Kommunikációs vagy társalgási szint: mit jelentenek a nyelvi szintek?

A „kommunikációs szint” és a „társalgási szint” nem teljesen pontos, egységesen szabályozott megnevezések, ezért jelentésük mindig a konkrét helyzettől függ. A Közös Európai Referenciakeret, vagyis a KER alapján a nyelvtudás hat szintre osztható: A1, A2, B1, B2, C1 és C2.

A hétköznapi szóhasználatban a kommunikációképes vagy társalgási nyelvtudás leggyakrabban a B1-B2 szinthez kapcsolódik. A B1 szintű nyelvhasználó ismert, mindennapi témákról már képes beszélgetni, míg a B2 szintű nyelvhasználó összetettebb beszélgetésekben is magabiztosabban és folyékonyabban vesz részt.

A KER nyelvi szintjei röviden

A nyelvismeret szintjei a Közös Európai Referenciakeret (KER) alapján 3 szintre és 6 különböző kategóriába sorolhatók. Ezek a szintek segítenek meghatározni, hogy valaki milyen színvonalon tudja használni az idegen nyelvet különféle kommunikációs helyzetekben:

• A1 és A2: Alapszintű nyelvtudás.
• B1 és B2: Középhaladó szint, ahol már képes vagy folyamatosan kommunikálni, összetettebb beszélgetésekben is részt venni.
• C1 és C2: Haladó és mesterfokú szint, ahol a nyelvet nagyon magabiztosan, anyanyelvi szinthez nagyon közel használod a nyelvet.

A nyelvtudás különböző szintjeit a CEFR-nek (Common European Framework of Reference for Languages) nevezett nemzetközi szabvány szerint határozzuk meg. Ezeket a szinteket az Európai Tanács hozta létre azért, hogy a nyelvtudás egységesen meghatározható legyen, akár egy nyelvi szintfelmérő teszt segítségével is.

A CEFR nyelvi szinteket azonban nem csak az angol nyelvre alkalmazhatjuk, hanem számos más nyelvben is alkalmazhatóak: “angolul B2-es szinten vagyok, németül pedig A2-es.” A CEFR hat szintet különböztet meg: A1, A2, B1, B2, C1 és C2.

A1 és A2: kezdő és alapszintű kommunikáció

A1 - Kezdő szint

Képes megérteni és használni egyszerű kifejezéseket és mondatokat. Tud egyszerű kérdéseket feltenni és megválaszolni mindennapi helyzetekben (pl. bemutatkozás, ételrendelés).

Megérted és használod az alapvető szavakat, amelyek a közvetlen környezetedre vonatkoznak. Egyszerű módon képes vagy társalogni. Megérted az ismerős szavakat és az egyszerű, jelen idejű mondatokat.

Be tudsz mutatkozni, és alapvető információkat közölni magadról (név, lakhely, kor), és ezzel kapcsolatos kérdéseket is meg tudsz fogalmazni. Ezen a nyelvi szinten, ha a partnered lassan és tisztán beszél, megérted az egyszerű mondatokat.

Az A1-es szinten a kommunikáció még erősen korlátozott, a szókincs nagyon alapvető, és a nyelvhasználó elsősorban betanult kifejezésekre, rövid mondatokra és közvetlenül ismerős helyzetekre támaszkodik.

A2 - Alapszint

Megért és használ gyakori kifejezéseket és mindennapi helyzetekben használt mondatokat. Képes beszélni saját magáról, családjáról, munkájáról, és más egyszerű dolgokról.

Rövid, egyszerű szövegek megértése és egyszerű, összefüggő mondatok alkotása. Megérted azokat a szavakat, amik nem csak a közvetlen környezetedre vonatkoznak: vásárlás, család, munkahely.

A mindennapi feladatokat és tevékenységeket is be tudod mutatni. Megérted a lényeget az egyszerű és rövid üzenetekből, beszélgetésekből.

