Középfokú nyelvvizsga a mesterképzés feltétele?

A középfokú nyelvvizsga nem általánosan és automatikusan a mesterképzésre jelentkezés törvényi feltétele: a felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények és az adott mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A jelentkezőnek legalább alapfokozattal és szakképzettséggel vagy ezzel egyenértékű, korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie.

Az adott intézmény a nyelvvizsgát előírhatja felvételi feltételként, illetve többletpontot adhat érte, de ezeket a szabályokat mindig az adott szak aktuális felvételi tájékoztatójában kell ellenőrizni. A bemeneti feltételek között a nyelvvizsga mellett szerepelhet oklevél, előzetes kreditelismerés, intézményi felvételi, önéletrajz, motivációs beszélgetés vagy más szak-specifikus követelmény is.

A mesterképzés és a nyelvvizsga kapcsolata

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett.

E képzés 2-4 féléves. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá, hogy milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, és hogy a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert.

A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Az alapképzést választók esetében a tanulmányok befejezését követően jöhet a mesterképzés, a mesterdiploma megszerzése után pedig a szakmai tudásuk tovább mélyítésére vágyók válogathatnak a különböző szakirányú továbbképzések között. Akik pedig inkább tudományos fokozatot szeretnének, azok jelentkezhetnek valamelyik doktori képzésre.

Előírható-e középfokú, B2-es nyelvvizsga?

Az elmúlt időszakban számos változás történt a felsőoktatásban elvárt, illetve elvárható idegen nyelvi képzés, tudás kapcsán. Ezek közül kiemelten fontos, hogy a nyelvvizsga nem írható elő követelményként a diploma megszerzéséhez, ugyanakkor az idegen nyelvű ismeretek megszerzésének lehetőségét a felsőoktatási intézménynek több területen továbbra is biztosítaniuk kell.

Az is képzésfüggő, hogy az adott intézmény kiválasztott szakának elvégzésével a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, a végzettsége mely szakmák gyakorlására jogosítja, illetve hogy hány darab - és pontosan milyen - nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez. Az is itt található, hogy az egyes alapképzési szakokról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakokra.

Ezért a középfokú nyelvvizsga megléte önmagában nem jelent minden mesterképzésre érvényes, egységes felvételi szabályt. A jelentkezőnek az adott intézmény és az adott mesterszak követelményeit kell megvizsgálnia, mert a nyelvvizsga lehet kötelező bemeneti feltétel, többletpontot érő dokumentum, szaknyelvi teljesítés alóli mentesség alapja, vagy az adott felvételi rendszerben egyáltalán nem meghatározott követelmény.

A korábbi, 2016-tól tervezett szabályozás

2016-tól már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk. Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól.

Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma átmeneti engedményt adott - 2016-ig ezért nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni mesterszakra.

Ez a szabályozási háttér korábbi felvételi időszakhoz kapcsolódik, ezért a jelenlegi jelentkezésnél nem önmagában ez alapján kell dönteni. A mesterképzésre vonatkozó aktuális követelményeket az adott év felvételi tájékoztatója és az intézményi szabályzat tartalmazza.

A nyelvvizsga szerepe a felvételi pontszámításban

A felvételi során elért pontszám a felvi.hu oldalon lesz elérhető. Megszerezhető maximális pontszám: 100 pont, amely az alábbiakból tevődik össze: 1. Intézményi felvételi: maximum 45 pont 2. A tanulmányi átlag (oklevélátlag) figyelembevétele: maximum 45 pont 3. Többletpontok minden mesterszak esetében: maximum 10 többletpont.

TDK 1-3. hely: 4 pont OTDK 1-3. hely: 6 pont OTDK részvétel: 2 pont Sporteredmény: Világ- és Európa-bajnokság 1-3. hely: 5 pont Szakirányú szakmai gyakorlat: 5 pont Szaknak megfelelő OKJ-s végzettség (az elfogadható szakképzettségek ITT): 3 pont Szakmai oktatási tevékenységre: 10 pont Esélyegyenlőség alapján (hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, valamint gyermekgondozásért): 10 pont.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentumért adható többletpont. A dokumentumok értékelésre, a pontszámok rögzítésre kerülnek a Felvi rendszerében, ahol látható lesz az Intézményünkben elért pontszám.

