Magyarország fontos módosításokat fogadott el a 2015-ös CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (PPA) vonatkozóan, amelyek kinyilvánítják a közbeszerzési eljárásokból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartását, és bővítik ezen kizárási okok körét az ultimate beneficial owner-ekre (UBO-kra). Ezek a változások eredetileg a 2022-es XXVII. törvénnyel az Európai Uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről (Eufetv) és a 2022-es XLIV. törvénnyel kerültek bevezetésre, továbbá létrehozzák a nyilvántartás öntisztítási rendszerét, amelyet az Integritás Hatóság működtet. A nagymértékű összhang érdekében a 2015-ös 321/2015 (X. 30.) kormányhatározat kis mértékben módosította a kapcsolódó kizárási okok igazolási módját.
Az alapvető változások rövid összefoglalása
Főbb változások a PPA kizárási alapjaiban:
- 62. § (1) a) - Büntető ítéletek alapú kizárás- A módosított PPA szerint egy gazdasági szereplőt kizárnak közbeszerzésekből, ha olyan végleges bírósági határozattal rendelkező büntető tényállás alapján elkövetett bűncselekmények történtek, amelyek felsoroltak az 62. § (1) a) aa)-ag) pontokban. A kizárás addig tart, amíg az Integritás Hatóság által meghatározott idő le nem jár, de legfeljebb négy év lehet a büntető döntés véglegessé válásától, illetve ha nincs ilyen határozat, a végleges döntéstől számított négy év. Korábban ez az időtartam általában öt év volt.
- 62. § (2) - Kiterjesztés az UBO-kra- Az 62. § (2) szerint kizárás vonatkozik a gazdasági szereplő vezetőjére, felügyelőbizottsági tagjára, ügyvezető igazgatójára vagy UBO-jára, ha azok közül valamelyik ellen végleges bírósági döntés született a 62. § (1) a) büntető tényállás alapján. A kizárási idő ugyanaz a négy évre növelt időtartam vonatkozik, mint fentebb.
- Integritás Hatóság kizárási nyilvántartása- A Hatóság nyilvántartja a végleges bírósági döntés alapján kizárt gazdasági szereplőket, illetve az őket kizáró vezetőket vagy UBO-kat. A nyilvántartás nyilvános az EKr-en keresztül, a szerződés-kiírók kötelesek ezt ellenőrizni, de a szignált nyilatkozat továbbra is szükséges az érintettek kizárási körének igazolására.
Az új nyilvántartási és kizárási szabályok egyetemesebb átláthatóságot és elszámoltathatóságot céloznak meg az uniós források hatékony felhasználása mellett. A változások összhangban vannak az EU-s költségvetési alapelvekkel és a pénzügyi-szabályozási követelményekkel.
Új öntisztítási (öntisztázás) mechanizmus a nyilvántartás számára
Az új öntisztítási rendszer az Integritás Hatóság által működtetve érhető el, amelyet külön szabályozási keret vesz körül:
- Beiktatási eljárás során- A Hatóság értesíti a gazdasági szereplőt, és nyolc napot ad a megfigyelések és bizonyítékok benyújtására a megbízhatósági intézkedésekről.
- Beiktatás után- A nyilvántartásban lévő szereplő bármikor benyújthat öntisztítási kérelmet a kizárás fennállása alatt.
- Kondíciók az öntisztítás sikeréhez- A kizárás feloldásához vagy az ennyiben kizárva tartós felülvizsgálata során a következő feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük: - a tevékenység károkért történő kárpótlása vagy megkezdése a kárfeladást követően meghatározott határidőn belül; - a hatóságokkal való aktív együttműködés és az ügy tényainak és körülményeinek átfogó tisztázása; - olyan technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések bevezetése, amelyek megelőzik a további büntető bűncselekményeket; - a bizonyítékok részletes bemutatása és megfelelőségük alátámasztása szükséges dokumentációval.
- Kockázat és terhek- A bizonyítási teher a gazdasági szereplőt terheli, amely részletesen meg kell, hogy indokolja és alátámassza az intézkedései megfelelőségét.
Az öntisztítás sikeressége esetén a Hatóság dönthet úgy, hogy a nyilvántartásba történő felvételt meg sem kezdeményezi, vagy ha már felvették, kiemelheti a nyilvántartásból. A Hatóság döntése köti a szerződés-kiírókat, akik nem felülvizsgálhatják a beszámíthatóságot. Ezzel párhuzamosan a közbeszerzési hatóság (Közbeszerzési Hatóság) általános öntisztítási mechanizmusa is továbbra is érvényben marad.
Fogalmi útmutató a gazdasági szereplők számára
Az ezen módosítások jelentik a transzparencia és az elszámoltathatóság alapvető elmozdulását a magyar közbeszerzésekben, részben az EU-s költségvetési forrásokhoz való hozzáférés kötelezettségeinek hatására. A vállalatoknak át kell tekinteniük tulajdonosi láncaikat és minden UBO státusszal rendelkező személlyel kapcsolatos korábbi és jelenlegi adatait. Amennyiben a vizsgálat igazolja, hogy egy cég érintett lehet a kizárási alapok alá tartozó előírások szerint, fel kell készülni az új öntisztítási folyamatra. Szükség esetén konzultálhatnak CMS ügyfélpartnereikkel vagy a cikkhez hozzájáruló CMS-szakértőkkel a navigációhoz.
TI, azaz a Transparency International Hungary több mint egy évtizede figyelemmel kíséri a közbeszerzési jogi változásokat, és kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzési eljárások korrupciós kockázatainak csökkentésére. A TI hosszú távú együttműködésben dolgozik a gazdasági és nonprofit szervezetekkel, oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel és vállalatokkal a közbeszerzési rendszer fejlesztéséért és a kulturális változások előmozdításáért.
Kiemelt megjegyzés: Public procurement in Hungary is regulated by the Public Procurement Act. According to the law, procurements above HUF 15 000 000 must be publicly advertised. The text also discusses tender procedures and related service costs for foreign bidders, including a tender notification service priced at 50 euros per month with a minimum order of 3 months.
tags: #hungarian #procurement #declarations #kozbeszerzesi #nyilatkozatok #angol