A magyar igét személy, szám, határozottság, idő és mód szerint ragozzuk. Az alanyi ragozásban az igei személyrag az alany számát és személyét fejezi ki, miközben az ige nem utal határozott tárgyra.
A kijelentő mód valóban megtörténő cselekvést, történést vagy létezést fejez ki, a feltételes mód pedig olyan cselekvést jelöl, amely valamilyen feltételhez kötött. Jelen időben mindhárom igemód használható; a feltételes mód jelen idejű alakja azonban a jövőre is utalhat.
Az ige és a ragozás alapjai
Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Az ige toldaléka rámutat a cselekvő személyére, számára, a cselekvés idejére, módjára, és rámutathat a cselekvés irányulására.
Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Kötelező és szabad bővítményei lehetnek a tárgy és a határozó.
Az igét a magyarban az alábbi kategóriák szerint ragozzuk: személy, szám, határozottság, idő és mód. A személy kategória az ’1. személy’, ’2. személy’, ’3. személy’ morfémákat (morfológiai tulajdonságokat), a szám kategória az ’egyes szám’ és ’többes szám’ morfémákat, a határozottság kategóriája a ’tárgyas (határozott tárgyú)’ és ’alanyi (határozatlan tárgyú, általános)’ morfémákat, az idő a ’jelen idő’ és ’múlt idő’ morfémákat, végül a mód kategória a ’kijelentő mód’, ’feltételes mód’ és ’felszólító mód’ morfémákat tartalmazza.
Az igének e morfémák szerinti toldalékolásával jön létre az igei paradigma. Az igei paradigma ezek szerint az alábbi alakokat tartalmazza: jelen idő általános ragozás, jelen idő tárgyas ragozás, múlt idő általános ragozás, múlt idő tárgyas ragozás, feltételes jelen általános ragozás, feltételes jelen tárgyas ragozás, felszólító mód általános ragozás, felszólító mód tárgyas ragozás.
Az alanyi ragozás jelentése
Az igéket kétféleképpen tudjuk ragozni. Az egyik módja az alanyi ragozás, a másik pedig a tárgyas ragozás.
Az alanyi ragozást másképpen általános ragozásnak, a tárgyas ragozást pedig határozott ragozásnak is nevezzük.
Az alanyi ragozás azt jelenti, hogy az igéhez olyan ragot teszünk, ami az alany számát és személyét fejezi ki.
Például: Én olvasok. Az olvasok szóban a -k rag az, amelyik kifejezi az alany számát és személyét, ebben az esetben azt, hogy a cselekést egyes számú és első személyű alany végzi, vagyis én.
Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az igeragozás tárgyas.
| Személy | Alanyi ragozás | Példa |
|---|---|---|
| E/1 | -k | megyek |
| E/2 | -sz, -l | mész, olvasol |
| E/3 | - | megy, olvas |
| T/1 | -unk, -ünk | megyünk, olvasunk |
| T/2 | -tok, -tek, -tök | mentek, olvastok |
| T/3 | -nak, -nek | mennek, olvasnak |
Ha azt akarjuk kifejezni, hogy más végzi a cselekvést, akkor ezt többféleképpen is megtehetjük.
| Alany | Alanyi ragozású ige |
|---|---|
| Én | olvasok |
| Te | olvasol |
| Ő | olvas |
| Mi | olvasunk |
| Ti | olvastok |
| Ők | olvasnak |
A magyar nyelvnek ez egy sajátossága, hogy a ragozott ige magában foglalja, hogy ki végzi az adott cselekvést.
Például, mi nem úgy mondjuk, mint az angol nyelvben, hogy “én csinál”, hanem “csinálok”.
Emellett a mi igénk másként ragozva arra is tehet utalást, hogy valamit konkrétan létrehozunk a cselekvés eredményeképpen.
Például, nem mindegy, hogy csak úgy általában “csinálok” valamit, vagy “csinálom” azt az adott dolgot, amiről épp szó lesz.
A kijelentő mód
Kijelentő módban a cselekvés valóban megtörténik. A kijelentő módú igealakok jele nincs.
A kijelentő módban mindhárom igeidőt használhatjuk.
| Idő | Jelölés vagy képzés | Példa |
|---|---|---|
| Jelen idő | jele nincs | megyek |
| Múlt idő | jele -t, -tt | mentem |
| Jövő idő | főnévi igenév + a fog ige ragozott alakja | menni fogok |
Három igemódot szokás számontartani: - a kijelentőt (jele a zérómorféma, mert ez a leggyakrabban használt módjel, így ezzel takarékoskodunk a legtöbbet) - a feltételest (jele: -na/-ne, ami a tárgyas igei személyrag előtt -ná/-né alakúra módosul) - és a felszólítót (jele a -j, illetve ennek hangzótörvények által módosított változatai).
