A nyelvtanulás akkor válhat a gyermek számára örömteli élménnyé, ha nem kötelező feladatként, hanem játékos kommunikációként, közös felfedezésként és a mindennapi élet természetes részeként találkozik vele. A legfontosabb nem az, hogy minél korábban kezdjen formális nyelvórákra járni, hanem az, hogy életkorának, érdeklődésének és terhelhetőségének megfelelő módon, rendszeresen és pozitív élményekkel találkozzon az idegen nyelvvel.
Arról, hogy mikor érdemes elkezdeni nyelvet tanulni, már nagyon sokan és nagyon sokat írtak. Ellentmondásos és meglehetősen sokat vitatott kérdés ez. Sokan érvelnek amellett, hogy minél hamarabb kezd el egy gyerek nyelvet tanulni, annál jobb, sőt már a megszületése előtt érdemes idegen nyelvi ingereknek kitenni. A másik oldal viszont azt mondja, hogy nem érdemes túl korán elkezdeni a nyelvtanulást, tanulja meg először a gyerek az anyanyelvét, ráér idegen nyelvvel akkor foglalkozni, amikor már iskolás, és megtanult készségszinten írni és olvasni, nem késik le semmiről.
A korai nyelvtanulás nem fekete-fehér kérdés
„Vigyázzunk, nehogy a korai nyelvtanítással rongáljuk az anyanyelvi struktúrát” - int óva Vekerdy Tamás. Szerinte ha egy gyermek sorsszerűen egy idegen nyelv közelébe kerül, azaz szülei különböző anyanyelvűek, nem baj, ha korán kezdi a nyelvtanulást, amúgy viszont 6 éves kor előtt nincs értelme.
Nyelvtanulás és nyelvelsajátítás között azonban jelentős a különbség. Míg egy kisgyerek ösztönösen sajátítja el és használja a nyelvet, az iskolai nyelvoktatás a nyelv tanítására összpontosít, vagyis élő beszéd és kommunikáció helyett szavakat tanít, sokszor kontextus nélkül, és a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem elsajátítandó tantárgyként kezeli.
A korai nyelvi találkozás önmagában nem káros, de nem mindegy, hogy természetes, játékos és kommunikációs helyzetben történik-e, vagy újabb teljesítményelvárásként jelenik meg a gyermek életében. Gyermekkorban a nyelvtanulás nem lehet kötelező feladat.
A tradicionális szemlélet szerint az idegen nyelvek tanulását az iskolában kell elkezdeni, általában harmadik-negyedik osztályos korban. Először úgy, hogy csak hallja a gyerek a nyelvet, dalokat, mondókákat tanul, és csak később kezd el idegen nyelven írni és olvasni.
Manapság viszont egyre elterjedtebb az a szemlélet, amely a fentiekkel ellentétben úgy látja, hogy ha csak az iskolában kezdenek el a gyerekek nyelvet tanulni, az már túl késő, ezért már az óvodában, sőt előtte, egészen kicsi kortól igyekeznek megadni a gyermeknek az idegen nyelv elsajátításának lehetőségét.
Mit tud a kisgyermek agya a nyelvekről?
A kicsi gyerekek agya a felnőttekétől egészen eltérő módon működik. A gyerekek nagyjából három és fél éves koráig a jobb agyféltekéjük dominál az agyműködésben, míg innentől kezdve a bal agyfélteke veszi át a domináns szerepet.
A jobb agyfélteke kreatív és fantáziadús, jó a térlátása, felismeri a színeket, arcokat, alakokat. A bal agyfélteke racionális és logikus, kritikus és tárgyilagos. Elemzi a beérkező információkat, eltervezi és végrehajtja a problémamegoldás egyes lépéseit.
A bal agyféltekében található a beszédközpont, amely feldolgozza a nyelvi jeleket, vagyis értelmezi a szavakat, és a tanult szabályok szerint mondatokat alkot. A bal agyféltekével való tanulás erőfeszítést igényel, míg a jobb agyféltekés tanulás tudat alatt, könnyedén történik.
A kisgyerekekben a jobb agyfélteke az aktív, ami azt jelenti, hogy a gyerekek úgy szívják magukba az információkat, a nyelveket is beleértve, mint a szivacs. Számukra természetes, hogy a világ különböző ingerekből, különböző nyelvekből, beszédhangzókból, intonációkból áll.
Egészen kicsi korban ezeket a hangokat, az intonációt nehézség nélkül képesek utánozni, elsajátítani. Ahány nyelvvel csak találkoznak, azt mind képesek szivacsként magukba szívni. Nem egyetlen nyelv elsajátítására képes az agyuk, hanem párhuzamosan több nyelvére.
