A kárenyhítési alap angolul leginkább damage mitigation fund vagy mezőgazdasági összefüggésben agricultural damage mitigation fund. A kifejezés olyan pénzügyi alapot jelöl, amelyből a mezőgazdasági termelőket az időjárási és más természeti események által okozott károk után részben kompenzálják.
A „kárenyhítési alap” nem azonos egyszerűen a financial fund kifejezéssel, mert az utóbbi általános jelentésű: pénzügyi alapot vagy elkülönített pénzügyi forrást jelent. A magyar agrárpolitikai fogalom pontosabb angol fordításához ezért érdemes megőrizni a mezőgazdasági és kárkompenzációs jelentést.
A leggyakoribb angol fordítások
| Magyar kifejezés | Angol megfelelő | Használat |
|---|---|---|
| kárenyhítési alap | damage mitigation fund | Általános fordítás |
| mezőgazdasági kárenyhítési alap | agricultural damage mitigation fund | Mezőgazdasági és agrárpolitikai szövegekben |
| kárenyhítési alap forrásai | resources of the damage mitigation fund | Hivatalos, pénzügyi szövegben |
| kárenyhítő juttatás | damage mitigation payment | A termelőnek kifizetett támogatás megnevezésére |
| agrárkár-enyhítési rendszer | agricultural damage mitigation scheme | A teljes intézményi és támogatási rendszer megnevezésére |
| kárenyhítési hozzájárulás | damage mitigation contribution | A termelők által befizetett hozzájárulásra |
Mit jelent a Kárenyhítési Alap?
A Kárenyhítési Alap azért jött létre, hogy közösségi kockázatvállalással, állami és uniós támogatással gyors segítséget nyújtson kár esetén. A Kárenyhítési Alap célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele.
Az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt káresemények köre: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, mezőgazdasági árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk. Az agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a mezőgazdasági termelők megalapozott káreseményeire nyújt részbeni ellentételezést.
A kifejezés árnyalatai angolul
A damage mitigation fund szó szerinti és jól érthető fordítás, amely a károk hatásának csökkentésére szolgáló pénzügyi alapra utal. Ha a szövegben egyértelműen mezőgazdasági károkról van szó, pontosabb az agricultural damage mitigation fund forma.
A compensation fund vagy agricultural compensation fund szintén használható bizonyos szövegkörnyezetekben, de ezek inkább kompenzációs alapot jelentenek. A magyar „kárenyhítés” nem feltétlenül teljes kártérítést jelent, ezért a mitigation kifejezés pontosabban érzékelteti a részleges és feltételekhez kötött segítség jellegét.
A relief fund inkább rendkívüli segélyalapot vagy válsághelyzetben működő támogatási alapot jelent. Az insurance fund pedig biztosítási alapra utal, ezért önmagában nem pontos megfelelője a Kárenyhítési Alapnak.
A Kárenyhítési Alap pénzügyi háttere
Általánosságban elmondható, hogy évi 25 milliárd forint folyik be az Alapba. Az alapszerű működésnek köszönhetően a korábbi években fel nem használt forrásokat maradványként továbbgörgeti.
A jelenlegi formában 2012. óta működik a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pilléreként. (II. pillér a biztosítási díjtámogatás, III. pillér a jégkármérséklő rendszer, IV. pillér krízisbiztosítási rendszer)
A Kárenyhítési Alap pénzügyi forrásai:
- termelők által megfizetett hozzájárulás
- nemzeti költségvetésből származó pénzeszköz
- uniós forrásból származó pénzeszköz
A termelői befizetést a nemzeti költségvetés legalább ugyanolyan mértékben kiegészíti. Az uniós forrás a termelői befizetések arányában hívható le.
Az agrárkár-enyhítési rendszer a 2024. kárenyhítési évtől kezdődően a magyar Stratégiai Terv (Közös Agrárpolitika (KAP)) része. A kárenyhítő juttatások forrása a Kárenyhítési Alap.
A rendszerben tag termelők minden évben hozzájárulást fizetnek be. Minden termelői hozzájárulás nemzeti költségvetési forrásból és uniós (KAP ST) forrásból származó pénzeszközzel kerül kiegészítésre, megtartva a közpénzből származó rész maximálisan 70%-ig terjedő hányadát (a nemzeti költségvetési forrás és a KAP ST forrás együttesen nem haladja meg a 70%-os mértéket).