A jelen idő jele a zérómorféma, mert ez a leggyakrabban használt időjel, így ezzel takarékoskodunk a legtöbbet.
A kijelentő mód jelen idejű alanyi ragozása
A jelen idejű alanyi ragozás azt fejezi ki, hogy a cselekvést, történést vagy létezést az alany most végzi, illetve az állapot a jelenhez kapcsolódik.
| Személy | Olvas | Vár |
|---|---|---|
| E/1 | olvasok | várok |
| E/2 | olvasol | vársz |
| E/3 | olvas | vár |
| T/1 | olvasunk | várunk |
| T/2 | olvastok | vártok |
| T/3 | olvasnak | várnak |
A kijelentő mód jelen idő egyes szám 1. személyű általános ragozású alakja például a várok, az egyes szám 2. személyű alak a vársz, az egyes szám 3. személyű alak a vár.
A kijelentő mód jelen idő többes szám 1. személyű általános ragozású alakja a várunk, a többes szám 2. személyű alak a vártok, a többes szám 3. személyű alak pedig a várnak.
A kijelentő mód jelen idejű alanyi ragozás használata
Az alanyi ragozás akkor természetes, ha az ige tárgyatlan, vagy nincs meghatározott tárgy a mondatban.
A meggyógyul ezzel szemben tárgyatlan ige, mert jelentéséből fakadóan sosem lehet tárgya (nem lehet valamit meggyógyulni).
Az ír tárgyas ige, mert bár nem minden mondatban van tárgya (Gizi az asztalnál ült és írt.), a jelentése lehetővé teszi, hogy tárgya legyen (Egész este leveleket írtam.).
A tárgy jelenléte önmagában nem mindig jelenti azt, hogy tárgyas ragozást kell használni: a határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi.
A feltételes mód
Feltételes módban a cselekvés feltételhez van kötve.
A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A jelen idejű alak utalhat a jövő időre is.
A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né.
A feltételes mód jelen idejű alanyi ragozásában a módjel a személyrag előtt jelenik meg, például: várnék, várnál, várna, várnánk, várnátok, várnának.
| Személy | Alanyi ragozás | Jelentés |
|---|---|---|
| E/1 | várnék | én várnék |
| E/2 | várnál | te várnál |
| E/3 | várna | ő várna |
| T/1 | várnánk | mi várnánk |
| T/2 | várnátok | ti várnátok |
| T/3 | várnának | ők várnának |
A feltételes mód jelen idő egyes szám 1. személyű általános ragozású alakja a várnék, az egyes szám 2. személyű alak a várnál, az egyes szám 3. személyű alak a várna.
A feltételes mód jelen idő többes szám 1. személyű általános ragozású alakja a várnánk, a többes szám 2. személyű alak a várnátok, a többes szám 3. személyű alak pedig a várnának.
A feltételes mód jelen idejének időbeli értéke
A feltételes mód jelen idejű alakja nemcsak jelenlegi, hanem jövőbeli lehetőséget is kifejezhet.
Az írnák alak feltételes módú, jelen vagy jövő időre utaló, többes szám 3. személyű, alanyi ragozású igealak.
Az ennénk alak feltételes módú, jelen vagy jövő időre utaló, többes szám 1. személyű, alanyi vagy tárgyas ragozású igealak lehet.
A feltételes mód múlt ideje
A feltételes mód múlt idejének képzése: múlt idejű ragozott ige + volna.
A feltételes mód múlt idejét az ige múlt idejű alakja és a volna segédige együtt fejezi ki.
A feltételes mód múlt idejű alakjai olyan cselekvésre utalnak, amely a múltban nem valósult meg, vagy csak egy feltétel teljesülése esetén valósult volna meg.
A jelen idő alanyi ragozása módonként
Jelen időben használható mindhárom igemód; feltételes mód már csak jelen és múlt időben létezik; a felszólító módú igék formailag csakis jelen idejűek tudnak lenni.
| Igemód | E/1 | E/2 | E/3 | T/1 | T/2 | T/3 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kijelentő | várok | vársz | vár | várunk | vártok | várnak |
| Feltételes | várnék | várnál | várna | várnánk | várnátok | várnának |
| Felszólító | várjak | várj | várjon | várjunk | várjatok | várjanak |
A táblázatban a kijelentő mód jele nincs, a feltételes mód jele a -na/-ne, a felszólító mód jele pedig a -j.
Az alanyi és a tárgyas ragozás különbsége
Ha egy ige tárgyasan van ragozva, az azt jelenti, hogy a rag megjelöli az alany számát és személyét, valamit egy határozott tárgyra is utalást tesz.