Fontos ezért a felvi.hu oldalra az oklevél eredményének feltöltése is, amennyiben az oklevélen nem szerepel két tizedesjegyig az érdemjegy. Az eredményről belépés után a felvi.hu e-felvételi rendszerében lehet tájékozódni. Ponthúzás után az intézmények kiértesítik a felvett hallgatókat.

Jelentkezés a mesterképzésre

A képzésekre a felvi.hu oldalon e-felvételi eljárásban lehet jelentkezni. Az eljárás adminisztrációs része teljes körűen elektronikus formában kerül lebonyolításra, ezért kérjük az alábbiakban leírtak figyelmes elolvasását és követését!

Azon túl, hogy a felvi.hu oldalon a felvételi jelentkezés benyújtásra kerül, a felvételi eljárásnak van egy másik része is, ami a felsőoktatási intézményhez kötődik. Ez az alábbiakból áll: 1) Kreditelismerés: Mesterképzésre jelentkezéskor kreditelismerési eljárást kell lefolytatni annak érdekében, hogy a megfelelő előzetes tanulmányok meglétét az Egyetem ellenőrizni tudja. 2) Intézményi felvételi: A felvételi eljárásban maximálisan megszerezhető 100 pontból 45 pont itt szerezhető.

A felvételi jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumok között szerepelhet a nyelvvizsgát igazoló dokumentum, az oklevél igazolása, az oklevél eredménye, a szakmai gyakorlat igazolása és más, többletpontot vagy speciális jogosultságot igazoló irat. A felvi.hu oldalra feltöltendő dokumentumok: Többletpontot igazoló és egyéb, jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumok: fogyatékosság igazolása, gyermekgondozás igazolása, hátrányos helyzet igazolása, nyelvvizsgát igazoló dokumentum, OKJ bizonyítvány, OTDK/TDK igazolás, sporteredmény igazolása, szakmai gyakorlat: min. 3 hónap igazolása, pozíció és/vagy munkakör leírásával.

Az előzetes kreditelismerés jelentősége

A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a 3. sz. táblázatot, amelyben megtalálható, hogy az adott mesterképzésre való jelentkezéshez milyen alapképzésben szerzett oklevél szükséges. Ha ez alapján nem rendelkezik teljes kreditértékű oklevéllel, úgy a megjelölt felsőoktatási intézménynél ún. előzetes kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie.

A) Az alábbi táblázatban összefoglalóan látható, hogy az egyes mesterszakok esetében mely alapképzési szakok oklevele fogadható el a teljes kreditérték beszámításával. Ilyen esetekben az oklevél és a Felvételi Tájékoztatóban meghatározott egyéb dokumentumok benyújtásával lehet jelentkezni mesterképzésre, a kreditelismerési eljárás elsődlegesen a bemeneti oklevél ellenőrzését jelenti.

B) Azon hallgatók esetében, akik nem a mesterképzésnél megadott alapszakon végeztek, kreditelismerési eljárás keretében vizsgáljuk azt, hogy rendelkeznek-e a jogszabályban előírt beszámítható kreditmennyiséggel. A kreditelismerési eljárás azt a célt szolgálja, hogy az intézmény megállapítsa, a jelentkező rendelkezik-e a jogszabályban előírt beszámítható kreditmennyiséggel.

A mesterképzésre felvett hallgatónak a) a Nemzetközi tanulmányok, a Pénzügy, a Számvitel, a Tanári, a Turizmus-menedzsment, valamint a Vezetés és szervezés mesterképzési szakokon legalább 60 alapképzésben szerzett, elismert kredittel kell rendelkeznie az adott mesterképzéshez kötődő, meghatározott ismeretkörökből; b) az Ellátásilánc-menedzsment mesterképzési szakon legalább 35 alapképzésben szerzett, elismert kredittel kell rendelkeznie az adott mesterképzéshez kötődő, meghatározott ismeretkörökből; c) a Marketing, a Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint a Vállalkozásfejlesztés mesterképzési szakon legalább 30 alapképzésben szerzett, elismert kredittel kell rendelkeznie az adott mesterképzéshez kötődő, meghatározott ismeretkörökből.

A kreditelismerési eljárás során ezek meglétét ellenőrizzük. A benyújtott kérelmekről a Kreditátviteli bizottság határozatot hoz, amelyet e-mailben megküldünk a felvételizők részére.