Az éppen megszületett baba agya, beszédszervei még bármilyen beszédhang képzésére, elsajátítására alkalmas. Nincs olyan nehéz beszédhang, amelyik túl nehéz lenne neki.
Ez a képesség egy bizonyos idő után eltűnik, felnőttkorban már sokkal nehezebb akcentus nélkül teljesen tisztán képzett hangokkal megtanulni egy nyelvet. Gondoljunk csak a „th” kiejtésére például az angolban!
Iskolába kerülve már egyértelműen a bal agyfélteke dominál, vagyis a gyerek úgy már nem képes elsajátítani a nyelvet, mint egy sokkal fiatalabb kisgyerek. Az agya analizál, rendszerez, szabályokat keres, és az utánzás, kiejtés is sokkal nehezebb.
Ugyanakkor ebben az életkorban a nyelv már kevesebb ismétléssel, gyorsabban is tanulható, és elsajátítható az írás és az olvasás is. Az idegen nyelven való írás és olvasás általában nem szokta megzavarni az anyanyelven való írás és olvasás elsajátítását.
Mi a különbség a kétnyelvűség és a heti nyelvóra között?
Jól látszik ez olyan gyerekek példáján, akik több nyelvet használó környezetben, például határvidékeken nőnek fel. Családi és szociális helyzettől, iskolázottságtól függetlenül minden kisgyerek képes minden olyan nyelven kommunikálni, ami körülveszi.
Három, négy, sőt akár öt nyelven is. Gördülékenyen, szép, anyanyelvi kiejtéssel, úgy, hogy nem kell elgondolkodniuk azon, hogy egy bizonyos szerkezetet hogyan és mikor is kell használni. Egyszerűen csak használják azt, amit elsajátítottak.
Fontosnak tartom, hogy kitérjünk a bilinguális, vagyis két anyanyelvű gyerekekre is, ugyanis őket szokták említeni a kisgyermekkori nyelvtanulás első számú “pro” érveként. Hiszen ha egy gyerek képes csecsemő korától kezdve két anyanyelv elsajátítására, akkor miért ne tanulhatna egy magyar anyanyelvű gyermek is idegen nyelvet?
Azonban egy gyermek alap esetben akkor lesz kétnyelvű, ha a két szülője más-más anyanyelvet beszél és következetesen ezen a két nyelven kommunikálnak vele. Az ilyen gyerekek tehát egészen más nyelvi környezetben nőnek fel, mint egynyelvű társaik és a nyelvtanulás során lejátszódó idegrendszeri és kognitív folyamatok is eltérőek az egynyelvű gyerekekétől.
Semmiképpen nem tekinthetőek tehát példa értékűnek olyan gyerekek esetében, akik heti pár alkalommal, 1-1 órát hallják a célnyelvet.
Valóban összekeveri a gyermek a nyelveket?
A kisgyerekkori nyelvtanulást ellenzők fel szokták tenni azt a kérdést, hogy nem keverik-e a gyerekek a nyelveket. A babák és a kisgyerekek agya ebben az életkorban annyira rugalmas és képlékeny, hogy képes az idegen nyelveket a maga dobozába, azokba az agyközpontokba elraktározni, ahová valók, és nem keverednek össze a nyelvek.
Hároméves koruk előtt gyakorlatilag nem is tudatosul bennük, hogy milyen nyelven szólnak hozzájuk, teljesítik például az adott utasítást, szóljon az bármelyik tanult nyelven. Három- három és féléves korban, amikor a bal agyfélteke kezd el dominálni, ez valamennyire tudatosul, ekkor kezd tudni a gyerek ilyen mondatokat mondani például, hogy „Ne angolul!”.
Egészen addig annyira ösztönös természetességgel használta a nyelvet, hogy fel sem tűnt neki, hogy angolul beszél, angolul beszélnek hozzá.
Íme a kétnyelvű oktatással kapcsolatos, mára megcáfolt mítoszok:
- A kétnyelvűség beszédzavarokhoz vezet.
- Gyakran gondolják úgy, hogy több nyelv egy időben való elsajátítása negatívan hat a kicsik nyelvi és kognitív képességeinek fejlődésére.
- A nyelvek közötti váltogatást sokan hajlamosak az egyik nyelven való kifejezőkészség hiányának, vagy lustaságnak betudni.
- A gyerekek ne egymás után, és ne külön-külön tanulják a nyelveket.
- Egy kétnyelvű gyereknek akcentusa van.
