A „hárítás” mint pszichológiai kifejezés angolul

A „hárítás” pszichológiai értelemben angolul leggyakrabban defense mechanism vagy defence mechanism. A brit angolban a defence mechanism, az amerikai angolban a defense mechanism alak használatos. Maga a „hárítás” főnévként fordítható még defense, defence vagy pszichodinamikai szövegben defensive process kifejezéssel is.

Az „elhárító mechanizmus” legpontosabb angol megfelelője tehát a defense mechanism. A fogalom olyan tudattalan pszichés működésre utal, amely segít távol tartani, átalakítani vagy elviselhetőbbé tenni a szorongást, a fájdalmas emlékeket, a kellemetlen érzéseket és az elfogadhatatlannak tűnő gondolatokat.

A „hárítás” angol megfelelői jelentés szerint

A magyar „hárítás” többféle jelentésben használható, ezért az angol fordítás mindig a szövegkörnyezettől függ. Pszichológiai szövegben nem a parry vagy a dodge a megfelelő szó, hanem elsősorban a defense mechanism.

Miért nem mindig a „parry” a helyes fordítás?

A szótári találatok között a „hárítás” angol megfelelőjeként szerepelhet a parry, a dodge, a block, a save, a deflection vagy az interception. Ezek azonban főként fizikai, sportbeli, katonai vagy átvitt, nem pedig pszichológiai jelentésű fordítások.

A parry elsősorban egy ütés vagy támadás kivédését jelenti, például vívásban. A dodge kitérést vagy elugrást jelent, a block blokkolást, a deflection eltérítést, a save pedig például egy kapus védését. Pszichológiai környezetben ezek a szavak csak akkor lehetnek megfelelőek, ha valaki szó szerint vagy képletesen kitér egy kérdés, támadás vagy kellemetlen téma elől.

A „hárítás” pszichológiai értelmében a legtermészetesebb angol kifejezés a defense mechanism, mert ez nem egyszerű elkerülést, hanem a lelki egyensúly fenntartását szolgáló pszichés működést jelöl.

Az elhárító mechanizmus fogalma angolul

Az elhárító mechanizmusok olyan pszichés működéseink, amelyek segítségével az elfogadhatatlannak gondolt, vagy kellemetlen, kínos, túl fájdalmas lelki tartalmaktól igyekszünk szabadulni.

Az elhárító mechanizmusok olyan tudattalan stratégiák, amelyek célja, hogy megvédjenek minket a szorongástól, a fájdalmas emlékektől vagy épp az elfogadhatatlannak tűnő gondolatoktól.

A pszichodinamikus gondolkodásban az elhárító mechanizmusok a világhoz történő pszichés alkalmazkodás általános módjai. Nélkülük állandóan tudatában lennénk minden érzésünknek, impulzusunknak, emlékünknek, konfliktusunknak, ami viszonylag hamar káoszhoz és túlterhelődésünkhöz vezetne.

Freud szerint a védekezés kompromisszum-képződmény egy tudattalan vágy, illetve érzés és az ellene irányuló tiltás között, azaz minden védekezés egyszerre feltár és elrejt.

A „defense mechanism” és a „defensive mechanism” használata

A defense mechanism a bevett pszichológiai terminus, amikor egy konkrét elhárító mechanizmusról beszélünk. A defensive mechanism szintén érthető, de általánosabb jellegű, és gyakran egyszerűen védekező működésre utal.

• Defense mechanism - elhárító mechanizmus.
• Psychological defense mechanism - pszichológiai elhárító mechanizmus.
• Unconscious defense mechanism - tudattalan elhárító mechanizmus.
• Primitive defense mechanism - primitív vagy éretlen elhárító mechanizmus.
• Mature defense mechanism - érett elhárító mechanizmus.
• Maladaptive defense mechanism - maladaptív, vagyis a helyzethez már nem megfelelő elhárító mechanizmus.
• Defensive process - védekező folyamat.
• Defensive functioning - védekező működés.

A „hárítási mód” fordítható defense style vagy defensive style kifejezéssel. A „hárítási repertoár” angolul defensive repertoire, a „hárítások rendszere” pedig system of defenses lehet.

