Hány igeidő van az eszperantó nyelvben?

Az eszperantóban az egyszerű kijelentő módnak három alapvető igeideje van: jelen idő, múlt idő és jövő idő. Ezeket az igék szabályos végződése jelöli: a jelen időé -as, a múlt időé -is, a jövő időé pedig -os.

Ha azonban az összetett igealakokat és az igeszemléletet is figyelembe vesszük, a rendszer részletesebb: a három időben folyamatos, befejezett és beálló változat különböztethető meg, így kijelentő módban összesen kilenc összetett igeidő létezik. A feltételes és a felszólító módnak nincs a magyarhoz hasonló, külön múlt és jövő idejű ragozása; ezekhez az igeszemlélet különböző összetett alakjai kapcsolódhatnak.

Az eszperantó egyszerű igeidői

Az eszperantóban az igék ragozása teljesen szabályos, és nincsenek szabálytalan igék. A főnévi igenév -i-re, a jelen idő -as-ra, a múlt idő -is-re és a jövő idő -os-ra végződik.

Jelen idő: -as

A jelen idő végződése minden személyben és számban ugyanaz: -as. Ugyanaz minden nemben és számban, ezért a ragozott ige elé mindig ki kell tenni a személyes névmást.

Az igealakok például így alakulnak: mi legas - én olvasok, vi legas - te olvasol vagy ti olvastok, li legas - ő olvas, ŝi legas - ő olvas, ĝi legas - az olvas, ni legas - mi olvasunk, ili legas - ők olvasnak.

Múlt idő: -is

A múlt idő végződése minden személyben és számban -is. A legi ige múlt idejű alakja a legis: mi legis - én olvastam, vi legis - te olvastál vagy ti olvastatok, ili legis - ők olvastak.

Jövő idő: -os

A jövő idő végződése minden személyben és számban -os. A legi ige jövő idejű alakja a legos: mi legos - én olvasni fogok, vi legos - te olvasni fogsz vagy ti olvasni fogtok, ili legos - ők olvasni fognak.

A magyar nyelvben előfordulhat, hogy a jelen idejű ragozás a jelentése szerint jövő időre vonatkozik, ilyenkor ugyanis eszperantóul majd jövő időben kell ragoznunk. A jövő időre vonatkozó jelen idejű ragozást ezért a gyakorlati fordításban jövő időként kell felismernünk.

Az eszperantó igeidőrendszere és az igeszemlélet

Az egyszerű igealakokon kívül az eszperantóban összetett igealakok is vannak. Az összetett igeragozásban három változat van külön-külön mind a három jelen, múlt és jövő igeidőben: folyamatos, befejezett és beálló.

Így kijelentő módban összesen kilenc összetett igeidő létezik. Ezek nem új, önálló egyszerű időjelölők, hanem az idő és az igeszemlélet együttes kifejezései.

Folyamatos szemlélet

A folyamatos szemlélet azt fejezi ki, hogy a cselekvés egy adott időpontban folyamatban van, folyamatban volt vagy folyamatban lesz. Alakjai: mi estas leganta - olvasok, éppen olvasok; mi estis leganta - olvastam, éppen olvastam; mi estos leganta - olvasni fogok, éppen olvasni fogok.

Többes számban a melléknévi igenév is felveszi a többes szám jelét: ni estas legantaj - mi olvasunk, ili estis legantaj - ők olvastak, ili estos legantaj - ők olvasni fognak.

Befejezett szemlélet

A befejezett szemlélet olyan cselekvésre utal, amely egy adott időpontra befejeződött. Alakjai: mi estas leginta - olvastam, elolvastam; mi estis leginta - olvastam, már elolvastam; mi estos leginta - el fogtam olvasni, addigra el fogom olvasni.

A három idő különbségét az esti ige alakja jelöli: estas a jelenhez, estis a múlthoz, estos pedig a jövőhöz kapcsolja a befejezett melléknévi igenevet.

Beálló szemlélet

A beálló szemlélet leginkább a magyar „készül” igével fordítható: jelen időben „készülök tenni valamit”, múlt időben „készültem tenni valamit”, jövő időben pedig „készülni fogok tenni valamit”.

Alakjai: mi estas legonta - olvasni készülök; mi estis legonta - olvasni készültem; mi estos legonta - olvasni fogok készülni. A beálló szemlélet tehát nem egyszerűen a jövő idő másik neve, hanem a tervezett, készülőben lévő vagy várható cselekvést jelöli.

A kilenc összetett kijelentő módú igeidő

Az összetett kijelentő módú alakok az esti ige megfelelő idejű alakjából és a főige melléknévi igenevéből állnak. A legi ige esetében a három melléknévi igenévi alak: leganta, leginta és legonta.

Jelen idejű összetett alakok

• mi estas leganta - éppen olvasok;
• mi estas leginta - elolvastam, olvastam;
• mi estas legonta - olvasni készülök.

Múlt idejű összetett alakok

• mi estis leganta - éppen olvastam;
• mi estis leginta - már elolvastam, addigra olvastam;
• mi estis legonta - olvasni készültem.

