Felsőfokú nyelvvizsga: gyakori kérdések és felkészülési útmutató

A felsőfokú nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeretben a C1 szintnek felel meg. Ezen a szinten már összetett témákról kell beszélned, árnyaltan kell kifejezned a véleményedet, és szóban, illetve írásban is magabiztosan kell használnod a nyelvet.

A sikerhez nem elegendő a nyelvtani szabályok felismerése: a bonyolultabb szerkezeteket önállóan is alkalmaznod kell, széles szókincsre, jó szövegértésre, fejlett hallás utáni értésre és rendszeres beszédgyakorlatra van szükséged. A felsőfokú vizsga típusfeladatainak ismerete legalább ilyen fontos, mert ugyanaz a nyelvtudás különböző vizsgarendszerekben eltérő feladatokkal jelenhet meg.

Mit jelent a felsőfokú, vagyis C1-es szint?

A nyelvvizsgaszintek az EU által meghatározott szabályok szerint lettek beállítva. Az A az alapszintű, a B az önálló, a C pedig a mesterfokú nyelvhasználó szintje. Az egyes szintek két részre oszlanak, az A1 alacsonyabb, mint az A2 és így tovább.

Egy régi típusú középfokú nyelvvizsgának ma a B2 felel meg. A felsőfokú nyelvvizsga a C1 a közös, európai keretrendszerben, de van C2 is, ami már nagyon komoly.

A felsőfokú nyelvvizsga alapvetően leginkább a szókincsben különbözik a középfokútól. Itt jutunk el arra a szintre, amikor már sokféle területről, rengeteg szót tudunk.

Ez már az a szint, amikor komplex témák is eléd kerülhetnek. És ha valamiről nem gondolsz semmit, az elég nagy veszély.

Milyen célból érdemes felsőfokú nyelvvizsgát tenni?

Nagyon ritka az, amikor valaki „csak úgy” le akar vizsgázni. Hozzám általában úgy jönnek tanulók, hogy valami miatt szükségük van a papírra is, nem csak a tudásra.

Ha viszont a munkahelyeden kérik a papírt is, esetleg diplomához kell, vagy a felvételinél szeretnél több ponttal indulni, akkor meg kell tudnod, hogy az adott intézmény, munkáltató stb. milyen szintű vizsgát vár el.

Találkoztam már olyan egyetemmel, munkáltatóval, ahol speciális nyelvvizsgát kértek, vagyis te hiába tennéd le az XY nyelvvizsgát, ha ők egy egészen mást fogadnak el.

Ha külföldre szeretnél menni, és ott akarsz valahol elhelyezkedni, amihez szintén kell a bizonyítvány, tudakold meg, melyik vizsgát fogadják el, mert az is lehet, hogy magyarországi vizsgát nem fogadnak el tőled.

Külföldi tanulmányokhoz, egyetemi felvételihez, munkavállaláshoz vagy letelepedéshez szükséges. Akik külföldön akarnak tanulni, komolyan és hosszú távon terveznek egy másik országban, azoknak érdemes ebben gondolkodni, különösen a nemzetközi nyelvvizsgák esetében.

A nyelvvizsga egyes munkakörökben magasabb fizetéssel is járhat. Főleg állami, azaz közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állásokban nyelvpótlékot kaphat az, akinek van állami nyelvvizsgája.

Az egyetemek ugyan nem várják el a nyelvvizsgát, de többletpontokat adhatnak a felvételinél. Az iskolák maguk dönthetik el, hogy mennyit.

Írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga?

A nyelvvizsgákon lehet választani, hogy csak írásbelit, vagy csak szóbelit szeretnél csinálni. Ha mindkettőt, azt komplex vizsgának hívják.

Akkor is megszerzed a komplex vizsgát, ha évek telnek el az írásbeli és a szóbeli közt. Az egyes vizsgaközpontok szabályai azonban eltérhetnek, ezért a jelentkezés előtt mindig ellenőrizd az aktuális feltételeket.

