Jószág, többesszámban javak alatt értünk minden olyan dolgot, amely alkalmas arra, hogy emberi szükségleteket elégítsen ki. Az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas eszközök és szolgáltatások összességét javaknak (jószágoknak) nevezzük.
A közgazdaságtanban nem csak az anyagi (megfogható, materiális) termékeket nevezhetjük javaknak, hanem a különféle szolgáltatásokat (mint például egy hajvágás), a szellemi termékeket (szoftver) és a vagyoni értékű jogokat is (bérleti jog). Így tehát javak közé tartoznak: az iható víz, a kenyér, a könyv, az egészségügyi ellátás a személygépkocsi, az oktatás stb.
A javak alapvető közgazdasági jelentése
A javak olyan eszközök és szolgáltatások, amelyek valamilyen emberi szükséglet kielégítésére alkalmasak. A fogalom ezért szélesebb a hétköznapi „termék” vagy „áru” jelentésénél: magában foglalja a tárgyakat, a szolgáltatásokat, a szellemi alkotásokat és bizonyos vagyoni értékű jogokat is.
A javakat csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy hogyan állnak rendelkezésünkre, így megkülönböztetünk szabad javakat és gazdasági javakat. A javak többségét azonban az emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában.
A javak csoportosítása szűkösség szerint
Szabad javak
A javak egy részét a természetben készen találhatjuk, nem kell átalakítani ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a szükségletek kielégítésére, és ezek korlátlanul a rendelkezésünkre állnak. Ilyenek pl. az erdei gomba, a levegő, a napfény, víz, sivatagi homok.
Ezeket összefoglalóan szabad javaknak nevezzük. Szabad javak: nincsen áruk, mivel olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy minden igényt képesek kielégíteni (például: levegő, fény).
Meg kell jegyeznünk, hogy a rohamos gazdasági fejlődés és a profitért való kíméletlen hajsza miatt szűkül a szabad javak köre, mert elszennyeződnek a folyók, tengerek, a levegő, a talaj stb. és költséges tisztítás után tudjuk fogyasztani, hasznosítani ezeket. Mára a szabad javak száma jelentősen lecsökkent.
Szűkös vagy gazdasági javak
A javak többségét azonban az emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában. Ezek a jószágok minden időpontban a szükségletekhez képest szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért ésszerűen kell azokat felhasználni, gazdálkodni kell velük.
A világ leggazdagabb országaiban sem tudnak az emberek mindenhez hozzájutni, amit szeretnek. Ilyenek pl. a kenyér, a korszerű gépek, a könyvek.
Ezekért általában fizetni kell, ezeket szűkös, vagy más néven gazdasági javaknak nevezzük. Szűkös javak: ezen javak nem állnak nagy mennyiségben rendelkezésre, ezért áruk is van, valamint piacuk is kialakult, ahol a javak birtokosai (eladói) és potenciális vevői találkozhatnak.
Közjavak
A közjavak a szabad és a szűkös javak jellemzőit is magukon viselik, mivel abban az értelemben szabadok, hogy az egyik fogyasztónak okozott hasznosság nem csökken azáltal, hogy többen osztoznak egy adott jószágon.
A közjavakat rendszerint a közösség adójából finanszírozzák, és az állam látja el a közjavak kezelését. Közjavak lehetnek például a honvédelem, vagy a közvilágítás.
| Javak típusa | Fő jellemző | Példa |
|---|---|---|
| Szabad javak | Olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy minden igényt képesek kielégíteni | Levegő, fény |
| Szűkös vagy gazdasági javak | A szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért áruk és piacuk van | Kenyér, korszerű gépek, könyvek |
| Közjavak | A közösség finanszírozza, kezelésüket rendszerint az állam látja el | Honvédelem, közvilágítás |
A gazdasági javak fő tulajdonságai
Gazdasági javak legfontosabb tulajdonságai:
- termelési folyamatban jönnek létre,
- hasznosággal rendelkeznek,
- szűkösen állnak rendelkezésre,
- gazdálkodni kell velük.