El tudod olvasni és értelmezed az egyszerű szövegeket: étlapokat, menetrendeket, reklámokat, leveleket. A mindennapi és egyszerű párbeszéd megy, azonban nem tudsz fenntartani egy hosszabb és komplexebb beszélgetést.

B1: kommunikáció ismert, mindennapi témákról

A B1-es szint a KER szerint középhaladó, úgynevezett küszöbszint. Ezen a szinten a nyelvhasználó már képes önállóan kommunikálni ismerős hétköznapi helyzetekben, de a beszéd még nem minden esetben gördülékeny, és összetettebb témákban gyakran szükség van ismétlésre vagy körülírásra.

Megérti a világos, hétköznapi szövegeket, és képes részt venni beszélgetésekben ismert témákban (pl. munka, iskola, szabadidő). Tud véleményt alkotni, történeteket mesélni, élményeket, eseményeket leírni.

Képes hosszabb beszélgetéseket folytatni, de még nem mindig gördülékenyen. Megérti a munkával, családdal, iskolával és szabadidővel kapcsolatos témákat.

Utazás során eligazodsz, ha angol nyelvterületen vagy. Megérted a lényegét a mindennapi beszédnek és a gyakori témáknak.

Ha lassan, érthetően beszélnek, akkor az aktuális híreket is megérted a tv-ben, rádióban. A gyakori hétköznapi és szaknyelvi témák között is otthonosan mozogsz.

Képes vagy bekapcsolódni társalgásokba, ha ezek valamilyen hétköznapi témáról szólnak (utazás, család, események, munka, hobbi). Meg tudsz fogalmazni kívánságokat, beszélsz tervekről, tapasztalatokról, célokról.

Mit jelent a B1 szintű kommunikáció?

A B1 szintű tudással a tanuló képes Megérteni a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó egyszerű információkat. Kommunikálni egyszerű, mindennapi beszélgetések során, például utazás, munka vagy tanulás témákban.

Leírni élményeket, eseményeket, álmokat, reményeket, és röviden megindokolni a véleményét. Fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismerős témákról.

A B1 szint már valódi kommunikációs képességet jelent, de nem feltétlenül jelent szabad, erőfeszítés nélküli társalgást. A beszélgetőpartnernek időnként lassítania kell, vagy meg kell ismételnie, amit mondott, különösen kevésbé ismert témákban.

A B1 szintű vizsga fő készségei

Hallott szöveg értése: Egyszerű beszélgetéseket, útmutatásokat, híreket és hétköznapi szituációkat kell megérteni.

Írásbeli feladatok: Levelek, rövid fogalmazások írása hétköznapi témákban (pl. nyaralás, munka, tanulás).

Beszédkészség: Képes egyszerű, folyékony beszélgetést folytatni ismert témákról.

Olvasott szöveg értése: Újságcikkek, egyszerű irodalmi művek, hétköznapi levelek megértése.

B2: magabiztosabb, összetettebb kommunikáció

A B2 a felső-középhaladó szint. Ezen a szinten a nyelvhasználó már nemcsak ismert hétköznapi témákban képes kommunikálni, hanem összetettebb, elvontabb vagy szakmai témákról is képes beszélni, véleményt kifejteni és érvelni.

Folyékonyan és spontán módon képes beszélgetni anélkül, hogy erőfeszítést igényelne. Megért bonyolultabb szövegeket, beleértve az elvontabb vagy szakmai témákat is.

Képes összefüggő, részletes szövegeket alkotni és megvédeni saját álláspontját különféle beszélgetések során. Magabiztosan beszélsz néhány témáról.

Megértesz komplexebb beszédeket, és bonyolultabb érveléseket, témákat. Egy bizonyos szakterülethez tartozó technikai adatokat is megértesz.

Spontán módon el tudsz beszélgetni angol anyanyelvűekkel. Magabiztosan használod a nyelvet.