Az elhárító mechanizmusok szerepe

Az elhárító mechanizmusok eredetileg a korai kapcsolati környezethez való alkalmazkodás formái voltak. Míg eredetileg nagyon is adaptívnak bizonyultak, addig ezen környezeten kívül rontják az alkalmazkodást.

Bár nincsen túl jó hírnevük, az elhárító mechanizmusok valójában csak akkor maladaptívak, ha nem segítik a realitáshoz való alkalmazkodást, miattuk nem sikerül megélni az élet bizonyos pozitívumait, vagy kizárólagos használatukkal más sikeres megküzdési módokat akadályoznak.

Valamennyi elhárító mechanizmus véd bennünket az elviselhetetlen vagy elfogadhatatlan érzések, gondolatok átélésétől. Ám ha benne ragadunk, az sokszor elakadáshoz vezet, s egy idő után már nem tudjuk, mitől szenvedünk, belső konfliktusaink ugyanis tudattalanul tovább dolgoznak és feszítenek bennünket.

A felnövekedés folyamán mindenkinek lesznek preferált védekezési módjai, amelyek tudattalanul működnek, meghatározott sorrendben fejlődnek a gyermek érésével párhuzamosan, a normális személyiség részei, stresszes időszakokban erőteljesebben funkcionálnak, csökkentik a negatív érzések tudatos megtapasztalását, az autonóm idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, túlzott használatuk pedig pszichopatológiához vezet.

Az elhárítások fejlődési szintjei

Az elsődleges, éretlen, primitív, vagy alsóbbrendű védekezések legfőbb jellegzetessége, hogy az én és a külvilág közötti határvonalat érintik, míg a másodlagos, érettebb, fejlettebb, magasabb rendű védekezések a belső határokkal foglalkoznak, például az ego és az id, az ego megfigyelő és tapasztaló részei közötti határokkal.

A hárítások e két kategóriába való sorolása valamelyest önkényes, de a primitívebb hárítások közé tartozik általában a visszahúzódás, tagadás, omnipotens kontroll, primitív idealizáció és leértékelés, projektív és introjektív identifikáció, valamint a hasítás.

Vannak tudósok, akik ide sorolják a disszociáció extrém formáit, a szomatizációt, a megcselekvést, vagyis az acting outot, és a szexualizációt is.

Fontos, hogy ezen védekezések egy részének vannak érettebb formái: egy idealizáció jelenthet megkérdőjelezhetetlen meggyőződést, hogy egy másik személy tökéletes, ugyanakkor utalhat egy visszafogott elgondolásra is, miszerint valaki a korlátaival együtt is különleges vagy csodálatra méltó.

Tagadás - denial

A „tagadás” angolul denial. A tagadás az egyik leggyakoribb elhárító mechanizmus. Ilyenkor egyszerűen nem vagyunk hajlandók tudomást venni a valóságról.

A tagadás angol definíciója röviden így fogalmazható meg: Denial is a defense mechanism in which a person refuses to acknowledge an unpleasant or threatening reality.

Traumatikus esemény, veszteség vagy drámai hír után ilyen és hasonló mondatok fogalmazódhatnak meg bennünk: „Ez nem lehet igaz!”, „Velem ez nem történhet meg!”, „Ez csak egy rossz álom, amiből felébredek és kiderül, semmi nem igaz az egészből.”

Aki ilyen helyzetbe kerül, annak az első időszakban és akár később hullámzóan visszatérően is megjelenik az az élménye, hogy a dolog nem történt meg. Ez tarthat pillanatokig, de akár hosszabb ideig is - előfordulhat, hogy hetekig, sőt hónapokig, ami már komoly elakadást jelez.

Rövid távon a tagadás segíthet túlélni egy nehéz helyzet első sokkját. Hosszú távon viszont elodázhatjuk a megoldást, ami a probléma súlyosbodásához vezethet.

Ha azonban nem tudunk kilépni a hárításból, a tagadásból, egyre rosszabb helyzetbe kerülhetünk: például betegség esetén nem kezeltetjük magunkat, vagy hiába mondtak fel, úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, nem keresünk megoldást a bajra.

