A zöld üzleti ösztönzés olyan gazdasági és pénzügyi szemlélet, amely a környezetvédelem, a fenntarthatóság, az innováció és a gazdasági növekedés összehangolására törekszik. Ide tartoznak a zöld beruházások, a fenntartható pénzügyi termékek, az ESG-szempontok, a körforgásos gazdaság, az energiahatékony technológiák és a vállalatok környezeti terhelésének csökkentése.
A témakör megértéséhez számos angol eredetű gazdasági, pénzügyi és fenntarthatósági kifejezés ismerete szükséges. Ezek közül különösen fontos a green economy, az ESG, a greenwashing, a greenwishing, az upcycling, a net-zero, a green bond, az impact investing és a Green New Deal fogalma.
A zöld gazdaság és a fenntartható üzleti működés alapjai
Amikor zöld gazdaságról beszélünk, olyan gazdasági modellre gondolunk, amely a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összehangolására törekszik. Ezekhez kapcsolódóan alapvető cél a gazdasági szereplők ökológiai lábnyomának a csökkentése, miközben nő a jólét és a társadalmi igazságosság is.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) erről úgy fogalmaz, hogy a zöld gazdaság egy olyan gazdasági rendszer, amely „javítja az emberi jólétet és a társadalmi egyenlőséget, miközben jelentősen csökkenti a környezeti kockázatokat és az ökológiai hiányokat”.
A fenntartható fejlődés olyan fejlődési modell, amely kielégíti a jelenlegi generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit saját szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés annak a fejlődésnek a definíciója, mely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak szükséglet-kielégítését.
A fenntartható fejlődés problémája a szakembereket évtizedek óta foglalkoztatja, az ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottsága először 1987-ben foglalkozott a kérdéssel. Akkor a „Közös jövőnk” című tanulmány rávilágított, mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági növekedés, amely a jelen szükségleteit biztosítja, működésével ne károsítsa és ne tegye tönkre a jövő szükségleteit.
A zöld gazdaság fő területei
Ennek egyik meghatározó eleme, hogy a megújuló energiaforrások (nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) használatának előtérbe helyezésével megvalósulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, természetesen a fosszilis energiahordozók felhasználásának a csökkentése mellett.
Mindehhez hozzájárulnak az energiahatékony technológiák bevezetését jelentő innovációk is. Az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság a hatékonyabb újrahasznosítással, a hulladékcsökkentéssel, valamint a termékek hosszabb élettartamával erősíti a fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjedését, a környezetbarát közlekedési rendszerek pedig hozzájárulnak a fenntartható tömegközlekedés megvalósításához.
A fenntartható mezőgazdasággal és élelmiszertermeléssel csökkenteni tudjuk a különféle vegyszerek mezőgazdasági alkalmazását, valamint előtérbe tudjuk helyezni a regionálisan megtermelhető élelmiszerek előállítását, ami csökkenti a fuvarozásból származó környezeti terheléseket is.
Továbbá ne feledkezzünk meg a fenntartható vízgazdálkodásról, a talajmegőrzésről, valamint a biodiverzitás-védelemről sem. Végül, de nem utolsósorban ide tartozik a pénzügyi és üzleti fenntarthatóság is, ami az ESG (Environmental, Social, Governance - környezeti, társadalmi, kormányzati) szempontokra épülő zöld beruházásokat, zöld kötvényeket és fenntartható pénzügyi modelleket jelenti.
Az ESG jelentése a gazdaságban
Az ESG - az environmental, social, governance szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. Az angol kifejezések magyarul: felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételét jelenti, amikor egy adott alap a befektetők pénzét különböző részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba fekteti.
Az ESG szempontjai közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, az energiahatékonyság, a hulladékkezelés és a tiszta energia. Társadalmi szempont az emberi jogok, a nemi, faji, vallási és identitási diszkrimináció, a társadalmi szerepvállalás, az emberi kizsákmányolás, a gyerekmunka és a kiberbiztonság vizsgálata.
Az irányítási tényezők közé tartozik a szervezeti struktúra, az üzleti etika, az átláthatóság és a korrupció. Tehát az ESG-befektetések ezeket a szempontokat is érvényesítik a befektetések kiválasztásakor.
Míg néhány éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már a környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez.
Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a „zöld”, „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban, így az ESG a legnagyobb alapkezelők stratégiáinak is megkerülhetetlen részévé vált.
Zöld üzleti ösztönzés és innováció
A fenntartható gazdasági növekedés érdekében elengedhetetlen a zöld technológiák és innovációk támogatása. Ide tartozik a megújuló energiaforrások fejlesztése, az elektromos közlekedési rendszerek vagy a fenntartható mezőgazdasági megoldások bevezetése a hétköznapi életünkbe.
Ezek gyakran magas kezdeti költségekkel járnak, és ez fékezheti a gazdasági átállás dinamikáját. A zöld technológiák és innovációk nélkül ugyanakkor nem létezik fenntartható fejlődés - és mindez szorosan összefügg a társadalmi fenntarthatósággal is.
Az innováció fogalma
Innováció alatt egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék, szolgáltatás, folyamat, üzleti modell vagy technológia bevezetését értjük. Célja lehet a hatékonyság növelése, a versenyképesség fokozása vagy valamilyen társadalmi vagy gazdasági probléma megoldása.
Ebből is látható, hogy az innováció elengedhetetlen a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság megvalósításához. A technológiai innovációk megújuló energiaforrásokat, fenntartható közlekedést, fenntartható beszállítói és szállítási láncokat, valamint digitalizációt és okos ökoszisztémákat, pl. okos városokat adnak nekünk.
Ezek mindegyike a saját szegmensében növeli a hatékonyságot, növeli a termékek és szolgáltatások minőségét és élettartamát, valamint növeli a társadalom hozzáférhetőségét ezekhez a lehetőségekhez.
A zöld gazdaság, az innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata
A fenti összefoglalóból látható, hogy a fenntartható fejlődés, valamint a helyesen alkalmazott zöld gazdaság és innováció egymásba épülő, egymást erősítő folyamatok. Az innováció segíti a zöld gazdaságot a fejlődésében, például az új technológiák révén.
A zöld gazdaság hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, mert csökkenti a környezet terhelését. A fenntartható fejlődés céljait pedig csak innovációval és a zöld gazdaság elveinek követésével tudjuk elérni.
A gazdasági növekedés fenntartható módon csak akkor érhető el, ha az innováció révén új, környezetbarát megoldásokat hozunk létre, és a gazdaság szereplői a zöld gazdaság elveit követik. A jövő sikere azon múlik, hogy a technológiai, gazdasági és társadalmi innovációk milyen mértékben járulnak hozzá a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz.
A vállalatok zöldülésének legfontosabb eszközei
A New Climate Institute nemrégiben közzétett jelentése szerint azonban a vállalatok fenntarthatósági törekvései messze elmaradnak attól, amit zöld programjaikban ígérnek. A tanulmányt készítő szakemberek szerint a vizsgált 25 nagyvállalat - amely a világ karbonkibocsátásának 5 százalékáért, körülbelül 2,7 gigatonna szén-dioxiddal egyenértékű karbonkibocsátásért felel, kivétel nélkül eltúlozta ilyen irányú törekvéseit, miközben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítette.
Bár a szakértők szerint nehéz elválasztani egymástól a marketinget és a valódi zöld törekvéseket, egyben mindannyian egyetértenek: a cégek saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére számtalan lehetőséget találhatnak, de csak a konkrét intézkedések, a megvalósított fejlesztések jelentik azt, hogy a vállalat számára valóban fontos a fenntarthatóság.
1. A termékek életciklusának növelése
Bármennyire is zöld egy vállalat törekvése, ha termékeinek minősége elmarad az elvárttól, javítási költségei pedig vetekednek egy új árával. Éppen ezért csak az a cég lehet igazán zöld, amelyik bizonyítja: szigorú tartóssági teszteket végez termékein és globális szervizhálózatot működtet, hogy ezzel előzze meg a használatból eredő károkat, illetve növelje az adott árucikk élettartamát.
Franciaországban például tavaly januártól kötelező feltüntetni az elektronikai termékeken az úgynevezett javíthatósági indexet (Indice de réparabilité), amelyről egyszerűen megállapítható, a termék javítható-e könnyen és olcsón.
2. Energiahatékony termékek és megoldások
A termékek nemcsak attól lehetnek zöldek és energiatakarékosak, ha a rajtuk található címkék szerint azok. Ma már olyan okos megoldásokra van szükség, amelyek feltérképezik szokásainkat, és ehhez igazítják az adott termék működését.
