Magyarország egyedi természeti adottságai alkalmassá teszik az ország nagy részét különböző mezőgazdasági tevékenységek végzésére. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, ebből az erdők, nádasok és halastavak területét is magában foglaló termőterület nagysága 7 millió 775 ezer hektár volt 2009-ben. A mezőgazdasági terület 5 millió 783 ezer hektárt tett ki, aránya az összes területből 62 százalék feletti. A mezőgazdasági terület 46 % százaléka szántó, 8,15 % százaléka gyep, a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület részaránya pedig ágazatonként 1 % körül alakul. A mezőgazdasági vállalkozások összetételét az alábbi ábrán tanulmányozhatjuk. A statisztikai adatok szerint az önálló vállalkozások száma a legnagyobb a mezőgazdasági ágazatban, a társas vállalkozások közül a kft. a legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma, számuk évek óta növekszik. A mezőgazdasági termékek a növények és állatok életműködésének eredményei. A termékek előállítása, feldolgozása sokszor egymásra (azaz a különböző mezőgazdasági ágazatokra) épülő, egymást átfedő folyamatok. A növényi termékek előállítása biológiai folyamatokon át, a Nap fényenergiája, az éghajlat és a talaj közreműködésével valósul meg. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási nemzetgazdasági ág így tehát két részre bontható, a növénytermesztési és állattenyésztési főágazatra. A növénytermesztési főágazat által megtermelt szervesanyag jelentős részét az állattenyésztési főágazat hasznosítja. Élőállatok és állatokból nyert termékek előállítására használja fel a növényi termékeket. A megtermelt szervesanyag- felhasználás alapján főtermékre (pl. búza, tej, tojás - ezek már piacképesek, illetve tényleges alapanyagok) és melléktermékre (pl. ipari nyersanyagok termelése: pl. A növénytermelési ágazatok alapvető termelőeszköze a termőföld, mely erőforrás csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Ez a folyamat 4-5 hónaptól 9-10 hónapig is eltarthat, évelő kultúrák esetén években - évtizedekben mérhető a termőföld lekötése. A növénytermelés jellemző sajátossága munkafolyamatai tekintetében az idényszerűség. A termelési folyamat kockázata nagy, az időjárás, a károsító szervezetek és környezeti hatások rendkívüli ingadozásokat okozhatnak a termelés mennyiségében és minőségében. Az állattenyésztés ágazatai (a növénytermelés kényszerű nyugalmi periódusaival szemben) folyamatosan termelnek. A szántóföldi körülmények között előállítható, így szántóföldi növénytermesztéshez tartozó növények kisebb csoportokba sorolhatók aszerint, hogy mi termelésük célja. Az ipari növények csoportjába sorolhatjuk a cukorrépát, napraforgót, repcét, lent, kendert mivel felhasználásuk ipari feldolgozást igényel. Ezen növények a cukor-, olaj- és textilipar alapanyagai. A kertészeti termelés ágazatcsoportját alkotják azok a növénytermesztési ágazatok, melyek nem szántóföldi és nem ipari, hanem élelmezési célra szolgálnak. Hazánk klímája kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre. A zöldségek termelésére is kialakultak termesztői körzetek hazánkban. Makó és környéke a hagymáról és fokhagymáról, Kalocsa a fűszerpaprikáról híres, de közismert a kiskunfélegyházi és hajdúsági torma és a vecsési káposzta is. A dísznövénytermesztés külső területek és belső terek díszítésére alkalmas növények termesztésével foglalkozó kertészeti ágazat. 3 fő területe az árutermelés, az értékesítés és a szolgáltatás. Az árutermelés szabadföldön és növényházakban egynyári, szárazvirág, vetőmag, vágott virág, évelők, díszfák, díszcserjék, vágott zöld, vágott virág, cserepesek előállítását végzi. Jellemző rá a hosszú termelési periódus. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége 20,6 százalék. Eszerint a szántó után az erdő a második legnagyobb területű művelési ág az országban. Az ország erdőterületein nagyobbrészt lombos fafajokból álló elegyes erdőtársulások találhatók. Nemcsak a tenyésztett állatfajok alapján csoportosíthatjuk az ágazatokat, hanem az előállított termékek szerint is. Élelmiszeripari ágazataink közé tartozik pl. Dr. Dömötör - Egyed - Keszei - Maknics - Dr. Szabó-Kozár: Mezőgazdasági ismeretek. Vállalat-gazdaságtani szempontból ágazatnak nevezzük a mezőgazdasági vállalatnak azt a szerkezeti egységét, amely önállóan jövedelmet állít elő és így a vállalati jövedelemhez hozzájárul.Tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeg. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.A termelés célja, amelyre a termelési tevékenység irányul.A mezőgazdasági termelésnek az a sajátossága, amikor a biológiai folyamatok és az időjárástól való függőség következtében a termelés szakaszossá válik.A főtermékkel együtt létrejövő, rendszerint nagy mennyiségű, viszonylag kis értékű, üzemen belül használható termékMinden földrészlet mezőgazdasági művelés szempontjából be van sorolva valamilyen művelési ágba, például szántó, erdő, rét, legelő, gyep, kert, belterületen "kivett" művelési ág. A fenntarthatóság értelmezése tekintetében meglévő sokféle megközelítés a mezőgazdaságra vetítve csak tovább bonyolódik. Mivel még maga a mezőgazdaság mint rendszer sem egyértelműen és mindenki által elfogadottan tisztázott, a fenntartható mezőgazdaság kérdése meglehetősen összetett probléma vizsgálatát jelenti.Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelem. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.Dr. Popp József,A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.Dr. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szerepeA mezőgazdaság az egyik legösszetettebb, legkényesebb és legkritikusabb terület a bővítés folyamatában, mégpedig a következők miatt:a mezőgazdaság jelentős mérete (mind a GDP-n belüli részesedés, mind a mezőgazdaságban dolgozók aránya magas);a mezőgazdaság strukturális hiányosságai (önellátó és félig önellátó gazdálkodás).Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakértői segítséget és iránymutatást nyújtanak a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek a jövőbeli uniós csatlakozáshoz, konkrétabban pedig a közös agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztés megvalósításához.A mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat feltételeiKét kritériumcsoport kulcsfontosságú.Gazdasági szempontokAz egyértelmű tulajdonjogokon, működő piacokon, árliberalizáción és a makrogazdasági stabilitáson alapuló működő piacgazdaság megléteAz EU-n belüli, valamint az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek okozta versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képességeAz EU-ban alkalmazott szabványokA mezőgazdasági igazgatási szervek megfelelő kapacitása, különösen az agrárpolitika kialakítása, elemzése és végrehajtása terénMegfelelő igazgatási kapacitás a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási intézkedések kidolgozásához és végrehajtásáhozJogszabályi összehangolás és igazgatási kapacitások kialakítása az ökológiai gazdálkodás, a minőségpolitika és egyéb horizontális szempontok területénPiaci szinten piaci mechanizmusok kialakítása, beleértve a forgalmazási előírásokat, az árbejelentést, a kvótakezelést, a termelői szervezeteket és az olyan piactámogatási intézkedéseket mint az állami intervenció vagy a rendkívüli intézkedésekCsatlakozási tárgyalásokAz agrártárgyalások középpontjában a jövőbeli KAP-támogatásokkal (közvetlen kifizetések, vidékfejlesztés stb.) kapcsolatos eljárások, illetve az uniós integrációt elősegítő átmeneti intézkedések iránti igények állnak, szem előtt tartva minden egyes ország mezőgazdasági ágazatának sajátos körülményeit.A KAP működéséhez elengedhetetlenül szükség van nagyszámú kötelező erejű szabályra és azok hatékony közigazgatási érvényesítésére.Ez azt jelenti, hogy jogszabályokkal kell garantálni az irányítási rendszerek, így a kifizető ügynökségek és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer működését, valamint végre kell tudni hajtani a KAP támogatási rendszereket is.Az uniós tagság megköveteli egy sor mezőgazdasági termék, többek között a szántóföldi növények, a cukor, az állati eredetű termékek és a különleges növénykultúrák piacának közös szervezését.A csatlakozási folyamat szakaszaiA mezőgazdasági piacok közös szervezéseStabilizációs és társulási folyamatA stabilizációs és társulási folyamat közös politikai és gazdasági célokat határoz meg, amelyeket a reformok megerősítésére és a nyugat-balkáni átmenet folyamatának támogatására irányuló szerződéses, gazdasági és pénzügyi eszközök támasztanak alá.Az EU az alábbi két fő eszközzel segíti a tagjelölt országok stabilizációját, valamint gazdasági és jogi rendszereinek fokozatos közelítését az EU-hoz:a stabilizációs és társulási megállapodások, amelyek kereskedelmi kedvezményeket is tartalmaznak;az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA).TagjelöltekAlbánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna a kilenc „tagjelölt” státusszal rendelkező ország.További információk a tagjelöltekrőlPotenciális tagjelöltekKoszovó „potenciális tagjelölt” státusszal rendelkezik.További információk a potenciális tagjelöltekrőlA bővítés mezőgazdaságra gyakorolt hatásának felméréseA bővítés időigényes, érdemeken alapuló folyamat. Mivel számos bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy a tagjelölt országok mikor és hogyan csatlakozhatnak az EU-hoz, hasznos átgondolni a bővítés mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatását. A Bizottság belső műhelytalálkozók keretében külső szakértőkkel folytatott konzultációs folyamatot kezdeményezett annak érdekében, hogy bizonyítékokat és információkat szerezzen be az érdeklődésre számot tartó szakterületekre gyakorolt potenciális hatásokról. A szakmai műhelytalálkozókon folytatott megbeszélések összefoglalója, valamint a részt vevő szakértők előadásai a következő webhelyeken érhetők el:Workshop a mezőgazdasági termelésről és kereskedelemről, 2024. július 4.Workshop a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről és a vidéki lakosságról, 2024. október 3.Workshop az éghajlatváltozásról és a fenntartható mezőgazdaságra való átállásról, 2024. Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Mezőgazdasági táj cséplésről, gabonaraktár, sarlóval való betakarítás, ásás, favágás és szántás ábrázolása egy thébai sírból, XVIII. A mezőgazdaság (latinul: agricultura) a nemzetgazdaság azon ágazata, amely a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést foglalja magában. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. A spontán megvilágítás helyett a cikk tartalmi valóságához ezek a bekezdések adalékai lehetnek ugyan, de a témát érintő konkrét állítások nélkül.
