A Külföldi Nyelvtanulási Program azt ígérte, hogy minden középiskolás a 9. és 11. tanév nyarán kéthetes, ingyenes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, az állam pedig fizeti az utazást, a képzést és az ellátást is.
A program azonban 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban sem indult el teljes körűen, miközben az előkészítésre, az informatikai háttérre és a koordinációra legalább 1,45 milliárd forint közpénzt fordítottak, és mindössze 58 diák próbálhatta ki egy 2021-es pilotprogramban.
Mit ígért a Külföldi Nyelvtanulási Program?
A programot még 2019-es évértékelőjében ígérte meg Orbán Viktor a fiataloknak. Akkor azt mondta, minden középiskolás a 9. és 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt ingyen.
Vagyis az ígéret úgy szólt, hogy kétszer is 2 hetes nyári kurzusra mehet anyanyelvi környezetbe minden fiatal, az állam pedig fizeti az utazást, a képzést és az ellátást is, egyszóval mindent.
A program a gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi diákok egyes évfolyamait érintette volna, elsősorban a 9. és 11. évfolyamos tanulókat.
A program 2020-ban indult volna először, melynek keretein belül a tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába.
| Szempont | A program eredeti terve |
|---|---|
| Érintett évfolyamok | 9. és 11. évfolyam |
| Külföldi tartózkodás | Kétszer két hét |
| Időzítés | Nyári szünet |
| Finanszírozás | Állami támogatás |
| Célországok | Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria, Franciaország és Kína |
| Tervezett érintetti kör | Közel 140 ezer diák évente |
A program célországai és a tervezett képzések
A nyelvi program célországai a Tempus szerint is kezdettől fogva az alábbiak: Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria, Franciaország és Kína.
Az angol nyelvű képzéseknél Anglia, Írország és Málta, a német nyelvűeknél pedig Ausztria és Németország szerepelt a célországok között, de Franciaországba és Kínába is utazhattak volna a diákok.
A Tempus közlése szerint 2022. január 6-ig 455 külföldi nyelviskola részvételi kérelmét fogadták be.
A külföldi partnerintézmények közül 339 angol, 71 német, 45 pedig francia nyelvterületen kívánt kurzusokat ajánlani a magyar tanulóknak a következő célországokban: Egyesült Királyság, Írország, Málta, Németország, Ausztria és Franciaország.
Ezen kívül Kínába egy magyar intézmény tanulói utazhattak volna partneriskolai pályázat keretein belül.
Miért lehet hasznos a nyelvtanulás anyanyelvi környezetben?
A külföldi nyelvtanulásnak az a lényege, hogy a nyelvtanulók a hétköznapi helyezetekben is használják, és megtanulják kifejezni magukat a tanult idegen nyelven.
„Az anyanyelvi környezet átkapcsolja a gondolkodást. Aki otthon tanul, jellemzően nem tud megszólalni. Jól tudják a nyelvtant, de nem tudnak beszélni, itt viszont bárhová mennek, mindenhol használniuk kell” - teszi hozzá a máltai nyelviskola munkatársa.
Az intézményben délelőtti és délutáni kurzusok formájában egész nap folyik a nyelvoktatás attól függően, hogy a diákok melyik programra jelentkeznek, és heti hány nyelvórájuk van.
A program minden esetben egy szintfelmérő megírásával indul annak érdekében, hogy mindenki a számára leginkább megfelelő szinten kezdhesse el a tanulmányait, de arra is van lehetőség, hogy amennyiben azt túl erősnek, vagy épp túl gyengének ítélik, a tanulók a tanulmányaik alatt csoportot és szintet válthassanak.
Málta mint lehetséges angol nyelvi célország
Közel 28 ezer diák összesen 137 ezer hetet töltött angol nyelvtanulással Máltán 2021-ben - közölte a máltai Nemzeti Statisztikai Hivatal még 2022-ben.
Az adatok alapján a diákok a koronavírus-járvány kirobbanását követő évben átlagosan öt hetet töltöttek a szigetországban valamilyen angol nyelvkurzuson.
