A tagadás német nyelvtanának alapvető eszközei közé tartozik a nein, nicht és kein használata, amelyek különböző mondatrészeket és mondatstruktúrákat érintenek.
Nein: az egész állítást tagadva, szórenddel és központi helyével
Nein: Az egész állítást tagadja, ezért csak a mondat elején állhat, utána mindig vessző áll. Nem tagja a mondatnak. Mondat belsejében nem állhat!
z.B.: Ist dein Vater Arzt von Beruf? Nein, er ist Lehrer von Beruf.
Nicht: a mondatrész-tagadások számos lehetséges helye
Nicht: Egyes mondatrészeket tagadunk vele. A mondatban elfoglalt helye attól függ, hogy milyen mondatrészt tagadunk vele. Tagadhatunk vele:
- állítmányt
- egyéb mondatrészt
Az állítmány tagadása:
- Ha az állítmány egyszerű igelak, akkor a nicht a mondat utolsó helyére kerül. z.B.: Petra besucht heute die Großeltern nicht. - Petra ma nem látogatja meg a nagyszülőket.
- Ha az állítmány összetett, mert… összetett igealak vagy kötelező névszói része vagy elöljárós főnév kiegészítője van, akkor a nicht az állítmány ragozatlan része vagy a bővítmények elé kerül. z.B.: Ich stelle dir meinen Freund nicht vor. - Nem mutatom be neked a barátomat.
- Meine Großeltern kommen nicht morgen. - A nagyszuleleim nem holnap jönnek.
Az egyéb mondatrész tagadásakor a nicht a tagadandó mondatrész elé kerül. z.B.: Meine Großeltern kommen nicht morgen. - A nagyszülők nem holnap jönnek.
Kein, keine, kein: főnevek tagadása határozatlan vagy határozott előtag nélkül
kein, keine, kein: főneveket tagadunk vele, csak olyan főneveket, amelyeknek a mondatban nincs névelője vagy határozatlan névelő áll előtte. A határozott névelős főnevet nicht-tel tagadjuk. z.B.: Ich habe ein Buch. - Van egy könyvem. Tagadása: Ich habe kein Buch. - Nincs könyvem. Ich habe Bücher. - Vannak könyveim. Tagadása: Ich habe keine Bücher. - Nincsenek könyveim. Ich habe das Buch. - Megvan a könyvem. Tagadása: Ich habe das Buch nicht. - Nincs meg a könyvem.
Néhány szó tagadása: gyakoriság- és személyes kivételek
Néhány szó tagadása: immer /mindig/ → nie /soha/; iemand /valaki/ → niemand /senki/; etwas /valami/ → nichts /semmi/
Fontos! A német nem halmozza a tagadásokat úgy, mint a magyar.
z.B.: Nálunk soha senki nem csinál semmit. - Bei uns macht niemand etwas. Nekem soha senki nem segít.
Általános szerkezetek és igék
A mondatkeret azt jelenti, hogy a ragozott ige a mondatban a szokásos helyén marad (kijelentő mondatban a második hely), és ennek van valamiféle bővítménye, ami a mondat legvégére kerül. Szenvedő szerkezetben a werden (Zustandspassivban a sein) ige és a Partizip II. Az összetett állítmány igei és névszói része. Léteznek ún. állandósult szókapcsolatok, kifejezések, melyekben az ige és a névszói rész nagyon szorosan összetartoznak. Ezek olyan kifejezések, amiket meg kell tanulni. Ilyen pl. Gitarre spielen, Abschied nemen, Platz nehmen. Léteznek olyan igék, melyek mellé kötelező kitenni valamilyen bővítményt, elsősorban tárgyat, anélkül nem fordulnak elő. Ilyen pl. a haben, nehmen ige. Nem igazán mondjuk csak ilyen röviden, hogy “ich habe” vagy “ich nehme”, mindenképpen ki kell tenni mellé, hogy “mit birtokolunk” vagy “mit veszünk”. Ha mást nem, egy névmást kell kitenni, pl. Ich habe es, vagy Ich nehme es. Egyes igéknek tehát kötelező kiegészítőjük van. Ha az ige kiegészítője nélkül is értelmes a mondat, tehát nem kötelező kiegészítőt tenni az ige mellé, akkor nem alkot keretet az ige és a kiegészítője. Így pl. a lesen és a schreiben igék önmagukban is állhatnak, de állhatnak úgy is, hogy megjelöljük egy tárggyal, hogy mit olvasunk, vagy mit írunk. Ezeknek az igéknek tehát nem kötelező kiegészítőt tartalmazniuk a mondatban, szemben pl. Ich arbeite nicht. Nem dolgozom. Ha azonban az igének más kiegészítője is van, amivel a ragozott ige keretet alkot (pl. Ich bin nicht fertig. Nem vagyok kész. Az elöljárószós bővítményeket is megelőzi a nicht. Ezek olyan bővítmények, melyek szorosan kapcsolódnak az igéhez, az ige vonzatai, az ige bővítményei. Nem tartoznak ide pl. az időhatározók (pl. heute, am Nachmittag), ezek szinte minden mondatba betehetők, ezek csak kiegészítők, nem bővítmények, mert nem az ige jelentéséhez kapcsolódnak. Ezzel szemben pl. az irányt kifejező elöljárószós bővítmények (pl. nach Deutschland) szorosan a fahren igéhez kapcsolódik. Ezzel szemben pl. A kein tagadószót főnevek tagadására használjuk akkor, amikor a főnév határozatlan alakban van, tehát nincs előtte határozott névelő, mutató névmás (dieser/-e/-es, jener/-e/-es), birtokos névmás (mein, dein, stb.) vagy egyéb, határozottságot kifejező determináns. Alapvetően a határozatlan névelős főneveket és főnévi csoportokat tagadjuk kein-nal, illetve azokat a főneveket és főnévi csoportokat, amik előtt nem áll semmilyen névelő vagy determináns. Ilyenek például a prüfen: Ich lese nicht das Buch. Ich lese nicht dieses Buch. Ich lese nicht jenes Buch. Ich lese nicht mein Buch. Ich lese nicht dein / sein / unser / stb. Buch. (Nem a te könyved / ő könyvét / mi könyvünket / stb. DE: Ich lese kein Buch. Fontos, hogy az utóbbi mondatban általában véve beszélünk könyvről, az előző mondatokban pedig konkrét könyvekre gondolunk. Állandósult szókapcsolatokban az ige és a kiegészítője szorosan összetartoznak (pl. Platz nehmen, Abschied nehmen, Klavier spielen). Ich nehme nicht Abschied. A sein ige (és a kopulatív igék, pl. Hast du ein Buch? Steht ein Junge dort?) A kein, keine, kein, (tsz.: keine) tehát egyfajta névelő, kétalakú determináns, míg a keiner, keine, keins (tsz.: keine) névmás (tehát nem háromalakú determináns, bár három alakja van, de nem a főnév előtt áll, ellentétben pl. a der, die, das háromalakú determinánssal, hanem főnév nélkül).