A denial tipikus angol megfogalmazásai

• He is in denial about his illness.
• She denied that there was a problem in the relationship.
• Denial may protect a person from overwhelming emotions in the short term.
• Long-term denial can prevent someone from seeking help.
• The patient refuses to acknowledge the seriousness of the diagnosis.

A tagadás sokféle élethelyzetben tapasztalható, nemcsak súlyos veszteség esetén. Gyakorta megfigyelhető, hogy házassági krízis esetén csak az egyik fél vállalja nyíltan, hogy baj van, nem működnek a dolgok kettőjük között, míg a másik fél - képtelen lévén ezzel mit kezdeni - nem vesz erről tudomást.

Előfordulhat, hogy a problémával való szembesülést a válás - vagy egy harmadik fél belépése - hozza meg: ekkor már nem lehet nem tudomást venni a gondokról.

Izoláció - isolation of affect

Az izoláció pszichológiai értelemben angolul legpontosabban isolation of affect. Az isolation önmagában elszigetelődést is jelenthet, ezért pszichodinamikai szövegben az isolation of affect pontosabban fejezi ki az érzelmek elkülönítését a gondolatoktól.

Az izoláció fogalma nem a bajba jutott ember elszigetelődésére vonatkozik, hanem a gondolatok és érzelmek szétválasztására.

Terápiás helyzetben gyakran megtapasztaljuk, hogy valaki arról beszél, mennyire haragszik vagy épp milyen reménytelennek érzi a helyzetét, mégsem érezzük, hogy átélné ezeket az érzéseket.

Olyan, mintha félúton megállna: azt gondolja, hogy haragszik, de képtelen ezt átélni. Ilyen emberrel beszélgetve úgy érezzük, mintha a szavak súlytalanná, kiürültté váltak volna.

Elmondja, amit gondol, de nem történik semmi. Nem könnyebbül meg attól, hogy beszélt róla, érzései egyáltalán nem tudnak változni.

Az angol nyelvű pszichológiai leírásban erre használható a következő megfogalmazás: The person can describe the feeling intellectually but remains emotionally disconnected from it.

Az izoláció átmenetileg menedék-állapotot teremthet, amelyben az ember talán átvészelheti a helyzetet. Ebbe a hárításba ragadva azonban érzelmileg mégiscsak magára marad a bajban, a magányosodás pedig súlyosbíthatja helyzetét és nehezíti a gondokkal való megküzdést.

Mániás hárítás - manic defense

A „mániás hárítás” angolul manic defense. A kifejezés olyan védekező működésre utal, amelyben a fájdalmas szomorúságot, tehetetlenséget, szorongást vagy veszteségélményt emelkedett hangulat, fokozott aktivitás, grandiozitás vagy kockázatos viselkedés váltja fel.

Klasszikusan nem szoktuk az elhárító mechanizmusok közé sorolni, mégis nagyon gyakran használt fogalom. Első körben a viselkedés válik szembetűnővé: a nehéz helyzethez egyáltalán nem illő, meglepően emelkedett hangulat, vidámság, fokozott aktivitás, pörgés, csökkent alvásigény.

Előfordulhatnak korábban az illetőre nem jellemző módon alig átgondolt, egyre kevésbé kontrollált cselekvések, például mértéktelen vásárlások, hirtelen ötlettől vezérelt pénzügyi befektetések.

A mániás hárítás azonban intenzívebb viselkedéssel jár: nem feltétlenül a korábban is meglévő érzéseit tudja nyíltan kimondani, hanem belső élményei átalakulnak, és ezek jelennek meg.

Ha valaki úgy érzi, hogy olyan helyzetbe került, melyben az elviselhetőség határán vagy azon is túl van tehetetlenségérzése, szorongása, szomorúsága és önbecsülésének sérülése, előállhat, hogy ennek elkerülésére átesik a ló túloldalára: önértékelése hirtelen és jelentősen megnő, grandiózus elképzelések és túlzott kompetencia-érzések töltik el.