Jövő idejű összetett alakok

• mi estos leganta - éppen olvasni fogok;
• mi estos leginta - addigra el fogom olvasni;
• mi estos legonta - olvasni fogok készülni.

Az angol igeidő-egyeztetési szabályok az eszperantóra nem vonatkoznak. Inkább a magyarból induljunk ki.

Van-e több múlt és jövő idő?

Az eszperantó egyszerű nyelvtani rendszerében három alapidő van: jelen, múlt és jövő. A részletesebb leírásban azonban mindhárom időhöz háromféle igeszemlélet kapcsolódik, ezért beszélhetünk folyamatos jelenről, befejezett jelenről, beálló jelenről, valamint ezek múlt és jövő idejű megfelelőiről.

Ezért a kérdésre kétféleképpen lehet válaszolni. Ha csak az egyszerű kijelentő módú igeidőket számítjuk, akkor három igeidő van. Ha az összetett alakokat is számítjuk, akkor kilenc összetett kijelentő módú igeidő különböztethető meg.

A feltételes mód időviszonyai

A feltételes mód végződése -us: mi legus - olvasnék, vi legus - olvasnál vagy olvasnátok, ili legus - olvasnának.

A feltételes mód időértéke kötetlen, azaz egyszerű igealakkal is ki lehet fejezni a magyar feltételes múlt idő jelentését. A feltételes igealak idejére a szövegkörnyezet utalhat.

A feltételes módnak három igeszemléleti összetett alakja van: mi estus leganta - olvasnék, éppen olvasnék; mi estus leginta - elolvastam volna; mi estus legonta - olvasni készülnék.

• Imperfekta kondicionalo: mi estus leganta;
• Perfekta kondicionalo: mi estus leginta;
• Predikta kondicionalo: mi estus legonta.

A feltételes mód tehát nem külön múlt és jövő idejű végződésekkel működik. Az időviszonyt a mondat jelentése, a szövegkörnyezet és az összetett alak igeszemlélete határozza meg.

A felszólító mód és a kötőmód

A felszólító vagy kötőmód végződése -u: mi legu - olvassak, vi legu - olvass vagy olvassatok, ili legu - olvassanak.

Felszólító módban a személyes névmás elmaradhat egyes szám második személyben: komencu! - Kezdd!; Ĉu mi komencu? - Kezdjem?

A kijelentő és a felszólító mód ragja harmadik személyben gyakran azonos alakú, ezért nem elég magát a végződést figyelembe venni, hanem csak az egész mondat értelme alapján dönthető el, melyikkel van dolgunk.

A kötőmód funkciója

Rengeteg nyelvtankönyvben szerepel, hogy a magyar, illetve az eszperantó nyelvben „nincs kötőmód”. Ez úgy értendő, hogy nincs külön ragja a kötőmódnak, azaz alakilag egybeesik a felszólító móddal.

Jelentésében azonban jól elkülöníthető, funkciója különbözik a valódi felszólító módtól. A korszerű szakirodalom már nagyon régen elismeri a kötőmód létezését a magyar nyelvben, és hasonló indokok alapján helyes lenne az eszperantó nyelvben is néven nevezni, mert funkcionálisan ugyanúgy jelen van benne, mint a magyarban.

Kötőmód esetében, tehát amikor a felszólító módú rag nem közvetlen utasítást fejez ki, a második személyű alanyt is mindig jeleznünk kell az eszperantó nyelvben: La instruisto diris, ke vi iru al la direktoro. - A tanár azt mondta, hogy menj az igazgatóhoz.

Egyenes beszéd esetén valódi felszólításról van szó, ilyenkor nincs szükség személyes névmásra: La instruisto diris al mi: „iru al la direktoro”. - A tanár azt mondta nekem: „menj az igazgatóhoz”.

A ke kötőszó szerepe

Az alárendelt tagmondat „hogy” kötőszava magyarul néha elmarad. Eszperantóul ne hagyjuk ki, mert nehezen érthető. Ha a magyar mondatból hiányzik a „hogy”, fordításkor pótoljuk: Anyám azt kívánta, látogassam meg Máriát. = Mia patrino deziris, ke mi vizitu Marian.

A közvetett felszólítást csak a ke kötőszóval és személyes névmással fejezzük ki: La instruisto diris al mi, ke vi iru al la direktoro. A ke kötőszó híján az ilyen mondat eszperantóul csak egyenes beszédnek érthető.

A felszólító mód összetett alakjai

A felszólító módnak is vannak folyamatos, befejezett és beálló összetett alakjai:

• mi estu leganta - legyek éppen olvasó, olvassak folyamatosan;
• mi estu leginta - legyek olyan, aki olvasott, legyen elolvasva;
• mi estu legonta - készüljek olvasni.

A felszólító mód összetett alakjainak nincs szó szerinti megfelelője az angolban, de más nyelvekben sem nagyon. A jelentésüket elsősorban a mondat funkciója és a szövegkörnyezet határozza meg.

