A telc C1 német szóbeli vizsgán a vizsgázók párban, páratlan számú vizsgázó esetében hármasával dolgoznak, és négyféle kommunikációs feladatban kell bizonyítaniuk beszédkészségüket: interjúban, prezentációban, véleménykifejtésben vagy vitában, valamint összefoglalásban. A szóbeli vizsga időtartama két vizsgázó esetében maximum 16 perc, három vizsgázó esetében 25 perc, a szóbeli rész pedig összesen 72 pontot ér.
A vizsgára nincs felkészülési idő. A prezentáció során a vizsgázó két, előre nem ismert téma közül választ, és a kiválasztott témát másfél percben fejti ki. A vizsgázótárs ezt követően kérdéseket tesz fel neki, a többi feladatban pedig a kérdésfeltevés, az érvelés, a reagálás, az együttműködés és a másik vizsgázó mondanivalójának pontos követése kap kiemelt szerepet.
A telc C1 szóbeli vizsga legfontosabb adatai
| Vizsgarész | Maximális pontszám | Időtartam |
|---|---|---|
| Interjú a vizsgázók között | 15 pont | kb. 1,5-2 perc |
| Prezentáció | 21 pont | kb. 2,5-3 perc |
| Véleménykifejtés, vita | 21 pont | kb. 1,5-2 perc |
| Összefoglalás | 15 pont | legfeljebb fél perc |
| Szóbeli vizsga összesen | 72 pont | maximum 16 perc két vizsgázó esetében |
A szóbeli vizsga szervezése
A C1 szint Magyarországon a felsőfoknak felel meg. A vizsga írásbeli és szóbeli részére egymás után, azonos napon kerül sor. A szóbeli vizsgára az írásbelivel azonos napon, délután kerül sor.
A vizsgázókat Magyarországon az előre megadott időpontra hívják be szóbelizni. A szóbeli beosztást e-mailben a vizsga előtt 2-3 nappal küldik el. A beosztáshoz képest - a szóbeli jellege miatt - előfordulhatnak kisebb csúszások.
A beosztás automatikus, ettől eltérni csak egészségügyi nehézségek esetén, külön kérésre van mód. Az ilyen jellegű igényeket még a vizsga napja előtt, lehetőleg már a jelentkezéskor kell jelezni.
A vizsgázók párban vizsgáznak, páratlan számú vizsgázó esetében hármasával. A szóbeli vizsgán nincs felkészülési idő, ezért a témát a vizsgateremben kell értelmezni, a gondolatokat gyorsan rendezni, majd a vizsgázótárssal folyamatosan együttműködve reagálni.
1. Interjú a vizsgázók között
Az első feladat az interjú, amelyben a vizsgázók egymást kérdezik. A vizsgázók párban (páratlan számú vizsgázó esetében hármasával) vizsgáznak. Ha ismerik egymást, kölcsönösen bemutatják a másikat, ha nem ismerik vizsgázótársukat, bemutatkoznak.
Ezt követően egy kapott témával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket vizsgázótársuknak. A vizsgáztató a feladat végén feltehet még néhány kérdést.
Az interjú körülbelül 1,5-2 percig tart, és maximum 15 pont szerezhető rá. A feladat célja nem pusztán néhány előre megtanult kérdés és válasz elmondása, hanem a természetes, kölcsönös kommunikáció bemutatása.
Az interjú felépítése
- a vizsgázótárs bemutatása, ha a vizsgázók ismerik egymást;
- bemutatkozás, ha a vizsgázók nem ismerik egymást;
- a kapott témához kapcsolódó kérdések megfogalmazása;
- a vizsgázótárs válaszainak figyelmes meghallgatása;
- értelmes visszakérdezés vagy rövid reagálás;
- a vizsgáztató esetleges további kérdéseinek megválaszolása.
Az interjú során fontos, hogy a kérdések valóban a megadott témához kapcsolódjanak, és ne egymástól elszigetelt, mechanikusan felsorolt mondatok legyenek. A vizsgázónak a válasz tartalmára is reagálnia kell, mert a feladat a beszélgetés fenntartását és a kommunikatív hatékonyságot is méri.
2. Prezentáció
A prezentáció során a vizsgázónak két téma közül kell egyet választania, azt másfél percben előadnia. Vizsgázótársa ezt követően kérdéseket tesz fel neki.
Minden vizsgázónak a vizsgateremben kapott két téma közül egyet kell kifejtenie prezentáció formájában. Előre nem készülhet fel, nincs előre megadva a témakör.
A prezentáció maximum 21 pontot ér. A prezentációk ideje legfeljebb 6 perc lehet, amelybe a két vizsgázó előadása és a hozzájuk kapcsolódó kérdések is beletartoznak.
A témák a szóbeli témakörök közül kerülhetnek ki. A feladatban nem elegendő néhány, egymással laza kapcsolatban álló gondolat felsorolása: a vizsgázónak világos szerkezetben kell bemutatnia a témát, érveket és példákat kell megfogalmaznia, majd válaszolnia kell a vizsgázótárs kérdéseire.