A valóság az, hogy diszfázia ugyanúgy kialakulhat többnyelvű gyerekeknél, mint azoknál a társaiknál, akiknek egy anyanyelvük van. Ugyanígy igaz az is, hogy a beszédzavaros gyermekek is képesek két, vagy akár több nyelvet is megtanulni.
A gyerekek intellektusát azonban rengeteg tényező befolyásolja, mint például az életkor, a genetikai minták, és a stimuláló környezet. Ez a képesség viszont a nyelvekkel való ismerkedés rugalmasságát és mélységét jelzi.
Az is igaz viszont, hogy bár megvan a képességük arra, hogy egyszerre két nyelvet sajátítsanak el, ezt minden gyerek más ritmusban, és más preferenciákkal teszi.
Csakúgy, mint az egynyelvű gyerekeknél, az akcentust a környezet és az egyéni beszédszokások befolyásolják. Előfordul a kétnyelvűeknél, hogy az egyik nyelv dominánsabb, ami kevésbé tökéletes kiejtést eredményezhet a „másodlagos” nyelvnél.
Hogyan sajátítja el a gyermek a nyelvet?
Fontos állomások:
- 0-4 hónapos korig a gyermek sírással fejezi ki magát
- 4-8 hónapos korban megjelenik a gőgicsélés
- 8-10 hónapos korban ismételgeti a hangját, majd a hangok hosszabb hangsorokká alakulnak
- 8 hónap - 2 év: első szókezdemények, szavak megjelenése - szituatív beszéd korszaka, amikor a családtagok már megértik, hogy mit szeretne kifejezni
- 2-3 éves korra megjelenik a kontextusos beszéd: az egyszerű, kétszavas mondatok használata jellemző, ritmusos versikéket és mondókákat is szívesen mondogat
- 3 éves korra elér az absztrakt beszéd szintjére, képes elmesélni összetett, bonyolult dolgokat is
- 5-6 éves korban a nyelvi szabályokat többnyire helyesen alkalmazza
A nyelv elsajátításának három fontos pillére van:
- A „néma időszak”: Babád figyel, hallgat, megért és arckifejezéseken keresztül kommunikál, de még nem beszél.
- A beszéd kezdete: A kicsi elkezd szavakat, kifejezéseket mondani, memorizálás után rövid versikéket is elmond.
- Önállósuló mondatalkotás: Mondatokat alkotva fejezi ki magát, saját szókincséből építkezik.
A gyerekek a szavakat nem közvetlenül tanulják, a tartalomra koncentrálnak, a szavakat „csupán” felszedik, a nyelvtani szabályokat pedig ebből hámozzák ki, és nem tudatosan használják.
A kicsi gyerekek számára természetes, hogy nem teljesen értik a körülöttük lévő embereket, ezért az sem okoz nekik különösebb fennakadást, ha időnként az anyanyelvükön kívül más nyelveket is hallanak.
A gyerekek különböző módon és különböző tempóban tanulnak. A nyelvelsajátítás sosem zárul le, mivel egész életünkön át tart, a szókincs folyamatosan bővül, egyre gazdagabbá válik a nyelvezet.
Hogyan kezdjünk bele otthon?
Mi szükséges ahhoz, hogy egy nyelvet megtanuljon a gyermek, vagyis hogyan tanulnak nyelvet a gyerekek?
- Értelmes tartalom, lássa, hogy miről beszélsz, hogy tudjon következtetni.
- Itt és most helyzetek.
- Babanyelv használata: Gesztusok, mimika, arckifejezések, hangsúly, hanglejtés.
- A gyermekeknek veleszületett ösztöne a játék és a móka.
- Szükségük van egy olyan témára, ami a gyerekhez közel áll.
- A gyerekeknek ezen kívül szükségük van a beszélgetésre, párbeszédre.
Értelmes tartalom, lássa, hogy miről beszélsz, hogy tudjon következtetni. Pl. Can you see…? Látod…? Persze, miért ne látná, ha megmutatod neki, a szemléltetés viszont elengedhetetlen, amikor egy nyelvet próbálsz átadni gyermekednek.
Itt és most helyzetek. Abból tanul, amiben éppen van, például szituációk. Babanyelv használata: Gesztusok, mimika, arckifejezések, hangsúly, hanglejtés.
A fentiek segítségével a gyermeked használni tudja a képzelőerejét és össze tudja rakni magában a tartalmat. A gyermekeknek veleszületett ösztöne a játék és a móka. Ezeket használd ki a játékos angolozás során is!
Szükségük van egy olyan témára, ami a gyerekhez közel áll. Ezért IS a szülő egy nagyon jó segítő, hiszen Te ismered a legjobban gyermeked, Te tudod, hogy mivel motiválhatod, milyen érdeklődési köre van.
