A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium képzései, értékei és tehetséggondozó programjai

A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium 1948 óta működik Debrecenben. Az intézmény a négy évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás mellett öt évfolyamos két tanítási nyelvű képzést is folytat, és kiemelt figyelmet fordít a nyelvoktatásra, a tehetséggondozásra, a humán műveltségre, a természettudományokra, a digitális kompetenciákra, valamint a közösségi nevelésre.

Az iskola Ökoiskola, Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Európai Tehetségpont és Mentoráló Intézmény címmel is rendelkezik. Pedagógiai munkájának alapja a gyerekközpontúság, a differenciálás, a pozitív megerősítés, a következetes nevelés, a korszerű tanulásszervezés és az, hogy minden diák a képességeihez, készségeihez és adottságaihoz képest a legtöbbet érje el.

Az iskola névadója: Csokonai Vitéz Mihály

A felvilágosodás legnagyobb költője Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben. Civistaként nevelkedik. Szívesen olvasott, nagyszerű érzékkel rajzolt, jó stílusban írt.

11 évesen már a poétikai osztályba jár, latinul ír verseket. A Debreceni Református Kollégium gimnáziumban tanult. 1788-ban a gimnázium elvégzése után, április 18-án az akadémiai tanfolyamot kezdte el.

Tehetségét már középiskolás korában felismerték tanárai, József Háló Kováts, aki költészetet tanított, valamint Fodor Gerzson, aki magasabb szintű retorikai és metafizikai órákat tartott. 1788-ban, a Debreceni Kollégium elvégzése után alkalmazott geometriát, természettudományokat és filozófiát tanult József Milesz vezetésével, teológiát pedig András Ormós oktatásában.

Legnagyobb hatással a magyar történelem, az egyetemes világtörténelem, valamint az ókori irodalom volt rá. A Békaegérharcot már 18 éves korában írta, Homérosz után ugyan, de az akkori politikai viszonyokra alkalmazta. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi.

Tehetsége elismeréseként poétikai segédprofesszori állást kapott. Bár a diákok körében népszerű volt, a tisztség részben a magasabb beosztású kollégák féltékenysége miatt nem tartott sokáig. Makacsnak és a tekintéllyel szemben tiszteletlennek tartották, ezért 1795 júliusában elbocsátották.

Korai műveit nagy lehetőségek és a fiatalságra jellemző politikai idealizmus jellemezte. Támogatta korának forradalmi eszméit, kigúnyolta a nemességet, és megvetette azt a társadalmi rendszert, amelyben ő maga az alsóbb rétegekhez tartozott.

Életét hátrányosan befolyásolták forradalmi rokonszenvei egy olyan háborús időszakban, amikor Európa Napóleon inváziójával szemben közös ellenséggel állt szemben. Egyúttal bizalmatlan volt az egyházzal és a muszlim vallással szemben.

Élete később nehéz fordulatot vett. Vándorló költővé vált, szerencsétlen volt a szerelemben és általában az életben, ami későbbi költészetében is tükröződik. Korai műveivel szemben, amelyekben a politikai idealizmus és a forradalmi eszmék támogatása kapott hangsúlyt, későbbi alkotásai a viszonzatlan szerelem fájdalmáról és a szegénységről szóltak.

Szerelme egy „Lilla” néven említett gazdag lány volt, aki addigra már férjhez ment, mire Csokonai megfelelő anyagi helyzetet teremthetett volna. Végül minden tekintéllyel szembeszállt, és ok nélküli lázadóvá vált.

Visszatért Debrecenbe, elégedetlenül az életével, és teljes szegénységben halt meg, tüdőbajban szenvedve. Irodalmi művei csak halála után váltak ismertté. Költészetét ma a felvilágosodás szellemiségének egyik legfontosabb megnyilvánulásaként tartják számon; költői formák iránti szenvedélyes igényessége mellett arról is ismert, hogy a külföldi hatásokat sajátos magyar népi költői stílusába építette be.

Debrecen város szülötte, itt tanult. Petőfin kívül nincs a magyar irodalomban még egy olyan költő, akit a nép annyira saját fiának tekintett volna, mint Csokonai Vitéz Mihályt.

Az intézmény küldetése és pedagógiai alapelvei

A nevelő-oktató tevékenység során az iskola a legáltalánosabb emberi, európai és nemzeti értékeket kívánja közvetíteni tanulóinak. Feladatának tartja, hogy a diákok megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, Debrecen, Magyarország és Európa múltját, kulturális és természeti kincseit.