Angolul ezt például így lehet megfogalmazni: A manic defense may involve elevated mood, excessive activity, grandiose ideas and risky behavior that protect the person from unbearable sadness or helplessness.

Projekció - projection

A „projekció” angolul projection. A projekció során a saját - sokszor nehezen elfogadható - érzéseinket másokra vetítjük.

Tipikus példa, amikor valaki másokat vádol azzal, hogy túl kritikusak, miközben ő maga az, aki állandóan ítélkezik.

Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy kikerüljük az önkritikát és a bűntudatot, de torzíthatja az emberi kapcsolatokat, és nehezíti a valódi önismeretet.

A projekció vagy kivetítés jóindulatú és érett formáiban az empátia alapja: arra használjuk saját tapasztalataink kivetítésének képességét, hogy megértsük valaki más szubjektív világát.

Rosszindulatú formáiban komoly félreértéseket okoz, hiszen a kivetített attitűdök súlyosan torzítják azt a tárgyat, amelyre kivetítik, vagy ha a kivetített attitűdök az én megtagadott és nagyon negatív részeiből állnak.

A projekció angol példamondattal így írható le: Projection occurs when a person attributes unacceptable feelings or impulses to someone else.

Introjekció és projektív identifikáció

Az „introjekció” angolul introjection, a „projektív identifikáció” pedig projective identification.

A projekció és az introjekció ugyanannak a pszichológiai érmének az ellentétes oldalait képviselik. Mindkét védekezés az én és a világ átjárható határaira épül.

A projekcióban ami bent van, tévesen kintről jövőnek tűnik, míg az introjekcióban ami kint van, tévesen bentről származónak látszik.

Az introjekció jóindulatú formáiban a fontos másokkal való primitív azonosulást jelenti, a patológiás bensővé tétel legmarkánsabb példája pedig az „azonosulás az agresszorral”.

A projektív identifikáció a projektív és introjektív mechanizmusok fúziója. A páciens egyszerre vetít ki belső tárgyakat valakire és veszi rá őt, hogy úgy viselkedjen, mintha neki ugyanezek az introjektumai lennének.

Regresszió - regression

A „regresszió” angolul regression. A regresszió olyan visszacsúszás gyermeki viselkedésmintákhoz, amelyet egy nehéz vagy fenyegető helyzet vált ki.

Ilyenkor egy felnőtt is reagálhat úgy, mintha újra kisgyermek lenne - sírással, duzzogással vagy passzív-agresszív viselkedéssel.

A regresszió megnyugvást adhat, hiszen a gyermeki állapothoz sokszor biztonságérzet társul. Ugyanakkor el is zárhat attól, hogy felnőttként, érett módon kezeld a helyzetet, és konstruktív megoldást találj.

Angolul például így használható: Regression is a defense mechanism in which a person returns to earlier patterns of behavior under stress.

Szublimáció - sublimation

A „szublimáció” angolul sublimation. Nem minden elhárító mechanizmus káros. A szublimáció például kimondottan adaptívnak számít.

Ilyenkor a negatív érzelmeidet valami pozitív tevékenységbe csatornázod - sportolás, festés, zene, írás vagy akár önkéntes munka formájában.

Ez a mechanizmus lehetőséget ad arra, hogy a benned keletkező feszültséget építő módon vezesd le, miközben értékes eredményeket hozol létre.

Angol megfogalmazásban: Sublimation involves channeling unacceptable impulses into socially acceptable and constructive activities.

Intellektualizáció - intellectualization

Az „intellektualizáció” angolul intellectualization. Az intellektualizáció során az érzelmi tartalom helyett az értelmi megértés kerül előtérbe.

Például egy szerettünk halála után inkább a halál filozófiájával kezdünk foglalkozni, ahelyett, hogy megélnénk a gyászt.

Ez a hozzáállás segíthet abban, hogy kívülről szemléljük a fájdalmat, de ha kizárólag erre hagyatkozunk, megakadályozhatja, hogy feldolgozzuk az érzelmeinket és valóban elengedjünk.

Az angol nyelvű pszichológiai megfogalmazás erre a következő lehet: Intellectualization allows a person to focus on facts and theories instead of experiencing painful emotions.

