Felsőfokú nyelvvizsga és érettségi pont: hogyan számítanak a nyelvi eredmények?

A felsőfokú, vagyis C1 komplex nyelvvizsga a felsőoktatási felvételiben általános szabály szerint 40 intézményi pontot érhet, de a pontos pontszámot és a nyelvtudásért adható maximumot az adott felsőoktatási intézmény és szak szabályai határozzák meg. A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.

A magyar rendszerű, emelt szintű idegennyelvi érettségi - az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett - egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal: 60% felett B2 (korábban középfokú), 40-59% között pedig B1 (korábban alapfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgaként fogadható el. Felsőfokú, C1 nyelvvizsgával azonban a hagyományos idegen nyelvi emelt szintű érettségi nem egyenértékű.

A felsőfokú nyelvvizsga felvételi értéke

Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért. A fenti szabály alól kivétel: az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak, a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, valamint művészeti tanárképzés, ahol részben vagy egészben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.

A felvételi eljárásban a nyelvtudásért járó többletpontok maximális mennyisége 40, amiből maximum 40 pontot lehet összegyűjteni a releváns nyelvtudásért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem lehet többet kapni, hiába van valakinek több közép- vagy felsőfokú bizonyítványa.

A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Felsőfokú nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi?

A szükséges nyelvtudás igazolására két féle mód áll rendelkezésre: az egyik a nyelvvizsga-bizonyítvány, míg a másik az emelt szintű nyelvi érettségi. Összesen 50 többletpont jár az emelt szintű nyelvi érettségiért, amennyiben az érettségi eredménye legalább 45%-os lett, és a jelentkező érettségi pontjait az emelt szintű vizsgaeredmények alapján számítják.

Ha akkreditált, komplex nyelvvizsga-bizonyítványról van szó, akkor már más a helyzet: a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért (részvizsgáért, tehát csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgáért nem jár többletpont) 28 pont, míg a felsőfokú (C1), szintén komplex nyelvvizsgáért már 40 pont jár.

Ha valaki idegen nyelvből választja az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsga eredménye legalább 60 százalékos, középfokú (B2), komplex típusú, ha 40-59 százalékos, alapfokú (B1), komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít.

Azonban bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát ér, csak 50 pluszpontot lehet kapni érte. Nagyon fontos ugyanis, hogy ha valaki egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, azt csak az egyikért, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi nyelvvizsga-egyenértékűsége

Egyszerűen: Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani". Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (és korábban sem lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Részleges vizsgateljesítés és mentesség

Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a további feltételeknek, a vizsgarészek teljesítése alapján nemcsak komplex, hanem szóbeli vagy írásbeli típusú egyenértékűség is megállapítható.

Ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Felsőfokú nyelvvizsga nemzetiségi nyelvű oktatásban

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, mindegy, milyen szinten, és 2) nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni.

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgázóknak - amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.

Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

Mi történik az érettségi bizonyítvány megszerzése után?

Az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg.

A vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik - a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges -, a nemzetiségi nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak.

Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

Felsőfokú nyelvvizsga két tanítási nyelvű oktatásban

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, mindegy, milyen szinten, és 2) célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot kell elérni.

A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá legalább 60%-ot ért el, és a másik két vizsgatárgyból illetve a technikumi képzésben egy vizsgatárgyból és a szakmai vizsgából célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Amennyiben a vizsgázó a célnyelvből az emelt szintű vizsgát a mentességre vonatkozó jogával élve tette le, és megfelel a további feltételeknek, a teljesített vizsgarészek alapján felsőfokú szóbeli vagy írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű okirat is szerezhető.

Ha teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A két tanítási nyelvű technikumban a két tanítási nyelvű érettségi úgy is teljesíthető, hogy a vizsgázó a célnyelven tanult közismereti vizsgatárgyak közül egyből - annak valamennyi tételéből - célnyelven tesz sikeres érettségi vizsgát, és emellett az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges, a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát célnyelven teszi le.

A két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

A vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk.

A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

A bizonyítvány megszerzése utáni emelt szintű vizsga

A vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik - a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges -, a két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak.

Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Hogyan befolyásolja a nyelvi eredmény az érettségi pontokat?

2006-tól a nyelvvizsga-bizonyítvány már nem számítható be érettségi eredményként, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát tennie közép- vagy emelt szinten.

Abban az esetben, ha a jelentkező csak nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, akkor a felvételi eljárásban ezt az eredményt érettségi pont szerzésére már nem tudja használni, legfeljebb többletpontot kaphat a legalább B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítványára.

A nyelvvizsgával sajnos nem lehet kiváltani az emelt szintű nyelvi érettségit, de emelt szintű érettségivel már van lehetőség a nyelvvizsga-bizonyítvány kiváltására.

Azt, hogy melyik szakon milyen érettségit fogadnak el, az adott felsőoktatási tájékoztató alapján lehet megtekinteni.

A 2005-ig érvényes szabályozás

Utoljára 2005-ben lehetett emelt szintű érettségire váltani a nyelvvizsgát, ebben az esetben az érettségi tanúsítványba vagy bizonyítványba 100%-os teljesítménnyel emelt szintű jeles érdemjegy került.

Az elismertetéshez jelentkezni kellett emelt szintű érettségire az adott nyelvből. Azon szakok esetében, ahol idegen nyelv is szerepel a középszintű érettségi követelmények között, elfogadják a 2005-ig nyelvvizsgával kiváltott 100%-os emelt szintű érettségit, ha a jelentkező rendelkezik a megfelelő bizonyítvánnyal vagy tanúsítvánnyal.