A gyerekeknek ezen kívül szükségük van a beszélgetésre, párbeszédre. Nem elég, ha leülteted és angol meséket nézetsz vele. Persze a kiejtésen sokat segít, ha anyanyelvi beszélőt hall, de sokkal többet tehetsz érte, ha beszélgetsz is vele.
Anyanyelvén is megteszed, miért ne tehetnéd angolul is? A gyerekkori nyelvtanulás merőben eltér a felnőttkoritól.
Használd az idegen nyelvet a mindennapokban
Szülőként te vagy a gyermeked példaképe és általában a követendő példa. Használd az angol nyelvet a mindennapi helyzetekben!
Az angol nyelv rendszeres gyakorlása elősegíti a jobb elsajátítást. Ne habozz például angolul főzni vele, vagy angolul beszélni hozzá fürdés közben. Ez hatékonyan bevezeti a nyelvbe.
A gyermekpszichológusok egyetértenek abban, hogy ha egy gyermeknek már kis korában megtanítják, hogy egy szó több nyelven is kimondható, az elősegíti a többnyelvűséget.
Fontos, hogy a nap különböző szakaszaiban felváltva használd az angolt és a magyart. Legyél példaképe a gyermekednek.
Kezdetben a gyermek biztosan keveri majd a szavakat és kifejezéseket, de gyorsan megtanulja azok helyes használatát.
Rendkívül hangsúlyos, hogy az idegen nyelv használatát beépítsük a mindennapokba. Erre pedig nagyon egyszerű módszerek léteznek: naplóírás, egy történet eljátszása, vagy egy nemzeti étel elkészítése közösen.
Ezek a tevékenységek megkönnyítik a tanulást, mivel a gyerekek természetesen alkalmazzák tudásukat a különböző helyzetekben.
Dalokkal és mondókákkal könnyebb megszeretni a nyelvet
Felnőttként is fejből tudod a „Tavaszi szél vizet áraszt” szövegét? Még mindig kívülről tudod azokat a dalokat, amiket gyerekként hallottál? Ugyanez lesz a helyzet a gyerekeiddel is!
Tanítsd meg neki a nyelvet játékos módon angol nyelvű mondókák segítségével. Fordítsátok le együtt, hogy megértse a jelentésüket. Hamarosan biztosan jobban fogja ismerni őket, mint te!
Ne habozz rendszeresen angol dalokat is lejátszani háttérzeneként. Így a fülük játékosan hozzászokik Shakespeare nyelvéhez, és a tanulás is könnyebb lesz.
A zene az egyik legjobb módszer arra, hogy megismertesd gyermekeiddel a Beatles nyelvét. 3 éves kortól kezdve a kisgyermekek is képesek angolul kifejezni magukat.
Számos dal és mondóka, amik egy hallgatási és ismétlési oktatási programon alapulnak, lehetővé teszik a legfiatalabbak számára, hogy megértsék az angol nyelv alapjait.
A fiatal tanulók észrevétlenül fejlesztik az önállóságukat és gyakorolják az angol kiejtést. A ritmusok lendületesek, a szövegek egyszerűek, a hanglejtés világos.
Az angol szókincs, a kiejtés, a hanglejtés és a szintaxis alapjai között a gyerekek szórakozva tanulják az angol nyelvet.
Az angol ábécé megtanulásához: The alphabet song. Az angol számok tanulásához: The ants go marching. A színek és a ruhák megtanulásához: The colours of our clothes.
Biztosan rajongsz valamelyik angol nyelvű zenekarért vagy énekesért. Legyen az a Beatles, Elton John vagy Lady Gaga, biztosan hallgatsz angol nyelvű dalokat, amelyeket kívülről fújsz.
Amellett, hogy fejleszti a gyermeked zenei kultúráját, segíthet neki jobban megérteni az angolt is, ha megtanulja a rádióból hallott dalokat és együtt lefordítjátok őket, vagy egyedül elolvassa a dalszövegeket, ha már tud olvasni.
Természetesen figyelj oda a dalok kiválasztására: a cél nem az, hogy trágárságokkal bővítsük a kicsi a szókincsét.
🎨 Mi angolul a kedvenc színed? – vidám oktatóvideó gyerekeknek! 🎈
Mesék és könyvek idegen nyelven
Az esti mese a gyerekek egyik kedvenc pillanata. Válts nyelvet!
A magyarul olvasott könyv után válassz egy olyan gyerekkönyvet, ami könnyedén és hatékonyan segít neki az angol nyelv elsajátításában. Így észrevétlenül megismerik a beszélt nyelvvel, és sokkal könnyebben megjegyzik a szavakat, kifejezéseket, mert összekapcsolják őket a képekkel.