Fontos, hogy nemcsak a használat során lényeges az energiatakarékosság, hiszen eszközeink standby, vagyis készenléti üzemmódban is energiafogyasztók. De a termékek energiahatékonyságát a jövőben még tovább kell növelnünk, például olyan eszközökkel, amelyek képesek arra, hogy saját fogyasztásukat megújuló forrásokból fedezzék.
3. Műanyagmentes csomagolás
A műanyag csomagolás megszüntetése az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha egy vállalat tenni szeretne a környezetvédelemért. Hiszen a mikroműanyagok jelenléte az egyik legaggasztóbb kérdés, amely nemcsak élővizeinket, környezetünket, de saját egészségünket is veszélyezteti.
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyagdarabok, amelyek jelen vannak a környezetben: talajban, élővizekben, óceánokban. Ezért nemcsak vállalati szinten fontos a szükségtelen műanyag elhagyása a csomagolásokból, de fogyasztói szinten is dönthetünk arról, mit vásárolunk meg a boltok polcairól.
4. Hulladékminimalizálás és újrahasznosított alapanyagok
Egy vállalat nem lehet igazán zöld anélkül, hogy ne törekedne termékeinek és alapanyagainak újrahasznosítására. A fenntarthatósággal kiemelten foglalkozó gyártók ma már visszagyűjtő pontokat üzemeltetnek, ahol a fogyasztók a már nem javítható termékeket leadhatják, ahol aztán szétszerelik ezeket, és kinyerik belőlük az újrahasznosítható elemeket.
Így a hulladéknak ítélt termékek nem a szeméttelepre kerülnek, hanem a körfogás részeként, ismét új eszközök alapanyagaként működnek tovább. A körkörös gazdálkodás esetében már a termelési folyamat során, a termék tervezésénél és gyártásánál figyelembe veszik a további hasznosíthatóságot, például a visszaválthatóságot, valamint a részben vagy teljesen újrahasznosíthatóságot.
5. Az élővizek védelme
Rendkívül aggasztó a hulladékprobléma az élővizekben: csak a Duna évente körülbelül 1500 tonnányi műanyagot szállít a Fekete-tengerbe, miközben majdnem másfélszer annyi mikroműanyag található benne, mint halivadék.
Ezért a vállalatok nagy szerepet vállalhatnak abban, hogy visszaforgassuk az idő kerekét, és megállítsuk a most zajló ökológiai katasztrófát. Például azzal, hogy a kidobott halászhálókat összegyűjtik, és feldolgozzák, majd termékeik gyártásához felhasználják azokat.
6. Zöld és fenntartható logisztika
Bár szállítmányozás nélkül nem lehetnének termékek a boltok polcain, ma már ezekben a kérdésekben is lehet zöld szemléletű egy vállalat. Hiszen a logisztikai hatékonyság növelésével, a csomagolás méretének minimalizálásával, egységes környezetirányítási rendszerek alkalmazásával befolyásolhatjuk a környezetre mért károkat, a szén-dioxid-kibocsátást, és ezzel együtt az erőforrásigényt is visszaszoríthatjuk.
A környezetre gyakorolt hatás minimalizálásáért küzdő cégek az Európai Unión belül ISO tanúsítványt és EU Ecolabel ökocédulát kaphatnak erőfeszítéseikért cserébe, célkitűzéseiket pedig különböző független, szakmai szervezetek nyomon követhetik, így transzparens, zöld logisztika mellett végezhetik működésüket.
7. Zöld szemlélet és vásárlói edukáció
Hiába zöld egy vállalat, hiába fenntartható a termék, ha a fogyasztó nem hisz a környezetvédelemben, és nem követi a fenntarthatósági törekvéseket. Ezért a zöld vállalat felelőssége, hogy zöld fogyasztókat toborozzon, vagy ha kell, fenntarthatóságra tanítsa vásárlóit.
A fast fashion példája mutatja, a vásárlót nem elég kiszolgálni, edukálni is kell. A zöld szemlélet pedig terjed a világon, így ma már arra is van lehetőség, hogy kedvenc ruhamárkánk fenntartható működését ellenőrizzük egy erre a célra létrehozott weboldalon.