A B2 szinten még előfordulhatnak nyelvtani vagy szóhasználati hibák, de ezek általában nem akadályozzák a kommunikációt. A beszéd nem tökéletes, viszont a nyelvhasználó képes fenntartani a beszélgetést, kifejteni a gondolatait és reagálni a másik fél érveire.

A középfokú nyelvvizsga B1 vagy B2?

A középfokú nyelvvizsga általában a B2 szintet jelenti. A B1 szint a KER szerint középhaladó nyelvtudás, amelyet a magyar szóhasználatban inkább az alapfokú nyelvvizsgához társítanak.

B1 szint: Ez a küszöbszint, ami egy középhaladó nyelvtudást jelez, alapfokú, de stabil nyelvhasználatot jelent, amelyet néha inkább az alapfokú nyelvvizsgához társítanak.

B2 szint: Ez a felső-középhaladó szint, ami a középfokú nyelvvizsgának felel meg, ahol a nyelvhasználat már folyékonyabb, összetettebb szövegeket képes megérteni és létrehozni, és elvárt a magabiztos kommunikáció.

Tehát a B2 szint az, amit általában középfokú nyelvvizsgaként emlegetnek.

C1 és C2: haladó és mesterfokú nyelvhasználat

C1 - Haladó szint

Nagyon folyékonyan és helyesen használja a nyelvet társalgásban és szakmai helyzetekben. Képes hosszú, összetett szövegek megértésére, érvelésre, részletesen kifejteni gondolatait, akár bonyolultabb témákban is.

A nyelvet hatékonyan használja formális és informális helyzetekben egyaránt. Szinte bármilyen szituációban folyékony nyelvtudással fejezed ki magad.

Ötleteket és véleményt fogalmazol meg felkészülés és gondolkodás nélkül. Különböző társadalmi, tudományos helyzetekben is használod a nyelvet.

Megérted a hosszú és bonyolult tartalmakat, valamint az irodalmi szövegeket is. Nem keresgéled a szavakat, rugalmasan és azonnal hatékonyan használod a nyelvet szakmai és személyes célokra is.

C2 - Mesterfokú szint

Gyakorlatilag anyanyelvi szinten használja a nyelvet. Képes megérteni mindenféle szöveget, legyen az elvont, összetett vagy szakmai.

Kiválóan tudja kifejezni magát bármilyen helyzetben, gördülékenyen és pontosan használja a nyelvet. Az anyanyelvi szintű beszédet könnyedén megérted, akkor is, ha számodra idegen akcentussal beszélnek.

Bármilyen szöveget könnyedén elolvasol és megértesz, akkor is, ha elvont vagy komplex szavak vannak benne. Ismered a hétköznapi kifejezéseket, közmondásokat, vagy egyéb nyelvi fordulatokat, és nem okoz gondot a folyékony, magabiztos beszéd egyetlen szituációban sem.

Világos érvelést fogalmazol meg, bármilyen szöveget logikusan összefoglalsz a témának megfelelő stílusban. Bonyolult helyzetekben is megérted az árnyaltabb kifejezéseket.

Mit jelent pontosan a „társalgási szint”?

A „társalgási szint” nem hivatalos KER-kategória, ezért önmagában nem azonosítható egyetlen konkrét nyelvi szinttel. A kifejezés azt jelzi, hogy valaki képes beszélgetést folytatni, de a tényleges tudásszintet csak a beszéd témája, összetettsége, folyamatossága és a kommunikációs helyzet alapján lehet pontosabban meghatározni.

A társalgási szint lehet B1, ha a beszélgetés ismert, hétköznapi témákra korlátozódik, és a nyelvhasználó egyszerű mondatokkal, némi akadozással kommunikál. B2 szinthez közelebb áll, ha a beszélő spontán módon, magabiztosan és összetettebb témákban is fenn tudja tartani a társalgást.

A „társalgási szint” esetében a nyelvvizsga megléte nem elsődleges szempont, fontosabb, hogy a munkakörhöz szükséges speciális szavakat, szófordulatokat - például telefonáláskor a bemutatkozást stb. - ismerjék és alkalmazzák a pályázók.