A prezentáció célszerű szerkezete
- Bevezetés: a téma rövid értelmezése és a bemutatás irányának kijelölése.
- Fő rész: két vagy három lényeges szempont, érv, ok vagy következmény kifejtése.
- Példák: konkrét helyzetekkel vagy tapasztalatokkal való alátámasztás.
- Lezárás: a legfontosabb álláspont rövid összefoglalása.
- Kérdések: a vizsgázótárs kérdéseinek pontos megértése és önálló megválaszolása.
A prezentáció után a másik vizsgázó, vagyis a beszélgetőpartner által feltett kérdésekre kell válaszolnia. A kérdések megválaszolásakor nem célszerű egyszerűen megismételni az előadásban elmondottakat, hanem a felvetett szempontot kell továbbgondolni, pontosítani vagy példával alátámasztani.
3. Véleménykifejtés és vita
A vizsgázók egy kapott mondat alapján kifejtik véleményüket az adott témáról. A vizsgázóknak egy adott téma alapján kell egymással beszélgetniük, kifejteniük véleményüket.
A témát egy mondattal veti fel a bizottság. A vizsgázóknak tudniuk kell érvelni, vitatkozni, egymást meggyőzni, kompromisszumot kötni. Az egyes érveket meg kell vitatniuk.
A feladat maximum 21 pontot ér, és körülbelül 1,5-2 percig tart. A vizsgázóknak arra kell törekedniük, hogy a vita beszélgetés jellege megmaradjon.
Vigyázniuk kell arra, hogy a vita beszélgetés jellege megmaradjon. Cseréljék ki érveiket és menjenek bele az egyes vélemények megvitatásába.
A véleménykifejtés fontos elemei
- egyértelmű saját álláspont megfogalmazása;
- az álláspont indoklása;
- pro és kontra érvek bemutatása;
- a vizsgázótárs véleményének meghallgatása;
- egyetértés vagy ellenvélemény kifejezése;
- az érvek összehasonlítása;
- szükség esetén kompromisszum keresése;
- a beszélgetés folyamatos fenntartása.
A véleménykifejtésnél nem feltétlenül az számít, hogy a vizsgázó melyik álláspontot képviseli. A feladat azt méri, hogy képes-e a véleményét világosan megfogalmazni, megfelelően megindokolni, a másik álláspontjára reagálni, és a beszélgetést önállóan továbbvinni.
4. Összefoglalás
A vizsgázó a vizsgáztató felszólítására maximum fél percben összefoglalja a vizsgázótársa által elmondottakat.
Ez a felszólítás a szóbeli vizsga mind a négy feladatánál előfordulhat, így még nagyobb figyelemmel kell kísérni a vizsgázótárs mondanivalóját. Az összefoglalás maximum 15 pontot ér.
Az összefoglalás nem a vizsgázó saját véleményének megismétlése, hanem a vizsgázótárs legfontosabb állításainak rövid, pontos és tárgyilagos visszaadása. A rendelkezésre álló idő legfeljebb fél perc, ezért a lényeges gondolatokat kell kiválasztani.
Az összefoglalás a szóbeli vizsga bármely feladatánál előfordulhat, nem feltétlenül képez egy utolsó feladatot. Emiatt a vizsgázónak az interjú, a prezentáció és a vita teljes ideje alatt figyelnie kell a másik fél mondanivalójára.
A szóbeli vizsgán értékelt készségek
A szóbeli vizsgarészen a bizottság a kifejezőkészséget, a nyelvhelyességet, a szóbeli kommunikációs készségeket, a szókincset, a stílust és a feladatmegoldó készséget (kommunikatív hatékonyságot) pontozza.
Az is fontos, hogy tényleg arról beszélt-e a vizsgázó, amiről a feladat szerint beszélnie kellett, és mennyire vett részt aktívan a beszélgetésben. A kiejtést és az intonációt is pontozzák.
| Értékelt terület | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| Kifejezőkészség | A gondolatok világos, önálló és árnyalt megfogalmazása. |
| Nyelvhelyesség | A nyelvtani szerkezetek és mondatok megfelelő használata. |
| Szóbeli kommunikáció | Reagálás, kérdezés, visszakérdezés és a beszélgetés fenntartása. |
| Szókincs | A témához illő, változatos és pontos szavak alkalmazása. |
| Stílus | A helyzethez, témához és kommunikációs partnerhez illő nyelvhasználat. |
| Feladatmegoldás | A feladat utasításainak követése és a megadott szempontok kifejtése. |
| Kiejtés és intonáció | A beszéd érthetősége és a hangsúlyozás természetessége. |
A telc C1 szóbeli témakörei
A szóbeli feladatok témái a megadott szóbeli témakörök közül kerülhetnek ki. A felkészülés során ezért nem egyetlen konkrét tétel szövegét érdemes megtanulni, hanem minden témához kapcsolódóan önálló véleményt, érveket, ellenérveket, példákat és kérdéseket kell kialakítani.
| Szám | Témakör |
|---|---|
| 1. | Person |
| 2. | Menschlicher Körper, Gesundheit und Körperpflege |
| 3. | Wohnen |
| 4. | Orte |
| 5. | Tägliches Leben |
| 6. | Essen und Trinken |
| 7. | Erziehung, Ausbildung und Lernen |
| 8. | Arbeit, Beruf |
| 9. | Geschäfte, Handel und Konsum |
| 10. | Dienstleistungen |
| 11. | Natur und Umwelt |
| 12. | Reisen und Verkehr |
| 13. | Freizeit und Unterhaltung |
| 14. | Medien und moderne Informationstechniken |
| 15. | Gesellschaft, Staat, internationale Organisationen |
| 16. | Beziehungen zu anderen Menschen und Kulturen |
Hogyan érdemes feldolgozni egy témakört?