Greenwashing és greenwishing
Greenwashing
A greenwashingnak nevezzük a fenntartható, környezetvédő tettek látszatának keltését, amelyeket valós cselekmények nem kísérnek vagy azokkal nem állnak összhangban. A magyarul legtöbbször zöldre festésként alkalmazott kifejezést 1986-ban egy amerikai környezetvédő találta ki.
A mindennapokban általában a különböző nagyvállalatok, cégek, kormányok részéről megfigyelhető az a tendencia, hogy reklámstratégiákat és marketingeszközöket vetnek be annak érdekében, hogy önmagukat a bolygót védő és a természetre figyelmet fordító piaci szereplőnek állítsák be.
Fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező befektetési termékek kapcsán használjuk elsősorban ezt a fogalmat. Jelentése: a környezeti előnyök túlzott kidomborítása, megszépítése a valósághoz képest.
Greenwishing
Az angol kifejezés, amely a zöld és a kívánság szavak összeolvadásából jött létre azt a folyamatot jelöli, amely túlbecsüli egy-egy környezetbarát cselekedet hatását vagy szoros kapcsolatot feltételez egy tevékenység és környezeti hatás között.
Amikor azt gondoljuk, hogy elég szelektíven gyűjteni a szemetet a klímaváltozás megállításához, akkor tévedünk. Az első példán kívül az is idetartozik, ha egy cégvezető az iroda zöldítése után azt gondolja, hogy a vállalat tevékenysége is zöldebbé vált.
Recycling és upcycling
A fogalom nem összetévesztendő a recycling kifejezéssel, bár mindkettőt újrahasznosításra szokás fordítani itthon. A két hulladékhasznosítási gyűjtőfogalom valójában más-más lépcsőt jelent a hulladékpiramisban.
Míg a klasszikus újrahasznosítás (recycling) a hulladékot anyagukban használja újra, addig az upcycling közelebb van az „újraértelmezéshez”. Utóbbi esetben mindig egyfajta értéknövekedés is történik, egy adott, már hulladéknak ítélt anyagból olyan dolog születik, amely értéktöbblettel, plusz funkcióval bír, nem csupán alapanyag.
Mint amikor pulóver készül a PET-palackokból vagy táska a textilhulladékból. Az újrahasznosításnak az a formája, amikor az újrahasznosítás után gyengébb minőségű anyag keletkezik, értékcsökkentő újrahasznosításnak nevezhető.
Az újrahasznosításnak az a formája, amikor az újrahasznosítás után az anyag minőségi paramétereit megtartja, esetleg értékesebb anyag születik, értéknövelő újrahasznosítás.
Net-zero, karbonsemlegesség és karbonlábnyom
A nettó zéró (net-zero) azt a pontot jelöli, amikor a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökken vagy különféle környezetvédelmi és technológiai megoldásokkal teljes mértékben ellensúlyozzák a kibocsátott mennyiséget.
Nettó zéró, zérókibocsátás, karbonsemlegesség… ezek mind ugyanazt a célállapotot jelölik, amelyet eddig kevés vállalatnak és sajnos egy ország gazdaságának sem sikerült elérni.
A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy ember életmódja, például közlekedési szokásai, egy cég tevékenysége, például gyártási technológiája vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe.
A karbonlábnyom az ökológiai lábnyom része, jelentős részét teszi ki annak. Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység természeti erőforrások iránti igényének lenyomata.
Minden emberi tevékenységnek van területigénye - ami lehet szárazföldi és tengeri egyaránt -, ezen területek összességét nevezzük ökológiai lábnyomnak. Minden, amit teszünk, ahol élünk, amit fogyasztunk, ökológiai lábnyomunk része.
Zöld pénzügyek és fenntartható befektetések
A zöld pénzügyek fogalom mögött az az elv áll, hogy pénzügyeink a környezet védelmébe állíthatók, hiszen pénzügyi döntéseinkkel is „szavazunk” (akár egy őstermelő, akár egy ESG alap mellett tesszük le a voksunkat).
Egyre gyakrabban halljuk, hogy a hosszabb távú gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés nem választható el egymástól, ezek szorosan összefüggenek. Az átlagemberek mindennapi döntései hogyan befolyásolhatják mindezt?