A főnévi igenév

A főnévi igenév végződése -i: legi - olvasni, labori - dolgozni, esti - lenni.

A főnévi igenév valójában önálló szófaj, de gyakorlati okokból célszerű igealaknak tekinteni, már csak azért is, mert a magyar nyelvben igei személyragot is kaphat. Ebben az alakjában is fel kell ismernünk.

Az eszperantó összetett főnévi igenevei az esti ige főnévi igenévi alakjából és a főige megfelelő melléknévi igenevéből állnak.

Melléknévi igenevek és az igeidők felépítése

A melléknévi igenevek formailag melléknevek, hiszen -a végűek. Lényegében az összetett igealakok képzéséhez használatosak, valamint jelzőként egy főnév mellett.

A cselekvő alakú folyamatos melléknévi igenévnek van közvetlen magyar megfelelője: leganta - olvasó, vagyis az az ember, aki olvas. Például: la leganta homo - az olvasó ember.

A befejezett és beálló melléknévi igeneveknek a magyarban többnyire nincs egyetlen szóval kifejezhető, cselekvő jelentésű megfelelőjük. A leginta úgy fordítható, hogy „az, aki olvasott”, a legonta pedig „az, aki olvasni fog” vagy „az, aki olvasni készül”.

Szenvedő melléknévi igenevek

A melléknévi igeneveknek szenvedő alakjai is vannak:

• legata - olvasás alatt álló, amit most olvasnak;
• legita - elolvasott;
• legota - elolvasandó.

Szó szerinti magyar megfelelője a szenvedő jelentésű befejezett melléknévi igenévnek és a szenvedő értelmű beálló melléknévi igenévnek van: legita - elolvasott, legota - elolvasandó.

Szenvedő összetett igealakok

Az összetett alakok szenvedő szemléletben is képezhetők. A képzés elve ugyanaz: az esti ige főnévi igenévi alakja kapcsolódik a főige megfelelő szenvedő melléknévi igenévéhez.

Az összetett alakok képzése tehát az esti ige főnévi igenév alakban és a főige melléknévi igenevének megfelelő változata: folyamatos vagy befejezett vagy beálló, illetve cselekvő vagy szenvedő alakja.

Az eszperantó igék személyragozása

Az eszperantóban az igealak személyét és számát nem külön igeragok, hanem a személyes névmások jelölik. A ragozott ige végződése ugyanaz marad minden személyben és számban.

A vi névmás egyes és többes szám második személyben is használható. A harmadik személyben az eszperantó megkülönbözteti a hímnemű li, a nőnemű ŝi és a tárgyra vagy állatra vonatkozó ĝi névmást, többes számban pedig az ili alakot használja.

Miért könnyen felismerhetők az eszperantó igeidők?

Az eszperantó egyik fontos jellegzetessége, hogy a fő szófajoknak mindig következetes a végződésük, ami elősegíti a felismerésüket. A főnevek általában -o-ra, a melléknevek -a-ra, a határozószavak -e-re, az igék pedig az igeidőtől vagy igemódtól függően -i, -as, -is, -os, -us vagy -u végződésűek.

A nyelv nyelvtana teljesen szabályos, és rengeteg szó képzését teszi lehetővé a szótövek és mintegy negyven toldalék kombinálásával. A nyelv a szabályossága miatt különösen könnyen tanulható, valamint az a képessége, hogy egyszerűen és szisztematikusan tud szavakat képezni, az egyik legproduktívabb nyelvvé teszi.

Az eszperantó és a magyar igeragozás összevetése

A magyar igéket csak akkor fordíthatjuk helyesen eszperantóra, ha felismerjük, hogy magyarul milyen idejű, milyen módú a ragozásuk, illetve nyelvtanilag milyen időt és milyen módot fejeznek ki. Az idők és módok, amelyeket fel kell ismernünk, a következők: múlt idő, jelen idő, jövő idő, feltételes mód, felszólító vagy kötőmód és főnévi igenév.

A magyar és az eszperantó rendszere nem minden ponton felel meg egymásnak. A magyarban például a jelen idejű forma jövőre is vonatkozhat, az eszperantóban viszont ilyen esetben gyakran a -os végződésű jövő időt kell használni.

A magyarban a kötőmód és a felszólító mód alakilag sok esetben egybeesik, és az eszperantóban is ugyanaz a -u végződés szolgál mindkét funkcióra. A különbséget nem önmagában az igealak, hanem a mondat jelentése és szerkezete mutatja meg.

Rövid válasz a kérdésre

• Az eszperantóban három egyszerű kijelentő módú igeidő van: jelen, múlt és jövő.
• Az egyszerű igeidők végződése: -as, -is, -os.
• Mindhárom időhöz három igeszemlélet kapcsolódhat: folyamatos, befejezett és beálló.
• Ez alapján kijelentő módban kilenc összetett igeidő különböztethető meg.
• A feltételes mód végződése -us, a felszólító és kötőmódé -u.
• A főnévi igenév végződése -i, ezért nem igeidő, hanem külön igei forma.

tags: #hany #igeido #van #az #eszperanto #nyelvben