Az írásbeli vizsga általában az olvasott szöveg értését, az íráskészséget, a nyelvismeretet és bizonyos vizsgarendszerekben a közvetítési vagy fordítási készséget méri. A szóbeli vizsgán beszélgetés, önálló témakifejtés, képekhez kapcsolódó feladat, szituációs játék és hallás utáni szövegértés is szerepelhet.

Egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát válassz?

Ugyancsak el lehet dönteni, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát szeretnél. Az utóbbiban lehet például fordítás, idegen nyelvről magyarra vagy fordítva.

A kétnyelvű vizsga azt jelenti, hogy kérnek tőled fordítást is, és ha ebben nagyon jó vagy, akkor érdemes ezt választani. Az egynyelvű nyelvvizsgáknál nincs fordítási feladat.

A feladatok típusában találhatsz eltérést, valamint vannak kétnyelvű és egynyelvű vizsgák. Személy szerint azt tanácsolnám Neked, hogy vizsgáld meg alaposan az egyes nyelvvizsgák feladattípusait, és ez alapján dönts.

Hogyan válaszd ki a megfelelő vizsgarendszert?

Amikor új tanuló érkezik hozzám, az első lépés annak eldöntése, hogy melyik vizsgát szeretné elvégezni. Sokan nem tudják, hogy milyen nyelvvizsgák vannak, és melyiket válasszák, és egyáltalán, milyen követelményeik vannak ezeknek a nyelvvizsgáknak, de azt sem tudják, hogyan kezdjék el a felkészülést.

Mindegy melyiket választod abból a szempontból, hogy milyen tudásszintet kérnek tőled, hiszen ugyanazokat a feltételeket kell teljesítened mindenhol. A feladatok típusában találhatsz eltérést, valamint vannak kétnyelvű és egynyelvű vizsgák.

Érdemes bővebb információért az adott vizsgarendszer honlapját meglátogatnod, mert nagyon sok helyen van próbavizsga, vagy letölthető feladatsor. Töltsd le az összes elérhető feladatsort az adott nyelvvizsgából.

Szánj időt arra, hogy kitöltöd őket. Szótárazással, szótár nélkül. Időkorlát nélkül, vagy időre. Külön-külön vagy egyben az egész vizsgát.

A felsőfokú vizsgák főbb feladattípusai

ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ

A „Rigó utcai” vizsgák kétnyelvűek, és minden szinten minimum 60 százalékot kell teljesítened, hogy megszerezd a nyelvvizsga-bizonyítványt.

Az írásbeli vizsgán - a tesztet kivéve - egyaránt használhatsz egy- és kétnyelvű nyomtatott szótárt. A felsőfokú (C1) vizsgán ugyanezekkel a feladattípusokkal találkozhatsz, annyi eltéréssel, hogy a magyar nyelvű szöveget fordítás helyett össze kell foglalni idegen nyelven.

A hallás utáni szövegértés, vagyis a magnóhallgatás a szóbeli vizsga része mindhárom szinten. Az általános beszélgetés, képleírás és szituációs játék mellett felsőfokon egy magyar nyelvű szöveg idegen nyelvű összefoglalása is szerepel a szóbeli vizsgán.

BME

A nyelvvizsga-bizonyítványhoz a BME Nyelvvizsgaközpontban is minimum 60 százalékot kell elérni. Az írásbelin a tesztjellegű feladatokat kivéve nyomtatott szótárt lehet használni.

Fogalmazás, szövegértés és a „lyukas szöveg kiegészítése” minden szinten szerepel az írásbeli feladatok között. Közép- és felsőfokon feleletválasztós teszttel is meg kell birkózni az írásbeli vizsgán.

Középfokon ezen kívül idegen nyelvről magyarra kell fordítani, míg felsőfokon egy magyar szöveget foglalnak össze idegen nyelven a vizsgázók.