Ha megvizsgáljuk a kérdést, arra jutunk, egyéni szinten is igaz: a tervezés, a hosszú távú gondolkodás és a fenntartható életmód jótékony hatással van egyrészt a pénztárcánkra, másrészt a környezetünkre. Azaz anyagilag is megéri, ha körültekintő és tudatos fogyasztói döntéseket hozunk.
A zöld pénzügyi termékek fő típusai
Ha valaki zöld pénzügyi befektetési terméket keres, akkor leginkább zöld kötvények, a ’zöldnek’ minősülő cégek részvényei, illetve a zöld faktort is tartalmazó ESG befektetési alapok vétele a könnyen elérhető alternatívák.
Emellett más zöld pénzügyi, befektetési termékek is léteznek kezdve az erre specializált magántőke alapokkal, a hedge fundokon keresztül a CO2 emissziókig, azonban ezek befektetői köre korlátozottabb.
Zöld kötvények
A zöld kötvények lényege, hogy a kötvények kibocsátásából befolyó összeget dokumentált módon zöld célokra, beruházásokra költheti el a kibocsátó.
A zöld kötvények piaca az elmúlt években dinamikusan növekedett, 2019-ben a zöld faktorokat is magában foglaló ESG kötvények a Moody’s adatai szerint 323 milliárd dollárt tettek ki, amelynek nagyságrendileg háromnegyede a zöld kötvény.
2020-ban a koronavírus járvány kapcsán az új zöld kötvények volumene visszaesett, ám véleményünk szerint hamarosan ismét növekedési pályára áll. A globális kötvénypiacon ma még csak 4-5 százalék az ESG kötvények részaránya, így bőven van tere további növekedésnek.
Az ESG kötvények hozamát több tanulmányban is elemezték. Ezek alapján az látszik, hogy a zöld kötvények átlagos hozama jellemzően alacsonyabb, mint a nem minősített kötvényeké, ám a hosszú távú fenntarthatóság miatt is a kötvények árfolyama stabilabb, a szórása kisebb, azaz a kockázata alacsonyabb.
Ennek oka lehet, hogy a fenntartható módon működő cégek hitelkockázata közép-, és hosszútávon alacsonyabb, és ezt értékelik a befektetők.
Zöld cégek részvényei
Másik relatíve könnyen elérhető zöld pénzügyi befektetés a ’zöld’ cégek részvényeinek megvétele. Ahogy a kötvényeknél, a részvények esetében sem mindig egyértelmű, hogy számít zöldnek.
A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a KPMG kutatásai szerint rövidtávon nem feltétlen jelennek meg a fenntarthatósági faktorok, de közép-, hosszútávon ezen faktorok jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez.
Jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatás palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket. Az látható, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek hozama magasabb lehet.
Fenntartható befektetési alapok
Az átlagos befektetők részére könnyen elérhető másik fenntartható befektetési kategória az ESG befektetési alapok. Ezek olyan eszközökbe fektetnek, amely fenntarthatók és megfelelnek többek között a ’zöld’ követelményeknek.
2020 első negyedévében a Morningstar kutatásai alapján az Egyesült Államokban 10,5 milliárd dollárt fektettek ESG alapokba, ami minden ellenkező gazdasági folyamat ellenére megdöntötte a szegmensbe áramló tőke 2019 utolsó negyedévében felállított rekordját.
Ezen negyedévben az ESG befektetések háromnegyede ETF-ekbe történt, tőzsdén kereskedett alapokba, mely komoly emelkedés a megelőző évhez képest, amelyben 40% volt az ETF-ek részaránya.
A vizsgált 745 európai bejegyzésű fenntartható alap többsége túlteljesítette hagyományos társait 3-5 és 10 éves időtávon is, illetve a koronavírus okozta sell-off során is a fenntartható befektetések egy kategória kivételével túlteljesítették hagyományos társaikat.
Míg az MSCI World index márciusban 14,5 százalékos visszaesést produkált, az ESG alapok 62 százaléka ennél jobban teljesített, részben azért, mert az ESG alapok által preferált szektorokat kevésbé érintették a kijárási korlátozások, illetve a social distancing szabályok.
Ezekben az alapokban felülreprezentáltak a technológiai cégek, ugyanakkor például a komoly krízisbe került kőolaj-szektor, vagy a nemzetközi légiszállítás nem képezi az ESG alapok célcsoportját.
