Az idézett szöveg középpontjában az áll, hogy ekkor még ugyanolyan módon sajátítja el az idegen nyelvet, mint a saját anyanyelvét: könnyedén és görcsök nélkül. Természetes adottságára támaszkodva megfigyeli a környezetében elhangzottakat, és következtet a kifejezések értelmére, megfigyeli a kifejezések hangzását, hangsúlyozását.
Természetes megfigyelés és értelmezés az óvodáskorban
Az „angolozás” felruházza a gyerekeket olyan tanulási készségekkel, amiket a későbbiekben vagy más nyelvek tanulása során is tud majd kamatoztatni. Például kialakul bennük az a nagyon hasznos készség, hogy, egy mesében hallott ismeretlen szó vagy szavak értelmére rájöjjenek a látott képek-, az addig történtek alapján. Óvodás korban a természetes kíváncsyságuknak óriási a hajtóereje. Ezért, ha egy ismeretlen szóval, mondattal találkoznak egy mese vagy játék során, nem esnek pánikba, hanem megpróbálnak a rendelkezésükre álló képekből, látott mozdulatokból, egyéb megértett szavakból rájönni az ismeretlen értelmére.
Hogyan segíti a tanulást a hibamentes környezet?
Nem gátolja őket, ha hibáznak, hanem ezeket összehasonlítják a tanártól, szülőtől, CD-ROM-on hallottakkal és természetüktől fogva ezt utánozzák majd. Így képesek saját megfigyeléseik alapján kijavítani önmagukat. Az egyik legfontosabb tanulási készség ennek a folyamatnak a használata - bármilyen tantárgyról is legyen szó: kísérleteznek egy új szóval, kifejezéssel, összehasonlítja a hallottakkal, látottakkal - például kiejtés során, apa vagy a tanárnéni hová teszi a nyelvét, hogy „th” hang „angolos” legyen -, felfedezi a különbségeket, újra kísérletezik az újonnan hallottakkal, esetleg más szituációkban is.
Hangképzés, nyelvi ritmus és mozgásos tanulás
Ez a folyamat észrevétlenül és állandóan működik úgy az anyanyelv elsajátításakor mind a korai - óvodai angol nyelvtanulás során. A tanulási készségeken belül a gyermek hozzászokik az anyanyelvétől eltérő hangokhoz és nyelvritmushoz, ezeket felismeri, és könnyebben tudja utánozni, kiejteni ezeket. Például ösztönösen rájön, hogy miként kell a hangképző szerveit használni, hogy különböző hangok jöjjenek létre, ugyanúgy, mint anyanyelve hangjainak elsajátítása során. Óvodás korban a nyelv elsajátítása nyelvi mozgásos játékokon, mondókákon, hallott és előadott meséken, dalokon, logikai készségfejlesztésen keresztül történik.
Játékos foglalkozások és a nyelvi élmények
Mindezek a foglalkozások megfelelnek a korbeli sajátosságaiknak, ugyanúgy mint az óvodában, és élvezetessé teszik számukra a mindennapi játékot, továbbá sikerélményt nyújt a nyelv megértése vagy használatakor. Az iskolai nyelvtanuláshoz való hozzáállása pozitív lesz. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert jelenleg az iskolai teljesítmény orientált nyelvoktatás során, az elvárások súlya alatt a gyerekekben sok-sok görcs alakul ki. Lehet, hogy az iskolában nyelvtani feladatokat és teszteket kitűnően meg tudnak oldani, de nem mernek megszólalni angolul, ha hirtelen anya egyik angol ismerőse jön vacsorára.
Az óvodás nyelvtanulás mint játékos hozzáállás
Óvodás korban a gyerekek számára az angol nyelv csak egy további játékos eszköz, ami később, az iskolai tanulás során is kommunikációs eszközzé válik. Azok a gyerekek, akik ilyen játékokon keresztül találkoztak a nyelvvel először, sokkal bátrabban fognak kísérletezni a tanult nyelvvel, különböző szerkezetekkel, szavakkal, kiejtéssel. A gyerekek ebben a korban a nyelvvel együtt magukba szívják a hozzá tartozó kultúrát is. Megtanulják, hogy szokás köszönni, kérni valamit, megköszönni, udvariasan visszautasítani angolul, és sorolhatnám tovább.
Kulturális megértés és magatartási szokások
Ezáltal arra is fokozatosan maguktól rájönnek, hogy minden nyelvhez tartozó kultúrában mások a viselkedési szokások, ezeket természetesen és könnyedén elfogadják és alkalmazkodnak hozzá iskolás, illetve felnőtt korukban. Határozottan nem. Az anyanyelvük elsajátítása attól függ, hogy gyermekünk mennyi mesét, verset hall magyarul - az anyanyelvén. Az angol nyelv elsajátítása „angolovis” keretek között úgyis később kezdődik el, három éves korban, és sokkal egyszerűbb fogalmakat és ennek megfelelő nyelvet fed le, mint amit már anyanyelvükön tudnak. Az mindenképpen nagyon fontos, hogy minél többet olvassunk vagy mondjunk mesét, verset gyerekeinknek az anyanyelvükön, mert ez a későbbiekben kihatással lesz az idegen nyelven elsajátítandó választékos nyelvtudására is.
Kifejezések és mindennapi használat
Nem kell ismernie a magyar nyelvtant ahhoz, hogy új nyelvet sajátítson el. Óvodás korban, egészen kisiskolás korig a gyerekek kifejezéseket sajátítanak el, amik meghatározott, számukra hasznos funkciókat töltenek be. Tehát nem nyelvtani szerkezetek alapján rögzül bennük egy-egy új mondat. Íme egy példa ilyen kifejezésekre: ‘Where’s Densel?‘ (Hol van Densel?) ‘Where are your shoes?‘ (Hol van a cipőd?). Mindkét kérdésben a gyerekeknek nyilvánvaló a gesztusokból, a történtekből, látottakból, hallottakból, hogy valamit vagy valakit keresünk. Ez a két kérdés funkciója, és ennek alapján figyelik meg, tárolják a kifejezés értelmét. Aztán amikor készen állnak a használatára, kísérleteznek vele, és maguktól minden kényszertől mentesen azt kérdik anyától este - ez egy saját gyerekeimtől merített példa -, hogy ‘Where dad?’ (Apa hol?), ami teljesen érthető: a gyermekem érdeklődik, hogy hol van apa, miért nem ért még haza. Ugye ismerős a helyzet? Valós, és a gyerekek angolul is helyt állnak benne. Mint az anyanyelvüket. Ebben a korban a gyerekek nem tudatosan tanulnak, és nem köti őket semmilyen logikai szabály. Ők játszani szeretnek, és csak akkor kommunikálnak, ha annak értelmét látják az ő világuknak megfelelően.
Az a hiedelem járja, hogy „a kicsikre csak úgy ragad az új nyelv”, de ezt összetévesztik az ebben a korban jellemző gyermeki nyitottsággal, kíváncsisággal, ami természetükből fakad. Tudományosan bizonyított tény, hogy, bizony, elég lassú az idegennyelv elsajátításának üteme ebben a korban, tehát nagy-nagy türelemmel kell lennünk mind szülőként mind tanárként. Ugyanúgy mint az anyanyelvük elsajátításakor, a gyerekeknek szükségük van egy ‘néma’, csak hallgatási szakaszra, amikor még nem akarnak megszólalni.