A szóbelin szintén van magnóhallgatás, a „Rigó utcai” nyelvvizsgával ellentétben azonban itt nem kérdésekre kell válaszolni az elhangzott szöveggel kapcsolatban, hanem jegyzeteket készítenek, és igaz-hamis állításokra felelnek a jelentkezők.

Euroexam

Az Euroexam nyelvvizsgán dönthetsz arról, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát szeretnél-e tenni. A vizsgaközpont újítása, hogy a "nyelvismeret és szókincs" kategóriába tartozó feladatok kivételével májustól valamennyi vizsgarészen bármilyen nyomtatott szótárt használhatsz.

Az előző két nyelvvizsgától eltérően itt nem egy-egy feladattal mérnek egy-egy készséget, hanem több kisebb feladatot kell megoldanod.

Alap-, közép- és felsőfokon az írásbeli vizsgán a többek között szövegrészeket és címeket kell párosítani, szöveget kell kiegészíteni, és két fogalmazást is kell írni a megadott témában.

A fordítás és a párbeszéd nevű feladat - ami tulajdonképpen magnóhallgatás, a vizsgázó írásban „tolmácsol” a két beszélő között - csak a kétnyelvű vizsga részei, az egynyelvű feladatlapon nem szerepelnek.

A szóbeli vizsgán a magnóhallgatás mellett a jelölteknek egy rádió- vagy televízióműsor részletét is lejátsszák. A vizsgán egyszerre ketten vesz részt, bizonyos feladatokat - például a szituációs játékot vagy felsőfokon a prezentációkészítést - együtt oldanak meg.

TELC

A Telc vizsga egynyelvű, ami azt jelenti, hogy az írásbeli és a szóbeli feladatoknál is tilos a szótár használata.

Az Euroexam nyelvvizsgához hasonlóan itt is több rövidebb feladattal mérik a vizsgázók készségeit. Az írásbeli vizsgán többek között megadott szöveghez kell címet keresni, hiányos szöveget kell kiegészíteni, illetve szinttől függően levelet vagy fogalmazást kell írni.

A szóbelin párban vizsgáznak a jelöltek, akik bizonyos feladatokat, például a prezentációkészítést és a konszenzuskeresést közösen oldják meg. Magnóhallgatás mindhárom szinten szerepel a feladatok között.

Cambridge ESOL

Ez Cambridge-i nyelvvizsgákat világszerte elfogadják mind munkáltatók mind oktatási intézmények. Mivel ez egy külföldi angol vizsga, csak egynyelvű vizsgára van lehetőséged.

Más nyelvvizsgákkal ellentétben itt az írásbelit és szóbelit együtt teheted le. Ennek a nyelvvizsgának az az érdekessége, hogy ha te jobb eredményt érsz el, mint ami a szint követelménye, akkor magasabb minősítést kaphatsz, de fordítva is.

Az írásbeli borzasztó hosszú, több mint 5 óra. A BME vizsgához hasonlóan itt is három szöveg van, amit értelmezned kell, és ezek is elég hosszúak lehetnek.

Fogalmazás itt is két darab van, az egyik általában egy e-mail, a másik pedig valamilyen fogalmazás, sztori megírása adott instrukciók alapján.

A Use of English egy olyan 4 részből álló feladatsor, ahol kettő a szókincsed teszteli, egy kifejezetten a nyelvtant, egy pedig mindkettőt. Természetesen itt is van hallás utáni értést ellenőrző feladatsor, szám szerint négy darab.

A Speaking rész kb 14 perc, ahol másik jelentkezővel vagy csoportosan kell beszélgetned adott instrukciók alapján.

Corvinus

Egy és kétnyelvű vizsgát is tehetsz, tehát az írásbeli résznél van egy fordításos feladat is.

Az írásbeli három részből áll, mert az olvasott szövegértésen és az íráskészségen kívül még a nyelvismeretet is mérik, így ezt akkor javaslom, ha a nyelvtanod is eléggé rendben van.