A kreditelismerési eljárás lehetséges eredményei

1. A hallgató előzetes tanulmányaiból a) a Nemzetközi tanulmányok, a Pénzügy, a Számvitel, a Tanári, a Turizmus-menedzsment, valamint a Vezetés és szervezés mesterképzési szakokon 60 vagy ennél több kreditet el tudunk ismerni; b) az Ellátásilánc-menedzsment mesterképzési szakon 35 vagy ennél több kreditet el tudunk ismerni; c) a Marketing, a Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, valamint a Vállalkozásfejlesztés mesterképzési szakokon 30 vagy ennél több kreditet el tudunk ismerni. Ebben az esetben a hallgató feltétel nélkül megkezdheti mesterképzési tanulmányait.

2. A hallgató előzetes tanulmányaiból a Nemzetközi tanulmányok, a Pénzügy, a Számvitel, a Tanári, a Turizmus-menedzsment, valamint a Vezetés és szervezés mesterképzési szakokon 30-59 kreditet tudunk elismerni. Ebben az esetben a hallgatót azzal a feltétellel tudjuk felvenni, hogy a 60-hoz hiányzó krediteket a mesterszakos tanulmányaival párhuzamosan pótolja.

A pótlandó krediteket a határozatban megadott ismeretkörök tárgyainak teljesítésével kell megszerezni. 3. A hallgató előzetes tanulmányaiból a) a Marketing, a Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a Nemzetközi tanulmányok, a Pénzügy, a Számvitel, a Tanári, a Turizmus-menedzsment, a Vállalkozásfejlesztés, valamint a Vezetés és szervezés mesterképzési szakokon kevesebb, mint 30 kreditet b) az Ellátásilánc-menedzsment mesterképzési szakon kevesebb, mint 35 kreditet tudunk elismerni.

Ebben az esetben kreditpótlásra nincs lehetőség, a hallgatót nem tudjuk felvenni, tehát a felvételi eljárás véget ér. A jelentkezés és a kreditelismerési eljárás elindításának elmulasztása a megadott határidőig, a felvételi eljárás során kizárást eredményezhet.

Az intézményi felvételi tartalma

Az intézményi felvételi - amelyen összességében 45 pont szerezhető - két részből áll: 1) A jelentkező által beküldött önéletrajz értékelése, amellyel maximum 25 pont érhető el; 2) A szóbeli felvételi bizottsággal folytatott motivációs beszélgetés, amely alapján maximum 20 pont szerezhető.

Önéletrajz értékelése

Az önéletrajzot az alábbi témakörökre kitérve kell feltölteni a felvi.hu oldalra értékelésre: Személyes adatok (név, születési hely és idő, lakcím, e-mail cím) Felsőfokú iskolai végzettség, szakképzettség, tanulmányok (szakképzettség, intézmény, megszerzés (várható) dátuma) Nyelvismeret (nyelv, típus és szint - pl. angol gazdasági szaknyelvi középfok (B2) komplex) Alapképzési/mesterképzési kötelező szakmai gyakorlati hely, illetve szakmai tapasztalat (3-5 mondat).

További munkahelyek, beosztások, illetve szakmai tapasztalat (ha van) Szakmai (hallgatói is) szervezeti tagság, tisztség, közéleti (hallgatói is) tevékenység, illetve elismerés (ha van) (3-5 mondat) Szakdolgozati/diplomadolgozati téma(k) TDK/OTDK dolgozati téma (versenyen való részvétel), illetve eredmény Egyéb szakmai-tudományos kutatás, publikációk és/vagy szakmai-tudományos versenyen, konferencián való részvétel (felsorolásszerűen, 3-7 mondat) Egyéb szaktudás (képesség - digitális is) felsorolásszerűen.

A felvételi bizottság az értékelésnél a benyújtott önéletrajz szakmai tartalmát (eddigi szakmai és tudományos tapasztalatok), valamint annak a megjelölt mesterképzéssel való kapcsolatát veszi alapul. A nyelvismeret tehát az önéletrajz szakmai tartalmának részeként is megjelenhet, miközben a B2-es nyelvvizsga külön többletpontot is érhet az adott intézményi szabályok szerint.