A gyermekek 1 és 3 éves koruk között fejlesztik nyelvtudásukat, az első szavaktól a teljes mondatokig. Érdeklődésének felkeltése és képzelőerejének gazdagítása érdekében célszerű magyar és angol nyelvű történeteket felváltva olvasni neki.
Válassz rövid történeteket. A kisgyermekek nem tudnak sokáig koncentrálni, ezért inkább 10 perces rövid történeteket válasszon.
Válassz egyszerű, konkrét témát. Gyermeked angol nyelvtudásának és szókincsének fejlesztése érdekében válassz egy konkrét témájú történetet. Például egy farmon élő állatokról szóló történetet.
Tedd dinamikussá az olvasást. Legyél expresszív, játszd el a szerepeket, hogy kapcsolatot teremts a szöveg és a gyermek képzelete között. Például utánozd az állatok hangjait.
Így az angol olvasás tanulási és szórakozási forrás lesz, miközben közös élményt is jelent a gyermekeddel.
Mielőtt megtanulna saját maga olvasni, néha válassz angol nyelvű könyvet esti mesének, hogy a gyermeked megismerkedjen Shakespeare nyelvéve és szórakozva tanuljon új szókincset.
Íme néhány ötlet: A That's not my tiger könyvsorozat 2 éves kortól (That's not my monkey, That's not my elephant, That's not my car. ) The Gruffalo Listen and Learn 6 éves kortól: a gyermeknek meg kell nyomnia egy szót, hogy angolul hallja, ismételje és megjegyezze (120 szó áll rendelkezésre) From Head to Toe.
Játékos tanulás képernyővel és képernyő nélkül
Az angol nyelv játékos tanulása biztosan az egyik legjobb módszer, amit gyermekeddel alkalmazhatsy. Számos angol nyelvű és online oktató játék létezik, amikkel megtaníthatod nekik az élő nyelveket.
Természetesen az interneten kívül is találhatsz szórakoztató játékokat: miért ne szerveznél például szerepjátékokat vagy angol nyelvű társas party-t? Vagy szervezzetek bújócskát! Ahelyett, hogy magyarul számolnátok, próbáljátok ki angolul!
A gyermekek angol nyelvtanulását elősegítő weboldalak között könnyen találhatsz angol nyelvű oktató játékokat gyermekeinek. Hogyan tanuljuk meg a számokat angolul, bevezetés az angol kultúrába, angol írási játékok.
Íme válogatásunk az interneten elérhető játékokból, amikkel gyermeked könnyedén megtanulhatnak angolul: Abracadabra: nagy segítség az angol olvasás és írás megtanulásához. Starfall.com: ideális a kiejtés és az angol akcentus gyakorlásához. Learn English Kids: a British Council gyereknek szóló oldala.
A felnőtteknek szóló idegennyelv-tanuló alkalmazásokhoz (Babbel, Duolingo stb.) hasonlóan a fejlesztők számos alkalmazást kínálnak a gyerekeknek az angol nyelv tanulásához.
A játékok és találós kérdések mögött egy valódi tanulási módszer rejlik. Fontos azonban odafigyelni, hogy mennyi időt tölt a gyermek a különböző képernyők előtt, ezért tárazz be jópofa offline tevékenységekből is!
Kortól függetlenül a hatékony angol nyelv tanulás legjobb módja az, ha szórakoztató és játékos módon tanulunk. Ez a szabály még inkább igaz a gyermekekre.
A szórakoztató játékokkal felkeltheted a kíváncsiságukat, így észrevétlenül tanulnak idegen nyelvet!
A nyelvtanulás legyen kapcsolat, ne teljesítmény
Fontos, hogy ne érezze kényszernek! Ha csak azért is ki akarod préselni belőle a teljesítményt, akkor hamar elveszíti az érdeklődését és a motivációját, ami a tanulás hatékonyságát veszi el.
A gyors és tartós fejlődést ugyanis éppen az élménydús tanulás teszi lehetségessé, mivel az érzelmi agyféltek felel a memóriatárolásért.
Vegyél részt te is a mókában! Közös játékokkal, mondókákkal, versikékkel, énekléssel és táncolással a kicsi szórakozva, szinte észrevétlenül szívja magába a nyelv alapjait.
Akár el is bábozhatjátok a történtet, ami a mondókákban és énekekben van. Tovább színesítheted a fejlesztést néhány izgalmas játékkal is.
A gyerekek akkor tanulnak hatékonyan, ha motiváltak és sikerélményük van. Mindig bátorítsd gyermekedet, ha sikeresen használ egy új szót vagy kifejezést.