Elnyomás és represszió - repression

Az „elnyomás” vagy „represszió” angolul repression. Az elnyomás során tudattalanul elfojtunk fájdalmas emlékeket vagy érzéseket.

Lehet, hogy egy trauma nyomán nem emlékszünk pontosan a történtekre, mert az elménk így próbál megvédeni bennünket.

Ez a mechanizmus kezdetben hasznos lehet, de a feldolgozatlan élmények később szorongás, álmatlanság vagy akár testi tünetek formájában is visszatérhetnek.

A „represszió” nem azonos a tudatos elnyomással. A pszichológiai értelemben vett repression elsősorban tudattalan folyamatot jelöl, míg a tudatos kellemetlen gondolatok félretételére gyakran a suppression szót használják.

Visszahúzódás - withdrawal

A „visszahúzódás” pszichológiai értelemben withdrawal, szélsőségesebb pszichodinamikai leírásban pedig extreme withdrawal.

A túlstimulálás elől alvásba húzódó csecsemő, a tudatállapota megváltoztatását vegyi anyagokkal elérő kamasz, vagy a stresszel terhes szociális kapcsolatoktól saját világába hátráló felnőtt viselkedése visszahúzódásnak, egyfajta skizoid vagy autisztikus fantáziának tekinthető.

A visszahúzódás elhárítását használó emberek gyakran gazdag belső világgal rendelkeznek, a külvilágot pedig érzelmi szempontból problémásnak látják.

Ennek az elhárításnak a hátránya, hogy az illető nem tud részt venni az interperszonális problémamegoldásban. Előnye, hogy jóllehet az illető elmenekül a realitás elől, mindeközben a realitás látásmódja minimálisan torzul.

Mindenhatósági kontroll - omnipotent control

A „mindenhatósági kontroll” angolul omnipotent control. Az omnipotens kontrollt használó emberek gyakoriak ott, ahol ravaszságra, a veszély szeretetére, vagy a cél elérése érdekében minden más alárendelésére van szükség.

Ez az egészséges fejlődésmenet felnőttkorban hozzájárul hatékonyság-érzésünkhöz és kompetenciánkhoz, ugyanakkor benne lehet ragadni abban, hogy valaki függetlenül etikai vagy kapcsolati normáktól mindenképp saját erejét és hatékonyságát szeretné megmutatni.

Az angol kifejezés például így használható: Omnipotent control can give a person the illusion that every situation can be mastered through personal power.

Idealizáció és leértékelés - idealization and devaluation

Az „idealizáció” angolul idealization, a „leértékelés” pedig devaluation. Az „extrém idealizáció és leértékelés” kifejezése angolul extreme idealization and devaluation.

A gyermekek fejlődésük egy pontján úgy küzdenek meg félelmeikkel, hogy elképzelnek egy jóindulatú, mindenható, mindentudó autoritást, aki felel a dolgok menetéért.

Amennyiben az idealizálás iránti igény viszonylag változatlanul fennáll felnőttkorban is, akkor a biztonságot az adja, hogy egyesülni lehet egy csodálatos másikkal.

Az idealizáció elkerülhetetlen másik oldala a leértékelés: minél jobban idealizált valaki valamit, annál radikálisabb lesz a leértékelés, amelynek végül aláveti.

A piedesztálra emelés csak az előjele annak, hogy le is lesz taszítva onnan.

Angolul ezt így lehet összefoglalni: Idealization and devaluation can function as opposite ways of regulating self-esteem and managing insecurity.

Hasítás - splitting

A „hasítás” angolul splitting. A hasítás folyamatában az ember vagy jó, vagy rossz én-állapotba kerül, nincsen lehetőség az ambivalenciára, azaz ellentétes érzésekre egyetlen tárggyal szemben.

Ez a pszichés védekező mechanizmus segít csökkenteni a komplex dolgok fenyegetését, a szorongást, és fenntartja az önbecsülést. A hasítás mindig a valóság torzításával jár.

Például a páciens csupa jónak éli meg a terapeutáját, ellentétben az ugyanabban a környezetben dolgozó, állítólag érzéketlen, ellenséges, ostoba bürokratákkal.