Ezt legtöbbször a recepciós és az adminisztratív pozíciók esetében várják el a külföldi tulajdonú cégek.

Kommunikációs szint, középszint és tárgyalóképes nyelvtudás

Az elvárt nyelvtudás szintjének meghatározására többféle megfogalmazást láthatunk a hirdetésekben. Ha a munkáltató "középszintű" vagy "középfokú", illetve "jó kommunikációs szintű" nyelvtudást kér a pályázóktól, az azt jelenti, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább középfokú nyelvvizsgával, amelyet a gyakorlatban - a mindennapi írásbeli és szóbeli kommunikáció során - is képes használni, és ha szükséges, tárgyalóképessé tud fejleszteni.

Általában a középvezetőinél alacsonyabb szintű pozíciók esetében találkozhatunk ezzel a munkáltatói igénnyel. A foglalkoztatói kör kritériumrendszere szerinti a „középfokú”, „középszintű”, „jó kommunikációs fokú” megjelölés kétséget kizáróan legalább középfokú, vagyis B2-es nyelvvizsgát feltételez.

Ez alapján az ideális jelölt a normál hétköznapi életben írásban és szóban is megfelelően képes használni a nyelvet, és ezt bármikor tárgyalóképes színvonalúvá tudja továbbfejleszteni.

A „tárgyalóképes nyelvtudás” pedig a legárnyaltabb igény a felsőszint alatt, hiszen ez középfokú nyelvvizsgát és a pozícióhoz köthető szakmai nyelvismeretet egyaránt megkíván.

A munkáltatók értelmezése alapján a "tárgyalóképes nyelvtudással" rendelkező pályázók középfokú nyelvvizsgájuk mellett a munkakörhöz tartozó szakmai nyelvet is ismerik és beszélik - igény szerint idegen nyelvű prezentációkat, tárgyalásokat, megbeszéléseket tartanak és értelmeznek, egy nemzetközi projektbe történő bekapcsolódáskor pedig teljes értékű tagjai tudjanak lenni a csapatnak, nyomon tudják követni az eseményeket, és képesek véleményt alkotni a felmerülő témákkal kapcsolatban.

Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal.

A szakmai nyelvtudás és a társalgási készség kapcsolata

Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek. Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek.

A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.

Arról is meg kell győződni, hogy nem csak a szakmai nyelvet beszéli a vezető kiválóan, hanem bármilyen témában képes magát érthetően kifejezni. A szaknyelv és az általános kifejezések használatára egyaránt szükség van.

A szakmai döntések meghozatalához, a döntések angol nyelvű indoklásához, előkészítéséhez inkább szükséges a szakmai fordulatok, szóhasználat ismerete.

Másrészről viszont az is lényeges, hogy például egy vállalati partin a külföldi kollégáival könnyed beszélgetéseket tudjon folytatni az illető, hiszen sokszor ilyen szubjektív szempontok is szerepet játszanak, amikor a nemzetközi menedzsment értékeli a magyar leányvállalatot - hívja fel a figyelmet a szakember.

A „kommunikációképes” nyelvtudás a munkahelyen

A középfokú, úgynevezett társalgási szintű nyelvtudás ma már szinte mindenhol alapkövetelmény, ezért ezt minimum szintnek tekintjük. Arra ösztönöznék minden álláskeresőt, hogy nyelvtudását jóval e fölé fejlessze, a felsőfokú nyelvtudás (ami alacsonyabb a tárgyalási szintű nyelvtudásnál) legyen az első elérendő cél - tanácsolja a szakember.

Ha ez megvan, vagy lehetőleg már eközben érdemes a szakmai nyelvtudást fejleszteni. A tárgyalási szint esetén már olyan nyelvi, szakmai és tárgyalástechnikai tudással kell, hogy rendelkezzen a pályázó, hogy tárgyalási helyzetben az idegen nyelvi terep ne legyen számára akadály és közel úgy legyen képes levezetni, lebonyolítani a tárgyalást mintha azt anyanyelvén tenné - magyarázza Pozsgai Nikoletta.

