A felsőoktatási felvételiben a nyelvvizsga jelentős előnyt jelenthet, de a megszerezhető pontok és az elfogadott bizonyítványok intézményenként, szakonként és képzési területenként változnak. A 2024 szeptembere után induló felsőoktatási felvételi eljárásokban az egyetemek saját hatáskörben döntenek a középfokú rendszerben, az érettségivel bezárólag megszerezhető maximum 400 pont felett adható 100 pontról.
Ezért a jelentkezés előtt mindig ellenőrizni kell a kiválasztott szak hivatalos felvételi követelményeit, különösen azt, hogy az adott intézmény milyen szintű és típusú nyelvvizsgáért ad pontot, elfogadja-e a részvizsgát, illetve szükség van-e honosításra vagy külön nyelvi tesztre.
A nyelvvizsga szerepe a felsőoktatási felvételiben
Az elmúlt pár hétben az egyetemek megjelentették a nyelvvizsgák után megszerezhető pontszámaikat. Ez alapján egyértelművé vált, hogy a nyelvvizsgának kiemelten fontos szerepe lesz a felvételizők számára, hiszen ez az egyetlen olyan többletpont-forrás, amelynek megszerzése nem igényel például kiemelkedő egyéni országos vagy regionális teljesítményt valamely sport- vagy tanulmányi területen.
Könnyen előfordulhat, hogy azon diákok, akik nem rendelkeznek majd valamilyen (jellemzően B2 vagy C1 szintű) nyelvvizsgával, számottevő versenyhátránnyal indulhatnak az adott évi felvételi eljárásban és/vagy nem a számukra legoptimálisabb felsóoktatási intézménybe tudnak majd bekerülni.
Fontos, hogy a diákjaitokban is tudatosítsátok, hogy a diákok körében gyakran terjedő téves közhiedelmekkel ellentétben a nyelvvizsga megszerzése fontosabbá válik számukra, mint bármikor az eddigiekben.
Mit változtatott az új felvételi rendszer?
- egy intézmény (Tomori Pál Főiskola) kivételével minden felsőoktatási intézmény ajánl pontokat a nyelvvizsgákért a felvételi eljárásban
- a C1 szintű nyelvvizsgákat az új felvételi rendszerben az eddigiekben megszerezhető 40 pontnál általában jóval magasabbra súlyozzák, így az eddigieknél lényegesen jobban járnak majd a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező felvételizők
- sok helyen a B2 szintű nyelvvizsgát is az eddigieknél több ponttal honorálják
- több egyetemen már részvizsgákért (külön írásbeliért és szóbeliért) is szerezhető többletpont
A szakokra lebontott részletes pontszámokról szóló bővebb információt a felvi.hu oldalán találtok.
A B2 és C1 nyelvvizsga jelentősége
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért. A fenti szabály alól kivétel: az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, valamint művészeti tanárképzés, ahol részben vagy egészben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.
| Nyelvvizsga | Vizsgatípus | Többletpont |
|---|---|---|
| B2 | komplex, írásbeli és szóbeli | 28 többletpont |
| C1 | komplex, írásbeli és szóbeli | 40 többletpont |
A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Részvizsga és komplex nyelvvizsga
Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni: a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont járhat.
Az új felvételi rendszerben több egyetem a külön írásbeli és szóbeli vizsgarészért is adhat többletpontot, ezért a részletes intézményi szabályokat minden esetben külön kell ellenőrizni.
A nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása
Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.
Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi.
Figyelem! A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.
Külföldi nyelvvizsgák és honosítás
A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell.
Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat, amelyek B1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, B2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, C1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, C2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhetnek meg.
Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett német nyelvből letett nyelvvizsgákat, amelyek Goethe-Zertifikat B1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, alapfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat B2 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, középfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat C1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, felsőfokú nyelvvizsgának felelhetnek meg.
A TOEFL iBT vizsga a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnál (NYAK) honosítható, amivel államilag elismert magyar nyelvvizsga-bizonyítványt kaphatsz. A honosítást a 2 éves érvényességi időn belül kell kezdeményezni.
TOEFL iBT külföldi egyetemi felvételihez
A TOEFL iBT a világ egyik legelismertebb angol nyelvvizsgája, amelyet a legtöbb amerikai és nemzetközi felsőoktatási intézmény elfogad felvételi követelményként.
A teljesen internet alapú (Internet-Based Test) vizsga az egyetemi szintű, akadémiai környezetben szükséges angol nyelvtudásodat méri.
USA-beli és nemzetközi egyetemekre, mesterképzésre készülőknek ajánlható. Világszerte több mint 9000 egyetem fogadja el a TOEFL nyelvvizsgát, különösen Észak-Amerikában.