A gazdasági javak korlátozott rendelkezésre állása miatt a felhasználásukról dönteni kell. A gazdálkodás lényege, hogy a szűkös erőforrásokat és javakat ésszerűen használjuk fel a szükségletek kielégítésére.
A gazdasági javak csoportosítása anyagi jelleg szerint
Anyagi javak
Anyagi javak azok a jószágok, amelyek dologo formát öltenek (tárgyiasulnak), pl. kerékpár, síléc, magnetofon, csokoládé, sütemény.
Az anyagi javak fizikai formában jelennek meg, ezért rendszerint megfoghatók, tárolhatók és közvetlenül elválaszthatók az előállításukhoz kapcsolódó tevékenységtől.
Nem anyagi javak, vagyis szolgáltatások
Nem anyagi javak, azaz szolgáltatások, amelyek nem öltenek dologi formát (nem tárgyiasulnak). Ilyen pl. a színész, a tanár, az ápolónő, fodrász munkája, a gáz- és vízvezeték-szerelés.
A szolgáltatás értéke nem egy önálló tárgyban jelenik meg, hanem valamely tevékenység eredményében vagy hatásában. A nem anyagi javak ezért gyakran a szolgáltatást végző és az igénybe vevő kapcsolatán keresztül válnak hozzáférhetővé.
Az anyagi javak rendeltetés szerinti felosztása
Termelési eszközök
Az anyagi javak lehetnek termelési eszközök és fogyasztási cikkek. Termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, amelyek felhasználásuk során más, újabb javak előállítására szolgálnak, például épületek, berendezések, gépek.
A termelési eszközök nem közvetlenül a végső fogyasztást szolgálják, hanem a termelési folyamatban vesznek részt. Segítségükkel más termékek vagy szolgáltatások állíthatók elő.
Fogyasztási cikkek
Fogyasztási cikkeknek nevezzük azokat a javakat, amelyek az emberi szükségletek kielégítését közvetlenül szolgálják, végső felhasználásra kerülnek, például papíráru, lábbeli, mosógép, élelmiszer.
A fogyasztási cikkek a háztartások, illetve a fogyasztók közvetlen szükségleteit elégítik ki. A fogyasztás során rendeltetésüknek megfelelően használják fel őket.
| Anyagi javak típusa | Rendeltetés | Példák |
|---|---|---|
| Termelési eszközök | Más, újabb javak előállítására szolgálnak | Épületek, berendezések, gépek |
| Fogyasztási cikkek | Az emberi szükségletek kielégítését közvetlenül szolgálják | Papíráru, lábbeli, mosógép, élelmiszer |
A szolgáltatások típusai
A nem anyagi javak lehetnek anyagi jellegű és nem anyagi jellegű szolgáltatások. A felosztás azt mutatja meg, hogy a szolgáltatás meglévő tárgyhoz, eszközhöz vagy közvetlenül az igénybe vevő személyéhez kapcsolódik-e.
Anyagi jellegű szolgáltatások
Az anyagi jellegű szolgáltatások a már meglévő dolgokkal kapcsolatos szállítások, javítások, karbantartások. Pl. az elromlott tévét a szerelő megjavítja.
Ezekben az esetekben a szolgáltatás tárgya egy már meglévő dolog, amelyet elszállítanak, megjavítanak, karbantartanak vagy más módon kezelnek.
Nem anyagi jellegű szolgáltatások
A nem anyagi jellegű szolgáltatások azok, amelyeknél a szolgáltatást végző és az igénybe vevő közvetlen kapcsolatba kerül. Pl. a fogorvos kihúzza a beteg fogát, az okmányiroda kicseréli a személyi igazolványt, a pedagógus neveli, tanítja az ifjúságot.
