A felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsga után járó intézményi pontok száma nem egységes: 2024-től az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a hozzájuk jelentkezőket hány ponttal jutalmazzák a nyelvtudásért. Egy felsőfokú nyelvvizsga az addigi 40 helyett akár 100 pontot is érhet, a középfokút egyes intézmények akár 70 ponttal honorálják.
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Az intézményi pontok jogcímeit, mértékét, továbbá azok feltételeit a felsőoktatási intézmények egyedileg határozzák meg.
Hány pluszpont jár a felsőfokú nyelvvizsgáért?
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni a legalább középfokú nyelvtudásért. A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont.
A 2024-től bevezetett rendszerben azonban az intézményi pontok odaítélése egyetemenként, karonként és szakonként eltérhet. Fontos, hogy intézményenként, karonként és szakonként nagyban eltérhet, hogy mire és mennyi pont jár. Ezért elképzelhető, hogy az egyik megjelölt szakon ugyanaz az eredmény több pontot jelent a felvételizőnek, mint egy másik megjelölt szakon.
| Nyelvvizsga | Központi szabály szerinti többletpont |
|---|---|
| B2 komplex nyelvvizsga | 28 többletpont |
| C1 komplex nyelvvizsga | 40 többletpont |
Felsőfokú nyelvvizsga pontszámai egyes egyetemeken
A legtöbb egyetemen a komplex B2-es és a felsőfokú, vagyis C1-es nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a jelentkezők. Többek között így lesz a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol egy középfokú vizsga 30, míg a felsőfokú 40 pontot ér.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a B2-es nyelvvizsgáért 28, a C1-esért 50 pont jár. Maximum 50 pluszpontot szerezhettek a felvételin a nyelvvizsgával, ha az ELTE-re készültök.
A 2025-ös felvételi eljárásban a diákok összesen 500 pontot gyűjthetnek. Ebből legfeljebb 200 pontot a középiskolai eredményeik, további 200 pontot pedig az érettségi teljesítményük alapján szerezhetnek meg. Az intézményi pontokból (korábban többletpontok) szintén maximum 100 pontot érhetnek el.
| Felsőoktatási intézmény | B2 nyelvvizsga | C1 nyelvvizsga |
|---|---|---|
| Budapesti Corvinus Egyetem | 30 pont | 40 pont |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | 28 pont | 50 pont |
| Állatorvostudományi Egyetem | 15 pont | 20 pont |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, komplex vizsga | 36 pont | 50 pont |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, nem komplex vizsga | 18 pont | 25 pont |
Hasonlóan járnak el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is, utóbbinál viszont lényegesen kevesebbet ér a nyelvtudás: a középfokú 15, a felsőfokú nyelvvizsga pedig 20 pontot ér.
Vannak intézmények, ahol különbséget tesznek a komplex és a részvizsgák (szóbeli vagy írásbeli) között is. Így tesz például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, ahol egy C1-es komplex vizsgért 50, míg a nem komplexért 25 pontot lehet kapni.
Középfokú vizsgáért ebben a felosztásban pedig 36 és 18 pluszpont jár, aszerint, hogy komplex vagy nem komplex vizsgáról van szó. Hasonlóan töntöttek a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Miskolci Egyetemen is.
Szakterületenként eltérő pontozás
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakterületenként eltérő szabályokat hoztak: a bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi területeken a középfokú 30, a felsőfokú komplex nyelvvizsga 50 pontot ér, míg az informatikai és műszaki területen az előbbiért 40, az utóbbiért pedig 60 pontot kaphatnak a felvételizők.
| Képzési terület a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen | B2 nyelvvizsga | C1 komplex nyelvvizsga |
|---|---|---|
| Bölcsész-, pedagógusképzés, jogi és társadalomtudományi terület | 30 pont | 50 pont |
| Informatikai és műszaki terület | 40 pont | 60 pont |
A Semmelweis Egyetemen aszerint is különbséget tesznek majd, hogy milyen nyelvből vizsgázott a jelentkező. Német és angol nyelvből a B2-es komplex vizsgáért 10, a felsőfokúért pedig 20 pontot adnak.
Míg a francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin nyelven szerzett vizsgákért csak 8, illetve 20 pont jár.
| Nyelv a Semmelweis Egyetemen | B2 komplex vizsga | C1 vizsga |
|---|---|---|
| Angol és német | 10 pont | 20 pont |
| Francia, olasz, spanyol, orosz, portugál és latin | 8 pont | 20 pont |
Jár-e pont alapfokú nyelvvizsgáért?
Az alapfokért is járhat többletpont, de nincs egységes szabály. Korábban csak a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákért lehetet többletpontot kapni, de a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal.
A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok, de az Óbudai Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is jár pont az alapfokért.
Sok helyen már az alapfokú papír is pontra váltható. Több helyen adnak plusz pontokat már egy részvizsgáért is (írásbeli vagy szóbeli).
Komplex és részvizsga: mi a különbség?
A B2 és a C1 komplex nyelvvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészt is tartalmaz. A részvizsga ezzel szemben csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgából áll, ezért az egyetemek saját szabályzatukban külön meghatározhatják, hogy erre is adnak-e intézményi pontot.
Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező a hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni: a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont járhat.
A 2024-től érvényes intézményi pontrendszerben ugyanakkor több felsőoktatási intézmény külön pontozza a nem komplex vizsgákat is. Ezért a jelentkezés előtt mindig az adott szak meghirdetésénél közzétett feltételeket kell figyelembe venni.
Hogyan számít több nyelvvizsga?