Nem baj, ha hibázik: a nyelvtanulás természetes folyamata során a hibák elkerülhetetlenek. Fontos, hogy ezek ne szegjék kedvét.
Ha többen tanulják a nyelvet, kisebb versenyekkel lehet izgalmasabbá tenni a folyamatot.
Hogyan maradjon motivált a nagyobb gyermek?
Tehát a szülőknek azt tanácsolnám, hogy beszéljék át a gyerekkel, miért akar egy nyelvet megtanulni. Mi a valódi motivációja?
Mindegy, mit mond, de fontos, hogy ő maga, a diák érezze fontosnak, hogy tudjon egy nyelvet. Hányszor találkoztam már olyannal, hogy a gyerek csak azért jár külön angol órára, mert az anyja akarja.
Nem is haladt a diák, mert a saját belső motivációját, a tüzet nem kapta lángra semmi. Szülőként szerintem nagyon nehéz, de nagyon fontos, hogy elfogadjuk, mi az, ami a gyereket motiválja.
Igen, még az online játékot is! Ha ez lobbantja be nála a motiváció tüzét, hát tekintsünk rá egy jó kis segítő eszközként.
Szerintem az teljesen normális, ha egy gyereket nem tud az feltüzelni, hogy ha jól beszél egy nyelvet, akkor majd jó munkahelye lesz. Egyszerűen ez még olyan távoli dolog neki, hogy hidegen hagyja.
A nyelv nem csupán egy tantárgy, hanem egy körülöttünk élő kommunikációs forma - hát így is kéne tanulni: felszívni magunkba a környezetünkből.
Ha már egy kicsit is beszéli a nyelvet a gyerek, bátorítsuk, hogy a nyaraláskor ő kérje ki a büfében az italokat, kérjük meg, hogy nézzen utána az interneten (egy angol oldalon) a nyaralási útitervnek, hogy segítsen nekünk elolvasni az angol nyelvű tájékoztatóban, hogyan kell bekötni a legújabb antennát, stb.
Lássa, hogy a nyelv él, legyen sok pozitív visszajelzése a nyelvtudással kapcsolatban. A nyaraláson talált kis pajtások hatékony inspiráció a nyelvtanulásra.
Nagyon jónak tartom a cserediák programokat, ahol egy adott idegen nyelven kell folyamatosan kommunikálni egy hasonszőrű diákkal.
A szülői példa többet számít, mint a magyarázat
Azt gondolom, a nyelvhez fűződő kapcsolat alapvetően meghatározza, milyen jól/könnyen tud valaki megtanulni egy nyelvet.
Ha sok a pozitív kapcsolódása a gyereknek a nyelvvel, mert olyan felületeken foglalkozhat vele, amit szeret (kedvenc könyv, film, dalok, képregény, számítógépes játékok), ha a szülő esetleg beszél nyelveket, és önfeledten játszik a gyerekkel (egyszerű játékokat: barchoba, memória, scrabble, stb.), ha sok a pozitív visszajelzés (a kempingben a nyaraláson megértette magát az idegen kisgyerekekkel), akkor szeretni fogja a nyelvet.
Amit pedig szeretünk, amivel szívesen foglalkozunk, azt sokkal könnyebben befogadja az ember elméje.
Ha viszont azt hallja a gyerek otthon „Jaj, istenem, én sosem tudnék megtanulni angolul, ezerszer próbáltam már, de nekem nincs nyelvérzékem hozzá!”, akkor bizony nagyon mélyen beivódik ez a tudatába (vagy tudatalattijába?).
A gyerekek a kifinomult érzékelőikkel már nagyon korán leveszik a mi hozzáállásunkat az élethez, tanuláshoz, nyelvekhez, és bizony utánoznak minket, szülőket!
Ezért is, talán a leghitelesebb dolog, amivel meggyőzhetjük a gyerekünket, hogy nyelvet tanulni fontos és jó, ha mi magunk, szülőként is belevágunk egy nyelv megtanulásába.
Nem az a lényeg, hogy letegyél egy nyelvvizsgát, hanem hogy szeresd a nyelvtanulás folyamatát és ezt mutasd is ki a gyereked felé!
Mit tegyen a szülő, ha nem beszél idegen nyelven?
Abban az esetben, ha a szülők nem beszélik az nyelvet, aligha fognak tudni segíteni a mindennapos tanulásban. Ilyenkor érdemes figyelemmel kísérni, hogy viszonyul a gyerek az új tantárgyhoz, kérdezgetni és meséltetni őt.