A lehívható uniós forrás mértékét a befizetett termelői hozzájárulás és a költségvetési támogatás határozza meg.
Ki csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez?
Az agrárkár-enyhítési rendszernek kötelezően tagja lesz az a mezőgazdasági termelő, aki egységes kérelmet nyújt be és az egységes kérelembe bejelentett, használatban lévő termőföldterület nagysága elér egy bizonyos mérethatárt.
Termelési módtól függően 1, 5 vagy 10 hektár felett kötelező csatlakozni. Ezen területméretnél kisebb földterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelő önkéntesen, a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben megtett nyilatkozatával - 3 év folyamatos tagságot vállalva - csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez.
Az agrárkár-enyhítési rendszernek az Mkk törvény alapján kötelezően tagja azon mezőgazdasági termelő, aki meghatározott nagyságú termőterülettel rendelkezik (szántóföldi növények esetében 10 illetve szántóföldi zöldség növények esetében 5 hektár, szőlő-gyümölcs ültetvénynél 1 hektár).
Továbbá önkéntes elhatározása alapján az Mkk törvény szerinti termőterület nagyságot el nem érő területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő is. A mezőgazdasági termelő a kockázatközösség tagjává a törvényben meghatározott megművelt területnagyság felett az egységes kérelem benyújtásával, illetve kisebb terület esetén az egységes kérelemben tett nyilatkozatával válhat.
A kárenyhítő juttatás jogosultsági feltételei
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra jogosult, ha:
- a termőföld a mezőgazdasági termelő használatában volt,
- a bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt az erre a célra kialakított elektronikus felületen határidőben bejelentette,
- elemi káresemény érintette (az időjárási esemény 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést okozott növénykultúrában),
- üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
- az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatal az elemi káresemény tényét igazolta,
- a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
- a kárenyhítési hozzájárulást határidőben (szeptember 30-áig) és maradéktalanul megfizette.
Az uniós szabályokkal összhangban a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha a káresemény miatt károsodott - annak teljes területére vonatkoztatva - 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés következett be, és amelyről a megyei kormányhivatal határozatot hoz.
További támogatási feltétel, hogy a referencia-időszakhoz képest meglegyen az üzemi szinten számított, 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenés.
A kárenyhítő juttatás összege
A kárenyhítő juttatás maximális összege a növénykultúra hozamérték-csökkenésének 80%-a, melyből levonásra kerül a biztosító által megállapított kártérítés, valamint hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege.
A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha a termelő rendelkezik a első káresemény előtt megkötött és díjrendezett biztosítással vagy a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tagsággal (ezek hiányában a kárenyhítő juttatás felére jogosult).
A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A legfontosabb határidők
A mezőgazdasági káreseményeket, mint például a jégeső-, vagy a belvízkár, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteniük az agrár-kárenyhítési rendszerben tag gazdálkodóknak.
A legfontosabb ilyen határidők: kárbejelentést tizenöt napon belül kell megtenni, a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 30-áig kell megfizetni, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet november 30-áig kell beadni.
A határidők jogvesztő, így különös figyelmet kell fordítani ezek betartására. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmek csak abban az esetben kerülnek elutasításra, ha valamely jogosultsági feltételnek nem felel meg.
A kárbejelentés módja
A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer elektronikus alkalmazása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján érhető el. A kárbejelentés a rendszer fejlesztésének eredményeként már parcellánként (az aktuálisan károsodott terület megjelölésével) is megtehető.
Igény szerint az elektronikus kárbejelentés benyújtásában meghatalmazottak is (pl. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai) segíthetik a termelőket.
A kárbejelentést a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához írásban - postai úton vagy személyes benyújtás révén - a kárenyhítési rendelet 1. sz. mellékletének kitöltésével kell bejelenteni.
A kárbejelentés elektronikus úton történő bejelentésére nincs mód.
A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy tavaszi fagy, téli fagy káresemények bekövetkezésének - a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.
A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető.
A kárenyhítési hozzájárulás
Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3.000-3.000 forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1.000 forint.
A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, ültetvényművelésre valamint szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 forint.
Az MVH július közepéig határozatban értesíti a termelőket a fizetendő kárenyhítési hozzájárulás összegéről, a megfizetés határideje pedig az adott évben szeptember 15-e.