Az oktatásban hangsúlyos szerepet kap a nemzeti öntudat kialakítása és formálása, valamint a más népek kultúrája iránti nyitottság. Az intézmény fontosnak tartja, hogy diákjai megismerjék Debrecent, és részt vegyenek a város kulturális életében.

A munkát a gyerekközpontúság alapelve határozza meg. Az iskola arra törekszik, hogy minden rábízott diák a képességeihez, készségeihez és adottságaihoz képest a legtöbbet érje el.

A hagyományos tanórai munka mellett fontos szerepet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Az oktatás-nevelés folyamatában az adott tanulócsoportnak megfelelő, leghatékonyabb tanulásszervezési módszereket és munkaformákat alkalmazzák.

A pedagógiai munka alapelvei a példaadás, a pozitív megerősítés, a differenciálás, a változatosság, a tervezettség, a rendszeresség, valamint a tárgyi eszközök és az IKT-eszközök hatékony és sokoldalú alkalmazása.

Az oktatás szervezeti kerete az osztály és a csoport. A csoportok létrehozásának egyik elve az osztálybontás, amelyet többek között magyar nyelv, matematika, informatika és a két tanítási nyelvű képzés esetében alkalmaznak.

Egyes esetekben pedagógiailag indokolt a differenciálás elve alapján kialakítani a csoportokat, például az angol nyelv oktatásában. A csoportok kialakításában a hasonló érdeklődés is meghatározó lehet, például a tanulmányi terület választásakor, a közép- és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokon, valamint a szakkörökben.

Az iskola hangsúlyt fektet a tanulás tanítására. A munkaterv és az igények szerint az iskolapszichológus tanulásmódszertani foglalkozásokat szervez egyének vagy csoportok számára.

A következetes nevelőmunka, a hiteles pedagógus-személyiség, valamint a megfelelő ön- és helyzetismeret biztosíthatja, hogy az iskola a huszonegyedik század kihívásainak megfelelni tudó diákokat bocsásson útjukra.

Az iskola által közvetített kompetenciák

• megismerik önmagukat, szűkebb és tágabb környezetüket;
• a konstruktív életvezetéshez szükséges értékek birtokába jutnak, alkalmazkodnak, és figyelembe veszik a körülöttük élőket;
• rendelkeznek a 21. századi kulcskompetenciákkal;
• képesek választani az alternatívák közül;
• belső szükségletből cselekszenek;
• morálisan is felkészültek a felnőtt életre.

Képzési szerkezet és választható tanulmányi területek

A gimnázium képzési szerkezetében a négy évfolyamos gimnáziumi képzés, a nyelvi előkészítő évfolyamra épülő két tanítási nyelvű oktatás, valamint a különböző emelt óraszámú és emelt szintű képzések egyaránt megtalálhatók.

Kiemelt fontosságú az idegen nyelvek oktatása. Az olasz-magyar és a német-magyar két tanítási nyelvű képzés mellett az iskola emelt angol és emelt német nyelvi képzést is kínál.

Az angol, az olasz és a német mellett a diákok francia, orosz, finn és latin nyelvet is választhatnak. A képzési kínálatban humán, történelem, matematika-informatika, biológia, nyelvi, honvéd kadét és sportolóknak kialakított tanulmányi terület is szerepel.

Felvételi követelmények

A tanulmányi területek többségére a felvétel a tanulmányi eredmények, a magyar nyelvi és a matematika központi írásbeli vizsga eredménye, valamint egyes képzések esetében a szóbeli vizsga alapján történik.

A humán, történelem, német kéttan NYEK és olasz kéttan NYEK képzés esetében a szóbeli vizsga is része a felvételinek. Az angol-olasz, az angol-orosz, a matematika-informatika, az emelt biológia és az emelt angol tanulmányi területnél a felvétel a tanulmányi eredmények, valamint a magyar nyelvi és matematika központi írásbeli vizsga eredménye alapján történik.

A tanulmányi területekre autizmus spektrumzavarral küzdő, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók is jelentkezhetnek.

A humán, történelem, német kéttan NYEK, olasz kéttan NYEK, matematika-informatika és emelt angol képzésben további emelt szintű oktatás választható a 11-12. évfolyamon. Az angol-olasz, az angol-orosz és az emelt biológia képzés esetében szintén választható további emelt szintű oktatás a 11-12. évfolyamon.

