Mit jelent az „in plain language”? Jelentése és használata egyszerűen

Az in plain language jelentése magyarul: közérthető nyelven, egyszerűen és világosan megfogalmazva. A kifejezés arra utal, hogy egy szöveget úgy írnak meg, hogy azt a címzett könnyen, gyorsan és félreértések nélkül megértse, szükségtelen szakzsargon, bonyolult mondatszerkezetek és túlzottan hivatalos fordulatok nélkül.

Az in plain language nem feltétlenül gyerekes vagy leegyszerűsített nyelvet jelent, hanem olyan pontos, tömör és jól szervezett fogalmazást, amely a speciális képzettséggel nem rendelkező, művelt felnőttek számára is hozzáférhető, miközben nem áldozza fel a pontosságot és a teljességet.

Az „in plain language” magyar jelentése

A plain language olyan írásmód, amelynek célja az olvasó megértésének maximalizálása azáltal, hogy világos és közvetlen. A plain English a közérthető angol nyelv írásmódjának felcserélhető megnevezése.

A plain English az egyszerűséget, a világosságot és a tömörséget helyezi előtérbe, miközben kerüli a szükségtelenül összetett szókincset. A plain language tágabb értelemben olyan írásmód, amely világos és közvetlen megfogalmazással igyekszik a lehető legjobban segíteni az olvasó megértését.

Mit jelent a plain language a gyakorlatban?

A közérthető nyelv legfontosabb célja a zavar kiküszöbölése és annak biztosítása, hogy az üzenet sikeresen eljusson a célközönséghez. Amikor az összetett gondolatokat egyszerűbb kifejezésekre bontjuk, az olvasó gyorsabban és könnyebben dolgozza fel az információt.

A közérthető fogalmazás emellett segít elkerülni azokat a félreértéseket, amelyek az érintettek hibás döntéseihez vagy helytelen cselekedeteihez vezethetnek. A világos írás gyorsabb megértést tesz lehetővé, ez pedig csökkenti a kommunikációs hiányosságokat és a pontatlanságokat.

A közérthető nyelv nem egyszerűen néhány „szép” szó használatát jelenti. A szöveg szerkezete, a mondatok hossza, az aktív vagy passzív szerkezetek alkalmazása, a szakzsargon mennyisége, a címsorok és a vizuális elrendezés egyaránt befolyásolja, hogy az olvasó mennyire könnyen érti meg a közölt információt.

A plain-language movement jelentése

A plain-language movement, vagyis a közérthető nyelvi mozgalom olyan széles körű és ma is folytatódó törekvés, amelyben magánszemélyek és szervezetek támogatják, illetve alkalmazzák a világos, tömör és könnyen érthető írásmódot, különösen a jogi, állami és üzleti kommunikációban.

Az irányzat képviselői főként a hivatali nyelvhasználatra vonatkozóan fogalmaznak meg stilisztikai, szintaktikai és lexikális ajánlásokat a szövegek közérthetősége érdekében. A mozgalom alapvető célja a túlzottan összetett szakzsargon, a nehezen követhető mondatszerkezetek és a „jogi nyelv” eltávolítása a fontos dokumentumokból.

A közérthetőségi törekvések biztosítani kívánják, hogy a kritikus információkat speciális képzettséggel nem rendelkező, művelt felnőttek is pontosan és hatékonyan megértsék, anélkül hogy a szöveg elveszítené pontosságát vagy teljességét.

„Plain language is a civil right.” (Al Gore)

Miért fontos a közérthető nyelv?

A közérthető nyelv különösen fontos a kormányzati, jogi és üzleti szövegekben, mert ezek gyakran olyan jogokat, kötelezettségeket, pénzügyi feltételeket vagy biztonsági előírásokat tartalmaznak, amelyek hibás értelmezése súlyos következményekkel járhat.

2010-ben Barack Obama elnök törvénybe iktatta a Plain Writing Act nevű jogszabályt. Ez nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot ír elő a szövetségi ügynökségek nyilvánossággal folytatott kommunikációjában.