Többségük az Európai Unió országaiból érkezett; Olaszországból (17,6%), Franciaországból (14,9%) és Lengyelországból (12,2%), de szép számmal jöttek nyelvtanulás céljából az országba az unión kívülről; Kínából, Kolumbiából és Dél-Koreából is.
A számok ráadásul folyamatosan növekednek és évről évre egyre több, zömében 18-25 év közötti nyelvtanuló érkezik az országba, aminek két szigetén, Máltán és Gozón összesen 35 nyelviskola kínál számukra hosszabb vagy rövidebb, általános, intenzív, szakmai vagy nyelvvizsgára készítő angol nyelvkurzusokat.
„Málta kialakított egy komoly iskolai oktatási rendszert, felfedezve azt, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, hiszen a hivatalos nyelvek közé tartozik az angol. Mondhatják tehát azt, hogy anyanyelvi tanárok oktatnak, mindezt ráadásul magas színvonalon teszik, hiszen bizonyítvány szükséges annak igazolására, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező nyelvtanárok” - mondja Krisztina, akivel az egyik helyi nyelviskolában találkoztunk.
Mindezek mellett pedig a szórakozásra is jut idő, Málta ráadásul bővelkedik is a kirándulási és egyéb programlehetőségekben, melyek megszervezésében a nyelviskolák is segítenek, de a hosszabb időszakot eltöltő diákok gyakran önszerveződéssel, maguknak is megszervezik a tanítás előtti vagy utáni, valamint a hétvégi kikapcsolódásokat.
Ez lehet akár egy közös sportolás valamelyik konditeremben, vagy strandolás és a különböző vízi sportok, például a búvárkodás kipróbálása, de olyan természeti és történelmi kincsek is találhatók a máltai szigeteken, mint az egykori Azúr Ablak, Blue Grotto, a cominoi Kék Lagúna, vagy Málta egykori fővárosa, Mdina, ahol többek között a Trónok harca című sorozat néhány jelenetét is forgatták.
A külföldi nyelvtanfolyamok költségei
Kovács Krisztina, az egyik máltai nyelviskola munkatársa szerint a szigetország népszerűsége leginkább annak köszönhető, hogy a kurzusok árai és a megélhetési költségek is olcsóbbak Máltán, mint például az Egyesült Királyságban, Írországban vagy Amerikában.
Egy általános, heti 12 órás nyelvtanfolyam például Londonban átlagosan heti 410 fontba (182 ezer forint) kerül, tehát egy nyolchetes nyelvtanfolyam Anglia fővárosában a közlekedés, a szállás, és a megélhetési költségek nélkül is körülbelül 1,4-1,5 millió forintot emészthet fel egy nyár alatt.
Ugyanezekkel a feltételekkel Dublinban heti 112-153 euró (43-60 ezer forint) ellenében lehet angolul tanulni, míg egy 8-16 hetes intenzív nyelvtanfolyam ára New Yorkban 970 dollárnál, vagyis 358 ezer forintnál kezdődik, ami szintén nem tartalmazza sem a lakhatást, sem pedig a kiutazást, és az ezzel járó egyéb költségeket, mint például a vízumot.
Ezzel szemben Máltán találtunk olyan heti 10 órás angol nyelvtanfolyamot, ami szállás nélkül hetente 31 319 ezer forintba kerül, míg egy intenzívebb, heti 20 órás nyelvkurzus ugyanebben a nyelviskolában 77 ezer forint, az ajánlatok pedig akár még ennél is olcsóbbak lehetnek, ha valaki nem a nyári csúcsidőszakban szeretne itt tanulni, hanem az őszi vagy a téli hónapokban.
Szállás és mindennapi nyelvhasználat
Arról nem is beszélve, hogy a szigetre érkező nyelvtanulók maguk dönthetik el, hogy diákszálláson, vagy családoknál szeretnének megszállni a nyelvi képzéseik ideje alatt.
„Aki a családokat válassza, őket minden esetben máltai családok szállásolják el, akik felé az a kérésünk, hogy próbálják meg egy kicsit bevonni a diákokat a saját életükbe, és beszéltessék őket minél többet” - magyarázza Krisztina.
