Halász utáni szövegek németül: szövegértési gyakorlatok és nyelvtanulási anyagok

A „halász utáni szövegek” kifejezés alapján a német nyelvű, hallás vagy olvasás utáni szövegértést fejlesztő anyagok kerülnek előtérbe, különösen a mesékre épülő középhaladó nyelvleckék. Az ilyen szövegek segítségével az olvasott és hallott szövegértés készségeid fognak fejlődni.

A német nyelvű Grimm-mese, a Holle anyó eredeti, rövidített változata alkalmas arra, hogy a tanuló összevesse az ismert történetet az eredeti mesével, közben pedig új szókincset, gyakori igéket, kifejezéseket és múlt idejű alakokat sajátítson el.

Halász Előd és a magyar-német szótári hagyomány

Halász Előd nyelvész, irodalomtörténész, filológus, germanista. Széles körű tudományos tevékenységének egyik legjelentősebb eleme a magyar-német lexikográfia területén végzett munkája.

Halász Előd 1920-ban Budapesten született. Édesapja magyar-latin szakos középiskolai tanár volt, fontosnak tartotta a nyelvek ismeretét, így fiát már korán, kisgyermekkorában angolra és németre taníttatta. Halász Előd az érettségi vizsga megszerzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet kapott, 1963-ban az irodalomtudományok kandidátusa, 1973-ban pedig a nyelvtudományok nagydoktora lett.

A szegedi egyetemen közel négy évtizeden át tanított és kutatott. 1950 és 1956 között itt bízták meg szótárszerkesztéssel, és ekkor emelkedett a magyar szótárirodalom klasszikusai közé. Magyar-német, német-magyar szótárai több kiadásban is megjelentek.

Így a német szövegértési gyakorlatok mellett a Halász Előd nevéhez kapcsolódó szótári munka is fontos háttérként jelenik meg a német nyelv tanulásában. A kétnyelvű szótár nemcsak szavakat sorol fel, hanem a jelentésárnyalatok, a szókapcsolatok, a szólások és a példamondatok megértését is segítheti.

Halász Előd: Magyar-német szótár

Halász Előd: Magyar-német szótár

• ismeretközlő irodalom
• kétnyelvű
• magyar nyelvű
• magyar szerző
• német
• német nyelvű
• nyelvtanulás
• szótár
• 27 kiadás
• 1957-2001

A könyvnek nincsen fülszövege. Halász Előd szótárainak szerkesztése és közreadása során nyelvészeti és irodalomtudományi kérdések egyaránt foglalkoztatták: „A kétnyelvű nagyszótár szerkesztése valóban nyelvészeti kérdés, de egyben nagyon sok irodalommal kapcsolatos problémát is vet föl, nevezetesen műfordítási problémákat.”

„Az vezetett mindig munkámban, hogy a szótárnak nem az idegen szavak, kifejezések magyarázata, körülírása a feladata, hanem az adekvát fordítás.” Ezen túlmenően persze azt is tisztázni kell, hogy egy bizonyos fokú nyelvészeti munka mindig szükséges az irodalom alaposabb megismeréséhez.

A Halász Előd-féle szótár jelentősége

Az első, 1952-es kiadásról Országh László elismerően nyilatkozott, a szótár szerinte mind „szóanyagban, mind annak feldolgozásmódjában” újat hoz. A szótár érdemei között említi ezeken túl annak kiegyensúlyozott, lényegre törő voltát, jelentős személy- és helynévanyagát, valamint azt is, hogy gondosan jár el a német szavak magyar megfelelőinek megadásában és a jelentésárnyalatok elkülönítésében.

A szótár teljességét az abban megjelenő szavak, kifejezések tematikai átfogósága is bizonyítja: régies, fontosabb tájszavak mellett megjelennek az új találmányok, a sport, valamint a műszaki és a természettudományos szaknyelv szavai is. Utóbbiak korábban a szakszótárak tárgyát képezték.

Országh kiemeli azt is, hogy: „A szótár egyik legnagyobb értéke az alapszókincs szavainak a mindennapi használatban, gyakori szószerkezetekben, szólásokban, klisékben, példamondatokban való bemutatása. Ilyen vonatkozásban minden eddigi német szótárunkat messze felülmúlja.”

Ez a szemlélet különösen hasznos a német szövegértésben, mert a tanuló nem elszigetelt szavakkal találkozik, hanem olyan kifejezésekkel, amelyek valódi mondatokban és történetekben jelennek meg.