A törvény előírja, hogy a kormányzat nyilvánosságnak szóló kommunikációját könnyen érthető módon kell megfogalmazni, hogy a nyilvánosság hatékonyabban használhassa fel az információkat. Ide tartozik a világos mondatszerkezet, az aktív igehasználat, a közvetlen nyelv és minden más stilisztikai szempont, amely könnyebbé teszi a dokumentumok olvasását és megértését.

A közérthető megfogalmazás azt is segíti, hogy a fontos utasítások és információk pontosan jussanak el az olvasóhoz. A hibák bizonyos helyzetekben csökkenthetik a hatékonyságot, illetve biztonsági problémákat okozhatnak.

A törvény által ösztönzött pontosítások előnyösek a kormányzati szervek és az adófizetők számára is, mert kevesebb időt kell fordítaniuk a túlságosan összetett állami dokumentumok értelmezésére.

A plain language fő jellemzői

• Világos szókincs: a szöveg kerüli a szükségtelenül bonyolult és ritkán használt kifejezéseket.
• Rövid, áttekinthető mondatok: a mondatok egyértelműen közlik a lényeget, és nem terhelik túl az olvasót.
• Aktív igehasználat: világosan megmutatja, ki végzi a cselekvést.
• Közvetlen megfogalmazás: a szöveg nem rejti el a fő üzenetet hosszú bevezetők vagy hivatalos fordulatok mögé.
• Logikus szerkezet: az információk olyan sorrendben jelennek meg, amely megfelel az olvasó kérdéseinek és érdeklődésének.
• Világos címsorok: segítik a tájékozódást, és lehetővé teszik a szükséges rész gyors megtalálását.
• Megfelelő vizuális elrendezés: a bekezdések, felsorolások, táblázatok és üres területek áttekinthetőbbé teszik a dokumentumot.
• Szakzsargon korlátozása: a speciális kifejezéseket csak akkor használja, ha valóban szükségesek, és szükség esetén magyarázatot ad hozzájuk.

Hogyan írjunk plain language stílusban?

1. Ismerjük az olvasókat

Elsőként meg kell határozni a célközönséget. A kommunikáció címzettjének ismerete alapvető fontosságú annak eldöntésében, hogy a releváns információkat mennyire tömören lehet közölni.

Figyelembe kell venni többek között az olvasók életkorát, foglalkozását, iskolai végzettségét és meglévő tudását. Ha a dokumentumot ezekhez a körülményekhez igazítjuk, hatékonyabban dönthetjük el, milyen információkat kell feltétlenül belefoglalni, és milyen előzetes ismeretek feltételezhetők.

2. Határozzuk meg a kívánt eredményt

A dokumentum szerkezetének kialakítását az elérni kívánt eredmény meghatározásával kell kezdeni. Érdemes feltenni a kérdést: pontosan milyen célt és milyen eredményt szeretnénk elérni?

A célok előzetes azonosítása segít abban, hogy a tartalom egy meghatározott feladatra összpontosítson. Így a szöveg nem tér el a lényegtől, és az olvasó könnyebben megérti, milyen információra vagy cselekvésre van szükség.

3. Alkalmazzunk megfelelő tartalmi szerkezetet

A jó szervezés és az átgondolt elrendezés nélkülözhetetlen az információk, gondolatok és üzenetek sikeres közvetítéséhez. A megjelenés a megértés és az emlékezet támogatásának eszköze lehet.

Bizonyos vizsgálatok szerint az üres területeket is tartalmazó tartalmi szerkezet akár 20%-kal javíthatja az olvasó megértését és bevonódását. A vonzó megjelenésű, világos szerkezetű dokumentum felkelti az olvasó figyelmét, és megkönnyíti a szükséges információ megtalálását.

A rendezett szerkezet segíti az olvasót abban, hogy kialakítsa a bemutatott anyag átfogó megértését. Ezért a címsorok, a rövid bekezdések, a felsorolások és a táblázatok használata különösen hasznos lehet hosszabb dokumentumokban.