Az elmúlt időszakban a hozzájárulás fizetési határidő 15 nappal meghosszabbításra került, így szeptember 30-áig szükséges megfizetni.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem
A károsultaknak november 30-ig kell beadniuk a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az MVH elektronikus alkalmazásán keresztül.
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét - a NÉBIH honlapján közzétett - a kárenyhítési rendelet 3-6. melléklete szerinti táblázatok felhasználásával számítja ki.
A kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelőnek három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig kell benyújtania a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, úgy annak három másolati példányát és a kárenyhítési rendelet kitöltött 2. mellékletét is be kell nyújtania a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához.
A benyújtott dokumentumok együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. Fontos! A kárenyhítési rendelet 1. számú melléklete szerinti mezőgazdasági kárbejelentő lap nem minősül kárenyhítő juttatás iránti kérelemnek.
A kárenyhítő juttatás igényléséhez, minden esetben a kárenyhítési rendelet 3-4-5-6 számú mellékletének benyújtása szükséges. Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására vonatkozóan a mezőgazdasági termelő részére külön értesítést, felszólítást nem küld.
A kifizetés és a termelői kör
A kockázatközösségben részt vevők száma az intézkedés elindulása óta 72-75 ezer fő között alakult, az intézkedés által lefedett terület nagysága 3,7 millió hektár (a teljes szántó-, szőlő-és ültetvény területnek mintegy 86 %-a).
A kárenyhítő juttatásban részesülő termelők száma változó, az adott gazdálkodási évben tapasztalt időjárási eseményektől függ.
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelőt az MVH a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a kárenyhítési igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.
A biztosítás és az öngondoskodás szerepe
A termelők azzal tudják a legtöbbet tenni, ha különösen nagy figyelmet fordítanak a határidők pontos betartására, valamint az öngondoskodás előmozdítása érdekében más kockázatkelési eszköz (biztosítás, krízisbiztosítás) adta lehetőséggel is élnének.
Emellett a termelői öngondoskodás ösztönzése érdekében pontosításra került a kárenyhítő juttatásnál figyelembe vehető releváns biztosítás azáltal, hogy azt az első káresemény bekövetkezése előtt szükséges megkötni.
A termelők a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjához a II. pillérként ismert biztosítási díjtámogatás keretében támogatást tudnak igénybe venni.
A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítás díjához támogatást vehet igénybe, amelynek részletes szabályait a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet szabályozza.
A rendszer változásai és kiszámíthatósága
A rendszer működésének kiszámíthatósága kiemelkedően fontos, mert csak így tud megfelelő segítséget nyújtani a termelőknek az időjárási események által okozott bevételkiesés kompenzálása.
Az agrárkár-enyhítési rendszer működésének alapja és legfontosabb mérföldkövei a rendszer fennállása óta változatlanok.
Jövő év márciusra a kárenyhítési alapban 24 milliárd forint állhat rendelkezésre a károsultak részére, amely minden bizonnyal elegendő lesz az idei évi károk kezelésére.
Fontos, hogy a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosultak, amelyet szintén célszerű érvényesíteniük.
Hasznos angol kifejezések a témában
- agricultural damage mitigation scheme - agrárkár-enyhítési rendszer
- damage mitigation fund - kárenyhítési alap
- agricultural damage mitigation fund - mezőgazdasági kárenyhítési alap
- damage mitigation payment - kárenyhítő juttatás
- damage mitigation contribution - kárenyhítési hozzájárulás
- agricultural damage event - mezőgazdasági káresemény
- crop yield reduction - növénykultúra hozamcsökkenése
- yield value reduction - hozamérték-csökkenés
- weather-related agricultural risks - időjárással összefüggő mezőgazdasági kockázatok
- natural disaster compensation - természeti károk kompenzációja
- risk community - kockázatközösség
- agricultural insurance premium subsidy - mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás
A „kárenyhítési alap” legpontosabb angol megfelelője általános szövegben a damage mitigation fund, mezőgazdasági kontextusban pedig az agricultural damage mitigation fund. Ha magát a teljes támogatási és kockázatkezelési rendszert kell megnevezni, az agricultural damage mitigation scheme kifejezés használható.
tags: #karenyhitesi #alap #angolul