Ezeknél a szolgáltatásoknál a tevékenység közvetlenül az igénybe vevő személyére, tudására, állapotára vagy hivatalos ügyére irányul. A szolgáltatás eredménye nem feltétlenül ölthet önálló tárgyi formát.
| Szolgáltatástípus | Jellemző | Példa |
|---|---|---|
| Anyagi jellegű szolgáltatás | Már meglévő dolgokkal kapcsolatos szállítás, javítás vagy karbantartás | Az elromlott tévét a szerelő megjavítja |
| Nem anyagi jellegű szolgáltatás | A szolgáltatást végző és az igénybe vevő közvetlen kapcsolatba kerül | Fogorvosi kezelés, okmánycsere, pedagógiai tevékenység |
Kiegészítő és helyettesítő javak
Kiegészítő javak
Kiegészítő javakról beszélünk akkor, amikor egy jószág fogyasztásának változása befolyásolja egy másik jószág fogyasztását is (például az autó és az üzemanyag esete).
A kiegészítő javakat együtt vagy egymást támogatva használják, ezért az egyik jószág iránti igény kapcsolatban állhat a másik jószág iránti igénnyel.
Helyettesítő javak
Helyettesítő javakról akkor beszélünk, amikor egy jószág árának változásának hatására a fogyasztók áttérnek egy másik termékre, vagy fordítva.
A helyettesíthetőség azt jelenti, hogy a fogyasztó bizonyos körülmények között az egyik jószág helyett egy másikat választ. A döntést különösen az árak változása befolyásolhatja.
A javak csoportosítása a kereslet alapján
Normál és inferior javak
Ha a fogyasztók jövedelme növekszik és egyre többet vásárolnak az adott jószágból, akkor normál jószágról beszélünk. Abban az esetben, ha a növekvő jövedelem hatására csökken egy adott jószág iránti kereslet, akkor inferior jószágról beszélünk.
- Normál jószág: a fogyasztók jövedelmének növekedésével nő iránta a kereslet.
- Inferior jószág: a fogyasztók jövedelmének növekedésével csökken iránta a kereslet.
Közönséges javak és Giffen-javak
Abban az esetben, ha csökken egy jószág ára és fogyasztók egyre többet vásárolnak belőle, akkor közönséges jószágról beszélünk. Ha pedig csökken egy jószág ára és a kereslete is csökken, akkor Giffen-javakról beszélünk.
| Kereslet szerinti kategória | A jövedelem vagy az ár változása | A kereslet alakulása |
|---|---|---|
| Normál jószág | A fogyasztói jövedelem növekszik | A vásárolt mennyiség növekszik |
| Inferior jószág | A fogyasztói jövedelem növekszik | A kereslet csökken |
| Közönséges jószág | A jószág ára csökken | A fogyasztók egyre többet vásárolnak belőle |
| Giffen-javak | A jószág ára csökken | A kereslet is csökken |
A javak csoportosítása hasznosság szerint
Hasznos javak
Hasznos javak: fogyasztásukkal az egyén jobban jár. Ezek a javak a fogyasztó számára előnyösek, mert szükségletet elégítenek ki vagy javítják a fogyasztó helyzetét.
Közömbös javak
Közömbös javak: a fogyasztója számára lényegtelen, hogy elfogyasztja-e vagy sem. A fogyasztásuk vagy elmaradásuk a fogyasztó megítélése szerint nem okoz érdemi különbséget.
Káros javak
Káros javak: az egyén számára jobb, ha nem fogyasztja ezen típusú javakat. Ezeknek a javaknak a fogyasztása a fogyasztó számára kedvezőtlen következményekkel járhat.
| Hasznosság szerinti típus | Jelentés |
|---|---|
| Hasznos javak | Fogyasztásukkal az egyén jobban jár |
| Közömbös javak | A fogyasztó számára lényegtelen, hogy elfogyasztja-e vagy sem |
| Káros javak | Az egyén számára jobb, ha nem fogyasztja ezeket |
A „jószág” és a „javak” szaknyelvi használata
A „jószág” egyes számú, a „javak” többes számú közgazdasági megnevezés. A kifejezések nem kizárólag kézzelfogható tárgyakra vonatkoznak, hanem minden olyan dologra, amely emberi szükségletet elégít ki.
A közgazdasági szaknyelvben ezért ugyanabba a fogalmi körbe kerülhet a kenyér, a gép, a könyv, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a szoftver és a bérleti jog. A besorolást mindig az adott szempont határozza meg: vizsgálható a szűkösség, az anyagi jelleg, a rendeltetés, a kereslet vagy a hasznosság.