Halász Előd nyelvészeti és irodalmi munkássága

Irodalmi munkásságának, kutatásának középpontjában Goethe és Thomas Mann, a kettőjük közötti összefüggések feltárása állt. A varázshegy tanulmányozása során olyan problémákra világított rá, amelyek a modern regény korszerű elemzésének kiindulópontjaként szolgáltak.

A regényről szóló előadásait nemcsak német, hanem magyar, történelem és francia szakos hallgatók is látogatták. Szakmai kiválóságát bizonyítja az is, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is nagy elismerésnek örvendett: 1964-ben meghívták a Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetsége kongresszusára az Egyesült Államokba, ahol addigi kutatásainak eredményeiről tartott előadást.

1942-től 1997-ig a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja volt. Úgy vélte, hogy a legnagyobb írók „nyelvteremtők és újjáteremtők” is, hiszen alkotásaikon keresztül a legmélyebb anyanyelvi értékekhez viszik közelebb olvasóikat.

Halász Előd kiemelten fontosnak tartotta az irodalmi művek nyelvi szempontú elemzését, hiszen a nyelv az, ami az irodalmat megkülönbözteti a többi művészettől: „Az irodalom nem végződik a nyelvnél, de a nyelvnél kezdődik, abból indul ki mint alapanyagból.”

Német középhaladó szövegértési lecke mesével

Ez ma egy ingyenes német középhaladó nyelvlecke, vagy tán haladó is, azoknak, akik szeretik a meséket. Segítségével az olvasott és hallott szövegértés készségeid fognak fejlődni.

Mielőtt nekilátsz, néhány szót érdemes átnézned, megtanulnod. A szöveg az eredeti Grimm-mese rövidített verziója. Érdekes megfigyelned, hogy az általunk ismert meséhez képest miben más.

Fontos német szavak és kifejezések

Holle anyó eredeti német története

1. Die schöne und fleißige Tochter

Eine Witwe hatte zwei Töchter. Davon war die eine schön und fleißig, die andere hässlich und faul. Sie hatte aber die hässliche und faule, weil sie ihre rechte Tochter war, viel lieber, und die andere musste alle Arbeit tun.

Das arme Mädchen musste täglich so viel spinnen, dass ihm das Blut aus den Fingern sprang. Einmal war die Spule so voller Blut, dass sie sich bückte um sie im Brunnen abzuspülen (=abwaschen). Sie sprang ihm aber aus der Hand und fiel hinab.

Das Mädchen wusste nicht, was es anfangen sollte. Und in seiner Verzweiflung sprang es in den Brunnen hinein. Es verlor die Besinnung und als es wieder zu sich kam, war es auf einer schönen Wiese.

Es kam zu einem Backofen, der war voller Brot; das Brot aber rief: »Ach, zieh mich raus, zieh mich raus, sonst verbrenne ich: ich bin schon längst ausgebacken.« Da holte es alle nacheinander heraus.

Danach kam es zu einem Baum, der hing voll Äpfel, und rief ihm zu: »Ach, schüttel mich, schüttel mich, wir Äpfel sind alle miteinander reif.« Da schüttelte es den Baum, bis keiner mehr oben war.

2. Bei Frau Holle

Endlich kam es zu einem kleinen Haus, daraus guckte eine alte Frau. »Bleib bei mir, wenn du alle Arbeit ordentlich tuest (=machst), so soll dir’s gut gehen. Du musst nur achtgeben, dass du mein Bett gut machst und es fleißig aufschüttelst, dass die Federn fliegen, dann schneit es in der Welt. Ich bin die Frau Holle.«

Das Mädchen willigte ein, es schüttelte ihr das Bett immer gewaltig, auf dass die Federn wie Schneeflocken umherflogen. Doch nach einiger Zeit merkte es, dass es Heimweh hatte.

Frau Holle nahm es darauf bei der Hand und führte es durch ein großes Tor. Als das Mädchen gerade darunterstand, fiel ein gewaltiger Goldregen, und alles Gold blieb an ihm hängen.

Und das Mädchen befand sich wieder oben auf der Welt und da saß der Hahn auf dem Brunnen und rief: »Kikeriki, unsere goldene Jungfrau ist wieder hier.«

3. Die hässliche und faule Tochter

Als die Mutter hörte, wie es zu dem großen Reichtum gekommen war, wollte sie der eigenen Tochter das gleiche Glück verschaffen. Sie musste sich an den Brunnen setzen und spinnen; und damit ihre Spule blutig wurde, stach sie sich in die Finger.