4. Megfelelően jelenítsük meg az anyagot

A dokumentum hatékony megszervezéséhez olyan bevezetésre van szükség, amelyet rövidebb mondatok és könnyebben áttekinthető bekezdések követnek. Az üzeneteket az olvasó érdeklődésére és kérdéseire válaszolva kell elrendezni.

Ez magában foglalhatja egy tartalomjegyzék létrehozását is, amely pontosan megmutatja, hol találhatók a dokumentum egyes részei. Az ilyen szervezés időt takaríthat meg, miközben lehetővé teszi, hogy az olvasó először a legfontosabb információkra összpontosítson.

Az ilyen megoldások biztosítják, hogy az anyag vizuálisan és tartalmilag is megfeleljen az olvasók igényeinek, ami nagyobb figyelmet és aktívabb részvételt eredményezhet.

5. Ellenőrizzük a dokumentumot

A dokumentum befejezés előtti értékelése fontos lépés, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Először ellenőrizni kell a szóválasztást, az igealakokat és a mondatszerkezetet.

Meg kell győződni arról, hogy a nyelvezet természetesen folyik, és pontosan, tömören közvetíti az üzenetet. Emellett ellenőrizni kell a helyesírást, a nyelvtant és a központozást is.

Ezek a részletek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a dokumentum professzionálisabbnak és könnyebben olvashatónak tűnjön. A dátumozásnak és az oldalszámozásnak is megfelelőnek kell lennie.

A dokumentum részei közötti következetesség szintén nagyon fontos. Ellenőrizni kell például, hogy a betűtípus és a betűméret egységes legyen, így a dokumentum vizuálisan összefüggő maradjon.

A felhasznált képeknek illeszkedniük kell a kívánt megjelenéshez, és elhelyezésüknek a megfelelő üzenetet kell közvetíteniük, hogy ne zavarják, hanem segítsék az olvasás folyamatát.

Plain language a jogi és hivatali kommunikációban

A közérthető nyelv modern értelemben vett első törekvéseit, amelyek a hivatali és főként a jogi nyelv érthetőbbé tételére irányultak, általában a múlt század hatvanas éveire szokás datálni.

Egészen a hetvenes évekig azonban ezek a kezdeményezések sokkal inkább a probléma körülhatárolására irányultak, mint a jogi vagy hivatali nyelv alapvető reformjainak megalapozására. A hivatalos nyelvhasználat megújítását szorgalmazók ekkor még nem tekintettek magukra egy közös irányzat képviselőiként; ötleteiket egyénileg dolgozták ki és oktatták.

Az áttörés a hetvenes évek végéig váratott magára, amikor a fogyasztói mozgalmak olyan társadalmi bázisra tettek szert, amely kedvező környezetet teremtett a hivatali nyelvhasználattal szemben támasztott új elvárások számára.

A jogi nyelvben a közérthetőség különösen lényeges, mert a bonyolult fogalmazás akadályozhatja az állampolgárokat abban, hogy megértsék jogaikat, kötelezettségeiket és a döntéseik következményeit.

Jogi utasítások közérthetővé tétele

Egy állami bírósági rendszer, felismerve az esküdtek előtt álló nehézségeket, programot indíthat az esküdtszéki utasítások átírására. Hagyományosan ezeket az utasításokat jogászok fogalmazták jogászok számára, összetett jogi terminológiával és hosszú mondatokkal, amelyek összezavarhatták a laikusokat.

A közérthető nyelvi mozgalom hatására a bírósági rendszer olyan új utasításokat dolgozhat ki, amelyek egyszerű és közvetlen nyelven magyarázzák el a jogi fogalmakat, a bizonyítási terhet, valamint egy bűncselekmény vagy polgári jogi igény elemeit.

Ez segíti az esküdteket abban, hogy jobban megértsék feladataikat és az alkalmazandó jogot, ami igazságosabb és következetesebb ítéletekhez vezethet.