Hazánkban az angol nyelvű állásinterjúztatás már legalább 20 éve jelen van a kiválasztási folyamatban, azóta az angol nyelv szerepe csak nőtt és így az állásinterjún is nagyobb súllyal szerepel a döntési mechanizmusban.

A legáltalánosabb az angol nyelvre való átváltás, amikor 5-10 percre a felvételiztető átvált és angolul teszi fel a szokásos interjúkérdéseket. Viszonylag ez a fajta nyelvtudás próba a legártalmatlanabb, de talán pont ezért nem veszik sokan komolyan a készülést rá.

Ma már az is gyakori, hogy teljes interjút bonyolítanak angol nyelven. Különösen multinacionális cégeknél, illetve külkapcsolati orientáltságú cégnél számíthatunk hosszabb, akár 40-60 perces angol nyelvű interjúra is.

Miért nem elég önmagában a nyelvvizsga?

A versenyszférában nem a papír meglétén, hanem a tényleges, mindennapi helyzetekben praktikusan felhasználható tudáson van a hangsúly. Az állami nyelvvizsgáknak inkább a közigazgatásban megpályázott pozíciók esetében lehet jelentősége a nyelvpótlék miatt.

Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik. Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége fele könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod.

Ilyenkor - akármennyire is szeretnéd az állást - a gyengébb angol nyelvi szint rendszerint kiütközik, és az állásinterjú kudarcba fullad. Sokan irreálisan vagy nem pontosan tüntetik fel nyelvtudásuk szintjét az önéletrajzban.

A hiba azért is kellemetlen, mert állásinterjún percek alatt kiderülhet a valós szint, ami a jelölt hitelességét áshatja alá. Fejvadászok tapasztalatai alapján 10 pályázó közül legalább 3 irreálisan tünteti fel nyelvtudásának szintjét.

Ne írjuk tehát be az önéletrajzunkba, hogy tárgyalási szintű a nyelvtudásunk, ha önállóan nem tudunk beszélni és csak a betanult nyelvi paneleket tudjuk ismételni.

Hogyan írható le a nyelvi szint az önéletrajzban?

A leggyakrabban azzal a kifejezéssel fogsz találkozni angol önéletrajzod nyelvtudás szekciójának kapcsán, hogy “English Proficiency”.

No Proficiency - Nincs nyelvismeret: Ezen a szinten maximum pár szót tudsz angolul, de nem tudsz mondatot sem alkotni, ezáltal kommunikálni sem.

Beginner / Elementary Proficiency / Basic - Kezdő: Pár alap szót ismersz csak, és alapvető nyelvtani szerkezetekkel vagy csak tisztában. Könnyebb kérdéseket fel tudsz tenni, és meg tudsz válaszolni. Egy beszélgetést még nem tudsz fenntartani partnereddel.

Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational - Haladó: Ez a nehézségi szint arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl. Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.

Proficient / Professional Working Proficiency - Gyakorlott: Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül. Nem valószínű, hogy a betöltendő pozícióban a nyelvtudásod problémát okozna, de nem beszélsz még folyékonyan.

Irodai meetingeken, tárgyalásokon, ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.

Fluent / Full Professional Proficiency - Folyékony: Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul. Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi.

Megértesz szlenget, köznyelvet is, de nem vagy anyanyelvi beszélő.

Native / Bilingual Proficiency - Anyanyelvi szintű angol nyelvtudás: Ez az a nyelv, melyet szüleid tanítottak neked, amelyet gyermekkorodban beszéltél, és jellemzően amit az iskolában is használtál.

Egész életedben ezt a nyelvet használtad, és nyelvtanilag hibátlanul, rendkívül nagy szókinccsel tudod beszélni.