A német kéttan NYEK és az olasz kéttan NYEK képzésben a második idegen nyelv 9. évfolyamtól tanulható. A honvéd kadét képzésben kötelező a honvédelmi alapismeretek tantárgy oktatása, és ösztöndíj is kapcsolódik hozzá.

Idegen nyelvek és két tanítási nyelvű képzések

Az olasz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos ismereteket átadó, gazdagító és differenciáló program fejleszti a kommunikációs, az előadói és az önkifejező készséget. A programban tanévenként körülbelül 140 diák vesz részt.

A program tartalmi elemei a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztése, az előadói készség fejlesztése és a kulturális ismeretek átadása. A tevékenységek között tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások, iskolai és városi rendezvényeken való fellépések, valamint tanulmányi kirándulások szerepelnek.

A diákok felléptek iskolai gálán, nyílt napon, városi adventi műsorban, két tanítási nyelvű iskolák találkozóján és pályaválasztási rendezvényen. Tanulmányi kirándulásokat szerveztek többek között Velencébe, Padovába, Triesztbe és Veronába.

A „La guerra degli altri” („A mások háborúja”) című pályázatban két olaszországi és egy erdélyi középiskolával közösen vettek részt. A projektben részt vevő diákok 2015 márciusában és áprilisában olaszországi és magyarországi első világháborús emlékhelyeket ismertek meg a magyar diákok olaszországi, illetve az olasz csoport magyarországi látogatása alkalmával.

Az AFS ajánlásával cserekapcsolat jött létre a szicíliai Ravanusa városban található I.I.S.S. Giudici Saetta e Livatino középiskolával. A kapcsolatban 27 diák és 3 kísérőtanár vett részt; 2016 áprilisában az iskola olasz diákokat fogadott, szeptemberben pedig a magyar csoport utazhatott Ravanusába.

Olasz nyelvi versenyek és eredmények

Az OKTV-n az utóbbi három évben 9 tanuló jutott a 3., döntő fordulóba, és 3-24. helyezést értek el. A Festival d’italiano országos olasz nyelvi versenyen az elmúlt három tanévben összesen 55 helyezést értek el a diákok.

Az elmúlt három évben 81 tanuló tett olaszból sikeres érettségi vizsgát, 74 diák szerezte meg a „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgát olasz nyelvből, és 10 tanuló nyert felvételt a Debreceni Egyetem olasz szakára.

A felmerült igények és az addigi eredmények alapján az iskola lehetőséget kapott német-magyar két tanítási nyelvű képzés indítására a 2018/2019-es tanévtől.

Tehetséggondozó programok

Az iskola tehetséggondozó programjai tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat kínálnak. Közéjük tartozik az olasz-magyar két tanítási nyelvű képzéshez kapcsolódó tehetséggondozás, a hon- és önismeret fejlesztése határon túli középiskolákkal közös pályázatok segítségével, a vizuális nevelés, valamint a közösségi nevelés a magyartanításban.

Hon- és önismeret határon innen és túl

A program történelmi, irodalmi és képzőművészeti ismereteket ad át, miközben fejleszti az előadói készséget. A Határtalanul pályázatok egy-egy témához kapcsolódóan különféle tevékenységi formákat kínáltak.

Az „Iskolavárosok diákjai kulturális örökségeink és természeti kincseink nyomában” volt a 2015-ös pályázat címe. „A történelem tanúi - nemzeti tudatunkat formáló költők, közéleti személyiségek nyomában” címmel valósult meg a 2017-es pályázat.

Mindkét pályázat közös kirándulásokra, vetélkedőkre, közös irodalmi-zenés műsorokra, valamint a diákok önálló kutatómunkáján alapuló előadásokra épült.

A Rákóczi Szövetség pályázatai nemzeti ünnepeink határon túli iskolákkal való közös ünnepléséhez nyújtanak támogatást. Szoros testvériskolai kapcsolat, megállapodásban is rögzített együttműködés alakult ki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceummal.

A diákok és a debreceni tanárok által létrehozott Facebook-csoport és blog lehetőséget ad a kapcsolat folyamatosságának biztosítására, közös programok szervezésére és az élmények megosztására.

Vizuális nevelés és a Csokonai Vizuális Műhely Galériája

A vizuális nevelési program a modern képzőművészettel és a művészettörténettel kapcsolatos ismeretek átadását, valamint az előadói, befogadói és alkotói készség fejlesztését támogatja. Színterei az iskolagaléria, a képzőművészeti pályázatok és az iskolamúzeum.