A Nyelvismereti feladatnál a nyelvtant és a szókincset is mérik három feladattal. Erre összesen van 30 perced.

Az olvasott szöveg értésed három feladat méri, előnye, hogy szótár használható. Két fogalmazást kell írnod, egy baráti levelet vagy emailt, és egy olvasói levelet, itt is használható szótár.

Az olvasott szöveg értésre és a fogalmazásokra összesen 150 perced van. A hallás utáni szövegértés is három részből áll, 30 perced áll rendelkezésedre.

Három feladat méri a beszédkészséged: Beszélgetés a mindennapi élethelyzetekről 4-6 kérdés segítségével. Véleménykifejtés, valamilyen témakör megvitatása. Szituációs szerepjáték megadott szempontok alapján.

DExam

A DExam a Debreceni Egyetem egyik egysége, melynek sajátossága, hogy „a diákok, egyetemisták, főiskolások nyelvhasználati igényeit természetes humán-, vagy reálérdeklődésének messzemenő figyelembe vételével elégíti ki”.

Az írásbeli részben az a jó, hogy nincs nyelvtani teszt, hanem három írott szöveget kell értelmezned, a feladatok hasonló típusúak, mint ami a többi nyelvvizsgán is van.

Az íráskészségedet egy hivatalos levéllel és egy fogalmazással ellenőrzik, ahol például véleményt kell kifejtened vagy panaszt kell tenned stb. A beszédértés sem különbözik a többi nyelvvizsgától, itt is három szöveget kell meghallgatnod, és a hozzá kapcsolódó feladatokat megoldanod.

A szóbeli vizsga három részből áll: önállóan kell előadást tartanod egy tudományos jellegű szövegről. Két szöveg közül választhatsz, és rövid tanulmányozás után el kell döntened, melyik témát részesíted előnyben.

Kapsz a vizsgázótól pár kérdést, és 3-4 perced van, hogy kifejtsd mondandód. Adott témakörök alapján kell beszélgetned a vizsgáztatóval. Egy másik vizsgázóval kell beszélgetned valamilyen adott téma alapján, saját véleményed, álláspontod kell kifejtened.

ECL

Az ECL-nél egynyelvű vizsgát tudsz tenni, a fogalmazásokhoz használhatsz szótárt. Akkor javaslom, ha nem szereted a nyelvtani feladatokat, de nagy a szókincsed és könnyen érted az angol szövegeket, mert állítólag ez a rész nehezebb, mint más nyelvvizsgáknál.

Az olvasott szöveg értése - típusait tekintve - megegyezik a többi nyelvvizsgával, itt két különféle szöveget kell értelmezned, és a hozzájuk tartozó feladatokat megoldanod. Ehhez a részhez nem használhatsz szótárt.

Az írásfeladatnál két fogalmazást kell megírnod, ehhez már használhatsz nyomtatott szótárt.

A beszédértés 20 perces, ahol két viszonylag rövid(1,5-2,5 perces) szöveget kell meghallgatnod hangfelvételről, majd megoldanod a hozzájuk kapcsolódó feladatokat.

A szóbeli vizsga kb 20 perc, és három részből áll: A szokásos bemelegítő bemutatkozás rész. Másik vizsgázóval kell beszélgetned egy adott témáról. Szintén témakifejtés, de egyes témák kifejtéséhez 4-5 képből álló montázs áll a rendelkezésedre.

Nem az a cél, hogy a képről beszélj, tehát nem azt kell elmondanod, hogy mit látsz a képen, hanem arra kell törekedned, hogy a képek sugallta témáról beszélj.

Euroexam részletesen

Viszonylag ez is a hosszú vizsgák közé tartozik, a teljes vizsga hossza körülbelül 3-4 óra, szinttől függően.