Annak érdekében, hogy a nyelvtanulók minden esetben megbízható és megfelelő körülmények közé kerüljenek, a fogadócsaládokat a nyelviskolán kívül több szervezet és a máltai kormány is ellenőrzi, és meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.
Persze akik jobb szeretnének a nyelviskola által biztosított diákszállások valamelyikén megszállni, arra is van lehetőségük, sőt, akár a Máltai Egyetem modern kollégiumában is megszállhatnak.
A több hónapot az országban töltő nyelvtanulók pedig akár saját lakást is bérelhetnek.
A program költségvetése
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Orbán ígérete után már nem sokkal, gyors számítással bejelentette, hogy évi 140 ezer diákot érint a program, amelynek költségvetési igénye elérheti az évi 90 milliárd forintot.
Erre a programra még 2019-ben a kormány 90 milliárd forintos keretet különített el, ebből csaknem 140 ezer diák utaztatását és tanulását tervezték támogatni.
Először is a projektre alapból nem szántak 90 milliárdot, mert a kormány már kezdetben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt „bázisjelleggel” a program lebonyolítására, végül aztán ennek is alig a felét, 34,3 milliárd forintot különítette el a 2020-as büdzsében is.
A program költsége pedig már az első, hirtelen leállított pályázat alapján meghaladta a rendelkezésre álló 35 milliárdos keretet, mivel a teljes költségvetési igény 53 milliárd forint lett volna.
| Költségvetési adat | Összeg |
|---|---|
| Korábban jelzett éves költségigény | 90 milliárd forint |
| Kezdeti éves számítás | 70 milliárd forint |
| A 2020-as büdzsében elkülönített összeg | 34,3 milliárd forint |
| Az első pályázat alapján számított teljes igény | 53 milliárd forint |
| A rendelkezésre álló keret | 35 milliárd forint |
A program előkészítésére elköltött közpénz
A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán viszont kiderült: a végül el sem indult Külföldi Nyelvtanulási Program eddig legalább 1,45 milliárd forint közpénzbe került, és mindössze 58 diák próbálhatta ki egy pilot programban, hogy milyen lenne, ha lenne.
607,5 millió forint támogatást kapott 2020-ban a Tempus Közalapítvány az előkészületekre és a program működtetésének költségeire.
842,3 millió forintot költöttek az egyéb, a programhoz szükséges informatikai háttér kiépítésére, de ezt a pénzt nem a Tempus Közalapítvány kapta közvetlenül.
18 millió forintot kapott összesen 3 év alatt - 2019 áprilisától 2022 áprilisáig havi bruttó 500 ezer forintot - a Külföldi Nyelvtanulási Program miniszteri biztosaként Bartos Mónika fideszes képviselő.
| Előkészítési tétel | Összeg |
|---|---|
| A Tempus Közalapítvány támogatása 2020-ban | 607,5 millió forint |
| Informatikai háttér kiépítése | 842,3 millió forint |
| A miniszteri biztos juttatása három év alatt | 18 millió forint |
| Teljes eddigi költség | Közel 1,5 milliárd forint |
Ez közel 1,5 milliárd forint, ennyibe került eddig a program.
Az e célra létrehozott oldal inaktív, de kész az informatikai háttér.
A pályázás 2020-as állása
A közalapítvány 2020-as éves jelentéséből kiderül, hogy folyt is a pályáztatás a programra 2020. február 21-től a március 11-i felfüggesztésig.
Ezalatt közel 70 ezer tanuló (a célcsoport 46 százaléka), illetve 590 köznevelési intézmény/fenntartó (a célcsoport 49 százaléka) kezdte el a pályázást.
A beérkezett nyilatkozatok 95 százalékánál a formai ellenőrzés megtörtént a felfüggesztésig, a nyilatkozatok 76 százaléka megfelelt.
Összesen 68 847 diák adategyeztetése történt meg a pályázati felületen 2020. március 11-ig.
Ebből 39 500 volt 9.-es tanuló és 29 347 11.-es tanuló.
