A „Jerusalem” cím több különböző angol nyelvű műre utalhat: William Blake híres versére, Hubert Parry abból készült himnuszára, valamint olyan modern dalszövegekre, amelyek Jeruzsálemet az elveszett lelki irány és az otthon jelképeként jelenítik meg.
Az alábbiakban a „Jerusalem” angol szövegének magyar változatai olvashatók, köztük William Blake klasszikus verse, a Master KG és Nomcebo által előadott „Jerusalema” jelentése, valamint a modern, útkeresésről szóló „Jerusalem” dalszöveg magyar fordítása.
William Blake: Jerusalem - angol szöveg és magyar jelentés
William Blake „And did those feet in ancient time” című verse körülbelül 1808-ban született, és nagy művének, a Milton: A Poem in Two Books című kötetnek az előszavából származik. A verset az a legenda ihlette, amely szerint Jézus Arimateai Józseffel együtt Angliába, Somersetbe, Glastonburybe utazhatott.
A legelterjedtebb értelmezés szerint Blake verse azt sugallja, hogy Jézus látogatása mennyországgá változtathatná Angliát, szemben az ipari forradalom „sötét, sátáni malmaival”.
Az eredeti angol szöveg
And did those feet in ancient time
Walk upon England's mountains green?
And was the holy Lamb of God
On England's pleasant pastures seen?
And did the Countenance Divine
Shine forth upon our clouded hills?
And was Jerusalem builded here
Among these dark Satanic Mills?
Bring me my bow of burning gold!
Bring me my arrows of desire!
Bring me my spear!
O clouds, unfold!
Bring me my chariot of fire!
I will not cease from mental fight,
Nor shall my sword sleep in my hand,
Till we have built Jerusalem
In England's green and pleasant land.
Magyar fordítás
És vajon jártak-e azok a lábak régen
Anglia zöld hegyein?
És vajon látták-e Isten szent Bárányát
Anglia kellemes legelőin?
És vajon felragyogott-e az Isteni Arc
felhőkkel borított dombjainkon?
És vajon itt épült-e fel Jeruzsálem
ezek között a sötét, sátáni malmok között?
Hozzátok el tüzes aranyból való íjamat!
Hozzátok el vágyakozásom nyilait!
Hozzátok el lándzsámat!
Ó, felhők, táruljatok szét!
Hozzátok el tüzes szekeremet!
Nem hagyok fel a lelki küzdelemmel,
és kardom sem pihenhet a kezemben,
amíg fel nem építjük Jeruzsálemet
Anglia zöld és kellemes földjén.
A „Jerusalem” himnusz története
A „Jerusalem” gyönyörű himnusz, amelyet a kóruszene úttörője, Sir Hubert Parry komponált, és amelyet sokan Anglia nemzeti himnuszának kedvelt alternatívájaként tartanak számon.
Amikor a „Jerusalem” 1916-ban egy háborúban álló ország számára készült hazafias versgyűjteményben szerepelt, azonnal felkeltette Parry figyelmét. A költői díjas Robert Bridges javaslatára Parry örömmel megzenésítette, és egyszerűen a „Jerusalem” címet adta neki.
A „Jerusalem” zenéjét jóval később, 1917-ben komponálta Parry, aki az „I Was Glad” című népszerű kórusművet is írta. A zenét általában abban a hangszerelésben adják elő, amelyet Edward Elgar készített 1922-ben a leedsi fesztivál számára.
Parry négy évvel korábban hunyt el, így ez az újrahangszerelés Elgar tisztelgése volt zeneszerzőtársa előtt.
A „Jerusalem” mint angol nemzeti jelkép
A „God Save the Queen” az Egyesült Királyság nemzeti himnusza, és gyakran Anglia esetében is ezt használják. A „Jerusalem” azonban nem hivatalos második nemzeti himnusszá vált, és gyakran felcsendül olyan sporteseményeken, ahol Anglia külön szerepel.
A művet többek között a Nemzetközösségi Játékokon is használják, amikor a négy brit nemzet külön-külön képviselteti magát. A „Jerusalem” az Angol Krikettszövetség hivatalos himnusza lett, és rendszerint elhangzik a Rugby League Challenge Cup döntőjén, valamint a Super League döntőjén is.
A „Jerusalem” ma az ország különböző pontjain tartott esküvők zenei hagyományának is szilárd része, és az 1920-as évek eleje óta a Női Intézet gyűléseinek hagyományos éneke.
A legenda szerint V. György király azt mondta, hogy Parry dallamát jobban kedveli Nagy-Britannia tényleges nemzeti himnuszánál.
Master KG és Nomcebo: Jerusalema
A „Jerusalema” című dal előadói Master KG és Nomcebo. A dal 2020-ban jelent meg, műfaja pedig gospel-house és dance.
A zulu nyelvű dalszövegben Jeruzsálem az otthon, a megérkezés és a lelki hovatartozás jelképe. A megszólaló azt kéri, hogy vezessék, vigyék magukkal, és ne hagyják egyedül.
A zulu dalszöveg magyar fordítása
Jeruzsálem az én otthonom
Vezess engem
Vigyél magaddal
Ne hagyj itt
Jeruzsálem az én otthonom
Vezess engem
Vigyél magaddal
Ne hagyj itt
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Vezess engem
Vezess engem
Vezess engem
Ne hagyj itt
Vezess engem
Vezess engem
Vezess engem
Ne hagyj itt
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Jeruzsálem az én otthonom
Vezess engem
Vigyél magaddal
Ne hagyj itt
Jeruzsálem az én otthonom
Vezess engem
Vigyél magaddal
Ne hagyj itt
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Az én helyem nem itt van
Az én királyságom nem itt van
Vezess engem
Vigyél magaddal
Vezess engem
Vezess engem
Vezess engem
Ne hagyj itt
Vezess engem
Vezess engem
Vezess engem
Ne hagyj itt
A „Jerusalema” szövegének fő jelentése
A „Jerusalema” központi gondolata az otthon keresése. A visszatérő sorokban Jeruzsálem nem pusztán földrajzi hely, hanem olyan lelki cél, ahová a beszélő vissza szeretne jutni.