Az olvasási rész - azaz az írott szöveg értése - három részből áll, körülbelül negyven perces, és ez alatt használhatsz szótárt is, ahogy a Writing résznél is, ahol két különféle feladatnál kell megmutatnod az angol írásbeli készséged.

A Listening résznél három szöveggel ellenőrzik a hallás utáni értés készséged, a szóbeli - Speaking - pedig elég hosszú, mert négy részből áll: A szokásos bemelegítő rész általános kérdésekkel. Az Euroexam sajátossága a Picture Story, ahol egy kép vagy képsorozat alapján kell elmesélned egy történetet.

Helyzetgyakorlat. Téma megvitatása.

IELTS

A világ legnépszerűbb nyelvvizsgájának tartják, kérésre államilag honosítják is. Kifejezetten azoknak ajánlom, akik külföldön szeretnének munkát vállalni vagy ott szeretnének tanulni.

Az olvasási része mindössze egy órás, itt is három szöveget kell értelmezned, de ezek közül csak az egyik terjedelme nagyobb.

Egy levelet és egy rövidebb fogalmazást kell megírnod az írásbeli részen. A hallás utáni értés rész 30 perces, ahol négy párbeszédet és monológot kell hallgatnod.

A Speaking rész itt is három részből áll, hasonlóan a többi nyelvvizsgához először rövid bemutatkozás történik, majd kapsz egy kártyát, amelyen felvázolják, miről is kell beszélned (adott téma), és mit kell belefoglalnod, ez mindössze 3-4 perces folyamat.

A harmadik részben a 2. rész témájával kapcsolatosan kapsz különféle kérdéseket a vizsgáztatótól.

LanguageCert

A LanguageCert nyelvvizsga a népszerű City & Guilds nyelvvizsga utódja. Akkor javasolt neked, ha külföldi és hazai munkavállashoz szükséges a papír.

Egynyelvű vizsgát tudsz itt tenni, és a vizsga alatt egynyelvű szótár használata megengedett.

Az írásbeli rész elég hosszú, 4 hosszabb olvasott szöveget kell értelmezned, és az adott feladatokat megoldanod. Két fogalmazást kell írnod, egy levelet és egy esszét.

A hallás utáni szövegértés 4 részből áll, ezek hasonlóak a többi nyelvvizsga feladattípusaihoz.

A Speaking rész négy különálló egységre bontható: Különféle kérdéseket tesznek fel különböző személyes témákban, mint például kik a barátaid, mióta tanulsz angolul, stb.

A vizsgáztató különböző élethelyzeteket mond neked, amire megfelelően kell reagálnod, majd folytatnod a párbeszédet, ez mindössze pár forduló.

Két képet kapsz, és a vizsgáztató kérdéseire kell felelned, ez egy kérdezz-felelek rész kép alapján. Témakifejtés mindennapi témákkal kapcsolatban.

ORIGO

Ez a legrégebbi magyarországi vizsgaközpont, csak Rigó nyelvvizsgaként emlegetik még ma is. A kötelező keretrendszer miatt sokat változott, nem könnyebb és nem nehezebb a többinél, a nyelvtan itt még mindig kiemelt fontossággal bír.

Pozitívum például, hogy beszélgetésnél nem a nyelvtani helyességet nézik elsősorban, hanem a jó beszédkészséget.

Neked ajánlott, ha munkához kell, mert sokan úgy gondolják, ha Origo vizsgád van, akkor az a tuti. Itt csak kétnyelvű vizsga van, tehát csak akkor válaszd ezt, ha a fordítás nem mumus számodra.

Az írásbeli részre összesen 180 perc van, amit te osztasz be tetszés szerint. Az olvasás készséget két feladattal mérik.

Angol nyelvű cikket kell elolvasnod, majd magyar kérdésekre magyarul kell válaszolnod. A második szöveg már hasonló a többi nyelvvizsgánál is megtalálható olvasáskészséget ellenőrző feladathoz, ahol is egy szövegbe kell kihagyott szavakat, szókapcsolatokat behelyezned.