Nagyon jó játék megkérni a gyereket, hogy tanítson meg pár dolgot a szülőnek. Ha lelkes érdeklődést mutatunk, hangsúlyozzuk a nyelv fontosságát, már sokat tehetünk az ügy érdekében.
Természetesen nem elvárható, hogy a szülő ismerje a nyelvet, de mindenképpen javasolt kíváncsiságot mutatni, pozitív visszacsatolást adni és akár közös élményeket biztosítani videók, rövid filmek megnézésével, zenehallgatással és ha megtehetjük, utazással.
Sokszor kérdezik tőlem, érdemes-e ilyenkor a gyerekkel együtt elkezdi tanulni a nyelvet? Az ötlet ugyan nagyszerű lenne, de nem nagyon találkoztam eredményes próbálkozással.
Véleményem szerint, ha úgy döntünk, mi is megtanuljuk a nyelvet, akkor azt tegyük a nekünk megfelelő módon, felnőtt tempóban. Tartsunk bővel előrébb, mint a gyerek és így nagyobb valószínűséggel tudunk neki segíteni, amikor szüksége lesz rá.
A nyelvet rosszul beszélő szülő jobb, ha csak „óvatosan” segít, mert hamar kiderül, hogy valamit rosszul próbál megtanítani, és elveszik a bizalom.
Az ő esetükben nagyon jó hozzáállás, ha bevallják, hogy nem tökéletes a tudásuk és kérdezve segítik a gyereket a tanulásban.
Vagyis: Na, ti ezt hogy tanultátok? Ezt mikor használod? Miért így kell mondani szerinted? A mi időnkben ezt így mondtuk, ti is így mondjátok?
Mi történik, ha a szülő jól beszéli a nyelvet?
Ha a szülő jól beszéli a nyelvet, kerülje a mindentudó tanár szerepét, szükség esetén türelemmel segítsen.
Ha nem tudja elmagyarázni a nyelvtant, akkor előbb nézzen utána, ne bagatellizálja annak jelentőségét, csak mert ő olyan remekül megvan a nyelvtani magyarázat nélkül.
Ne várja el, hogy a gyerek ugyanolyan tehetséges legyen a nyelvben, mert ez éppúgy egyénenként változó, mint a zene, rajz és sport esetében.
És semmiképp se javítgassa rosszallóan a kiejtését vagy a mondatait, mert ezzel többet árt, mint használ.
Filmek, videók és digitális tartalmak
Gyakran kérdezik tőlem, miért nézzenek filmet, ha alig értenek belőle valamit? Furcsán hangozhat, de a kezdetekben nem az a fontos, mennyit értünk.
Egyáltalán nem baj, ha alig értünk valamit, a lényeg, hogy folyamatosan hallgassuk, merüljünk bele a nyelvi közegbe.
Nyugodtan lehet rajta magyar felirat, később aztán az idegen nyelvű, de az is elegendő lehet, ha csak úgy szól valami körülöttünk az adott nyelven.
Számos tanítványom volt/van, akik nyelvtudásuk oroszlánrészét önállóan szerezték filmeket és videókat nézve, hozzám csak a nyelvvizsgára történő felkészítés miatt érkeztek.
Ha tehát nincs más módunk vagy lehetőségünk, ösztönözzük erre nyelvtanuló gyermekünket!
Rengeteg idegennyelvű mese közül válogathatsz a YouTube-on is, ahol eredeti nyelven, akcentus nélkül hallhatja az apróság a második nyelvet.
Mikor érdemes tanárt vagy külön segítséget bevonni?
Ha minden jószándék ellenére is nehézségek mutatkoznak a nyelvtanulásban, akkor meg kell kérdezni a nyelvtanár véleményét.
Nagyon fontos pontosan megtudni, hogy valódi probléma áll fenn, vagy csak kedve nincs hozzá, esetleg a nyelvtanulás taktikája hiányzik.
A nyelvtanulási nehézség igenis létező probléma, ha megpróbáljuk eltussolni, egy életre megkeseríthetjük gyermekünk nyelvtanulását.
Ha úgy érezzük, az iskolai oktatás mellett mindenképpen erősítésre, vagy éppen vizsgafelkészítésre van szükség, akkor lehet megfontolni a magánórát.
A tanár személye meghatározó ebben az esetben is, érdemes ajánlás után választani és nyomon követni a gyerek fejlődését.
A jó magántanár egyénre szabottan dolgozik és minden egyes tanulónak a neki megfelelő módon tartja az órát.
Hogy megéri-e az adott magánórára járni, azt két dologból lehet észrevenni: a gyerek szeret oda járni, illetve láthatóan csökkenni kezd a nyelvtanulás körüli frusztráció.