- fogalmazd meg a témához kapcsolódó alapálláspontodat;
- gyűjts össze több, egymástól eltérő érvet;
- készülj ellenérvekkel is;
- tanulj meg konkrét példákat és következményeket bemutatni;
- gyakorold a kérdésfeltevést;
- készülj fel a vizsgázótárs álláspontjára adott reagálásra;
- gyakorold az elhangzottak rövid összefoglalását.
A sikeres teljesítés feltételei
A vizsga abban az esetben sikeres, ha a vizsgázó külön-külön eléri a 60%-ot mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán. Csak ebben az esetben kerülnek a pontszámok összesítésre, így kapja meg a vizsgázó a végleges összesített pontot, illetve százalékos eredményt.
A vizsgázó ilyenkor sikeres nemzetközi és államilag elismert komplex bizonyítványt kap. Magyarországon jelenleg ezen a vizsgán nem lehet részbizonyítványt (írásbeli vagy szóbeli) szerezni.
A szóbeli vizsgán összesen 72 pont szerezhető, ezért a szóbeli rész 60%-os teljesítéséhez legalább 43,2 pont szükséges. A szóbeli eredménybe az interjú, a prezentáció, a véleménykifejtés vagy vita, valamint az összefoglalás teljesítménye is beszámít.
Kapcsolat az írásbeli és a szóbeli vizsga között
A vizsga írásbeli és szóbeli része ugyanazon a napon zajlik le. A hallás utáni szövegértési feladat az írásbeli fordulót követi.
Az írásbeli vizsgát követően 15 perc szünet van, azután következik a labor feladat. A szóbeli részre délután kerül sor, a vizsgázókat pedig előre megadott időpontra hívják be.
A vizsga során nem lehet szótárt használni. A vizsgázók az egyes feladatok megoldása során ceruzát és tollat egyaránt használhatnak.
Az írásbeli rész időtartama kicsit több mint 3,5 óra (215 perc), amelyhez 15 perc szünet társul. A szóbeli vizsga előtt nincs felkészülési idő, ezért a teljes vizsganapra olyan stratégiával érdemes készülni, amely a gyors megértést, az önálló beszédet és a folyamatos interakciót egyaránt támogatja.
Gyakori hibák a szóbeli vizsgán
- A vizsgázó hosszú, betanult monológot mond, de nem reagál a vizsgázótárs kérdéseire.
- A prezentációban nincs világos gondolati szerkezet.
- A véleménykifejtés során csak az egyik álláspont jelenik meg, ellenérvek nélkül.
- A vizsgázó nem kérdez vissza, ezért a beszélgetés egyoldalúvá válik.
- A vizsgázó figyelmen kívül hagyja a vizsgázótárs mondanivalóját.
- Az összefoglalásban a saját véleményét ismétli el a másik vizsgázó állításai helyett.
- A válasz túl általános, és nem kapcsolódik szorosan a megadott témához.
- A vizsgázó kevés példával támasztja alá az érveit.
- A beszéd érthetőségét rontja a bizonytalan kiejtés vagy a monoton intonáció.
Gyakorlási szempontok
A felkészülés során érdemes minden témakörben rövid, önálló prezentációkat készíteni, majd ugyanahhoz a témához kapcsolódó kérdésekre válaszolni. A prezentációt nem szükséges szó szerint megtanulni, mert a vizsgán előre nem ismert témák közül kell választani.
A vitára való gyakorlásnál először egyértelmű álláspontot kell kialakítani, majd hozzá kell rendelni az érveket, az ellenérveket és a példákat. A vizsgázónak azt is gyakorolnia kell, hogyan fejez ki egyetértést, hogyan fogalmaz meg udvarias ellenvéleményt, és hogyan jut el kompromisszumos megoldásig.
Az összefoglalást rövid hangfelvételekkel vagy gyakorlóbeszélgetésekkel lehet fejleszteni. Egy elhangzott véleményből a legfontosabb állításokat kell kiválasztani, és maximum fél percben összefoglalni.
A szóbeli vizsgán a bizottság nemcsak a nyelvtani pontosságot értékeli, hanem azt is, hogy a vizsgázó képes-e aktívan részt venni a kommunikációban. Ezért a felkészülésnek a kérdezést, a reagálást, az érvelést, a pontosítást és a másik fél mondanivalójának követését is tartalmaznia kell.