Felsőfokú komplex vizsgák díjai

Felsőfokon 13 400, 15 500, illetve 28 900 forintot kérnek el a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért az ELTE-ITK vizsgán.

Felsőfokon 13 ezer, 16 ezer, illetve 25 500 forintot kell fizetni a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért a BME vizsgán.

Felsőfokon 18 900, 21 900, illetve 27 900 forintot kérnek el a szóbeli, az írásbeli, illetve a komplex vizsgáért az Euroexam vizsgán.

Felsőfokon 22 ezer forintba kerül a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga, a komplexért pedig 32 ezer forintot kell fizetni a TELC vizsgán.

A nyelvvizsgák nem olcsók, egy B2-es komplex vizsga típustól függően átlagosan 40-60 ezer forint közt van. De vannak ennél drágább vizsgák is.

Visszaigényelhető-e a vizsgadíj?

Az állam viszont utólag visszatéríti az első sikeres nyelvvizsga díját, ha a vizsgázó még nem érte el a 35. életévét.

A vizsgadíjat az első sikeres B2, C1 vagy C2 vizsga megszerzése után legfeljebb egy évvel a Magyar Államkincstártól lehet visszaigényelni. A visszatérítés összege 2024. januárjától legfeljebb 66 700 forint lehet.

A támogatást azok is kérhetik, akik az emelt szintű érettségin érték el a B2 szintet. Akkor is lehet kérni a visszatérítést, ha a vizsgázó külön-külön teszi le az írásbeli és a szóbeli vizsgát.

Az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kapcsolata

Ma már nem lehet nyelvvizsgával kiváltani a nyelvi érettségit. Viszont egy jól sikerült emelt szintű érettségi a nyelvvizsgával egyenértékű.

Ha valaki az emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot elér, az B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsgának felel meg. A 40-59 százalékos érettségi pedig B1-es szintű komplex nyelvvizsgát ér.

Miért nehéz a felsőfokú nyelvvizsga?

Az, amit a középfokú nyelvvizsgában még csak épphogy volt szükséges, itt már egyre jobban az lesz. A Cambridge CAE C1-es nyelvvizsga esetében külön use of English rész van.

A legtöbb nyelvvizsgára viszont nem jellemző, hogy ennyire direkten nyelvtanos feladatot adnak. Ettől függetlenül szükséges a bonyolultabb nyelvtanokat ismerned. Felismerned és használnod is.

Szóban és írásban. Bonyolultabb nyelvtanok alatt értek pár igeidőt: past perfect, past perfect continuous, future perfect.

A módbeli segédigék jelen és múlt ideje is idetartozik. Illetve olyan angol nyelvtanok mint a passzív, a feltételes és a függő beszéd.

Hogyan készülj fel a felsőfokú nyelvvizsgára?

1. Ismerd meg a vizsga típusfeladatait

Ez minden nyelvvizsgára igaz. Minden nyelvből. Ez is csak egy vizsga. Előny, ha megismered.

Tudhatsz tökéletesen bármilyen nyelvet, nehézséget okozhat egy-egy furább feladat. Töltsd le az összes elérhető feladatsort az adott nyelvvizsgából.

Szánj időt arra, hogy kitöltöd őket. Szótárazással, szótár nélkül. Időkorlát nélkül, vagy időre. Külön-külön vagy egyben az egész vizsgát.

2. Tanuld meg a nyelvtant elméletben és gyakorlatban is

Az elméleti tudás önmagában nem elegendő, mert a felsőfokú vizsgán a szerkezeteket önállóan és természetesen kell használnod.

Az összetett nyelvtani formákat szóban és írásban is gyakorold, különösen akkor, ha a választott vizsgarendszerben külön nyelvismereti vagy Use of English rész szerepel.

3. Alakíts ki használható beszédpaneleket

A nyelvtant nem csak úgy tudod jól alkalmazni, ha levezeted magadban minden egyes alkalommal. Fogyassz tartalmakat és használd úgy, ahogy ők.