A beszéd folyamatossága és a nyelvhelyesség

Kétféle nyelvtanuló létezik: a hadaró, gyorsbeszédű, aki rá sem hederít a nyelvhelyességre, illetve a lassan, megfontoltan beszélő, jó nyelvtanra törekvő. Egyik sem a legszerencsésebb felállás, egyik sem elegendő például egy sikeres angol nyelvű állásinterjúhoz.

Eleinte valóban az a cél, hogy megszólaljon a hallgató, és csak a nagyon durva hibákat javítjuk, hogy egyrészt ne törjük meg a lendületét, másrészt ne rögzüljenek benne hibásan a dolgok.

Az is igaz, hogy egy angol anyanyelvű turista már attól nagyon boldog, ha az utcán valaki útbaigazítást tud neki adni angolul- és cseppet sem zavarja, ha nem a megfelelő jelen időt használjuk, vagy nem tökéletes a kiejtésünk.

Egy állásinterjún azonban törekedni kell arra, hogy lehetőleg helyesen beszéljünk, ismernünk kell néhány használható töltelékszót, úgynevezett fillereket, (actually, so, obviously, definitely), amelyek segítségével gördülékenyebbé tehetjük beszédünket, és meggyőzhetjük az interjúztatót a nyelvtudásunkról.

Vigyázzunk azonban a túl kacifántos mondatokkal és a gyakori filler-használattal, mert lehet, hogy az interjúztató éppen azzal leckézteti meg a pályázót, hogy még bonyolultabb és kevésbé ismert töltelékszavakat kezd el használni.

A telefonos kommunikáció nehézségei

Az idegen nyelvű állásinterjú másik változata a telefonos interjú, mely a nyelvtudás felmérése mellett a jelölt stressz-kezelési mechanizmusaiba is bepillantást enged.

A legtöbb idegen nyelvet tanulónak eleve nehezebben megy a hallás utáni megértés, ezt tetézi a telefonos kommunikáció, ahol a nonverbális jelek hiányoznak és kevés a visszajelzés.

Ez az idegen nyelvű állásinterjú egyik legnehezebb formája, de szimulációval jól fejleszthető. A várható kérdésekre érdemes előre felkészülni, a kellő szókincset összegyűjteni, a válaszokat átgondolni és nyelvileg jól megfogalmazottá tenni.

A szakember szerint nem érdemes kész mondatokat betanulni, de jól jön, ha a kellő szófordulatok automatikusan jönnek. Nem tanácsos túl bonyolult, a nyelvi szintünket meghaladó „töltelékszavakat”, úgynevezett „fillereket”sem betanulni, mert nagyon kínos, ha ugyanezzel az eszközzel visszavág az interjúztató és nem értjük.

Szintén veszélyforrás, hogy a sok töltelékszóval nem leszünk konkrétak, üres frázisokat puffogtatunk. Lehet használni fillereket, de ne erre építsük a mondanivalónkat, törekedjünk inkább a mondanivalónkat strukturáló, azt színesítő „töltelékszavakat” használni.

Hány óra kell a B2, vagyis a középfok eléréséhez?

A Cambridge-i ajánlások alapján egy kezdő nyelvtanuló összességében kb. 2000 órát kell, hogy tanulással töltsön ahhoz, hogy eljusson egy kommunikációs szintre, ami kb. B2 (középfok) jelent.

Hasonló ajánlást ad az Origo is (a magyar nyelvvizsga-rendszer központja). Az unió keretszámai szerint egy kezdő tanulónak kb 6-700 órát kell tanárral tanulnia, ez mellé jön az otthoni tanulás, ami még legalább ennyi órát jelent, de sok tanuló simán duplázza az otthoni tanulásra szánt óraszámot.

A szükséges idő függ a kiinduló szinttől, a tanulás rendszerességétől, az otthoni gyakorlástól, a beszéd mennyiségétől és attól is, hogy a tanuló milyen gyorsan sajátítja el a hallásértési, beszéd-, olvasási és íráskészséget.