Ezen kívül, amennyiben ezt az eredményt felhasználják az érettségi pontok számítása során, az emelt szintű érettségiért járó többletpontot is megkaphatja a jelentkező.

A germanisztika, anglisztika, romanisztika szakok azon meghirdetésein, ahol az emelt szintű érettségi felvételi követelmény, a jelentkezőknek akkor is jelentkezniük és érettségizniük kell emelt szinten az adott nyelvből, ha B2 vagy C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítványuk alapján, vizsga alóli felmentés mellett, 100%-os emelt szintű jeles osztályzatot kaptak.

Ezt az eredményt a tanulmányi pontok számításánál figyelembe lehet venni, de az érettségi pontoknál nem.

Intézményi pontok egyetemenként

A következő tanévben már a felsőoktatás intézmények döntenek majd arról, hogy pontosan mire és hány többletpontot adnak a felsőoktatási felvételi során. A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.

Pluszpont járhat többek között érettségi eredményért, hátrányos helyzetért, nyelvtudásért, tanulmányi versenyekért, sporteredményekért, az adott egyetem által szervezett tanfolyamokért, munkatapasztalatért, önkéntességért és honvédelemért.

BME

Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.

A BME-n nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga 36 pontot, írásbeli vagy szóbeli vizsga 18 pontot, C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga 50 pontot, írásbeli vagy szóbeli vizsga 25 pontot ér.

Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor csak 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.

Ráadásul a felvételi tájékoztatóban az is szerepel, hogy ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont.

Jó hír, hogy a BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.

Corvinus Egyetem

A Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi. Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 30 pont, C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért 40 pont adható.

Az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből 50 pont adható, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek.

Ezek mellett a Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.

ELTE

Az ELTE-n nagy különbség van az egyes karok között, ezért a felvételi tájékoztatót érdemes alaposan megnéznetek.

Ha például osztatlan jogi képzésére készültök, akkor jobban megéri emelt szintű érettségit tennetek idegen nyelvből, hiszen erre 50 pontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Ehhez képest a papíron ugyanannyit érő B2-es középfokú nyelvvizsgára csak 28 pont jár, míg a C1-es komplex felsőfokú nyelvvizsga esetében 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.

Nyelvtudásra ezen a szakon legfeljebb 50 pontot kaphattok. Így például hiába van két középfokú nyelvivizsgátok - az egyik angolból, a másik meg például németből - akkor is 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.

Ugyanígy maxolhatjátok a nyelvtudásért járó pontokat az ELTE Pedagógiai-és Pszichológiai Karán, ha pszichológia alapszakot jelölnétek meg vagy ha az Informatikai Karra készültök.

Nagyon hasonló a helyzet az ELTE BTK-n, hiszen ezeknél az alapszakoknál több pluszpontot kaphattok, ha a középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett emelt szinten is érettségiztek nyelvből.

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy például anglisztika alapszakon felvételi követelmény az angol emelt, míg a germanisztika szakon németből elég a középszintű érettségi is.

Ha az ELTE Gazdálkodástudományi Karára szeretnétek bekerülni például gazdálkodási és menedzsment alapszakra, akkor viszont érdemes letennetek a középfokú nyelvvizsgát idegen nyelvből.

Erre összesen 28 pontot kaphattok, így összesen 3 ponttal többet szerezhettek, mintha ugyanabból a nyelvből emelt szinten érettségiznétek. A felsőfokú nyelvvizsga ezen a karon is 50 pontot ér.

Fontos, hogy emelt szintű nyelvi érettséginél csak az angolt, a franciát, a németet, az olaszt, az oroszt és a spanyolt számítják be.

Semmelweis Egyetem

Ha a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készültök, akkor megint teljesen más a helyzet. A Semmelweisen ugyanis nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire.

Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra, vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire adható pluszpont.

Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit.

Fontos, hogy egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok hiába van például angolból felsőfokútok és franciából középfokútok.

Az eredmények igazolása a felvételiben

A felvételi eljárás során a nyelvtudás igazolásához nem kell semmilyen dokumentumot sem feltölteni az elektronikus felületre, mert 2003 óta az Oktatási Hivatal külön adatbázisból ellenőrzi, hogy a jelentkező valóban rendelkezik-e sikeres nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.

Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi. A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.

A 2024. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során az adatok hitelesítése a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból akkor biztosított, amennyiben a nyelvvizsga letételére 2023. november 30-ig sor kerül.

Külföldön szerzett felsőfokú nyelvvizsga

A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell. A honosításról az erre vonatkozó hivatalos tájékoztató alapján lehet tájékozódni.

Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat.

A Cambridge Assessment English B1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, B2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, C1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, C2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhet meg.

Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett német nyelvből letett nyelvvizsgákat.

A Goethe-Zertifikat B1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat B2 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat C1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhet meg.

Hogyan érdemes választani?

Melyik éri meg jobban? Erre nincs egzakt válasz. Azt kell megnézni, hogy a kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba, esetleg szükség van-e emelt szintű nyelvi érettségire.

Azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt vagy alatt valaki képes lesz-e felkészülni egy pluszvizsgára, illetve az emelt szintű érettségire.

A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

tags: #felsofoku #nyelvvizsga #erettsegi #pont