Például: Én írom. Az írom szóban az -m rag kifejezi azt, hogy egyes számú és első személyű az alany, valamint arra is utal, hogy valamit olvasok.
Tehát utalást tesz egy tárgyra. Például: Én írom. (a könyvet)
| Személy | Alanyi ragozás | Tárgyas ragozás |
|---|---|---|
| E/1 | olvasok | írom |
| E/2 | olvasol | írod |
| E/3 | olvas | írja |
| T/1 | olvasunk | írjuk |
| T/2 | olvastok | írjátok |
| T/3 | olvasnak | írják |
A tárgyas ragozás személyragjai: -m; -d; -ja, -i / -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik.
A tárgyas ragozás alakjai például: látom, látod, látja / látjuk, látjátok, látják.
Most nézzük meg egy táblázatban, hogy hogyan ragozzuk a többi személyes névmást tárgyasan!
| Alany | Tárgyas ragozású ige |
|---|---|
| Én | írom |
| Te | írod |
| Ő | írja |
| Mi | írjuk |
| Ti | írjátok |
| Ők | írják |
Az igei személyrag fejezi ki a szám és a személy nyelvtani kategóriáját, valamint a határozott tárgyhoz való viszonyt.
A módjel és a tárgyas személyrag kapcsolata
A feltételes mód jele -na/-ne, ami a tárgyas igei személyrag előtt -ná/-né alakúra módosul.
Ezért különbözik egymástól például a várnék és a várnám, a várna és a várná, illetve a várnának és a várnák alak.
| Személy | Alanyi ragozás | Tárgyas ragozás |
|---|---|---|
| E/1 | várnék | várnám |
| E/2 | várnál | várnád |
| E/3 | várna | várná |
| T/1 | várnánk | várnánk |
| T/2 | várnátok | várnátok |
| T/3 | várnának | várnák |
Az igemód, az igeidő és a személy meghatározása
Egy igealak elemzésekor először azt kell megállapítani, milyen cselekvést, történést vagy létezést fejez ki, majd meg kell határozni a módját, idejét, számát, személyét és ragozását.
Az igealak elemzésében a következő szempontokat kell figyelembe venni: mód, idő, szám, személy és ragozás.
| Szempont | Kérdés | Példa |
|---|---|---|
| Mód | Valóságos, feltételes vagy felszólító a cselekvés? | vár, várna, várjon |
| Idő | Jelenlegi vagy múltbeli a cselekvés? | vár, várt |
| Szám | Egy vagy több személy végzi? | vár, várnak |
| Személy | Ki végzi a cselekvést? | várok, vársz, vár |
| Ragozás | Alanyi vagy tárgyas az igealak? | várok, várom |
Az írnák alak feltételes módú, jelen/jövő idő, többes szám 3. személy, alanyi ragozás.
A voltál kijelentő módú, múlt idő, egyes szám 2. személy, alanyi ragozás.
A feddi kijelentő módú, jelen idő, egyes szám, 3. személy, tárgyas ragozás.
A volna feltételes módú, jelen idő, egyes szám 3. személy, alanyi ragozás.
Gyakori jelen idejű alanyi alakok
A jelen idejű alanyi ragozásban a szabályos alakok mellett olyan igék is előfordulnak, amelyeknek a töve vagy a hangalakja változik.
| Ige | E/1 | E/2 | E/3 | T/1 | T/2 | T/3 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| enni | eszem | eszel | eszik | eszünk | esztek | esznek |
| inni | iszom | iszol | iszik | iszunk | isztok | isznak |
| menni | megyek | mész (mégy) | megy | megyünk | mentek | mennek |
| lenni | vagyok | vagy | van | vagyunk | vagytok | vannak |
| tenni | teszek | teszel | tesz | teszünk | tesztek | tesznek |
| venni | veszek | veszel | vesz | veszünk | vesztek | vesznek |
| vinni | viszek | viszel | visz | viszünk | visztek | visznek |
A rendhagyó alakoknál nem minden esetben maga az ige rendhagyó, hanem a tő hangalakja változik meg az egyes ragozott alakokban.
A j gyakori alakváltozásai esetében nem az ige a rendhagyó, hanem csak a felszólító mód jele változik meg hangtani okok miatt.
A létige jelen idejű alanyi alakjai
A van ige a lesz jelen ideje, a lesz pedig a van jövő ideje.
| Személy | A van jelen idejű alakja |
|---|---|
| E/1 | vagyok |
| E/2 | vagy |
| E/3 | van |
| T/1 | vagyunk |
| T/2 | vagytok |
| T/3 | vannak |
A létige tárgyatlan, nincs tárgyas ragozása.