A jelentkező legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Ha a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Az egyetem felhívja arra a figyelmet, hogy amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Nemzetiségi nyelvi eredmény után járó pont
A magyarországi nemzetiségi középiskolában adott nemzetiség nyelvének megfelelő élő idegen nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsgával rendelkező jelentkező 20 többletpontra jogosult, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.
A nyelvvizsga adatainak megadása a felvételiben
Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak megadása kötelező a többletpont érvényesítéséhez: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma, de a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák dokumentumait nem kell benyújtani.
Ezeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból ellenőrzi. Figyelem! A Hivatal csak abban az esetben tud nyelvtudás jogcímén többletpontot adni, ha a felvételi ponthatárok megállapítását megelőző napig a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból a nyelvvizsga-bizonyítvány adatainak visszaigazolása megtörténik.
A 2024. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során az adatok hitelesítése a közhiteles nyelvvizsga-nyilvántartásból akkor biztosított, amennyiben a nyelvvizsga letételére 2023. november 30-ig sor kerül.
Külföldön szerzett nyelvvizsgák
A külföldi nyelvvizsgákat - az alább felsoroltak kivételével - honosíttatni kell. A külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elfogadásáról A külföldi intézményekben szerzett végzettségekről c. fejezetben olvashat.
Nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angol nyelvből letett nyelvvizsgákat, amelyek B1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú alapfokú nyelvvizsgának, B2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának, C1 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának, C2 szintű vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felelhetnek meg.
Szintén nem kell honosíttatni a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett német nyelvből letett nyelvvizsgákat, amelyek Goethe-Zertifikat B1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, alapfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat B2 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, középfokú nyelvvizsgának, Goethe-Zertifikat C1 vizsgája általános, egynyelvű, komplex típusú, felsőfokú nyelvvizsgának felelhetnek meg.
Hogyan illeszkedik a nyelvvizsga az összpontszámba?
A 2025-ös felvételi eljárásban a diákok összesen 500 pontot gyűjthetnek. Ebből legfeljebb 200 pontot a középiskolai eredményeik, további 200 pontot pedig az érettségi teljesítményük alapján szerezhetnek meg. Az intézményi pontokból (korábban többletpontok) szintén maximum 100 pontot érhetnek el.
Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi pontok kiszámíthatók: a tanulmányi pontok, az érettségi pontok és az intézményi pontok, az érettségi pontok kétszerese és az intézményi pontok, a gyakorlati vizsgaeredmény kétszerese, vagy a korábban szerzett felsőfokú vagy felsőoktatási oklevél és az intézményi pontok összegéből.
A pontszámítás többféle módon történhet, mindig azt a számítási módot kell figyelembe venni, amellyel a felvételiző a legtöbb pontot tudja megszerezni. A felvételi pontszámokat ötféleképpen lehet kiszámítani, ezek közül automatikusan a számodra legkedvezőbb módszert fogják alkalmazni!
- Van olyan módszer, ahol összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámaidat.
- Van olyan, ahol megduplázzák az érettségi pontjaidat.
- Figyelembe vehető az is, ha rendelkezel felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevéllel.
- Az intézményi pontok a választott intézmény és szak szabályai szerint adódnak hozzá.
A felvételi összpontszámból összesen 400 pont szerezhető 2025-ben a középiskolai osztályzatok, az érettségi vizsgaeredmények, egyes esetekben a középfokú szakképzettség vagy szakképesítés szakmai vizsgaeredményei, felsőfokú képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelek, egyes szakokon az előírt gyakorlati vizsga eredménye alapján. Ehhez jön még hozzá 100 ún. intézményi pont, illetve az önkéntes katonai tartalékos szolgálatért járó többletpont.
Mire adható még intézményi pont?
Az intézményi pontok jogcímeit, mértékét, továbbá azok feltételeit a felsőoktatási intézmények egyedileg határozzák meg. A meghirdetett képzések oldalain nézhető meg, hogy egy adott szakon miért és mennyi intézményi pont kapható, valamint, hogy ezek hogyan (milyen dokumentummal) igazolhatók.
Csak olyan jogcímen kapható intézményi pont, amelyet az intézmények a meghirdetett képzések oldalain közzétettek. Leggyakrabban az alábbiakért kapható intézményi pont:
- emelt szintű érettségi vizsga;
- tanulmányi és művészeti versenyek;
- nyelvtudás;
- esélyegyenlőség;
- munkatapasztalat;
- önkéntes tevékenység;
- nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga;
- felvételi vizsga;
- kompetenciateszt;
- sporteredmények;
- szakképesítés;
- felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.
Miért fontos a választott szak pontos ellenőrzése?
Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek a 400 pont feletti 100 intézményi pontról. Nagyon fontos tudni, hogy számos egyetem az eddiginél sokkal több pontot ad a nyelvvizsgáért.
Ezek alapján biztosan állítható, hogy a nyelvvizsga továbbra is nagyon hangsúlyos szerepet tölt majd be a 100 intézményi pont megszerzésében. A meghirdetett képzések oldalain lehet megnézni, hogy egy adott szakon miért és mennyi intézményi pont kapható, valamint, hogy ezek hogyan igazolhatók.
A felvételiző 2025. március 20-tól folyamatosan nyomon követheti a benyújtott kérelmek és a feltöltött dokumentumok feldolgozottságát, a feldolgozás eredményét, ellenőrizheti a közhiteles nyilvántartásból átvett információkat és adatokat, jelentkezési helyenként láthatja az adott időpontban rendelkezésre álló adatok alapján kiszámolt felvételi pontszámát.
Ezért is fontos, hogy rendszeresen megnézze a felvételiző az E-felvételi oldalát, illetve a megadott e-mail címét, jött-e értesítés.
tags: #felsofoku #nyelvvizsga #plusz #pont