Többségük (63%) angol, harmaduk (35%) német nyelvterületre készült, kis részük franciául tanult volna.
| Pályázási adat | Érték |
|---|---|
| A pályázást megkezdő tanulók | Közel 70 ezer |
| A pályázást megkezdő intézmények és fenntartók | 590 |
| Adategyeztetett diákok | 68 847 |
| 9. évfolyamos tanulók | 39 500 |
| 11. évfolyamos tanulók | 29 347 |
| Angol nyelvterületre készülők | 63% |
| Német nyelvterületre készülők | 35% |
A 2021-es pilotprogram
A Tempus Közalapítvány hvg.hu-nak küldött válasza szerint a program pályázati rendszere elkészült, azt a 2021-es pilot alkalmával tesztelték is.
A pilot programban német nyelvterületre 26 fő 11. osztályos tanuló utazhatott ki egyéni nyelvi kurzusra 2021. augusztus 1-14. között Ausztriába és Németországba.
A pilot partneriskolai pályázatán további 32 tanuló és 4 kísérőtanár vehetett részt Németországban.
Így tehát 58 tanuló és 4 tanár próbálhatta ki az élesben el sem indult programot.
A halasztások időrendje
2020: a koronavírus-járvány
A 2020-as start a covid-járvány miatt maradt el.
„Egy évvel elhalasztja a kormány a Külföldi Nyelvtanulási Programot - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán, hogy a kormány rendkívüli jogrendet hirdetett és veszélyhelyzet elrendeléséről döntött a koronavírus-járvány miatt.”
A fentiek alapján a Tempus Közalapítvány a pályázati rendszert a bejelentést követően felfüggesztette.
2021: újabb járványügyi halasztás
A koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzet miatt újabb egy évvel halasztják el a gimnáziumi, szakgimnáziumi, technikumi diákok egyes évfolyamainak lehetőséget biztosító Külföldi nyelvtanulási program kezdetét, mondta el a Magyar Nemzetnek Bartos Mónika.
A program több mint száznegyvenezer fiatalt érint, azonban a jelenlegi bizonytalan helyzetben felelőtlenség lenne a program elindítása - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bartos Mónika, a 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országba történő tanulmányútjai előkészítésével és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos.
2022: fennálló bizonytalanságok és költségvetési korlátok
Akárhogy is, a járványveszélyre hivatkozva halasztották el a program startját 2021-ben is egy évvel.
De miért nem indult el a program 2022-ben sem? Főleg, mert kiderült, hogy sokba kerülne Orbán ígérete.
Bár a covid-járványra 2022-ben, a sokak által beadatott három oltás után már nem tűnt ésszerűnek hivatkozni, a Tempus híre szerint a járvány miatt “még mindig fennálló bizonytalanságok” miatt halasztotta a kormány 2023-ra a startot.
Erre hivatkozott 2022 elején, a harmadik halasztást indokolva a program még 2019-ben kinevezett miniszteri biztosa, Bartos Mónika fideszes képviselő is.
2023: háború és szankciók
Nem lett azonban igaza. A 2023-as indulást is elhalasztotta a kormány.
Ezt Rétvári Bence, az oktatásért felelős Belügyminisztérium államtitkára ismerte el tavaly év végén egy írásbeli kérdésre adott válaszában, ám ő már új, a témával szoros összefüggésben nyilvánvalóan nem álló indokokat hozott be: háború és a szankciók.
Azt írta ugyanis, hogy a szomszédunkban dúló háború és a háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók nehézségeket eredményeztek valamennyi EU-s országban, ennek következtében döntött a kormány a program ismételt elhalasztásáról”.
A hivatalos indoklás szerint a szomszédban dúló háború és az „elhibázott brüsszeli szankciók” miatt nem valósulhat meg 2023-ban sem a program.
Rétvári hozzátette: „Szomorúan tapasztaljuk, hogy a hazai baloldal a gyermekek nyelvtanulását elősegítő programokkal szemben is még mindig a brüsszeli szankciókat támogatja.”
Miért vitatható a háborús indoklás?
A Tempus a hvg.hu kérdésére közölte: valójában minden készen áll arra, hogy a Külföldi Nyelvtanulási Program startjához, ám “a háború kitörése miatt a program elindítására nem volt mód”.