A TOEFL nyelvvizsga eredménye 2 évig érvényes. A TOEFL nyelvvizsga internet alapú (iBT), akadémiai angoltudást mér, integrált készségeket vizsgál.
A TOEFL nyelvvizsga pontozása pontrendszer alapú (0-120 pont), nincs „megfelelt/nem felelt meg” kategória.
| TOEFL iBT-pontszám | KER-szint |
|---|---|
| 95-120 pont | C1 (felsőfok) |
| 72-94 pont | B2 (középfok) |
| 42-71 pont | B1 (alapfok) |
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb egyetem 80-100 pont közötti eredményt vár el.
Ez teljes mértékben a kiválasztott egyetemtől és képzéstől függ. Mindig ellenőrizd a konkrét intézmény felvételi követelményeit!
A TOEFL iBT vizsgarészei
- Reading - Olvasott szöveg értése: Egyetemi tankönyvekből származó részletek megértése, következtetések levonása.
- Writing - Íráskészség: Két esszé megírása: egy integrált feladat (olvasás+hallás alapján) és egy önálló véleménykifejtő esszé.
- Listening - Hallás utáni értés: Egyetemi előadások és kampusz-témájú beszélgetések megértése.
- Speaking - Beszédkészség: Ismert témákról való véleménynyilvánítás és integrált feladatok, ahol a válaszodat mikrofonba kell mondanod.
A Speaking szekcióban egy headseten keresztül hallod a feladatokat, és egy mikrofonba kell elmondanod a válaszaidat. A felvételt képzett ETS értékelők pontozzák a vizsga után.
A TOEFL iBT vizsga számítógépes, hivatalos vizsgaközpontban tehető le.
Angol nyelvi követelmények külföldi felsőoktatási intézményekben
A jelentkezőnek rendelkeznie kell olyan szintű angol nyelvtudással, ami elegendő ahhoz, hogy megértse az órákon elhangzottakat, és aktívan részt tudjon venni a főiskolai előadásokon, csapatmunkákban.
Minden jelentkezőnek rendelkeznie kell az alábbi nyelvvizsgák / tesztek valamelyikével (angol nyelvtudást igazoló dokumentáció nélkül a felvétel nem lehetséges!):
- IELTS B2 / C1 = 6.5 / 7 pont
- TOEFL B2 / C1 = 80 / 100 pont
- Cambridge Advanced (CAE), C Level
- Cambridge Proficiency (CPE), C Level
- Oxford Online Placement Test (Dánia: összes partnerintézmény)
Minden intézmény elfogadja az IELTS, TOEFL és Cambridge nyelvvizsgákat különböző szinteken. Azonban a szintek és nyelvvizsgák elfogadottsága szakonként, intézményenként változik, ezért minden esetben ellenőrizd a szakspecifikus követelményt!
Ezt a UniversityAdmission rendszerében a szakleírásnál találod, illetve az egyetem hivatalos honlapján, ami szintén ugyanott elérhető.
Az Oxford Online Placement Test a StudyGuide által szervezett nyelvi teszt, melyen a részvétel nem jár külön díjjal. A tesztet 3 alkalommal lehet megpróbálni, és bizonyos dániai és egyesült királyságbeli intézmények nyelvvizsgával egyenértékűnek fogadják el.
Bizonyos esetekben a jelentkezés feltétele lehet egy angol nyelvű motivációs interjún való részvétel. Az interjú történhet Skype konferenciabeszélgetés keretein belül az intézmény képviselőjével, és/vagy a felvételi eljárás során a vizsgáztató személlyel.
Az interjút minden esetben a külföldi oktatási intézmények kezdeményezik: a jelentkező diákot telefonon vagy e-mailen keresik fel.
Felsőfokú C1 nyelvvizsga: a DExam felépítése
A felsőfokú DExam nyelvvizsga szóbeli és írásbeli vizsgából áll. A két vizsgarész a négy nyelvi alapkészséget és a nyelvismeretet méri.
A DExam vizsgarendszer követelményei összhangban vannak a KER-skálák szintleírásaival.
A DExam vizsgarendszer sajátossága a humán/reál feladatsor közötti választási lehetőség, amely C1 szinten is megjelenik. A humán/reál feladatok száma az egyes vizsgarészekben különböző.
A humán/reál feladatok a vizsgázók szűkebb vagy tágabb érdeklődési vagy szakterületéhez kötődnek, de tárgyi tudást nem mérnek.
A humán feladatsortz a társadalomtudományok és művészetek iránt érdeklődőknek, a reált pedig a természettudományok és a technika iránt érdeklődőknek ajánljuk.
| Vizsgarész | Feladat | Idő | Pontszám |
|---|---|---|---|
| Szóbeli | Beszédértés | 35-40 perc | 25 |
| Szóbeli | Beszédkészség | 18-23 perc | 25 |
| Írásbeli | Olvasáskészség és nyelvismeret | 90 perc | 25 |
| Írásbeli | Íráskészség | 100 perc | 25 |
Beszédértés
Megérti a hanganyagok tematikailag, műfajilag széles skáláját, fel tudja dolgozni a részleteket és az implikált tartalmakat is.