A plain language üzleti kommunikációban

A közérthető nyelv a kiváló üzleti írás fontos része. Megszünteti a zavart, és arra összpontosít, hogy az üzenet sikeresen eljusson a célközönséghez.

Az üzleti dokumentumokban a világos fogalmazás gyorsabb megértést tesz lehetővé, és csökkenti annak esélyét, hogy az ügyfelek, munkatársak vagy más érintettek további magyarázatra szoruljanak.

A közérthetőség különösen hasznos szerződések, használati útmutatók, ügyfélszolgálati tájékoztatók, belső szabályzatok, pénzügyi dokumentumok és kockázati tájékoztatók esetében. A cél nem az információ elhagyása, hanem annak olyan elrendezése és megfogalmazása, amelyben az olvasó gyorsan megtalálja és helyesen értelmezi a lényeges részeket.

Példa: kormányzati szabályozások egyszerűsítése

Egy környezetvédelmi szabályozásért felelős szövetségi ügynökség korábban rendkívül technikai tudományos kifejezésekkel, hosszú jogi záradékokkal és összetett kereszthivatkozásokkal tette közzé előírásait, amelyekben még a szakértők is nehezen igazodtak el.

A közérthető nyelvi mozgalom elveit követve az ügynökség átírhatja ezeket a szabályozásokat. Az átdolgozott dokumentumok egyszerűbb szókincset, rövidebb mondatokat és világos címsorokat használhatnak.

Ez megkönnyíti a vállalkozások, a helyi önkormányzatok és a nyilvánosság számára, hogy megértsék a környezetvédelmi megfeleléssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. A példa azt mutatja, hogy a mozgalom célja a fontos közérdekű információk hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tétele.

Példa: pénzügyi tájékoztatók egyszerűsítése

Egy bank dönthet úgy, hogy teljesen átdolgozza jelzáloghitel-szerződéseit és tájékoztató nyilatkozatait. Korábban ezek a dokumentumok tömörek, nehezen érthetők és homályos pénzügyi szakzsargonnal, valamint jogi sablonszövegekkel teliek lehettek.

A közérthető nyelvi mozgalom hatására a bank az olyan fontos feltételeket, mint a kamatlábak, a díjak és a törlesztési ütemezések, egyenes nyelven, világos táblázatokkal és vizuális segédeszközökkel mutathatja be.

Ez lehetővé teszi a leendő lakástulajdonosok számára, hogy valóban megértsék a hitel feltételeit, mielőtt kötelezettséget vállalnak, és ez átláthatóbb, megalapozottabb döntéshozatalt eredményez.

Kit segít a plain language?

A közérthető nyelven bemutatott információ minden olvasó számára előnyös, függetlenül az írni-olvasni tudás szintjétől vagy a beszélt anyanyelvtől. A nyelvtanulók, akik még fejlesztik nyelvi készségeiket, különösen hasznosnak találják a közérthető fogalmazást, mert könnyebben fejtik meg a jelentést és értik meg a fogalmakat.

A közérthető nyelv mindenki számára előnyös, mert világos és tömör szerkezete csökkenti a félreértéseket és a zavart. A bonyolult szakzsargon és a szükségtelenül összetett szavak elhagyása pontosabb visszajelzést és jobb megértést tesz lehetővé olyan olvasók körében is, akik összetett megfogalmazás esetén esetleg nem férnének hozzá ugyanahhoz az információhoz.

Az információ egyszerű bemutatásával az író befogadó környezetet hoz létre, amelyben az anyagot elolvasó személyek nagyobb eséllyel képesek megérteni a közölt tartalmat.

A plain language és az egyszerűsítés különbsége

A közérthető nyelv nem azonos azzal, hogy minden szöveget a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. A cél nem a fontos részletek eltávolítása, hanem a szükségtelen bonyolultság megszüntetése.

