem javítása és védett kereskedelmi utak kijelölése Bécs megkerülésével.
A megállapodás nem hozott átütő sikert, de ez volt az első jelentős próbálkozás a közép-európai államok összefogására.
Keleti és déli terjeszkedés
A megerősödő magyar állam megkezdte a K-i és D-i irányú expanzióját. Az itteni államok (Aranyhorda, Bulgária, Szerbia, Bizánci Császárság) meggyengültek az egymás közötti elhúzódó háborúkban.
Károly Róbert váltakozó sikerű harcok révén laza függésbe hozta a Magyar Királysággal határos területeket (ütközőállamok): Moldva, Havasalföld, szerbiai és boszniai bánságok.
Nagy Lajos és az Anjou-kor folytatása
Kázmér lengyel királlyal rendelkezik, hogy annak halála után Károly fia, Lajos örökli a lengyel trónt is. (Nagy) Lajos megörökli a lengyel trónt is, így Magyarország és Lengyelország perszonálunióba egyesül.
Nagy Lajos megújítja az aranybullát és 3 fontos törvénnyel egészíti ki. Ezek az 1351-es törvények.
Az 1351-es törvények
Ősiség törvénye: földesúri birtok nem adható el, nem ajándékozható el, a nemzettségen belül öröklődik. A nemzettség kihalása esetén a birtok visszaszáll a királyra.
Egy és ugyanazon nemesi szabadság: biztosítása birtok független dolog.
A két fő nemesi kiváltság:
- szabad királyválasztás joga
- adómentesség joga
Kilenced: földesúri adó, a termény kilencedik tizede, a földesúr köteles beszedni a jobbágyaitól, ha nem teszi, a király szedi be helyette.
Lajos halála után a magyar trónt Mária nevű lánya, a lengyel trónt Hedvig nevű lánya örökölte.
Érettségi szempontok Károly Róbert témájához
A témakör feldolgozásakor középszinten elsősorban az időrendi tájékozottságot, a legfontosabb fogalmak ismeretét és az ok-okozati összefüggések bemutatását kell alkalmazni.
- interregnum
- tartományúr, oligarcha, kiskirály
- koronázási hármasszabály
- honor
- bandérium
- regálé
- urbura
- nemesfém-monopólium
- aranyforint
- kapuadó
- harmincad
- visegrádi királytalálkozó
- perszonálunió
Emelt szinten különösen fontos a politikai és gazdasági folyamatok összekapcsolása. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása lehetővé tette a királyi bevételek átalakítását, a bányászat és a kereskedelem fejlesztését, valamint a városok megerősödését.
A gazdaságpolitika kettős célja a királyi kincstár feltöltése és az Árpád-kori domaniális jövedelmek helyett pénzben szedett regálékra alapozott királyi bevételek megteremtése volt.
A külpolitikai eredmények között a visegrádi királytalálkozó, a Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal terve, a Nápollyal fenntartott kapcsolat, valamint a keleti és déli ütközőállamok kialakítása emelhető ki.