Motivációs beszélgetés

A szóbeli felvételi során a felvételi bizottság a jelentkező képzéssel kapcsolatos motivációjáról kíván megbizonyosodni. Arról kíván meggyőződni, hogy a jelentkező az elképzeléseinek megfelelő mesterszakra és intézménybe adta be jelentkezését, ezért elsősorban a jelentkező motivációjáról, a végzettség megszerzésével kapcsolatos jövőbeli terveiről szól a beszélgetés.

A motivációs beszélgetésen csak az a jelentkező vehet részt, aki határidőre benyújtotta kreditelismerési kérelmét és feltöltötte a felvi.hu oldalra az önéletrajzát. A BGE alapszakjain elmúlt 5 évben abszolutóriumot szerzett jelentkezők, illetve bármely mesterszakján az elmúlt 5 évben abszolutóriumot szerzett jelentkezők (a maximális 20 ponttal) felmentést kapnak a motivációs beszélgetésen való részvétel alól.

A nyelvvizsgával egyenértékű érettségi

A középfokú nyelvvizsga igazolása bizonyos esetekben nem külön nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, hanem nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal vagy tanúsítvánnyal is történhet. Ez azonban csak a vonatkozó feltételek teljesülése esetén alkalmazható.

Emelt szintű idegen nyelvi érettségi

Egyszerűen: Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (és korábban sem lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".

Nemzetiségi nyelvű érettségi

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból (mindegy, milyen szinten) és 2) nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni, melynek eredménye a) ha emelt szinten eléri a 60%-ot felsőfokú (C1) komplex b) ha emelt szinten eléri a 25%-ot középfokú (B2) komplex c) ha középszinten eléri a 80%-ot középfokú (B2) komplex d) ha középszinten eléri a 60%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.

A vizsgázóknak - amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt - mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni.

Két tanítási nyelvű érettségi

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban 2 feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány: 1) célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból (mindegy, milyen szinten) és 2) célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot kell elérni.

Ha minden vizsgarészt teljesített a vizsgázó, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány. Ha a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket teljesítette a vizsgázó, felsőfokú (C1) szóbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány. Ha az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket teljesítette a vizsgázó, felsőfokú (C1) írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.

Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.

Szaknyelvi követelmények a mesterképzésben

A nyelvvizsga felvételi feltételként és a képzés teljesítéséhez kapcsolódó szaknyelvi követelményként két külön kérdés. Egy adott mesterképzésre való bejutáskor azt kell ellenőrizni, hogy az intézmény kér-e B2-es vagy más szintű nyelvvizsgát. A hallgatói jogviszony alatt pedig azt kell megvizsgálni, hogy a mintatanterv tartalmaz-e idegen nyelvű szakmai tárgyat vagy szaknyelvi vizsgát.

A Marketing, a Pénzügy, valamint a Vezetés-szervezés mesterképzési szakon tanulmányaikat nappali és levelező tagozaton, a 2023-as mintatanterv szerint folytató hallgatók esetében az Idegen nyelvű szakmai tárgy mintatanterv szerint a 3. félévben szerepel, azonban a tanulmányok ideje alatt bármikor teljesíthető egy online tananyag elsajátításával, valamint abból sikeres online vizsga letételével.

Az Idegen nyelvű szakmai tárgy sikeres teljesítését követően a hallgatónak az elvégzett tárggyal azonos idegen nyelven Szaknyelvi szigorlatot kell tennie, amely az őszi és tavaszi félévben érhető el és tartalmát, valamint nehézségi fokát tekintve gyakorlatilag a középfokú szakmai nyelvvizsgának felel meg, azonban nyelvvizsgát nem ad.

Felmentés szaknyelvi képzés alól

Mentesülhetnek a szaknyelvi képzésben történő részvétel (tehát az Idegennyelvű szakmai tárgy és a Szaknyelvi szigorlat mindegyike) alól azok a hallgatók, akik rendelkeznek középfokú szaknyelvi (B2) vagy felsőfokú általános (C1) nyelvvizsgával, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal, oklevéllel angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből.

A 2017-es mintatanterv szerint tanulóknak lehetőségük van a Business Development mesterképzés vagy a Management and Leadership mesterképzés B2-es tárgycsoportjából egy hat kredites tárgy kötelezően választhatóként történő felvételére. Szintén lehetőségük van az Idegen nyelvű szakmai tárgy elvégzésére választható, 0 kredites kurzusként.