Egy pontos jogi, pénzügyi vagy műszaki dokumentumnak továbbra is tartalmaznia kell minden szükséges feltételt és korlátozást. A közérthető megfogalmazás ezeknek az információknak a világosabb elrendezését és érthetőbb kifejtését jelenti.

A túlzott egyszerűsítés pontatlansághoz vezethet, ezért a plain language egyszerre törekszik világosságra, tömörségre, pontosságra és teljességre.

Nyelvi háttér és természetes változás

A nyelvek folyamatos változása régóta ismert tény a nyelvtudomány valamennyi ágában. Az egyes nyelvállapotok diakrón eltéréseket mutatnak, vagyis történeti rétegződés figyelhető meg bennük, de azonos időben sem csak egyetlen „nyelv” létezik.

Nyelvjárások, szaknyelvek, zsargonok, szleng és irodalmi vagy standard nyelvváltozatok párhuzamosan vannak jelen egy nyelv életében. Ez a változás akkor is állandó, ha az adott nyelv éppen nem áll standardizálás, tipográfiai kodifikáció vagy nyelvművelési törekvés alatt.

Az angol nyelv esetében a közérthető nyelvi mozgalom az Egyesült Államokból indult az 1970-es években. A korpusznyelvészeti vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy az angol nyelvben már jóval a modern közérthetőségi törekvések megjelenése előtt is dokumentálható volt a szövegek mai értelemben vett egyszerűsödése.

Az 1600-as évektől kezdve olyan nyelvi változási folyamat figyelhető meg, amely a pszicholingvisztikai szempontból nehezebben érthető jellemzők csökkenése irányába mutat.

Az érthetőséget befolyásoló nyelvi tényezők

A szöveg közérthetőségét több nyelvi tényező befolyásolhatja. Ilyen például a mondatok és szavak hosszának növekedése, a túlzott nominalizáció, a fordított vagy a nyelvben szokásostól eltérő szórend, valamint a passzív szerkezetek használata.

Ezek változásának korpusznyelvészeti vizsgálata pontosabb képet adhat az angol nyelv természetes változásairól. A vizsgálatok eredményei alapján az angol írott szövegek hosszú időn keresztül egy olyan irányba mozdultak el, amely az átlagos olvasó számára könnyebb érthetőséget eredményezhet.

A mondathossz változása

Korpusznyelvészeti vizsgálatok kimutatták, hogy az 1600-as évek angol irodalmi szövegeit jellemző 42,44 szó/mondatos érték tendenciózus csökkenéssel 1791-re már csak 29,35-ös értéket mutatott.

Ez a csökkenés egészen a 21. századig stabil maradt, és a 2000-es évek elejét már leginkább a 10 és 20 közötti átlagok jellemezték. A vizsgálatok szerint az átlagos mondathossz csökkenése különböző mértékben, de minden vizsgált szövegtípusban megfigyelhető volt.

Olvashatóság és mondatkomplexitás

Az Automated Readability Index, vagyis az ARI-pontszám egy képlet alapján képzett egész számmal jellemzi a szöveget. Ez a szám arról ad visszajelzést, hogy átlagosan milyen életkortól érthető könnyen az adott szöveg.

A 7-es pontszám például azt jelzi, hogy a szöveg 11-13 éves kortól, míg a 11-es pontszám azt, hogy 15-17 éves kortól érthető könnyen. A mondatkomplexitás vizsgálatakor az igei csoportok számát, a passzív konstrukciók arányát és az átlagos mondathosszt is figyelembe lehet venni.

A vizsgálatok eredményei nem minden szövegtípusban mutattak azonos irányú változást. Az amerikai szövegek között azonban a vizsgált 15 szövegosztályból egy kivételével minden esetben csökkent az átlagos mondathossz, bár a csökkenés nem minden esetben érte el a statisztikai szignifikancia szintjét.