Hogyan mérhető fel a kommunikációs szint?

A saját nyelvi szinted ismerete a nyelvtanulás során is fontos. Ennek tudatában könnyebb meghatároznod azt, hogy mennyit kell tanulnod, milyen területeket kell fejlesztened, és hova tartasz.

Ha a nyelvtanulást a megfelelő szintről szeretnéd kezdeni, vagy folytatni, akkor az angol nyelvi szinted pontos meghatározása elengedhetetlen. Amint fentebb is láthattad, az egyes szinteknek megvannak a maga sajátosságai, és az elvárt tudás.

A fenti példák segítségével már saját magadnak is meghatározhatod az aktuális nyelvi szinted. Számos komplex nyelvi tesztet is elvégezhetsz, amelyek a hallás utáni értésedet, a beszédet, az írásbeli készségeidet is elemzik.

A tudás bizonyosságot jelent, nem adatok bemagolását. A nyelvtudás bizonyosság, hogy meg fogod érteni és meg fognak érteni.

A beszédszint részletesebb jellemzői

A kommunikáció nem lehetséges. Nincs minősíthető nyelvtudás.

A legtöbb szó előtt hosszan gondolkodik. Kevés kommunikáció lehetséges. Csak különálló szavakat, illetve betanult kifejezéseket használ. Nem tudja használni az alapvető mondatszerkezeteket. A beszéde gyakran érthetetlen.

Hosszú szünetekkel beszél. Korlátozott képessége van egyszerű mondatok összekapcsolására. Csak egyszerű válaszokat ad és gyakran képtelen alapvető gondolatokat kommunikálni.

Egyszerű szókincset használ a személyes információk átadására. Túlságosan kicsi a szókincse a számára kevésbé ismert témakörökhöz.

Megpróbál alapvető mondatokat formálni, de csak kevés sikerrel, illetve betanult kifejezésekre támaszkodik. Számos hibát ejt (kivéve a betanult kifejezésekben).

A beszéde még gyakran érthetetlen, de néhány kiejtési szabályt már alkalmaz. Észrevehető akadozások nélkül még nem tud válaszolni és lehet, hogy lassan beszél; gyakran ismétel és kijavítja önmagát.

Összekapcsolja az alapvető mondatokat, de egyszerű kötőszerkezetekkel, amelyek gyakran értelmetlenre sikerülnek. Számára ismerős témákról képes beszélni, de kevésbé ismert témákban csak alapvető gondolatokat tud kommunikálni és gyakran hibázik a megfelelő szó kiválasztásában.

Általában fenntartja a beszéd folyékonyságát, de még használ ismétléseket, önmagát kijavítja és/vagy lassan beszél, hogy folyamatos tudjon maradni.

Egyszerű beszédet folyékonyan tud folytatni, de az összetettebb kommunikáció problémákat okoz a folyékonyságban. Sikerrel beszél számára ismert és ismeretlen témakörökről is, de a szavakat korlátozott rugalmassággal használja.

Szívesen beszél hosszasan, bár néha előfordul, hogy összefüggéstelenné válik az ismétlések, önmaga kijavítása, vagy bizonytalanság miatt. Az összefűzések és hangsúlyozó kifejezések széles skáláját használja, bár nem mindig helyesen.

Elég bőséges a szókincse ahhoz, hogy hosszasan elbeszélgessen különböző témakörökről és még akkor is értelmesen tud kommunikálni, ha nem mindig helyesen használja a szavakat.

Különböző egyszerű és összetett mondatszerkezeteket alkalmaz, de korlátozott rugalmassággal. Ismétlődő hibák előfordulhatnak az összetett szerkezetek használatában, ám ezek ritkán okoznak megértési problémákat.

Hosszasan képes beszélni észrevehető erőfeszítés, vagy érthetetlenné válás nélkül. Mutathat a nyelvvel kapcsolatos bizonytalanságot időnként és némi ismétlést, és/vagy önmaga kijavítását.