Az iskolagaléria célja, hogy a kamara-kiállításokat és megnyitókat komplex módon az iskola kulturális életének részévé tegye verssel, zenével, énekkel vagy tánccal úgy, hogy azokon kivétel nélkül a gimnázium diákjai és tanárai szerepeljenek.

A galéria fellépési lehetőséget biztosít a tehetséges tanulóknak, és ezáltal közelebb hozza a diákokhoz a művészetet és a vizuális kultúrát. A kiállítások az iskola vizuális kultúrára nevelő munkájának tapasztalati terepévé, a rajz- és médiaszakkörök, a fakultációk, valamint a humán tárgyterületek részévé váltak.

A megnyitó ünnepségek megtisztelik a meghívást elfogadó kiállító képzőművészeket és az érdeklődő vendégeket is. A galéria működése nemcsak alternatív pedagógiai színtér, hanem kapocs is a gimnázium és Debrecen városa között.

Az iskolagaléria 2013 novemberében kezdte meg működését. Egy tanévben 7-8 kiállítást rendeznek abból a célból, hogy az iskola diákjai számára „házhoz hozzák” a minőségi kortárs képzőművészetet.

A galéria lehetőséget biztosít a tanulóknak a szereplésre és az alkotások befogadására. A kiállításokról 2015-ben kiadvány készült.

A képzőművészeti pályázatok alkalmat adtak tehetségek felfedezésére, a vizuális önkifejezés fejlesztésére és egymás alkotásainak megismerésére. A teremdekorációs verseny lehetőséget adott az osztályközösségek tagjainak együttműködésére, közös alkotásra és 1956 vizuális megjelenítésére.

Az iskolamúzeum látogatottsága nőtt. A gimnázium esztétikai nevelésének része továbbá a humán tagozat, a tehetségkutató versenyek, az irodalmi pályázatok, az intézményi képzőművészeti pályázatok és az iskolai rendezvények rendszere.

Megújuló hagyományok és közösségi nevelés a magyartanításban

A „Megújuló hagyományok” program gazdagító és differenciáló program. Célzott kompetenciaterületei a hatékony és önálló tanulás, az anyanyelvi kommunikáció, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, valamint a digitális kompetencia.

A program módszerei között a kooperatív csoportmunka, a dramatizálás, a verseny, az önálló egyéni munka és a differenciált csoportmunka szerepel.

A modell célja a hagyományok beépítése az iskolai életbe és a közösség mindennapjaiba. Fontos pedagógiai szempont a tanórai foglalkozások összekapcsolása a tanórán kívüli foglalkozásokkal, a tartalmas társas együttlét lehetőségeinek megteremtése és a közösségi tudat formálása.

A programot úgy építették fel, hogy kötődés alakuljon ki a különböző évfolyamok között, a nyolcadik osztálytól egészen az érettségizőkig. A modellt módszertani sokszínűség jellemzi.

Mentoráló Intézményként 2014 szeptemberétől 2016 novemberéig bemutató órákat, olvasókört, irodalmi sétát, irodalmi pályázatot, télbúcsúztatót, hospitálást és workshopot valósítottak meg.

Ezek a programok növelték a tanárok és a diákok együttműködési és szervezőkészségét, fejlesztették a kommunikációs készségeket és erősítették a közösséghez való tartozás érzését.

Együttműködési megállapodáson alapuló munkakapcsolat alakult ki a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával. A módszertani modell az intézményi tehetséggondozó program szerves részévé vált.

Nemzetközi és intézményi együttműködések

Comenius Iskolai Együttműködések pályázatok keretében finn és olasz iskolákkal valósítottak meg közös projekteket. A Comenius Iskolai Együttműködések pályázatai és a testvériskolai kapcsolatok során szerzett tapasztalatokat webes felületeken és közösségi oldalakon osztották meg.

Az iskola a tehetségpont hatókörét és együttműködését általános iskolákkal, Debrecen többi középiskolájával, külföldi középiskolákkal és a Debreceni Egyetem különböző tanszékeivel kívánja kiterjeszteni.

Az általános iskolák számára nyílt napokat szervez, és weboldalas pályaválasztási tájékoztatást nyújt. A város többi középiskolájával állandó kapcsolattartást tervez, valamint különféle versenyeken való részvételt.