Ezek csak lehetőségek, az oklevél továbbra is megszerezhető ezen tárgyak bármelyikének teljesítése nélkül is. Az idegen nyelvi követelmények összefoglaló táblázata elérhető a KTK weboldalán a Tantervek menüben.

Egy szak bemeneti követelményeinek példája

A képzési idő 4 félév. A) Előzetes kreditelismerési eljárás elvégzése nélkül vehet részt a képzésen az, aki alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrás, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás alapképzési szakon szerzett oklevéllel rendelkezik.

B) Előzetes kreditelismerési eljárás után vehet részt a képzésen az, akinek korábbi tanulmányaiból minimum 35 kredit elismerhető az alábbiak szerint: módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) minimum 9 kredit; közgazdasági ismeretek minimum 4 kredit; társadalomtudományi ismeretek minimum 2 kredit; üzleti és kötelező szakmai alapismeretek minimum 20 kredit.

Ebben a bemeneti követelményben a felsorolt előzetes tanulmányok és kreditek szerepelnek, nem pedig általános középfokú nyelvvizsga-követelmény. Ez jól mutatja, hogy az egyes mesterszakok felvételi feltételei szak-specifikusak, és nem lehet minden mesterképzésre ugyanazt a nyelvvizsga-előírást alkalmazni.

Tanári mesterképzés és nyelvi feltételek

A tanári mesterképzésbe való belépéshez szükséges egy felsőfokú (főiskolai, egyetemi, mester szintű, tanító) oklevél. A szakterület által elvárt bemeneti végzettségek, az egyes szakoknál olvashatók. A felvétel érdekében kreditek elismerésére nincs lehetőség.

Az intézmény karai szóbeli felvételi vizsgát írnak elő a 2, 4 és 5 féléves tanári mesterképzések felvételi követelményeként. A pontszámításhoz szükséges és a szóbeli felvételi vizsgakövetelményben előírt dokumentumok között szerepelhet motivációs levél, szakmai önéletrajz, oklevél, oklevél minősítéséről szóló igazolás és többletpontokat igazoló dokumentumok.

Intézményi szabályok szerint a nyelvtudás alapján maximum 5 pont adható: felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért második idegen nyelvből 3 pont, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért harmadik idegen nyelvből 5 pont, középfokú (B2) nyelvvizsgáért harmadik idegen nyelvből 3 pont. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsga vehető figyelembe.

Ebben a példában a nyelvvizsga a többletpontok egyik lehetséges alapja, miközben a bemeneti feltételként felsőfokú oklevél, felsőfokú tanulmányi eredmények, motivációs levél és önéletrajz szerepel. A középfokú nyelvvizsga tehát itt nem általános felvételi feltételként, hanem meghatározott esetben többletpontot érő dokumentumként jelenik meg.

Mit érdemes ellenőrizni jelentkezés előtt?

• Az adott mesterképzési szak előír-e középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát felvételi feltételként.
• Elfogadják-e a nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségi bizonyítványt vagy tanúsítványt.
• A nyelvvizsga csak többletpontot jelent-e, és ha igen, pontosan hány pontot ér.
• Elfogadják-e az általános vagy csak a szaknyelvi nyelvvizsgát.
• Az adott nyelvből és nyelvvizsgatípusból milyen dokumentumot kell feltölteni a felvi.hu rendszerébe.
• Szükséges-e előzetes kreditelismerési eljárás a korábbi tanulmányok miatt.
• Milyen oklevéllel, alapképzési szakkal vagy korábbi felsőfokú végzettséggel lehet teljes kreditértékűen belépni.
• Tartalmaz-e az adott képzés idegen nyelvű szakmai tárgyat vagy szaknyelvi szigorlatot.
• Ad-e a nyelvvizsga mentességet a szaknyelvi tárgy vagy vizsga alól.
• Milyen határidőig kell a nyelvvizsga-bizonyítványt, illetve azzal egyenértékű dokumentumot feltölteni.

A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A jelentkezőnek ezért nem elegendő általános információból kiindulnia: a felvi.hu aktuális szakleírását, az intézményi felvételi szabályokat, a képzési és kimeneti követelményeket, valamint az adott szak dokumentumfeltöltési előírásait együtt kell ellenőriznie.

tags: #kozepfoku #nyelvvizsga #a #mesterkepzes #feltetele