Nem zavarja a háttérzaj, ki tudja szűrni az információt a rossz minőségű, torzult hanganyagból, illetve a köznyelvi normától némileg eltérő ejtésből is.
A vizsgázó a hanganyagokat hangszórón keresztül hallja. A vizsgázó a feladatokhoz angol nyelvű utasításokat kap, amelyek szerepelnek a feladatlapon és elhangzanak a hangfelvételről is.
A vizsgafeladatsor három különböző hanganyagból áll, amelyekhez három különböző típusú feladat kapcsolódik: kiegészítés, többszörös feleletválasztás, többszörös hozzárendelés.
A három feladatból kettő humán/reál feladat, egy pedig a feladatsorok közös részét képező általános témájú feladat. A vizsgázó minden feladatot kétszer hallgathat meg.
A feladatokban minden kérdés helyes megválaszolása 1 pontot ér. A vizsgarészen maximálisan 22 nyerspont szerezhető, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.
Beszédkészség
Szóbeli megnyilatkozásaiban folyékonyan, természetes módon, gazdag szókinccsel, megfelelő stílusban és grammatikai helyességgel fejezi ki magát.
Világos, jól szerkesztett előadást tud tartani összetett témákban, nézeteit érvekkel és megfelelő példákkal támasztja alá.
A DExam szóbeli vizsga páros vizsga, azaz egyszerre két vizsgázó van jelen, akik két vizsgáztató előtt teszik le a vizsgát.
A vizsgázók a jelentkezési lapon megjelölhetik, hogy kivel kívánnak együtt vizsgázni. A vizsga megkezdése előtt 10 perc felkészülési idő áll a vizsgázók rendelkezésére.
Ez alatt az idő alatt kell felkészülniük az 1. feladat kiselőadására. A felkészülés során a vizsgázók egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott szótárt használhatnak.
A vizsga bemutatkozással indul, amely arra is szolgál, hogy a vizsgázók hozzászokjanak a vizsgahelyzethez. A bemutatkozás a vizsga nulladik része, amely nem számít bele a vizsgaeredménybe.
A vizsga három feladatból áll: kiselőadás, társalgás a vizsgáztatóval, vita a vizsgázótárssal. Az első két feladatot egyénileg, a harmadikat pedig párban kell megoldaniuk a vizsgázóknak.
Az első feladat egy önálló kiselőadás. A vizsgázó két rövid, a választott humán/reál tematikának megfelelő tudományos ismeretterjesztő jellegű szöveget kap.
A vizsgázó rövid mérlegelés után választhat, melyik szöveg témáját részesíti előnyben. A vizsgázó feladata, hogy a szöveghez kapcsolódó kérdésre 3-4 percben kifejtse válaszát.
A szöveg funkciója a téma felvetése, gondolatébresztés a kiselőadáshoz. A második feladat társalgás a vizsgáztatóval, mely általános témákat érint, lásd Témakörök.
A harmadik feladatban a vizsgázók egymással vitáznak. A vita egy probléma megoldására irányul.
A probléma közös fontossági sorrend felállítása, mely során a vizsgázóknak meg kell jeleníteni, majd át kell hidalni véleménykülönbségüket.
A vizsgázó pontszáma a három feladatban nyújtott összteljesítménye alapján kerül megállapításra. A maximálisan elérhető pontszám 20, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.
Olvasáskészség és nyelvismeret
Képes változatos műfajú és stílusú szövegek széles körét - modern irodalmi műveket, tágabb szakterületéhez kapcsolódó tudományterületek népszerűsítő-tudományos irodalmát - részleteiben megérteni.
Szövegértése kiterjed az attitűdökre, implikált tartalmakra is. Alapos nyelvismeretének köszönhetően képes változatos és komplex nyelvtani és lexikai szerkezetek pontos kontextusfüggő használatára.
A vizsgafeladatsor négy különböző témájú, autentikus forrásból származó szövegből áll, amelyekhez négy különböző típusú feladat kapcsolódik: alcím hozzárendelése bekezdéshez, feleletválasztás 4 lehetőségből, mondatrészlet visszahelyezése szövegbe, szóképzés.
A négy feladatból kettő humán/reál támájú, kettő pedig a feladatsorok közös részét képező általános témájú feladat. A négy feladatból három az olvasáskészséget és egy pedig a nyelvismeretet méri.
Az Olvasáskészség és nyelvismeret vizsgán szótár nem használható. A feladatokban minden kérdés helyes megválaszolása 1 pontot ér.