Az iskola együttműködést kíván kialakítani más Európai Tehetségpontokkal és Európai Tehetségközpontokkal. Ennek része lehet programok, stratégiák és akciótervek megosztása, a célcsoportok igényeinek megismerése, legalább egyéves gyakorlaton alapuló adatok használata, jó gyakorlatok és kutatási eredmények megosztása, közös konferenciák, valamint közös tehetségnapok szervezése.

Az intézmény nyitott más európai tehetségpontok képviselőinek, szakértőinek és tehetséges fiataljainak, valamint idősebb résztvevőinek fogadására. Fontosnak tartja a jó gyakorlatok megismerését, adaptálását és saját jó gyakorlatainak megosztását.

Az iskola összegyűjti és összefogja a hatókörében lévő, vagyis intézményi, helyi, térségi vagy regionális tehetségsegítő kezdeményezéseket, továbbá az ilyen kezdeményezésekben aktív és azok iránt érdeklődő embereket, intézményeket és erőforrásokat.

Folyamatosan keresi az együttműködést a tehetségsegítésben érintett környezet minden tagjával. A hozzá fordulóknak pedagógiai és pszichológiai szempontból is megfelelő segítséget biztosít az érdeklődő fiatalok tehetségének minél jobb felismerése és segítése érdekében, saját erőből vagy külső segítség formájában.

Az iskola részt vesz munkája eredményességének és hatékonyságának ellenőrzésében, és maga is törekszik visszajelzéseket szerezni arról, hogy tanácsadó és tehetséggondozó munkája mennyire volt eredményes és hatékony.

A munkában megteremti és megőrzi a személyes és „civil jelleget”, vagyis elkerüli a hivatalszerű, bürokratikus működést.

Ökoiskolai szemlélet és közösségi élet

Az iskola alapelvének tekinti a hatékony környezeti nevelést. Ökoiskolai programja több tanórai és tanórán kívüli lehetőséget kínál a környezettudatosság fejlesztésére.

Hagyományos rendezvényei, közösségi alkalmai, hatékonyan működő diákönkormányzata, megújuló programkínálata és a szülői közösséggel való együttműködése hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulókban kialakuljon és erősödjön a tanulói közösséghez való tartozás tudata.

Az iskola fontosnak tartja, hogy diákjai megismerjék Debrecent, és részt vegyenek a város kulturális életében. A közösségi programok, a kulturális rendezvények, a kiállítások, a versenyek, a közös pályázatok és a testvériskolai kapcsolatok egyaránt ezt a célt szolgálják.

Pályaorientáció és korszerű tudományos ismeretek

Az iskola pályaorientációs programjai lehetőséget adnak arra, hogy a diákok közvetlenül ismerjenek meg felsőoktatási intézményeket, tudományterületeket és lehetséges életpályákat.

Egy ilyen programban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három oktatója tartott előadást az autonóm járművek fejlesztéséről az Újpesti Csokonai Gimnáziumban. Az előadásokon a BME Járműtechnológiai Tanszékének vezetője, a Közlekedési és Járműrendszerirányítási Tanszék vezetője, valamint ugyanennek a tanszéknek egyetemi docense vett részt.

A diákok betekintést kaptak a mobilitás jövőjét alakító technológiákba. A programban nyolc középiskolai osztály közel 70 diákja vett részt önkéntesen, valódi érdeklődésből.

A pályaorientációs előadásokat a középiskola rendszeresen beépíti az éves programjába. A tanulók többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pannon Egyetem, valamint győri és gödöllői intézmények képviselőivel is találkozhattak.

A pályaválasztást a felsőoktatási lehetőségek széles köre, a felvételi rendszer változásai és az intézményi többletpontok rendszere is összetettebbé teszi. Ezért fontos, hogy az iskolai programok minél több naprakész információt juttassanak el a diákokhoz és pedagógusokhoz.

Az autonóm járművekről szóló előadás nemcsak új ismereteket adott, hanem jövőképet is közvetített. A tanulók megismerhették, hogyan működnek az autonóm járművek, mire számíthatnak velük kapcsolatban a jövőben, és hogy az úgynevezett 5. szintű autonóm járművek már biztonsági vezető nélkül is képesek működni.

A pályaorientációs programok túlmutatnak az információátadáson: lelkesedést, hiteles példaképeket és érzékelhető jövőképet közvetítenek. Az előadók szakmai tudása mellett a lelkesedésük is értéket ad, és ez a diákok számára különösen fontos.

tags: #mihaly #vitez #csokonai #secondary #grammar #school