Itt az Ukrajnában zajló háborúra utalhattak, ám annak nincs köze a programhoz.
A projektnek soha nem volt célországa vagy bármilyen formában érintettje sem Ukrajna, sem az ország megtámadása miatt szankciókkal sújtott Oroszország.
Az Egyesült Királyság esetében még akár indokolt is lehetne az Európai Unióból való brit kilépés, azaz a brexit 2020. január 31-én élesedett aktusára, mint a nyelvi programban résztvevők kiutazását és ott-tartózkodását nehezítő körülményre hivatkozni, ám hivatalosan ez fel sem merült.
Az újabb és újabb halasztási indokok ellenére a helyzet nyilvánvaló volt: bár mindent előkészítettek, teszteltek, a szakmai feltétek is adottak ahhoz, hogy elinduljon a magyar diákoknak kéthetes, külföldi nyelvtanulást biztosító program, csak pénz nincs rá.
A források fokozatos elvonása
Ez persze már 2020 óta egyértelmű volt, hiszen a nyelvtanulási program költségvetését folyamatosan faragták le, vonták el a projekttől a pénzt.
Az első halasztás után ennek az összegnek a nagy részét, 33,5 milliárd forintot átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.
A tavalyra betervezett 30 milliárdot teljes egészében elvonta a 2021 végi költségvetési kiigazítás, idénre nem is tervezték be a forrást, és pénz a jövő évi büdzsében nem lelhető fel erre a célra.
Az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják, nem beszélve arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzései szerint az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet.
A program szakmai megítélése
A hvg.hu már akkor felhívta a figyelmet arra, nem biztos, hogy a diákok nyelvtudásának fejlesztésére ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz.
Egy jól átgondolt program valóban segíthetné a diákok nyelvtudását, ám korántsem biztos, hogy ez a leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz erre.
Arról egyébként, hogy pont egy ilyen program tudná leginkább a diákok nyelvtudását erősíteni, megoszlanak a vélemények, szakértők szerint azok profitálhatnak többet a kéthetes kurzusokból, akik már legalább középfokon beszélik az adott nyelvet.
A közoktatás minden pontján teljes értékű értelmiséginek kellene állnia, aki nincs bezárva az anyanyelvébe.
A diplomához meg egyáltalán a felsőoktatásban való előrehaladáshoz funkcionális nyelvtudást kell megkövetelni, számonkérni szigorlatokon, államvizsgákon.
A program végrehajtásának intézményi háttere
A program koordinálása és végrehajtása az Emberi Erőforrások Minisztériumától még 2019-ben átkerült a nemzeti és nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítványhoz, amely az éppen szintén besült Erasmus programért is felel.
A Tempus Közalapítvány hvg.hu-nak küldött válasza szerint a program pályázati rendszere elkészült, azt a 2021-es pilot alkalmával tesztelték is.
A Tempus Közalapítvány hvg.hu-nak küldött válasza szerint a program pályázati rendszere elkészült, azt a 2021-es pilot alkalmával tesztelték is.
A Külföldi Nyelvtanulási Program helyzete
Jövőre sem indul el a diákok számára még 2019-ben meghirdetett külföldi nyelvtanulási program, amit azóta minden évben elhalasztottak.
Ezt Mellár Tamás párbeszédes országgyűlési képviselő kérdésére közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára.
A válaszából kiderül: mindent előkészítettek, teszteltek, és az együttműködési megállapodásokat is aláírták már.
Röviden tehát minden adott ahhoz, hogy elinduljon a magyar diákoknak szánt kéthetes, külföldi nyelvtanulást biztosító program, csak éppen nem indul el - ha a bejelentés évét nem számítjuk - 2023-ban már negyedik éve.
Így továbbra is csak növekedni fog azoknak a középiskolás diákoknak a száma, akiknek bár megígérték, hogy mehetnek majd, mégis úgy fejezik be a középiskolát, hogy nem tanulhattak nyelvet külföldön.
tags: #kormany #nyelvtanulasi #programja