A vizsgarészen maximálisan 36 nyerspont szerezhető, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.
Íráskészség
Rugalmasan és hatékonyan kommunikál hivatalos levélben. Összetett témákat világos és jól szerkesztett módon tud kifejteni, hatásos stílusban hangsúlyozván a lényeges gondolatokat.
Odaillő példák felhasználásával ki tudja fejteni és alá tudja támasztani nézeteit.
A feladatsor mindig két különböző műfajt képviselő feladatból áll. Az első feladat egy hivatalos levél, amelynek típusát egy adott vizsgaidőszakban a Vizsgaközpont határozza meg.
A második feladat egy véleménykifejtő fogalmazás. Hivatalos levél: olvasói, hivatalos válaszlevél.
Az első feladat témája általános, a második, a véleménykifejtő fogalmazás pedig humán/reál feladat.
Az 1. feladat szószám-terjedelme min. 220 - kb. 270 szó, a 2. feladaté pedig min. 230 - kb. 280 szó.
A felső szószám-határt meghaladó feladatmegoldást pontlevonás nem bünteti. A vizsga időtartama alatt mindkét feladatot meg kell oldani, amennyiben valaki csak az egyik feladatot írja meg, vizsgája érvénytelen.
Az Íráskészség vizsgán egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott szótár használható. A maximálisan elérhető nyerspontszám 40, amelyet százalékszámítással feleltetünk meg 25 vizsgapontnak.
A nyelvvizsga kiválasztásának szempontjai
A megfelelő vizsgát elsősorban nem a vizsgaközpont neve, hanem a célintézmény követelményei alapján érdemes kiválasztani.
- ellenőrizd az adott szak nyelvvizsga-követelményeit;
- vizsgáld meg, hogy B2 vagy C1 szint szükséges-e;
- ellenőrizd, hogy komplex vizsgát vagy részvizsgát fogadnak-e el;
- nézd meg, hogy a bizonyítvány államilag elismert-e;
- külföldi bizonyítvány esetén ellenőrizd a honosítás szükségességét;
- TOEFL esetén számolj a bizonyítvány 2 éves érvényességével;
- külföldi egyetemeknél ellenőrizd a minimális pontszámot és az egyes vizsgarészekre vonatkozó előírásokat.
A telc nevet világszerte ismerik a felsőoktatási intézményekben. A telc nemzetközi minősítéssel meggyőzően igazolja, hogy valóban rendelkezik nyelvtudással.
A Cambridge Advanced (CAE), a Cambridge Proficiency (CPE), az IELTS és a TOEFL különösen gyakori választás külföldi egyetemi jelentkezéskor, de az elfogadás mindig az adott intézmény és képzés szabályaitól függ.
Nyelvvizsgadíj-visszatérítés
A vizsgadíj sikeres vizsga utáni visszatérítése a következő nyelvvizsgákra vonatkozik: államilag elismert (akkreditált) általános nyelvvizsgák: közép- és felsőfok (B2, C1), államilag elismert (akkreditált) szaknyelvi nyelvvizsgák: közép- és felsőfok (B2, C1), emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgák, honosított nyelvvizsgák, pl.: IELTS (a honosítás díját lehet visszakérni).
A támogatás a 2018. január 1-ét követően elsőként megszerzett nyelvvizsgára vonatkozik. Akkor is megtéríti a kormány a 2018. január 1 után letett újabb nyelvvizsga díját, ha már rendelkezik egy vagy akár több nyelvvizsgával.
Ki kérheti a vizsgadíj visszatérítését? Aki sikeresen levizsgázott a fenti nyelvvizsgák valamelyikén, a nyelvvizsga szóbeli és írásbeli részét is sikeresen teljesítette, és a sikeres nyelvvizsgáról/emelt szintű érettségiről kiállított bizonyítványban szereplő vizsganapok egyikén sem töltötte még be a 35. életévét.
Ha az írásbeli és szóbeli vizsgákat külön-külön tette le, akkor támogatás csak a 2018. január 1. után letett részre jár.
Honosított nyelvvizsga esetén a honosítási határozat kiállításának napja számít. Tehát NEM a bizonyítvány vagy a nyelvvizsga honosítási határozat kézhezvételének napját veszik figyelembe.
A visszatérítéshez tanulói jogviszony nem szükséges. A nyelvvizsga díjról a vizsgázó saját nevére szóló számlát kell kérni a vizsgadíj befizetésekor.
A támogatás összege a tervek szerint továbbra is a nyelvvizsga díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka.
Csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszakérni, ezért a vizsga előtt célszerű felmérni a szükséges nyelvi szintet, és a felkészülést a vizsgarészek követelményeihez igazítani.
tags: #felsofoku #tovabbtanulas #nyelvvizsga