Vagy a pszichológus egyik héten legnagyobb segítője, rákövetkező héten pedig a gonoszság, az elhanyagolás vagy az inkompetencia megtestesítője.

A hasítás nemcsak egyénekkel történik: politológusok tanúsíthatják, mennyire vonzó egy boldogtalan csoport számára egy egyértelműen gonosz ellenség megformálódása, amely ellen a jó bennfenteseknek meg kell küzdeniük.

Szomatizáció - somatization

A „szomatizáció” angolul somatization. A fogalom olyan testi tünetek megjelenésére utal, amelyekben pszichés vagy érzelmi feszültségek is szerepet játszhatnak.

A kapcsolódó angol kifejezés a psychosomatic, amely pszichés és testi folyamatok kapcsolatára utal. A pszichogén fájdalom angolul psychogenic pain.

A szomatizációt egyes szerzők a primitívebb elhárítások közé sorolják, különösen akkor, ha a lelki konfliktus testi panasz formájában jelenik meg, és a személy nehezen tud kapcsolatot teremteni a tünet és a lelki megterhelés között.

Megcselekvés - acting out

A „megcsinálás” vagy „megélés helyett cselekvés” pszichológiai értelemben angolul acting out. A kifejezés olyan viselkedésre utal, amelyben valaki nem szavakban vagy tudatos átgondolással fejezi ki belső konfliktusát, hanem cselekedetekben.

Az acting outot egyes szerzők a primitívebb elhárítások közé sorolják. A cselekvés átmenetileg csökkentheti a belső feszültséget, ugyanakkor akadályozhatja az érzések és a konfliktusok tudatos felismerését.

Disszociáció - dissociation

A „disszociáció” angolul dissociation. A disszociáció során a tudat bizonyos tartalmai, emlékei, érzései vagy az énélmény egymástól részben elkülönülhetnek.

A disszociáció extrém formáit egyes szerzők a primitívebb elhárítások közé sorolják. A folyamat rövid távon védelmet nyújthat a túl intenzív élményekkel szemben, tartós fennállása azonban megnehezítheti az élmények integrálását.

Hogyan fordítható a „hárít” ige pszichológiai szövegben?

A magyar „hárít” igének nincs egyetlen, minden pszichológiai helyzetben kötelező angol megfelelője. A fordítás attól függ, hogy az illető egy kérdést, felelősséget, érzelmet, emléket vagy pszichés tartalmat próbál elkerülni.

• to deny - tagadni.
• to deflect - elterelni, más irányba terelni.
• to avoid - elkerülni.
• to ward off - elhárítani, távol tartani.
• to fend off - védekezve elhárítani.
• to repress - tudattalanul elfojtani.
• to suppress - tudatosan visszaszorítani vagy elnyomni.
• to project - kivetíteni.
• to intellectualize - intellektualizálni.
• to act out - cselekvésben kifejezni a belső konfliktust.

Ha valaki egy kérdésre nem válaszol, hanem visszatámad vagy témát vált, a természetes angol megfogalmazás lehet: He deflected the question. Ha valaki egy kellemetlen tényről nem vesz tudomást, akkor: She is in denial. Ha egy fájdalmas érzelmet tudattalanul távol tart, akkor: He is using a defense mechanism to ward off painful feelings.

Példamondatok a „hárítás” pszichológiai használatára

• Defense mechanisms protect us from overwhelming anxiety.
• Denial is a common defense mechanism after a traumatic event.
• She tends to project her own anger onto other people.
• He intellectualizes his emotions instead of experiencing them.
• The patient shows signs of isolation of affect.
• Regression may occur when an adult feels helpless or threatened.
• Sublimation can transform painful emotions into creative activity.
• The client uses splitting to see people as either entirely good or entirely bad.
• Manic defense may appear as excessive activity and unrealistic optimism.
• Long-term reliance on defensive mechanisms can interfere with emotional development.
• Psychotherapy can help people recognize their habitual defense mechanisms.
• Not every defense mechanism is maladaptive.