A voltál kijelentő módú, múlt idő, egyes szám 2. személy, alanyi ragozás (a létige tárgyatlan, nincs tárgyas ragozása).
Az igető és a toldalékok
Minden igealak kötelezően kifejez öt nyelvtani kategóriát, ezért mindig van rajta: - módjel (ez fejezi ki a mód nyelvtani kategóriáját) - időjel (ez fejezi ki az idő nyelvtani kategóriáját) - igei személyrag (ez fejezi ki a szám és a személy nyelvtani kategóriáját, valamint a határozott tárgyhoz való viszonyt).
A kijelentő mód jele a zérómorféma, a jelen idő jele szintén a zérómorféma, míg a feltételes mód jele a -na/-ne.
A kijelentő mód jelen idejű alanyi alakokban ezért gyakran közvetlenül az igetőhöz kapcsolódik a személyrag, például: vár-ok, vár-sz, vár-Ø, vár-unk, vár-tok, vár-nak.
A feltételes mód jelen idejű alanyi alakokban a módjel és a személyrag együtt alkotja a ragozott alakot, például: vár-né-k, vár-ná-l, vár-na, vár-ná-nk, vár-ná-tok, vár-ná-nak.
Az igekötő és a jelentés változása
Az igének lehet igekötője, amely megváltoztathatja az ige jelentését, tárgyatlan igéből tárgyast alkothat és gyakorító szerepű lehet.
Az igekötő nem változtatja meg önmagában az igemódot, az igeidőt, a személyt vagy a számot, de megváltoztathatja az ige jelentését és a mondatban betöltött szerepét.
Az alanyi ragozás és az igenemek
A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet: cselekvő: alany maga végzi a cselekvést (megy) műveltető: alany mással végezteti cselekvést (írat, mosat) szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat (adatik, kéretik) visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul (fésülködik) ható ige (mehet, láthat).
A cselekvő ige cselekvést jelent; a cselekvés végzőjét a mondat alanya, a cselekvés irányulását a tárgy vagy a határozó nevezheti meg.
Például: Balázs kakaót iszik; Ma még nem tornáztam.
A történést kifejező (mediális) ige alanyában nem cselekvőt találunk, hanem valamely esemény, folyamat részesét, átélőjét, illetőleg azt, amire az esemény hatással van, például: Elhamvadt a tűz; Kilyukadt a zoknid; Kipirosodott az arcunk a széltől.
A létigék is a történést kifejező igeneműek közé tartoznak.
A visszaható ige cselekvést fejez ki; a cselekvőt megnevező szó a mondat alanyi szerepében áll.
Csakhogy itt a cselekvés magára a cselekvőre irányul, arra hat vissza, ezért az nem is jelenhet meg tárgy vagy határozó formájában.
A jelen idő felismerése
A jelen időnek nincs külön látható jele. A jelen idejű igealakot ezért a módjel, az időviszony, a személyrag és a mondat jelentése alapján ismerjük fel.
A kijelentő módú jelen időben a cselekvés valóban megtörténik: megyek, olvasol, dolgozik, tanulunk.
A feltételes módú jelen időben a cselekvés lehetőségként, kívánságként vagy feltételhez kötött eseményként jelenik meg: mennék, olvasnál, dolgozna, tanulnánk.
A jelen idejű alak utalhat a jövő időre is, ha a szövegkörnyezet ezt jelzi.
Rövid elemzési minta
- Várok: kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 1. személy, alanyi ragozás.
- Vársz: kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 2. személy, alanyi ragozás.
- Vár: kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. személy, alanyi ragozás.
- Várunk: kijelentő mód, jelen idő, többes szám 1. személy, alanyi ragozás.
- Vártok: kijelentő mód, jelen idő, többes szám 2. személy, alanyi ragozás.
- Várnak: kijelentő mód, jelen idő, többes szám 3. személy, alanyi ragozás.
- Várnék: feltételes mód, jelen idő, egyes szám 1. személy, alanyi ragozás.
- Várnál: feltételes mód, jelen idő, egyes szám 2. személy, alanyi ragozás.
- Várna: feltételes mód, jelen idő, egyes szám 3. személy, alanyi ragozás.
- Várnánk: feltételes mód, jelen idő, többes szám 1. személy, alanyi ragozás.
- Várnátok: feltételes mód, jelen idő, többes szám 2. személy, alanyi ragozás.
- Várnának: feltételes mód, jelen idő, többes szám 3. személy, alanyi ragozás.
A magyar igeragozásban az alanyi ragozás az alany személyét és számát jelöli, a kijelentő mód a valóságos cselekvést, a feltételes mód pedig a feltételhez kötött vagy lehetséges cselekvést fejezi ki.