A brit szövegek esetében változatosabb tendencia alakult ki, de ott is a csökkenő értékek voltak többségben. A passzív mondatszerkesztések aránya az amerikai szövegekben három részkorpusz kivételével minden esetben csökkent, a brit szövegek megfelelő részkorpuszainak többségében pedig szintén csökkenés mutatkozott.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az angol nyelv írott szövegei az elmúlt évszázadokban több tekintetben az egyszerűsödés felé mozdultak el. A könnyű érthetőség azonban ennél összetettebb és nehezebben mérhető jelenség.

A pragmatikai kontextus, a szakzsargon jelenléte és a szöveg témája egyaránt pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja a befogadást. A korpuszvizsgálatok ezért nem adnak teljes képet a közérthetőségről, de jól tükrözhetik a nyelv spontán változását.

A vizsgált korpuszok nem tartalmaztak elsősorban hivatali kommunikációból származó, például fogyasztói szerződéseket, ügyfélszolgálati tájékoztatókat vagy jogi szövegeket. Eredményeik így egyfajta kontrollként szolgálhatnak a közérthető nyelvi mozgalom által kiváltott változások vizsgálatában.

Az eredmények egyúttal alátámasztják, hogy a közérthetőségi törekvések összhangban vannak az angol nyelv olyan természetes változásával, amelyben a pszicholingvisztikai szempontból nehezebben érthető tényezők aránya csökken.

A fogyasztói mozgalmak szerepe

A fogyasztói mozgalom olyan gyűjtőfogalom, amely mindazon tevékenységeket jelöli, amelyek célja a vásárló vagy fogyasztó elsőbbségének érvényesítése egy gazdaságban.

Az Egyesült Államokban a fogyasztói öntudat dokumentált megnyilvánulásait gyakran az 1920-as évekig vezetik vissza, szélesebb társadalmi bázisra azonban csak az 1930-as években tett szert.

A húszas évek erősen teljesítő gazdasága után a harmincas évek elhúzódó nagy gazdasági válsága és az azt követő lassú talpra állás általánosan meggyengítette a bizalmat a nagy piaci szereplőkben.

A növekvő elégedetlenségre válaszul Roosevelt képviseletet biztosított a fogyasztóknak a New Deal programokban, ezzel hivatalosan is elismerve a fogyasztói érdekérvényesítés létjogosultságát.

A következő időszakban hivatalos, nonprofit szervezetek alakultak, amelyek információt és tanácsadást nyújtottak a vásárlókat érintő kérdésekben, például a termékbiztonság, az egészségügyi ellátás, a pénzügyi szolgáltatások és az élelmiszer-előállítás területén.

A fogyasztói mozgalmak következő jelentős hulláma az 1960-as évekre tehető. J. F. Kennedy 1960-as elnöki kampánya során ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén fogyasztói tanácsadói irodát hoz létre Washingtonban annak biztosítására, hogy a fogyasztók hangja a Kongresszusban is hallható legyen.

1962-ben a Kongresszushoz intézett, a fogyasztó polgárok igényeiről szóló beszédében körvonalazta a fogyasztói jogok nyilatkozatát. A későbbi közérthető nyelvi mozgalom szempontjából különösen fontos volt az a gondolat, hogy a fogyasztóknak joguk van a biztonsághoz, a tájékoztatáshoz, a meghallgatáshoz és a választáshoz.

A fogyasztói mozgalmak és a közérthető kommunikáció között szoros kapcsolat alakult ki, mivel a fogyasztói jogok gyakorlásához az érintetteknek először meg kell érteniük a rendelkezésükre álló információkat.

Gyakori angol példák az „in plain language” használatára

Az in plain language kifejezést akkor használják, amikor valaki azt kéri, hogy egy bonyolult, technikai vagy hivatalos tartalmat egyszerűbb, közvetlenebb és könnyebben érthető formában magyarázzanak el.

Magyarul a helyzettől függően a „közérthetően”, „egyszerűen fogalmazva”, „közérthető nyelven”, „egyszerű szavakkal” vagy „mindenki számára érthetően” fordítás használható.

tags: #in #plain #language #jelentese