Hasznos angol szókincs a pszichológiai hárítás témájához

Defense és defence: amerikai és brit angol

Az amerikai angolban a defense mechanism, a brit angolban a defence mechanism alak használatos. A jelentésük azonos, a különbség kizárólag helyesírási.

Ha általános angol nyelvű pszichológiai szöveget írsz, mindkét változat elfogadható, de érdemes következetesen ugyanazt a helyesírási rendszert használni.

A „hárítás” és a „védekezés” közötti különbség

A magyar pszichológiai szóhasználatban a „hárítás”, „elhárítás”, „védekezés” és „énvédő mechanizmus” gyakran egymáshoz közeli fogalmak. Angolul ezekre rendszerint a defense, defense mechanism és defensive process szavakat használják.

Az „énvédő mechanizmus” angolul ego defense mechanism vagy rövidebben ego defense. A kifejezés a pszichoanalitikus és pszichodinamikus hagyományban különösen gyakori.

Az „énvédő mechanizmusok, más néven védekezések vagy elhárítások” angolul például így adhatók vissza: ego defense mechanisms, also known as defenses or defensive processes.

A pszichológia és a pszichoanalízis kapcsolódó angol szavai

A pszichológia az emberi elme tudatos és nem tudatos részét, működését vizsgálja. Ez a működés magában foglalja a viselkedés minden elemét: az érzelmeket, a motivációt, a kognitív funkciókat, az észlelést, a tanulást, a memóriát, a figyelmi folyamatokat és a gondolkodást.

• psychology - pszichológia.
• psychological - pszichológiai.
• psyche - psziché, lélek, elme.
• mind - elme.
• unconscious - tudattalan.
• conscious - tudatos.
• emotion - érzelem.
• feeling - érzés.
• anxiety - szorongás.
• trauma - trauma.
• self-esteem - önbecsülés.
• personality - személyiség.
• psychodynamic - pszichodinamikus.
• psychoanalysis - pszichoanalízis.
• psychotherapy - pszichoterápia.
• clinical psychology - klinikai pszichológia.
• psychiatry - pszichiátria.
• psychologist - pszichológus.
• psychiatrist - pszichiáter.

A pszichológia az emberi viselkedés magyarázatára törekszik, ezt kutatja, ennek törvényszerűségeit vizsgálja. Ehhez több oldalról közelít, ennek megfelelően más-más módon igyekszik magyarázni azt.

A pszichoanalízis Freudtól származó pszichoterápiás eljárás, melynek módszere a tudatalatti tartalmak tudatossá tétele elsősorban az áttétel és az ellenállás vizsgálatán keresztül.

A pszichodinamika az emberi viselkedés hátterében húzódó pszichológiai erőkre vonatkozó rendszerezett tudomány és elmélet, amely hangsúlyozza a tudatos és a tudattalan közötti kölcsönhatás szerepét és az érzelmek funkcionális jelentőségét.

Mikor érdemes a „defense mechanism” kifejezést használni?

A defense mechanism kifejezést akkor érdemes használni, amikor pszichológiai vagy pszichoterápiás szövegben egy belső, többnyire tudattalan védekező folyamatról beszélünk.

• Ha valaki nem vesz tudomást egy fájdalmas valóságról: denial.
• Ha saját érzéseit másokra vetíti: projection.
• Ha gyermeki mintákhoz tér vissza stresszhelyzetben: regression.
• Ha a feszültséget alkotásba vagy sportba vezeti át: sublimation.
• Ha érzelmek helyett elemzéssel foglalkozik: intellectualization.
• Ha fájdalmas emlékek tudattalanul kiszorulnak: repression.
• Ha a személyek vagy helyzetek csak jónak vagy rossznak látszanak: splitting.
• Ha a szomorúságot fokozott aktivitás és grandiozitás fedi el: manic defense.

A „hárítás” pszichológiai kifejezés angolul tehát elsősorban defense mechanism vagy brit angolban defence mechanism. Konkrét helyzetekben a megfelelő elhárítás nevét kell használni: denial, projection, regression, sublimation, intellectualization, repression, splitting, isolation of affect vagy manic defense.

tags: #haritas #mint #pszichologiai #kifejezes #angolul