Gazdag szókincsét rugalmasan használja különböző témák megvitatására. Használ néhány kevésbé gyakori szót és idiomatikus kifejezést.

Hatékony a mondandója tömör kifejezésében (szabatos). Az összetett mondatszerkezetek széles skáláját használja némi rugalmassággal.

Folyékonyan beszél és csak ritkán ismétli, vagy javítja ki önmagát. Csak néhány téma bizonytalanítja el és csak ritkán kell keresnie a szavakat.

A témaköröket összefüggően és helyesen fejti ki. A szókincs széles skáláját használja készségesen és rugalmasan arra, hogy pontos jelentést kommunikáljon.

Ügyesen használ ritka szavakat és idiomatikus kifejezéseket, csak néha pontatlan. Szabatosan beszél. A mondatszerkezetek széles skáláját használja rugalmasan.

Mondatai többsége hibátlan, csak nagyon ritkán pontatlan, vagy követ el (alapvető, vagy nem ismétlődő) hibákat. A helyes kiejtést rugalmasan alkalmazza és ezt apró botlásokkal fent is tartja.

Folyékonyan beszél és csak ritkán ismétli, vagy javítja ki önmagát. Csak néhány téma bizonytalanítja el és csak ritkán kell keresnie a szavakat.

A szóhasználat és a nyelvtan nem bizonytalanítják el. Összefüggően beszél, teljes egészében használja a szöveg-összefűző kifejezéseket.

A szavakat teljesen rugalmasan és pontosan használja. Az idiomatikus nyelvezetet (kifejezéseket) természetesen és pontosan használja.

A mondatszerkezetek teljes skáláját természetesen és odaillő módon használja. Folyamatosan helyesen használja a nyelvi szerkezeteket, és csak néha botlik meg, amennyire az anyanyelvűek is.

A kiejtési szabályok teljes skáláját pontosan és ügyesen használja. Fenntartja a helyes kiejtést. Erőfeszítés nélkül meg lehet érteni.

A kommunikációs szint fejlesztése

Ha valóban meg akarunk tanulni beszélni, sokat segíthet az angol nyelvű szövegek hallgatása. A hallgatók általában nem szeretik a magnózást, mert nem értik az angol anyanyelvűek kiejtését, pedig ha sokat hallgatnák, megszoknák, és egyre többet értenének.

Gyakran javasoljuk a hallgatóknak, hogy főzés, vasalás vagy autóvezetés közben hallgassanak angol nyelvű hírcsatornákat vagy angolul dvd-n egy ismert filmet. Nem baj, ha nem értenek mindent, és nem is kell nagyon a szövegre figyelniük.

Elég, ha a háttérben szól valami angolul, mert néhány hónap után ettől is jelentősen javul a beszédértés és könnyebb lesz megszólalni. Jó gyakorlás már kezdők számára is a mesék, középhaladók és haladók számára pedig a krimik olvasása.

Soha ne szótárral olvassunk, hanem hagyatkozzunk a szövegkörnyezetre, mert ugyanaz a szó, ha fontos, úgyis felbukkan a történetben többször is. Csak ha végképp nem találjuk ki a jelentését, akkor nézzünk utána.

Mint láttad, négy alapvető nyelvi készséget határoznak meg: beszéd, szókincs, mondatalkotás, kiejtés. Számos más angol nyelvi készség létezik még ezeken kívül, melyek tudatos munkával, odafigyeléssel gyorsan fejleszthetők.

A nyelvtanulás két legjobb módszere, ha egy magántanár irányítása alatt tanulsz és ha azonnal gyakorlati alkalmazásba helyezed a tanultakat; azaz kimész az életbe és használod.

Ezek az angol nyelvi szintek leginkább a beszédre koncentrálnak, de természetesen bármilyen más nyelvi készséget, például írás, olvasás, stb. gyorsan tudsz fejleszteni.

tags: #kommunikacios #vagy #tarsalgasi #szint