Szedjél ki cikkekből, dokumentumfilmekből akár fél mondatokat és a készülés során rakd bele az íráskészség és a beszéd feladataidba.

Használd ezeket a formulákat más szavakkal. Használd annyit őket, hogy már unjad, és bármikor eszedbe jusson mint egy rossz vicc.

4. Fejleszd a szókincsedet

A szótanulás fontosságát nem tudom eléggé hangsúlyozni. A legtöbb tanuló utálja. Én sem szeretem.

Hiányos nyelvtannal rengeteg mindent ki tudsz fejezni. És azt mondom, hogy még egy nyelvvizsgát is le tudsz rakni.

Hiányos szókinccsel viszont egy viszonylag egyszerű mondat is megizzaszt, zavarba hoz. Próbáld meg kontextusban, kifejezésekben tanulni a szavakat.

És rengeteget. Napi szinten használd a Quizlet-et. Írd fel ugyanazt a szót akár ötször.

Közben ne stresszelj rá azokra, amiket nem tudsz. Ha egy szó nehezen megy, akkor írd bele egy olyan modulmondatba, amiről a 3-as pontban beszéltem.

5. Legyél tájékozott

Magától értetődően ha nincs mit kifejezned, akkor nem fogsz nagyon beszélni sem. Legyen az nyelvvizsga vagy bármi más helyzet.

Olvass különböző témákról, kövesd a közéleti, társadalmi, tudományos és kulturális kérdéseket, hogy a vizsgán ne csak nyelvileg, hanem tartalmilag is legyen mondanivalód.

Ez a tanács különösen igaz akkor, ha a C2-es anyanyelvi nyelvvizsgát is megcélzod valamikor.

6. Gyakorold a beszédet rendszeresen

A felsőfokúra készülésnél már elengedhetetlen a társalgás, szükséged lesz valakire, aki beszédre sarkall, aki jó beszédpartnered, és aki a saját profizmusán keresztül meg tudja neked mutatni, a szavak és kifejezések profi használatát is.

A felsőfokú nyelvvizsga megadja azt az érzetet, hogy bármilyen témáról tudsz beszélni, és már nincs olyan helyzet, amiben elakadnál.

Amikor valaki eljut ideáig, már valószínűleg sokféle formában találkozott a nyelvvel, és beszélt eleget ahhoz, hogy folyékony legyen.

7. Gyakorold az íráskészséget időre

A felsőfokú vizsgán nemcsak a nyelvtani pontosság számít, hanem az is, hogy a feladatot megfelelő szerkezetben, a megadott terjedelemben és a szükséges stílusban oldd meg.

A két fogalmazás, az esszé, a levél, az e-mail, az összefoglalás és a véleménykifejtés eltérő szövegalkotási stratégiát kívánhat.

Az íráskészséget ezért ne kizárólag mondatszinten gyakorold, hanem teljes szövegekkel, időkorláttal és utólagos javítással.

Milyen témákra készülj a szóbeli vizsgán?

A felsőfokú szóbeli vizsgán nem elegendő néhány betanult mondattal válaszolni. A témákat több szempontból kell megközelítened, érveket és ellenérveket kell megfogalmaznod, valamint saját véleményedet és tapasztalataidat is be kell mutatnod.