Érdekes adat az is, hogy a 10 évvel ezelőtt már létező esg alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, ez a szám hagyományos befektetési alapok esetén mindössze 46 százalék, ami jól mutatja a magasabb túlélési arányt.
Mi teremti meg a zöld befektetések értékét?
A zöld pénzügyi termékek a zöld beruházások megvalósítását támogatják, ezek megtérülésének sok aspektusa van. A zöld beruházások kapcsán sok embernek a megújuló energiák vagy éppen az elektromos autók jutnak eszébe, de ennél vannak jóval nagyobb pozitív hatással bíró beruházások is, például a hatékonyság javítási projektek körében.
Nagyon sok tevékenység során a jelenlegi ismereteink szerint a környezeti terhelést megszüntetni nem tudjuk, viszont környezeti oldalról az is nagyon jelentős lépés, ha a hatékonyság javulás okán csökken a környezeti terhelés.
Ezt kicsiben is el lehet kezdeni: ha például javítjuk a cégünk energiahatékonyságát, vagy csökkentjük a keletkezett hulladék, selejt mértékét, akkor az nem csak a pénzügyi eredményeket javítja, hanem a környezetre is pozitív hatással van.
A zöld, fenntartható befektetések másik jelentős értékteremtője, hogy közép-, hosszútávon is fenntartható marad az üzleti modell, és ez a cégek hosszú távú előnyök melletti elköteleződését jelzi.
Egyre több hitelintézet azért is kezdte elkerülni a nem fenntartható módon működő szektorokat, cégeket, mivel a közép-, hosszútávú hiteleik visszafizetése kérdéses lehet.
Erre is számtalan példát látunk a közelmúltból is, megfelelő alkalmazkodás hiányában például a túlnyomórészt egyszer használatos műanyagot gyártó cégek fenntarthatósága, így jövőbeli helyzete is bizonytalan lehet.
ESG-stratégiák és a fenntartható befektetések korlátai
A válaszadók többféle, akár párhuzamosan folytatható ESG stratégiát neveztek meg: 52 százalékuk a fenntarthatóság integrálására törekszik a hagyományos befektetési folyamatokba.
Az alapok fele alkalmaz negatív szűrést, azaz hagy fel azoknak a részvényeknek a vásárlásával, amelyek elidegeníthetik a fenntarthatóságra sokat adó ügyfeleket.
Az alapkezelők csaknem egyötöde emelte ki az „impact investinget, mely specifikus, mérhető társadalmi vagy környezeti pozitív hatások elérésére koncentrál a befektetés során.
Ugyanakkor az ESG befektetéseknek korlátai is vannak. A megkérdezettek 63 százaléka szerint ilyen a konzisztens minőségi adatok hiánya, 36 százalékuk pedig az egységes terminológiát hiányolta.
A kutatások alapján látható, hogy a ’zöld’ befektetések nemcsak társadalmilag lehetnek értékteremtőek, hanem üzleti szempontokból is, ehhez azonban szükséges a megfelelő keretszabályozás kialakítása, és a lehetséges befektetők edukálása is.
Fontos zöld pénzügyi és fenntarthatósági szabályozások
Taxonómia rendelet
Az EU taxonómia rendelete kritériumokat állapít meg annak eldöntésére, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható.
SFDR
Az SFDR mozaikszó, amely a Sustainable Finance Disclosure Regulation rövidítéséből áll össze. E rövidítés egy EU rendeletet takar, amely szerint a piaci szereplőknek a pénzügyi termékeikhez kapcsolódóan közzé kell tenniük a fenntarthatósági információkat is.
Célja ezzel, hogy átláthatóbbak legyenek a befektetők számára az ESG alapok.
CSRD
Az Európai Parlament által 2022 novemberében elfogadott Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelveket tartalmazza a CSRD. A mozaikszó a Corporate Sustainability Reporting Directive-et takarja.