Életkorhoz illő terhelés és rendszeresség
Vannak szülők, akik esküsznek a korai nyelvoktatásra, míg mások úgy gondolják, hogy elég az is, ha majd az iskolában sajátítja el az alapokat csemetéjük.
A legújabb kutatások szerint az agyunk 3-4 évesen a legfogékonyabb a nyelv elsajátítására. Egyrészt mert a gyerekek akkor még máshogy, játékosan fedezik fel, és így tanulják meg a nyelvet, szemben az iskolai és felnőttkori módszerrel, amikor sok ismétléssel próbálják megjegyezni például a ragozási szabályokat.
Egy új kutatás szerint ráadásul anyanyelvi szinten csak akkor képes valaki egy idegen nyelvet elsajátítani, ha 10 éves kora előtt kezdte el tanulni. Persze, ha valaki kicsúszott ebből az időből, attól még megtanulhatja nagyon jól a nyelvet!
A gyerekek nagyjából három és fél éves koráig a jobb agyféltekéjük dominál az agyműködésben, míg innentől kezdve a bal agyfélteke veszi át a domináns szerepet.
Ugyanakkor a korai formális oktatás nem minden gyermek számára előnyös. Tanulmányok bizonyítják, hogy 10-12 éves korban semmiféle előnyt nem élveznek nyelvtudásuk szempontjából azok a gyermekek, akik már 3-4 éves korukban nyelvórára jártak azokkal a társaikkal szemben, akik csak 10-12 évesen kezdtek nyelvet tanulni.
A kicsiktől ugyanis a nyelvtanulás - hiába történik játékos formában - sokkal nagyobb koncentrációt és odafigyelést igényel, így amit egy 3 éves éveken át sajátít el, azt egy 10 éves játszi könnyedséggel tanulja meg, ha a megfelelő módszerrel oktatják.
Ezzel szemben ha a gyerek esetleg kötelességként éli meg a nyelvtanulást vagy úgy érzi nem teljesít elég jól a többiekhez képest - ami az eltérő idegrendszeri fejlettség okán ebben a korban könnyen megtörténhet -, akkor a nyelvtanuláshoz kötődő szorongás érzése bizonyosan gátolni fogja őt a későbbi tanulmányaiban.
A játék, a rendszeresség és a közösség szerepe
Vannak olyan módszerek, amelyek eredményessége az Ókortól napjainkig semmit nem változott.
Játékos tanulás
A gyerekeknek semmi nem tesz jobbat, mint a játék. Könnyebben értik meg a nyelvtant, vagy szednek fel szavakat, ha a tanulás élvezetes.
Az olyan szórakoztató dolgok, mint maga a játék, a dalok, a történetmesélés a legegyszerűbb, és alapvető tanulási eszközök.
Rendszeresség
Rendkívül fontos, hogy a gyermek rendszeresen találkozzon az idegen nyelvvel, folyamatosan legyen körbe véve vele.
Már az is előre lendíti nyelvi fejlődését, ha minden nap az adott idegen nyelven beszélünk hozzá iskolába menet.
A napi pár percnyi beszélgetés mellett nem lesz majd szükség appokra vagy a közösségimédiában fellelhető oktatóvideókra.
Környezet
A nyelvi készségek leginkább az idegen nyelvi környezet és a másokkal való interakció révén fejleszthetők.
A csoportos tevékenységek során a gyerekek nem csak a tanáruktól, hanem egymástól is tanulnak, hiszen megosztják egymással azt a tudást is, amit saját környezetükből hoztak.
Ha van olyan barátja, ismerőse, családtagja, akinek gyermekei szintén szeretnének idegen nyelveket tanulni, akkor a legjobb ötlet csoportot kovácsolni belőlük!
A közös cél támogató környezetet teremt, és a gyerekeket is motiválja a rendszeres gyakorlásra.
Egyéni megközelítés
Egy unalomig elcsépelt, de igaz a megállapítás: minden gyerek más. Éppen ezért máshogyan is tanulnak.
Az egyéni órák alkalmasabbak arra, hogy alkalmazkodjanak a gyermek egyedi igényeihez, haladási üteméhez és tanulási stílusához és kielégítsék sajátos érdeklődését.
Egy új nyelv felfedezése örömteli és inspiráló kaland. A gyerekek pedig könnyen esnek szerelembe bármelyik idegen nyelvvel, ha azt játékosan, rendszeresen, másokkal közösen, de egyéni igényeiknek megfelelő módon tanulhatják.
tags: #hogyan #szerethetem #meg #agyerekkel #a #nyelvtanulast