• jellem, személyiség leírása
• tipikus/ideális férfi és nő
• divat, öltözködés, trendek
• szépségápolás, kozmetikai sebészet
• barátság
• diák- munkatársi kapcsolatok
• partnerkapcsolatok
• elmagányosodás
• családmodellek
• demográfiai trendek
• válások okai
• alternatív együttélési formák
• szociális ellátások
• társadalmi mozgalmak
• politikai berendezkedés
• multikulturális társadalom
• munkanélküliség
• a társadalom elöregedése
• konformisták és deviánsok
• közbiztonság, bűn, bűnüldözés
• migráció
• lakberendezés, lakáskultúra
• lakással kapcsolatos költségek, lakáskarbantartás
• vidéki, városi életforma
• lakhatási viszonyok
• lakásszerzési lehetőségek
• lakáshelyzet a mai Mo.-n
• családi ünnepek
• állami ünnepek
• olvasás, televízió, videó, mozi
• múzeum, kiállítások
• baráti összejövetelek, vendégség
• szobanövények, kertészkedés, barkácsolás
• iskolarendszer, iskolatípusok Magyarországon
• felsőoktatás
• diákcsere, diákmobilitás
• esélyegyenlőség az oktatásban
• permanens tanulás
• az idegen nyelvek szerepe és szükségessége
• nyelvtanulási lehetőségek
• nyelvtanulási tapasztalatok
• álláskeresés módjai
• népszerű szakmák
• karrier és/vagy család
• foglalkozások presztízse
• pályakezdők a munkaerőpiacon
• globalizáció
• egészséges életmód
• tömegsport és versenysport
• extrém sportok
• egészséges és egészségtelen táplálkozás
• egészségügyi ellátások
• betegségek és megelőzésük
• fogyatékosok integrációja
• szolgáltatások
• vásárlási szokások
• fogyasztói társadalom
• reklámok szerepe
• városi tömegközlekedés
• egyéni közlekedés
• utazási előkészületek
• utazási trendek
• turizmus Magyarországon
• környezetvédelmi problémák
• az egyén és a társadalom felelőssége
• telefon, mobiltelefon, internet
• a számítógép szerepe az életünkben
• atomenergia és alternatív energiaforrások
• Magyarország turisztikai és kulturális attrakciói
• Magyarország és a világ
• a célnyelv országai

Érdemes-e tanár segítségét kérni?

A legtöbb könyv, tananyag vagy kurzus a középfokig van - odáig dögivel - utána azonban nem túl nagy a kínálat. Azt ajánlom, mindenkippen keress egy jó tanárt - olyat, aki valóban jól tud - és vegyél magánórákat.

Felmerül a kérdés, jó e anyanyelvi beszélőtől órákat venni. A válasz igen is meg nem is.

Az anyanyelvi beszélő segít neked szokni a kiejtést, megmutatja a hétköznapi vagy szleng nyelvhasználatot, de azért mert valaki anyanyelvi, még nem feltétlenül tud tanítani is.

Fontos, hogy tudd, az anyanyelvi ember nagyszerű lehetőség a gyakorlásra, de ne várj minden kérdésedre választ vagy profin felépített órákat. Kivéve persze, ha az illető maga is tanár.

A felsőfokú nyelvvizsga és a tényleges nyelvtudás

Én általában azt szoktam javasolni, hogy az legyen. Miért? Mert sosem lehet tudni.

Emiatt a nyelvvizsga miatt volt először az a tapasztalatom, hogy nem csak egy vizsgára készülök. Hanem tényleges nyelvtudást is szerzek.

Úgy gondolom, hogy ennek a nyelvvizsgának a feladatai bár nehezek, életszerűek. Olyan tudást igényelnek, ami a valós nyelvtudásodat is fejleszteni.

Komoly és rendszerezett tudást ad. Maximálisan egyetértek azzal, hogy ha nyelvvizsgája van valakinek, attól még nem biztos, hogy tudása is van.

Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy ha valaki nyelvvizsgára készül, azzal rendszerezi és elmélyíti a tudását, és sokszor akkor tapasztalok egy ugrásszerű fejlődést, amikor a rendszeres tanulás után valaki megszerezte a nyelvvizsgát.

Persze lehet nyelvet tanulni csak azért, hogy meglegyen a nyelvvizsga, de sokkal jobb egy nyelvet önmagéért és nem a papírért elsajátítani.

tags: #felsofoku #nyelvvizsga #gyakori #kerdesek