A fenntarthatóság fontosabb gazdasági fogalmai
| Fogalom | Jelentés |
|---|---|
| Green economy | A környezetvédelem, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összehangolására törekvő gazdasági modell. |
| ESG | Környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevétele a befektetések és a vállalati működés során. |
| Greenwashing | A környezeti előnyök túlzott kidomborítása vagy megszépítése a valósághoz képest. |
| Greenwishing | Egy környezetbarát cselekedet hatásának túlbecslése vagy egy tevékenység és környezeti eredmény közötti kapcsolat téves feltételezése. |
| Recycling | A hulladék anyagának újrahasználata. |
| Upcycling | Egy hulladékból értéktöbblettel vagy plusz funkcióval rendelkező termék létrehozása. |
| Net-zero | Olyan célállapot, amelyben a kibocsátás nullára csökken vagy teljes mértékben ellensúlyozzák. |
| Green bond | Olyan kötvény, amelynek kibocsátásából származó összeget dokumentált módon zöld célokra fordítják. |
| Impact investing | Olyan befektetés, amely specifikus, mérhető társadalmi vagy környezeti pozitív hatások elérésére koncentrál. |
| Carbon footprint | Egy személy, vállalat vagy termék közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mértéke. |
Biokapacitás és ökológiai lábnyom
A biokapacitás- az a biológiailag termékeny terület, amely képes megtermelni a szükséges javakat, és ezek kiaknázása utána képes megújulni. Vagyis azt mutatja, hogy egy adott területnek mekkora az eltartóképessége, mekkora erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez.
A biokapacitás azonban nem azonos az ökológiai lábnyommal! Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység természeti erőforrások iránti igényének lenyomata.
Vízlábnyom
A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma: egy adott idő alatt elfogyasztott, elpárologtatott, vagy beszennyezett víz mennyiségét jelenti.
A vízlábnyom jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyasztunk és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használtunk el.
Körforgásos gazdálkodás és zero waste
A körkörös gazdálkodás esetében már a termelési folyamat során, a termék tervezésénél, gyártásánál figyelembe veszik a további hasznosíthatóságot, például a visszaválthatóságot, részben vagy teljesen újrahasznosíthatóságot.
A zero waste a hulladékmentességre, vagyis a hulladék keletkezésének megelőzésére irányuló elveket jelenti.
Társadalmi felelősségvállalás
A Corporate Social Responsibility (CSR) angol elnevezés magyar megfelelője, amely egy szervezeti stratégiát takar, melynek keretein belül a vállalatok kötelezettségeiken túl, önszántukból tesznek lépéseket a közjó érdekében, például a természet megóvásáért, a közösségért, a környezetért.
Green New Deal
A Green New Deal vagy zöld megállapodás a klímaváltozás megfékezését célzó tervezet, magába foglalja a fosszilis energiahordozók felhasználásának és üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozását, ami mellett a tiszta energiatermelésben kíván új munkahelyeket teremteni.
A New Deal az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság kezelésére Franklin Delano Roosevelt, amerikai elnök által bevezetett reformok összefoglaló neve. A gazdaság helyreállítása mellett a program számos szociális intézkedést, például munkahelyteremtést tartalmazott.
A jelenlegi zöld megállapodás és a korabeli New Deal között az összefüggés úgy írható le, hogy a mostani elképzelés a környezeti terhelést igyekszik úgy szabályozni, hogy elkerülhető legyen egy súlyos gazdasági recesszió, és ez egészül ki a zöldiparban való munkahelyteremtéssel.
A zöld megállapodás ötlete Európában is megjelent. A 2019-es év végén hasonló tartalmú, és azonos elnevezésű tervezet került az Európai Tanács ülésén az uniós vezetők elé.
A jóváhagyott új, európai szintű növekedési stratégia előirányozza, hogy az EU 2050-ig klímasemleges legyen, és ezzel a régió gazdaságai pedig korszerűvé, erőforrás-hatékonnyá és versenyképessé váljanak.
Fenntartható gazdasági ösztönzés és vállalati alkalmazkodás
A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a fenntarthatósági faktorok közép- és hosszú távon azért jelentősek, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jeleznek.
A termékek és szolgáltatások hosszabb élettartama, az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés, a körforgásos gazdaság, a zöld logisztika, a megújuló energia és az ESG-szempontok együttesen erősíthetik a vállalatok ellenálló képességét.
A zöld, fenntartható befektetések értéke abban is megmutatkozik, hogy közép- és hosszú távon fenntarthatóbbá válhat az üzleti modell. A megfelelő alkalmazkodás hiánya ugyanakkor bizonytalanná teheti egy vállalat jövőbeli helyzetét.
Az innováció, a zöld gazdaság és a fenntartható pénzügyek ezért nem egymástól elkülönülő területek, hanem egymást erősítő gazdasági eszközök.