Az „Az én helyem nem itt van” és „Az én királyságom nem itt van” sorok az elidegenedés érzését fejezik ki. A „Vezess engem”, „Vigyél magaddal” és „Ne hagyj itt” ismétlése a segítség és a vezetés iránti kérést hangsúlyozza.
Modern „Jerusalem” dalszöveg: angol eredeti és magyar fordítás
A másik „Jerusalem” című modern dalszöveg egy eltévedt ember belső útkereséséről szól. A megszólaló segítséget kér, hogy visszataláljon Jeruzsálembe, és megtalálja azt, amit elveszített.
Az angol dalszöveg magyarul
Uram, meg tudná mondani, hogy jutok el Jeruzsálembe?
Mert valahogy eltévedtem
Uram, segítene odajutni, amilyen gyorsan csak lehet?
Holnap már talán túl késő lesz
Mert a dolgok már nem azok, amik voltak
Az életem szerelme elment, látod
Olyan dolgokért harcolok, amiket nem láthatok?
Az emberek mindig azt mondják nekem
Hogy az élet olyan édes és egyszerű is lehet
Azt mondják, akár élhetsz is, mielőtt meghalsz
De egy dolgot biztosan tudok
Veszélyt jelentek magamra, hogy miért?
Yeah, egy dolgot biztosan tudok
Szükségem van egy kis útmutatásra, hogy kijussak erről a pokoli helyről
Jeruzsálem, segítenél visszatalálnom Jeruzsálembe, yeah?
Eltartott egy darabig, míg eljutottam Jeruzsálembe
Mert valahogy eltévedtem
Meg akarok menekülni magamtól, hát itt vagyok
Remélem, nem túl késő
Mert a dolgok már nem azok, amik voltak
Az életem szerelme elment, látod
Olyan dolgokért harcolok, amiket nem láthatok?
Úgy félek szeretni
Mert már bántottak ezelőtt
Szerintem mostanra ideje elmennem
De egy dolgot biztosan tudok
Veszélyt jelentek magamra, hogy miért?
Yeah, egy dolgot biztosan tudok
Szükségem van egy kis útmutatásra, hogy kijussak erről a pokoli helyről
Jeruzsálem, segítenél visszatalálnom Jeruzsálembe?
Jeruzsálem, segítenél megtalálnom, amit elvesztettem?
A dolgok már nem azok, amik voltak
Az életem szerelme elment, látod
Olyan dolgokért harcolok, amiket nem láthatok?
Nem akarok így meghalni
Bárcsak visszafordíthatnám az időt
Elvesztegetett idő, sok munka van még
De egy dolgot biztosan tudok
Veszélyt jelentek magamra, hogy miért?
Yeah, egy dolgot biztosan tudok
Szükségem van egy kis útmutatásra, hogy kijussak erről a pokoli helyről
Jeruzsálem, segítenél visszatalálnom Jeruzsálembe?
Jeruzsálem, segítenél megtalálnom, amit elvesztettem?
Yeah, yeah, rendben, oh
Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem
A modern „Jerusalem” dalszövegének értelmezése
A szöveg elején a beszélő közvetlenül segítséget kér, mert eltévedt, és attól tart, hogy a késlekedés miatt már túl késő lehet. Jeruzsálemhez vezető útja egyszerre lehet valóságos út és belső, lelki visszatérés.
A dalszövegben a „dolgok már nem azok, amik voltak” érzése a veszteséget és az élet korábbi rendjének felbomlását jelzi. Az „életem szerelme elment” sor a magányt, míg az „olyan dolgokért harcolok, amiket nem láthatok?” kérdése a láthatatlan vagy nehezen megfogható problémákkal való küzdelmet fejezi ki.
A beszélő veszélyesnek érzi önmagát önmagára nézve, ezért útmutatásra van szüksége, hogy kijusson a „pokoli helyről”. A későbbi versszakokban megjelenik a szeretéstől való félelem, a korábbi sérülések emléke, az idő visszafordításának vágya és annak felismerése, hogy még sok elvégzendő feladat maradt.
A visszatérő kérdés - „Jeruzsálem, segítenél visszatalálnom Jeruzsálembe?” - a megtalált irány, a megváltás és az elveszített önazonosság keresését sűríti magába.
A három „Jerusalem” jelentésének összehasonlítása
| Mű | Központi téma | Jeruzsálem jelentése |
|---|---|---|
| William Blake verse és Hubert Parry himnusza | Lelki küzdelem, társadalmi megújulás, Anglia eszményi földdé alakítása | Megvalósítandó mennyei és erkölcsi rend Anglia földjén |
| Master KG és Nomcebo: „Jerusalema” | Otthonkeresés, vezetés és lelki hovatartozás | Az igazi otthon és a vágyott királyság |
| Modern „Jerusalem” dalszöveg | Elveszettség, önmagunk megmentése, útmutatás és újrakezdés | A visszatalálás és az elveszített dolgok megtalálásának célja |
Mindhárom műben közös, hogy Jeruzsálem túlmutat egy konkrét városon. A hely a remény, a megérkezés, a megváltás és a belső béke jelképeként jelenik meg, miközben a különböző szövegek eltérő történelmi és zenei környezetben fogalmazzák meg ugyanezt a vágyat.