Dann warf sie die Spule in den Brunnen und sprang selber hinein. Sie kam auf die schöne Wiese und als sie zu dem Backofen gelangte, rief das Brot: »Ach, zieh mich raus, zieh mich raus, sonst verbrenne ich, ich bin schon längst ausgebacken.«

»Da hätte ich Lust, mich schmutzig zu machen«, und ging fort. Bald kam sie zu dem Apfelbaum: »Ach, schüttel mich, schüttel mich, wir Äpfel sind alle miteinander reif.«

»Du kommst mir recht, es könnte mir einer auf den Kopf fallen« Auch sie trat in Frau Holles Dienst. Am ersten Tag tat sie sich Gewalt an, war fleißig und folgte Frau Holle, denn sie dachte an das viele Gold, das sie ihr schenken würde.

Am zweiten Tag fing sie schon an zu faulenzen, am dritten Tag noch mehr, da wollte sie morgens gar nicht aufstehen. Sie schüttelte auch Frau Holles Bett nicht, dann kündigte Frau Holle ihr den Dienst auf.

Die Faule war das wohl zufrieden und meinte, nun würde der Goldregen kommen. Frau Holle führte sie auch zu dem Tor, als sie aber darunterstand, wurde statt des Goldes ein großer Kessel voll Pech ausgeschüttet.

Da kam die Faule heim und der Hahn auf dem Brunnen rief: »Kikeriki, unsere schmutzige Jungfrau ist wieder hier.« Tja, das Pech aber blieb fest an ihr hängen und wollte, solange sie lebte, nicht mehr abgehen.

A történet összehasonlításának szempontjai

Tehát a feladat: az ismert meséhez képest milyen eltérést vagy eltéréseket találsz az eredeti történetben?

• Az eredeti történetben az anya a csúnya és lusta lányát szereti jobban, mert ő az igazi lánya.
• A szorgalmas lány nem egyszerűen leesik a kútba, hanem kétségbeesésében beugrik a kútba.
• A kenyér és az almafa külön-külön segítséget kérnek tőle.
• A lány az összes kenyeret kiveszi a kemencéből, majd addig rázza az almafát, amíg egyetlen alma sem marad rajta.
• Holle anyó a tollakkal megtöltött ágy felrázását úgy magyarázza, hogy ettől havazik a világban.
• A szorgalmas lány honvágyat kap, ezért Holle anyó egy nagy kapun keresztül vezeti ki.
• A lusta lány csak az első napon dolgozik szorgalmasan, a második napon lustálkodni kezd, a harmadik napon pedig már fel sem akar kelni.
• A lusta lány jutalma nem arany, hanem egy nagy üst szurok.
• A szurok egész életében rajta marad.

Szövegértési és szókincstanulási feladatok

A történet feldolgozásakor érdemes először a német szöveget önállóan elolvasni, majd a nehezebb szavakat és kifejezéseket áttekinteni. Ezután a tanuló megkeresheti azokat a mondatokat, amelyek a szereplők cselekedeteit, a történet fordulópontjait és a jutalmazás, illetve büntetés okait mutatják be.

A szövegben több olyan igekötős ige szerepel, amelyek jelentése a szövegkörnyezetből érthető meg pontosan: abspülen, hineinspringen, herausziehen, aufschütteln, umherfliegen, ausgeschüttet werden. A múlt idejű alakok szintén fontosak, például: sprang, fiel, verlor, kam, rief, merkte és meinte.

A történetben az ellentétpárok is jól megfigyelhetők: schön und fleißig - hässlich und faul, valamint Gold - Pech. Ezek a kifejezések segítenek felismerni a mese szerkezetét és a két lány viselkedése közötti különbséget.

Halász Előd oktatói tevékenysége során fontosnak tartotta, hogy hallgatóiból jó nyelvtanárokat, szakembereket képezzen, akik amellett, hogy ismerik a legújabb és legfontosabb tudományos eljárásokat, „az élet minden területén jól meg tudják állni a helyüket”.

Tanári munkájáról a következőt vallotta: „Az igazi hivatás, hogy felfedezzem és átadjam másoknak a világ azon részének értékeit, amelyet értek és szeretek.”

tags: #hallas #utani #szovegek #nemet